Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-03-25 / 24. szám
»KOMÁROMI LAPOK« 1938, március 25. Dr. Vécsey Zoltán vasárnap délután 2 órakor sakkszimultán versenyt rendez, este 6 órakor a Kultúrpalotában előadást tart. Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei Az ember lakóházát mindig bizonyos szeretettel védte, gondozta, mint amely a napi munkában kifáradt tagjainak nyugovást, pihenést nyújtott, s amely másrészt megvédte a természet viszontagságaitól, az állatok bestialitásától. így van ez napjainkban is, legyen a' mi lakásunk akárcsak a legegyszerűbb egyszobás ház is, avagy a legmodernebb palota, azt az ember boldog öntudattal veszi körül, mert hiszen a ház az, mely meleg otthont, békés, nyugodt helyet nyújt az embernek, ahol az élei jó és balsorsában, családja körében éli le kicsiny világát. A régi ember, ha teljesen egyedül, embertársaitól elhagyatva, magára lett volna utalva, előbb-utóbb lakóhelyéből kiforgatva elpusztult volsia s (nem tudott volna megküzdeni az ől minden oldalról fenyegető veszedelmekkel szemben. Ámde ők is tudták és érezték, hogy össze kell fogútok a közös cél érdekében s egyesült erővel tudtak védekezni, s tudták fenntartani lakásukat s igy önmagukat is. Nekünk ma. a XX. században a villany, repülő, rádió igen kultivált korában nem kell mint őseinknek ilyen ellenségekkel harcolnunk, hanem igenis küzdenünk, dolgoznunk kell nemes eszközökkel, hogy lakóházainkat felszabadítsuk a mai lekötött helyzetéből s hogy megérjük a hajnal pirkadását, mikoris a ház nemcsak terhet és gondot jelent, hanem megélhetést biztosító, jövedelmet nyújtó objektumot. De hogy ezt megérhessük, egy emberként össze kell fognunk és addig kell kopogtatnunk az illetékes fórumoknál, amig azok belátják igazunk voltát. Az országos ház- és telektulajdonosok egyesületének az a célja, az a fő feladata, hogy a háztulajdonosok jogos panaszait, jogos sérelmeit az illetékes helyeken feltárja s kiküzdje, úgy mondjuk kiharcolja, hogy a lakóvédelmi törvény a háztulajdonosokat is védő törvény legyen. A helybeli ház- és telektulajdonosok egyesülete, mint az országos egyesületnek egyik munkás tagja, szintén csak a háztulajdonosok jogos érdekeiért dolgozik. Ámde célját csakis akkor tudja elérni, feladatának csak akkor tud megfelelni, ha háta megett vannak egy táborban az összes háztulajdonosok. Éppen ezért felkérjük mindama háztulajdonosokat, akik még eddig nem tagjaink, hogy tartsák saját érdekükben kötelességüknek immár az egyesület kötelékébe belépni. ................................... & Brassói Ezüstember. 1637-et írnak. Johann Agricola lipcsei orvos, fáradságos utazással 'érkezett meg a szászok híres városába, Brassóba. Nagy utat tett. Végigbarangolta csaknem egész Magyarországot. Járt a Felvidéken, Horvátországban, azután körülményes utón eljutott Erdélybe, hogy honfitársait meglátogassa. Johann Agricola híres orvos volt hazájában, de személyre nem tévesztendő össze az ugyancsak német Georg Agrioola-vat, a híres német bánj ásszal és kohásszal, aki jóval előtte élt. A betegek tolongtak hozzá. Ki saját lábán jött, ki targoncán tolatta magát. A betegek között volt egy laboráns is. Nem volt súlyos baja, hamar kiheverte betegségét. Agrioola hosszasan elbeszélgetett páciensével, aki csakhamar bevallotta, hogy csodás dolgot tud; rézből ezüstöt csinál. Kezében van a bölcsek köve, amellyel eltörölhető az összes földi gond. Agrioola felkereste műhelyében is a sokat tudó afkémistát és végignézte az ezüst készítését. De beszéljen maga Johann Agricola. Csodálatos műveletet láttam