Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-04-08 / 28. szám
1933. ápriis 8. »KOMÁROMI LAPOK« 5. oldal. bérltek látszik. Feltesszük, hogy Br>krqssyt sem hagyja kerület nélkül Szlovenszkó oszló igazsága. Ezt a francia négyest a járási hivatal proponálta és a helycsere után talán nőválasz is fog következni. A magyar kéményseprőknek, úgy 1 álszik. kevés a szerencséje. Legalább is a komáromi járásiján. Egyet azonban nem értünk meg. Amikor az országos elnöktől kezdve a falusi baklerig mindenki a krízis felől sopánkodik. miért veszi el a régi emberek munkahelyét és kenyerét? Bonyodalmak egy tízezer koronás váltó körül. A.z ügy a komáromi bíróság előtt. - Az ügyet áttették az ügyészségre. - Váltóhamisítás nagyban. — Saját tudósítónktól. — Komárom, április 7. Nem mindennapi csalási ügy fekszik a komáromi törvényszék előtt Néhány béllel ezelőtl kezdődön a bonyodalmas ügy, amikor egy jómódúnak látszó falusi fiatal gazdaember állított be az egyik párkányi ügyvédhez. Hanza János garampáldi kisbirtokosnak mutatkozott be és személyazonosságát is igazolta kellőképpen. Átadott az ügyvédnek egy tízezer koronáról kiállított váltót és kérte az ügyvédei, hogy a kibocsátó Tóth Ferenc ugyancsak garampáldi gazdálkodó ellen a tőke és járadékai iránt keresetei indítson. Az ügyvéd elküldte gépírókisasszonyát a telekkönyvi hivatalba, ahol meggyőződött, hogy a váltón szereplő Tóth Ferenc és a váltót fölmutató Hanza János vagyonos polgárai Garampákl községnek. Erre vállalta az ügyel és előleget is adott Hanza Jánosnak. aki azzal álII elő, hogy vetőmagot hozatott és ezt kell kifizetni. A tárgyalási kitűzték és arra persze megidézték Hanza és Tóth uramat is, akik a tárgyalás előli az ügyvédhez szaladtak. Nagy meglepetés érte ekkor az ügyvédet, mert akkor látta, hogy nem az a Hanza az igazi, aki nála járt, hanem az, aki most ment be hozzá és akit most látott először. Valaki becsapta az ügyvédet. A két fél kijelentette, hogy sohase írtak alá váltót és nekik nincs semmi kedvük a perlekedésre, meri egymást szerető jó sógorok. Az ügy a komáromi törvényszék elé kerüli és olt kétséget kizárólag kitűnt, hogy az ügyvéd megbízója csaló volt. Az ügyel áttették az ügyészségre, hogy a csalót és váltóhamisílót kérdőre vonják. A személyleírás alapján biztosra veszik, hogy elcsípik a csalói, aki túljárt még az ügyvéd eszén is. Ez pedig nagy szó. Bizalmas levél a pozsonyi vasutigazgaíósáphoz Többizben kifejeztük abbeli örömünket, hogy a Komáromból kiinduló vasútvonalak mindegyikén motorosvonallal is van szerencsénk utazhatni. Többizben kifejeztük azt is, hogy ez az öröm azonban csak névleges s csak addig tarl. amíg az utas bele nem ül a moloroskocsiba. Mihelyst azonban egy kilométert lesz benne, máris szeretne belőle kiszállani sviszszakérni a menetjegy árát. Nem tudjuk, hogy a vasutigazgatóság milyen célból adla ál kocsijait rendeltetésének: az utasközönség búskomorságára lyoni közöli közlekedik. Persze, ennek is drágább vitcldíja van. Északszlovenszkóri található néhány jobb kiadású kocsi is. Komárom környékének jók az ilyen egyszerű találínánvok is. Kérésünk: vonják ki az ilyen csattogó masinákat a forgalomból, csendes és jólrugózotl vonatokai állítsanak be s a régi