Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-04-26 / 33. szám
2. oldal. »KOMAROMI LAPOK'< 1933. április 26. Hetvenedik évi rendes közgyűlését tartotta a Komáromi Dalegyesület. Szeretettel várja a jubiláló egyesület a szövetség országos dalünnepélyére érkező magyar daltestvéreket. Komárom, április 25. Kulturegycsületeink tiszteletreméltó Nesztora, a Komáromi Dalegyesület vasárnap, április 23-án. délelőtt 11 órakor tartotta 70. évi rendes közgyűlését az egyesület nádoruccai helyiségében a tagok impozáns számban történt megjelenése és élénk érdeklődése mellett. A közgyűlési Fülöp Zsigmond elnök, szövetségi alelnök vezette, aki meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket és az alapszabályok megkívánta formaságok elintézése után előterjesztette az 1932. évről szóló jelentését. A jelentés örömmel emlékezett meg a Dalegyesület iránt a múlt évben megnyilatkozott érdeklődésről, amely abban az örvendetes lényben jelentkezett, hogy az egyesület tagjai sorába 92 új tag lépett be és a működőker tagjainak száma 52-re szaporodott. A megerősödött működőkar az elmúlt évben is nagy buzgalommal munkálkodott jeles karnagyának, Schmidt Viktornak avatott vezetése mellett azon, bogy a Dalegyesület művészi hagyományait szem előtt tartva, az eddigi nívót tovább fejlessze, ami az 1932. évi nyilvános fellépéseinél is sikeresen érvényesült. A működőkar közreműködött többek között a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének szeptember 10-én a Kultúrpalotában rendezett estélyén, a Jókai Egyesület okt. 22-én rendezett Arany János emlékestélyén, az egyesület által rendezett nyári tagestélyen stb. Az egyesületi élet élénkítésére szolgáltak a nyári szépen sikerült tagestélyek, az áprilisban rendezett tavaszi társasvacsora, valamint a működőkar és választmány által tartott téli barátságos összejövetel. Az egyesület tagjai a szilvesztert a hagyományos jó hangulatban tartották meg. Majd az egyesület anyagi viszonyait ismertette a jelentés, amely bizony nem nagyon rózsás és szükséges, hogy ebben az irányban a választmány tegye meg a szükséges lépéseket. Elismeréssel adózott a jelentés Kovách Tihamér ügyvezető elnöknek a Dalegyesület iránt gyakorolt nemesszívű áldozatkészségéért és igen meleg hangon emlékezett meg az elnök a Kassai Zenekedvelők Koszorús Dalegyletének decemberben tartott negyedszázados jubileumi ünnepségéről, amelyet a közgyűlés is örömmel vett tudomásul és az elnök által ezirányban tett intézkedést jóváhagyta. Röviden beszámolt az elnöki jelentés azokról az előkészületekről is, amelyeket a választmány végzett eddig a zászlóavatással egybekapcsolt jubileumi ünnepélyre vonatkozólag és örömmel vette tudomásul a közgyűlés, hogy az országos dalünnepély rendezési munkálataiban a három helyi testvérdalárda, a Róni. Kath. Egyházi Énekkar, az Egyetértés Munkásdalárda és a Zsidó Egyházi Énekkar legkészségesebb közreműködését biztosította. Lelkes szavakkal mutat rá a jelentés a pünkösdi kulturünnepély nagy jelentőségére és bensőséggel jelenti ki a Dalegyesület nevében, hogy a komáromi dalosok nagy szeretettel várják az ünnepélyre érkező daltestvéreket. Végül köszönetét mondott a jelentés Bartos Frigyes társelnöknek, Kováéit Tihamér ügyv. elnöknek, Herczegh István háznagynak, ifj. Nagy János titkárnak, Vörös Béla pénztárosnak és a