Erdélyben, Brassóban, vitriollal, egy laboránslól, aki olyan különlegesen dolgozott ezzel az anyaggal^ hogy meghökkentem. Rövid időn belül kék zafírrá alakította, amely termék színét 6. oldai a legerősebb tűzben is megtartottal Megolvadt, s ha kihűlt, kék maradt és nem kapott más szint. Nem akartam elhinni, hogy vitriolból készült. A találmányt ő is nagyra értékelte. Laboratóriumában nem láttam mást, csak vitriolI. Ezt a kékszinű anyagot a rézhez keverte, jól fedhető tégelybe tette és három napon át erős tűzben hevítette. Azután kivette. Én azl kérdeztem tőle, mi hasznot remél találmányától, ő azt felelte, mingyárt látni fogom. A rezet erre a tégelybe telte, elegendő ólmot kevert hozzá, majd az ólmot elűzte. Szépszínű ezüstöt kapott, amely minden vizsgálatot kiállt. Én nem akartam elhinni, hogy ez a kékkő vagy zafír vitriolból készült, ő azonban szavára állította. A módszert nem tudtam eltanulni, bármennyire is akartam/. Az ezüst finom minőségét saját szememmel láttam. Azt nem tudom, hogy az a tinktura egyedül csak vitriolból állt — amint ő mondta — vagy sémi Mindez sehogyan sem ment a fejembe, azonban ügy vélem, hogy az. az ezüst egy alkotórészét is tartalmazta, különben nehezen keletkezett volna, vagy a réz tartalmazhatott ezüstöt, illanó természetűt, melyet a tűzben tett állandóvá. Amint mondta, módszerével három naponként 12 tallért állított elő, ami egy szegény teremtésnek éppen elegendő. Amint másoktól értesültem. a laboráns valóban megkapta ezt és nem szenvedett szükséget, jól élt és ami fő, ingyen. Ezt részben maga bizonyította be. Az egész vidék eziislembernek hívta. Az ezüstje aranyat nem tartalmazott, amire magam is nagyon kémleltem, ü azonban hitte, hogy addig fejleszti eljárását, amig azezüstből ugyanannyi aranyat kap, mint rézből ezüstöl. Hogy elérte-e óhaját, nem tudom, mert azután hosszabb ideig nem láttam és nem is kerestem fel. A nyert ezüsttel magam is meg leltem volna elégedve, de módszerét nem közölte velem. Én nem áhítoznék arany után, mint ö, s életem végéig nem éreztem volna szükséget. Eddig tart a csodálatos ezüst-előállítás, vagy ahogyan az alkémisták mondják: »transmutatio . Amint látjuk, a »brassói ezüstember , kinek nevét Agricola nem jegyezte fel, kékszínű olvadékkal dolgozott, amelyet állítólag vitriolból készített. Akkori időben a vitriol vasgálic és rézgálic elegye volt. Ez a vitriol hevítve, előbb kristályvizét veszíti el, majd kéndioxid fejlődése mellett vasoxidra és rézoxidra bomlik. Ez a két anyag azonban nem olvad meg, tehát olvadékról nem lehet szó. A brassói ezüstember a vitriol mellett tehát tudatlanul vagy tudatosan más anyagot is használt Főként sóra, alkáli-karbonátra, esetleg boraxra kell gondolnunk. Ezek a vitriollal együtt adhatnak kék, zafirszínű olvadékot, bár ezek egyike sem tartalmazhat ezüstöt. Valószínűleg az alkalmazón réz volt ezüsttartalmu. amelyet az említett olvasztóanyagok előkészítettek arra, hogy az ólom felvehesse. A megolvasztott ólom a nemes fémeket feloldja. Ha most a nemesfémtartalom ólomötvözetet levegőn pörköljük, az ólom hamuszerű anyaggá, ólomoxiddá pörkölődik, a nemesfém pedig változatlanul visszamarad. A régi világ kohászai így szüntették éroekből az aranyat és ezüstöt. Az ezüst azonban, melyet a brassói ezüstember előállított, semmiesetre sem lehetett napi tizenkét tallér értékű Úgy vélem, ez az ezüst nagyon sokba került a laboránsnak, aki nem volt csaló, hanem félrevezetett. Félrevezette hiányos kémiai ismerete, azt hitte, hogy vitriolból keletkezett az ezüst, pedig készen volt a rézben. Dr. Sz. L. — