Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-04-15 / 30. szám

Hi apunk mai száma a jövő heti teljes Madiő-müsort tartalmazza • • Otveiniegyedil* évfolyam. 30. szám._________________gzoMP^at^_l_933^őprlll8_15» KOMÁROMUNK POLITIKAI LAP_______________ POLITIKAI LAP Előfizetést ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kő, félévre 40 Ki, negyed­évre 20 Kő. — Külföldön 120 Kő. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 21. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton FELTÁMADÁS. Az 5° /o-os csehszlovák munkakölcsön 1 jegyzési helye, a Csehszlovák Légióbank fiókja Komárno szívesen szolgál felvilágosítással a kölcsön­­jegyzés előnyei felől. politikai szemle Komárom, április 14. Az egész világon Alleluja zeng végig a lelkek rádióin és ünnepre virrad az egész emberiség. A meg­váltás nagy müve immáron befe­jezve és a Krisztus feltámadod harmadnapon hatodaiból, mikén! azt megjövendölték a próféták és a királyi lantos beteljesült éneke, üdakiinn még nem érezzük a ta­vasz meleg csókjait és a télutója fagyasztja meg tavaszváró remé­nyeinkéi, de belül felujjonganak szíveink, mikor meghallják a ha­rangok zengő ércszavál és a feltá­madás himnuszának szétáradó dal­lamát. A szürke hétköznapok szen­vedései egy napra megszűnnek, hogy elfáradt lelkünk beleolvad­jon a föltámadás nagy gondola­tába. Kizökkenünk robolos munkánk­ból egy napra, hogy másnap ismét az elégedetlenség és a balsors fáj­dalmai kínozzák lelkeinket. Nem­csak mi, hanem az emberiség egy igen nagy része, embermilliók so­kasága reménytelenül néz a húsvél ünnepe elé, mintha az számukra nem hozna megváltást. Mert már régesrég elfogyod az életei jelen­tő szent kenyér és elfogyod a mun­kaalkalom ezrek és ezrek számára esak ebben a városban is. A mai emberiség elfáradt már úgy test­ben, mint lélekben és új megváltás­ra vár. Ezt hirdetik előde a hiva­tásos próféták szóban és írásban a nyomtatod betű félelmes erejé­vel. Ámde mindez emberi munka és magán viseli az emberi állandó­ság efemer bélyegét. Hirdetik az örök harcol a tőke ellen, a gazda­gok ellen és mindenki ellen és ha egyszer a tőke és gazdagság mind azoké lenne, akik ez ellen menny­dörögnek és ha minden újra el­fogyna, amint semmi sem tarthat örökké: mi következnék akkor az emberiségre? Ez a harc elpusztítja a legna­gyobb erkölcsi értékeket és kiöli az emberek leikéből a hitet, de vájjon a harcok engesztelhetetlen­sége jobbá ludja-e tenni az embe­reket, elvezet-e a társadalmi béké­hez, mely az emberiség legféltet­tebb, legdrágább kincse! A naci­onalizmus önzése sem pihen talán ezen a napon sem, bár munkája abban merül ki, hogy egyeseket boldogítani kíván azon az áron, hogy másokat ugyanannyival meg­károsítson. Vájjon keresztény sze­retet lehet-e az ilyen munkában, amely jogtalan károkat okoz egye­seknek és népfajoknak? Minden nemzetnek vannak nagy fiai, akik a földi megváltás nagy munkájával fáradoznak és mint szabadsághösök, politikusok, írók, tudósok, költők és művészek re­ménységeket ébresztenek, vagy a tudás vágyait elégítik ki, kultúrát termelnek és boldogságot akarnak adni embertársaiknak. Mindez a múlandóság percei számára készül és pereg le az idők homokóráján és belőle sokszor esak egy emlék, egy név marad, egy heroikus mun­kában eltöltőit élet eredménye­ként. Ez a megváltás időleges, el­mossa az idők fölöttünk áramló óceánja. Az igazi megváltási a bús­vét hozza, Krisztusnak feltámadá­sa. Ez tanít meg bennünket arra, hogy a legnagyobb és legszentebb emberi cél az örök jóság és az örök béke. Mert ez magának a Megvál­tónak igazi lényege. Ezt a példát kell követnie minden embernek, aki az evangélium alapján ál. Is­teni nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is kell szeretnünk. Jótet­tekkel, melyek minket és másokat is megjavítanak és amelyek elkí­sérnek bennünket erről a földről az örök hazába is. Tehát nem elég, ha esak magunkban igyekszünk a jó országútján előre az emberi tö­kéletesség felé, hanem a lednek, a gondolatnak jó példákat is kell érlelnie, amelyeket mások is követ hessenek. Az emberi boldogságot önzésünk szűk látóköre a család körébe he­lyezi, de ha felemelkedünk a meg­váltásnak a világot átölelő hori­zontjáig, azt kell látnunk, hogy a boldogságot, az emberi elégedett­séget és jóságot a társadalom szé­lesebb kereteiben kell elültetni, hogy jó gyümölcsöket teremjen: az emberek megjavításával, a gyen­gébbek támogatásával, a szép és a jó életformáinak megvalósításával. Ez a kötelesség különösen a veze­tőknek, az éleken állóknak vállait terheli és lelkiismeretűk érzékeny­ségétől függ, hogy ebben az irány­ban igyekeznek-e kötelességeiknek