tisztikar többi tagjainak, Schmidt Viktor karnagynak és a működőkar valamennyi tagjának odaadó, lelkes munkálkodásukért s buzdító szavakkal fordult a működőkarhoz, amelynek tagjait kitartásra és hűségre kérte fel önként vállalt feladatuk minél sikeresebb teljesíthetése végett. Az elnöki jelentést nagy tetszéssel fogadta a közgyűlés és azt egyhangúan tudomásul vette s az abban foglalt javaslatokat elfogadta. Kállay Endre dr. indítványára a közgyűlés elismerő hálás köszönetét szavazott Fülöp Zsigmond elnöknek az egyesület érdekében kifejtett fáradhatatlan vezető munkálkodásáért. Majd Vörös Béla pénztáros terjesztette elő az 1932. évi zárszámadásokat, amelyek szerinL bevétel volt 9191 Ke 61 fill., kiadás 9096 Ive 70 fill., pénztármaradvány 91 Ke 91 fill. Úgy a zárszámadást, mint a vagyonmérleget a közgyűlés tudomásul vette és a felmentvényt a pénztárosnak és ellenőröknek megadta. A rendes tagsági díjat az 1933. évre 20 koronában állapította meg a közgyűlés, amely ezután elfogadta a választmánynak az 1933. évre vonatkozó költségvetését. A közgyűlést Fülöp Zsigmond elnök mély hatást keltő beszéddel zárta be, amelyben rámutatott az egyesület küszöbön álló jubileumára és egyben a beszerzendő új egyleti zászlónak jelentőségét ecsetelte, amely az egyetértésnek, testvéries összetartásnak külső jelvénye lesz. A régi, drága ereklyeként őrzött zászlóhoz fűződő sikereknek hatványozott mértékben leendő megújulását váltsa valóra az új egyleti lobogó, amely alatt virágozzék és fejlődjék a Dalegyesület. Az egyesület tagjainak támogatását kérte a vezetőség részére ebben az irányban is és megköszönve a nagyszámban megjelentek érdeklődését, a közgyűlést a jelenlevők lelkes tapsai között bezárta. Szépen sikerült a „Hableány penzió“ második előadása is. A helybeli Kath. Legényegylet lelkes műkedvelői vasárnap este másodszor hozták színre Somogyi Gyula: Hableány penzió c. háromfelvonásos, szépen megirt balatoni komédiáját. A kedves, vidám darab az ismert szereposztásban pergett le. R. Moly Margit művésznő ismételten bebizonyította, hogy bármely szerepben otthon érzi magát és a tőle megszokott rutinnal adta a joviális nagynéni szerepét. Ráfael Ilit is meg kell dicsérnünk, a másik női főszereplőt, ki a színpadon is otthon érzi magát; őszinte sikert ért el. Gergely Ellát többször láttuk már szobalány szerepben, de olyan hűen és olyan jól soha sem játszott még, mint most. Dicséretet érdemel. Pirstitz Mancit is ismeri már a komáromi közönség. Meglepően ügyesen játszotta Klári kisasszony szerepét. Dobis Ilus, a Kovács-kisasszony szerepében aratott őszinte sikert. Fonód Karola is jól adta Szücsné szerepét, de Olly kisasszony szerepét is kár lett volna másnak adni, mint Altia Terinek. Kacz Manci a kofa epizód szerepét adta ügyesen. Külön ki kell emelnünk a Katona házaspár játékát, kik már puszta megjelenésükkel is kacagtatták a közönséget. A férfiak közül a főszerep Novák Imrének jutott, ki meglepő rutinnal játszotta a szerelmes Pista szerepét. Többször szeretnénk őt látni. Balogh Kálmán játékáról fölösleges irni. Mindenki ismeri őt és most is sok derűs percet szerzett a hálás közönségnek. Fritz Rudolf a főpincér szerepében ért el őszinte sikert. Varga János most is élénken mozgott, mivel a szerepe úgy kívánta és Hinora Gyula sem sokat vesztett merevségéből, mivel egy