kocsikba ültessék bele a szerkesztéssel megbízott mérnököket. Majd elmegy a kedvük ilyeu motorosokat csinálni. Irodalo — Uj könyvek. — céloz-e, avagy arra, hogy lelkéiientestében, veséjében-májában, szivé-Tamási Avon: Ábel a rengetegben. ben-agyában megzavarja az utasembert, hogy az, mire leszáll a rendeltetési helyen, már ne tudja, fiú-e vagy leány? Egyizben Mécs Lászlóval utaztunk a csallóközi motorossal Pozsonyba. Mire Pozsonyba értünk, a költő kijelentette, hogy a következő két órában nem volna képes egy versét sem elmondani, annyira összerázta a kocsi. A kocsi nemcsak ráz, hanem zörög, kattog, csattog és dübörög is. A motor fülsiketítőén berreg, rugózása teljesen hiányos a kocsinak s igen sok kocsiban mellékhelyiség • sincsen. Ülései kényelmetlenek. Téli időben néhány kocsi bent fűthelő, egész kezdetleges kályhával van ellátva, ami a télikabátok szövetét veszélyezteti. Nem lehet ezt a könyvet szép mcghatódollság nélkül letenni, pedig ugyancsak kevés benne az, ami meghatódást váltana ki az emberből, hiszen az életvidámság, a székely humor úgy csattan ki minden sorából, mint tavasszal a fakadó rügy. Messzire vetődtünk szép Erdélytől, most még háromszor akkora távolságban vagyunk a esi ki havasoktól és a zetelaki favágóktól, mini annakelőtle s csak híradások útján, hetükből sejthetjük a székely lelket, az erdélyi észjárást, a gondolkodásnak, beszédnek, életfelfogásnak sajátos zamatát, amit ez a könyv ont, sugároz magából. Milyen kevesen vagyunk magyarok s mégis milyen másfajták beszédben, cselekedetben! Ezt a különös mássá-Ez a motoros nem is gyors, árát jói meg kell fizetni és menetrendje sem olyan, hogy megfelelne az igényeknek. Csak minden második helyen áll meg: így »hozza be« a gyorsaságot s ez teszi megokolná, hogy got érezzük ebből a könyvből, az erdélyi irodalom egyik legkitűnőbbjének, Tamási Áronnak könyvéből, aki a Szüzniáriás Királyfi-jával már úgy megdobogtatta az irodalomra vágyók szivét. Kicsoda ez a kis Ábel? Szakálfelárat fizettessenek az utassal. Újabban Érsekújvár és Komárom között is jár egy uj motoroskocsi. Külsőre olyan kellemes, hogy már előre örül az ember, hogy benne utazhat. Alighogy megindul máris fejfájást okoz. Olvasni, beszélgetni a kocsiban lehetetlen. Ide-odadobja az embert, rázza a veséjét s amellett büdös is. Olyan a szaga, mintha avas káposztát petróleummal kevernének és azt lassú tűzön pirítanák. Aki Pozsonyba akar menni, az Újvárnak utazik, a jól bevált gőzöskocsikon. A környéken csak egy rendes motoros van, az pedig Pozsony és Zólas Abel ő, tizenötéves kis székely gyerek, a Hargita alatt, akit az apai jószándék felvezérelt a havas Hargitára, hogy ott egy őszön s egy télen keresztül az erdőt őrizze, a fát adja el, tengődjék kecsketeejn, túrón és száraz kenyéren. A hatalmas erdőségbe, a Hargita rengetegébe kerül fel Ábel, akinek ritka éles esze úgy fog, mint a beretva, holott ezt a ritka éles észt nem is használja fel másra, minthogy szívós küzdelmet folytasson a megélhetésért és az emberi egyenes-állásért, a környezetével. — Csupa »jó mondás« ez a könyv, úgy, hogy már néha csodálatba ejt, nincs egy szó jelentőség nélkül, nincs egy gondolat, ami cl ne legyen csavarva s mégsem terhes, mégis