eleget tenni. A feltámadás nagy ünnepén meg­­ujhodik bennünk a megváltás föl­emelő érzése és megfejtve látjuk benne az emberi élet értelmének nagy titkát. Krisztus feltámadása elvezet a győzedelmes élet megér­téséhez. A földön minden halandó szépség, boldogság épen úgy, mint a szenvedés, gond és boldogtalan­ság és mindaz, ami ezekből az anyaghoz tapad, az múlandó. l)c a gondolat és az eszme, nemzetek álmai és forró vágyai az élniaka­­róknak nem balnak inog soha, fel­támadnak azok is dicsőségesen, ' hogy új életformákban váltsák va­lóra nemzetek vagy nemzetcsopor­tok földi rendeltetését. Komárom, április 14 A községi választást rend novellája luisvét után kerül a parlament elé. Koaliciós körökben komolyan foglal­koznak azzal a tervvel, hogy a legkö­zelebb esedékes községi képviselőtes­tületi választásokat elhalasztják. Állító­lag a kormány előtt hetek óta egy töivényjavaslat fekszik, amely szerint a községi képviselőtestületek választási periódusát négy évről hat évre hosz­­szabbitanák meg. Az elhalasztáshoz elvben valamennyi koaliciós párt hoz­zájárult, csupán a cseh agráriusok kí­vánják azt, hogy a választási periódus meghosszabbítása csak a nagyobb vá­rosokra vonatkozzék. Egy másik javas­lattal a kormány azt akarja elérni, hogy a polgármesterek megválasztására na­gyobb befolyása legyen. Ez a javaslat még jobban megszorítaná az autonó­miát. A községi választási rend novel­lája ál Utólag husvét után kerül a par­lament elé és egészen bizonyos, hogy a koaliciós többség tető alá is hozza a kérdést, mert a mai súlyos gazdasági válságban nincs nagy kedvük a kor­mánypártoknak választáson résztvenni. Április 25-én mond Benes külügyminiszter expozét. A húsvéti ünnepek után összehívandó képviselőházi ülések egyikére nagy szenzáció ígérkezik. Benes dr. külügy­miniszter a képviselőház plénuma előtt a külpolitikai helyzetről expozét mond. Az expozé napja április 25-ike, amely napra a képviselőház elnökségének diszpozíciója szerint összehívják az ülést. Az ülés összehívásának végleges megállapítására nézve a képviselőház elnöksége a kormánnyal való egyetér­téssel fog intézkedni. Minden valószí­nűség amellett szól, hogy a képviselő­­házi ülést április 25-ére hívják össze. A kormány szigoritja a külföldiek ellenőrzését. A belügyminisztérium utasította a csehszlovák köztársaság valamennyi közbiztonsági hatóságát, a külföldiek jelentkezésére vonatkozó előírások pon­tos betartásának ellenőrzésére. Az utóbbi hetekben ugyanis a németor­szági eseményekkel kapcsolatban tö­megesen jöttek Csehszlovákiába német menekültek. A miniszteri rendelkezés főleg a határmenti városok szállodái­ban való pontos nyilvántartást Írja elő. A minisztérium ezzel nem akarja a külföldiek itteni tartózkodását meg­akadályozni, hanem csupán azt akarja elérni, hogy a határontúli politikai harcok ne plántálódhassanak át cseh­szlovák területre. Átszervezik a szenátust. Komoly tanulmányi tanácskozásokat folytatnak a szenátus összeállításának módosítására. Az az általános vélemény, hogy a szenátus mai összeállításában nem felel meg a hivatásának, mert ugyanolyan összeállítású, mint a kép­viselőház és munkája tulajdonképen csak formalizmusban merül ki, amikor a képviselőház által elfogadott javas­latokat — a koaliciós fegyelem elő­írásai következtében — csak szank­cionálja. Van olyan terv, amely szerint a szenátus tagjainak számát 150-ről 100-ra csökkentenék és a tagok egy részét a tartományok, egy másik részét a különböző gazdasági és kulturális testületek delegálnák és a szenátorok bizonyos hányadát a köztársasági elnök nevezné ki. Ha ezt a tervet megvaló­sítanák, a nagy hangon hirdetett de­mokrácián súlyos csorba esne, azonban ez volna még a kisebbik baj, mert hiszen efelől nyugodtan aludnának a kormánypárti szenátorok, hanem sokkal nagyobb bökkenőt jelent a szenátorok létszámának csökkentése, amely a jól dotált és kényelmes állás egy részét megszüntetné. Az államvasutak is a munka­kölcsőntől várnak javulást. A központi vasúti tanács közgyűlé­sén Bechyne vasutügyi miniszter is­mertette az államvasutak mai súlyos helyzetét és beszédében feltárta a vas­úti igazgatás pénzügyi nehézségeit. A vasúti üzem általános gazdasági hely­zetében nem állott be nagyobb válto­zás. A teherforgalom bevételeinek ál­landó csökkenése miatt a pénzügyi nehézségek tovább tartanak. A bevétel az előző évvel szemben 758 millió koronával csökkent, az 1930. évvel szemben a csökkenés egy milliárd ko­rona és 1929-el szemben, mikor a te­herforgalom bevétele csúcspontját érte el, 1611 korona csökkenést mutat. A személyszállítás terén 21 millióval volt

Next

/
Thumbnails
Contents