ezredesnek katonásnak kell lennie. Átutazó vendégnek Szovics Imre vált be. Nagy tetszést keltett a gyerekek élethű játéka és igy dicséretünk egyformán illeti Dosztál Bandit, Öcsit, Ilikét és Mikit. A rendezés nehéz és fáradságos munkáját Riszdorfer László végezte. Súgó Vázsonyi István volt. A közönség is megértette a szereplők igyekezetét és sok-sok tapssal, virággal jutalmazta őket. A darabot vasárnap d. u. 5 órakor megismétlik filléres helyárak (5, 4, 3, 2 és 1 Ké) mellett, (hiszi) — Eladó ház. Eötvös ucca 48/b. sz. adómentes teljesen uj ház, mely áll: két szoba, konyha, fürdőszoba, előszoba és pincéből, szabad kézből eladó. A városi zeneiskola Brahms ünnepélye. Komárom, április 25. Május 7-én, este 6 órakor ünnepli meg hangverseny keretében a városi zeneiskola Brahmsnak 100 éves születési évfordulóját. Brahms 1833. május 7-én született Hamburgban. Már 14 éves korában önálló koncertet ad. itt ismerkedik meg a híres magyar hegedűssel, Reményivel és együtt indulnak diadalmas hangversenykörútra. Később Joachimmal, az akkor élő legnagyobb magyar hegedűművésszel találkozik, kihez csatlakozva együtt mennek koncertezni. Weimarban Liszt Ferenc annyira elvan ragadtatva játékától, hogy több heti tartózkodásra magához hívja őt. Liszt nagyon megkedveli Brahms műveit, különösen az »eszrnoll« scherzojál, háromszor is cljátsza egy estélyen. Düsseldorfban felkeresi Schumannt, aki már az általa szerkesztett »Nene Zeitschrift für Musik című lapjában előre felhívta a nagy zenevilág figyelmét Brahmsra. Schumannhöz hosszú évekig a legbensőbb barátság fűzte. Brahms később felváltva Becsben és Svájcban élt. Mindenünnen szép kitüntetések érték. Halála 1897 április 3-án érte utol Bécsben. Értékes munkáiból állandóan hallhatunk a rádióban. 300 dalában az öröm és bánat közt való kétség (a dur és moll állandó váltakozása), legíőképen a Liebesliedereiben érezhető. Magyar zene hatása alatt készültek a cigánydalok, de kamarazenéjében is találhatók egyik-másik tételében a magyar vérmérséklet hatásának nyomai. Irt hegedű és zongora koncerteket, balladákat, rapszódiákat stb. Csupán az opera és oratórium világát nem érintette. Elszigetelt, finom költői lelke nem letl volna összeegyeztethető e két műfajjal szemben. Brahms művészete reakció és védőbástya a modern mondain irányokkal szemben, melyeknek nem az a Fűzők 105 mérték után is, haskötők orvosi rendeletre, melltartók, női kombiné és hálóingek, keztyű, harisnya " nagy raktára. | Mélyen leszállított árak! ) Pollák Juliska Utódánál Komárno, Nádor-u. 17. Keztvfik és fűzők tisztítása és Javítása. céljuk, hogy tömegnevelő hatásuk legyen. hanem a zeneéletet egyszerűen a zeneipar szolgálatába helyezze. Brahmsnak az a meggyőződése volt, hogy ami igazán becses és érték a zeneművészetben, az elmúlt. A régebbi romantikus zene visszasír az ő műveiben. Eredeti négykezes zongora darabjai a Magyar táncok, melyek részben népdalok nyomán készültek mesteri összeállításban. Ezeket játszák 2 zongorán négykézre május 7-én a zeneiskola növendékei, ezenkívül szóló zongora és hegedű, valamint ének és vonósnégyes is lesz. A hangverseny jövedelme a város szegényei és a vöröskereszt javára fordíttatik. Belépődíj nem lesz, csupán műsormegváltás. Külön meghívók nem lesznek kibocsátva, a zenekedvelő közönséget ezuton hívják meg hogy gyönyörködhessenek