friss. A cselekmény lassan mozog, de hiszen mi cselekmény lehet a Hargita tetején. és mégis lüktet ez a történet, olyan könyv, amit le nem tehet tenni, amig az ember végig nem olvasta. Abel küzdelme a rengeteggel, a fatolvajokkal, Nick Carter-szerű olvasmányaival. a nagy darab román csendőrrel, — (van-e pompásabb epizód, mint amikor megeszi ka büdös sasmadarat?) a bank uraival, nóvalszéllel, vadakkal és éhséggel. Az étet jön Ábelhez és nem a hamis romantika, a történet teljesen mai, időszerű, minden magyart, de minden szép lelket is leköt, egyike a legjobb magyar könyveknek az ulobbi esztendőkben. Mindenkinek el kellene olvasni. Az utolsó húsz sorál lehet csak kifogásolnunk, ahol rezümét ad az iró s kissé félrchajlik a vonaltól. Sinclair Lewis: Egy modern asszony szíve. (Ann Vickérs) Sinclair Lewis semmiképen nem a magazinok és a »sentimental short story -k, az érzelgős rövid történetkék írója: ő az élen halad és Upton Sinclairrel, Dreiserrel együtt az új amerikanizmus hirdetője, azé az amerikanizmusé. amelyik a snobságot és a hipokritaságot küldi ítélőpadra s megpróbál ja megteremteni azl a lelkei, ami az amerikanizmus jellegének fenntartásával bár, de mégis közelebb férkőzik az ősi európai adottságokhoz. Sinclair Lewis a Babbittban rajzolt halhatatlan képet az amerikai kisoptgárról, mint annakidején bizonyos Flaubert: llomais urban a francia bourgeois-ról s új könyvében Ami Vickers-l. az új. bátor, céltudatos amerikai nőt írja meg, azét a nőét, akinek ugyan nem fontos a szerelem és ez a probléma a nyilvánosság számára csak másodrangúvá sülyed előlié, mégis vágyódik, vonzódik a férfi illán, mert életének beteljesüléséi minden harca dacára a.szerelő férfiben és a gyermekekben látja. Közben hatalmas ivet ér el élete: Ann Vickers nem közönséges nő. a nők közül is kimagaslik szellemi képességeivel, társadalomtudós, börtönök szakértője, purifikátor s szinte úgy tűnik, hogy Sinclair Lewis ebben a regényben egyszerre több legyet is szeretne ütni egy csapásra: a dolgozó amerikai nő melleit a szerelmi életet élő nő természetrajzát is szívesen megszerkeszti, de ugyanakkor erőteljes ütéseket mér az amerikai nagyképűségre, a félszeg társadalmi viszonyokra s ezl az ütést oly éles szemmel találja el néha, hogy európai mivollunk becsületes kárörömmel jajdul bele, hiszen mindig is görbe szemmel és gyanakvó lélekkel figyeltük a feltörő, friss Amerikát s a szellemileg erős, de anyagilag gyönge. korával túlérett öreg rokon kajánságával tapsolunk, valahányszor sikerül lerántani a leplet egy-egy amerikai piszkosságról. Amerika a ka- j landorok életét éli: ez már közhely,’ de ugyanakkor Európa is nem az ú j condoltierik országa-e? Sinclair Le- í wis ebben a könyvben Ítélkezett a társadalom fölött, mint annakidején aj Babbitt-ben a nyárspolgár fölött. Ita-jJ talmas keresztmetszet, amit ad, az j amerikai kisváros, a kisegyetem, a | nagybérlőn, a kerek társadalom életrajza, — de a szokványos milliárdos, filmcsillag és gangster-rekvizitumok teljes kizárásával. Ez az igazi Amerika, úgy hisszük. Hogy azonban Amerika elszégyelli-e magát, azt kétségbevonjuk. Babelais is hatalmas szitkokba fogott, - mégis klasszikussá emelték, minden késedelem nélkül. A világ csak halad a maga útján, az írók néha csendesen lehajolnak egy kőért, és lehetetlenül dobálkozni kezdenek. Néha tinta freccsen szét a kő nyomán, néha vér. Sinclair Lewis ablakot vert be ezúttal s különös világba engedett bepillantást. (thyvi) Hölgyek figyelmébe: Mérték után Princess fűzők, haskö' tők, melltartók, különlegességek ELBERT divatáruházában Nádor ucca 19. Jó étvágyat a húsvéti faiatozáshoz! Ha a háziasszony Viteliót használ, süteménye csak ízletes lehet. A kockán levő dátummal ellenőrizheíi, friss árut vásárolt-e. WITELLO CSEMEGE-MARGARIN HÍREK A szlovenszkói skót. Egy új városban annyi minden érdekesei lát-hall az ember, bog}- alig győzi a noteszbe jegyezni. Minden uccuban egy-egy érdekes alak sétál, jellemző figura, minden nap elhangzik valami érdekes mondás. Szlovenszkó bővelkedik jellegzetes alakokban. Az egyik városban például lakik egy skót«. Skótnak nevezik, mert olyan fösvény. Közismert, népszerű alak. Csak pénzt nem szeret kiadni. Erről a következő megtörtént esetek vannak forgalomban: A mozit ez a skót így nézi, mer! nagyon szeret moziba járni: Elballag a főtér közepén elhelyezett reklámképekhez, amelyek az aznapi műsort mutatják. Megnézi magának az összes kitett moziképeket. Aztán elmegy még más két kirakatablakhoz is. ahol szintén az aznapi műsor képei vannak kitéve. Amikor jól kigyönyörködte magát, gondolatban összeállítja a játék egész menetét, egymásutánját. Este bemegy a mozi előcsarnokába és hozzáhallgatja a zenét, meg a kiszűrődő beszédeket. így jár ő moziba. Kávéházba pedig ekkép: Nagyon szerel kávéházba járni, de nem szeret pénzt kiadni még feketére sem. Az újságokat mindennap el akarja olvasni, a képeslapokat végigböngészi, a szép képek közül egy: I - egyet kivág bicskával... Szeret elbeszélgetni az üzlettársakkal, egyszóval hőn óhajtja a lársaséletet. Üzletzárás után lehat elmegy a kávéházba s megrendeli a lehető legkisebb fogyasztást, a pohár szódát, hatvan fillérért. Emelten üldögél este félnyolcig. Akkor jön a barátja, aki a szódát, — amit még mindig nem ivott meg, átveszi tőle albérletben negyven fillérért. így mindennap busz fillérbe kerül neki a kávéház s közben jól kimutatta magát ... Vacsorázni pedig így vacsorázik: Az orvos diétát rendelt neki s elliHolla a nehéz ételek élvezetétől. Finom húsok, könnyű ételek vacsorára, í Meg tea, persze hozzá. Mielőtt tehát becsuknák a hentesüzletet, bemegy az üzletbe s egy negyedóráig szagolja a finom húsokat, a tepertőket, a sonkát, felvágottat, szalámit s a gőzölgő császárhust. Mikor jól beszívta ezek illalát, szépen hazaballag, főzet magának egy csésze üres teát és megiszsza az illathoz. Ezek az újabb hírek a skótról. Si no é verő, é ben trovato... ____ (thyvi) — A nagyheti istentiszteletek sorrendje a róm. kath. egyházban : 1. Virágvasárnapon: Reggel 6 órakor csendes szentmise, V29 órakor barkaszentelés, utána körmenet a templomban, melynek végeztével ünnepi szentmise Passióval. 2. Délután 3 órakor litánia. 3 Héttőn, kedden és szeradn: 6 órakor és V28 órakor szentmise a Szent András templomban, szerdán 6 órakor a szt. Rozália templomban is szentmise. 4. Nagy csütörtökön : 8 órakor ünnepi szentmise, amely alatt közös áldozás, utána az oltároknak díszeiktől