a zeneművészet pompás alkotásaiban, melyeket a zeneiskola kezdő és haladó növendékei fognak előadni. A hosszú kálvária járás vége: méregpohár. A súlyos gazdasági helyzet újabb áldozata. — A vándorbotot eldobta és a méregpohárhoz nyúlt. Saját tudósítónktól. A rettenetes gazdasági helyzet, amely egyre növeli a munkanélküliséget, újabb áldozatot követelt. Az élet küzdelme, a sivár jövő képe, a teljes reménytelenség Írja most egymásután a megrázó élet-tragédiákat Becsei Sándor 33 éves neszmélyi legény afeletti elkeseredésében, hogy sehol se kap munkát és már napok óta éhezik, méregpohárhoz nyúlt és Komáromban a nyílt uccán megmérgezte magát. Ez az öngyilkossági hir igy nagyon egyszerűen hangzik, ha nem uéznők az előzményeit. Szomorú napokat élt át a télen Becsei Sándor Neszmélyen a szülei házánál, mert nem volt munka és nem egyszer éhezett. Vándorbotot vett hát a kezébe és elindult munkát keresni. Ezúttal szerencsével járt, mert Tatán egy füszerkereskedő, aki megszánta az éhező vándort, fölfogadta bolti szolgának. Örült a szegény ember, hogy most már vége az éhezésnek és a téli fagyoskodásnak. A szorgalmas legényt nagyon megszerette a fűszeres és azt mondotta: no Sándor, ne busulj, amig nekem lesz enni, te se fogsz éhen halni. De sajnos, a gazdasági válság a fűszerest is tönkre tette és elég a maga baja, Becsei Sándorra már nem volt szüksége, mert elúszott az üzlet és a kis vagyon. A szegény legény újra a vándorbotot vette kezébe, hazament falujába, Neszmélyre, hogy a tavaszi munkánál valahol csak alkalmazzák, de csalódott. Sehol semmi munka. Elhagyta faluját tovább vándorolt. Bejárta a messze vidéket. Nem koldult, nem kenyeret kért, hanem munkát, de sehol se talált alkalmazást. Már napokig nem evett. Alig tudta vonszolni tagjait. Végre eljutott Komáromig. Ott aztán Komárom, — április 25 betelt a keserű pohár. Nem bírta tovább az éhséget. A nála levő szalmiákszeszt megitta, amelyet még tatai boltiszolga idejében szerzett. A maró folyadék borzalmas fájdalmat okozott a szerencsétlen embernek, aki kínjában összeesett. Az első segélyt dr. Vámosi Jenő komáromi orvos nyújtotta a szerencsétlen embernek, akit eszméletlen állapotban vittek a győri kórházba. Nem hiszik, hogy életben maradjon a szegény ember. Horogkeresztes mozgalom Érsekújvár ott, feljelentéssel és házkutatással, — április 25. Érsekújváron is felvetette fejét a horogkeresztes mozgalom. Amint azonban kitűnt, a mozgalom vezetőit nem is annyira „ideális“, mint inkább anyagi célok vezették s keresni akartak a hitlerizmuson. A titokzatos érsekujvári horogkeresztesek röpcédulákat terjesztettek, igy akarták felizgatni a kedélyeket. Á röpcédulák előkészítették a terepet s megfelelő előkészítés után Krajcsi Ede, a „Mentor“ adóiroda tulajdonosa megjelent az érsekújvári zsidóság több vezetőjénél s előadta nagy titokban, hogy a mozgalmat leszereli, sőt zsidóbarát mozgalmat indb, ha egy kis pénzáldozatot hoznak. Csekély 100,000 koronát kért ezért, ellenkező esetben rossz napjai lesznek az újvári zsidóságnak. A fenyegetettek jelentést tettek az esetről. A nyomozás folyamán felmerült az a gyanú, hogy a röpcédulák előállitásában Adamovics érsekujvári tenniszbajnoknak és Schubert szemerei földbirtokosnak van része. Ez azonban még nem bizonyítható. A csendőrség házkutatást rendelt el a nevezetteknél.
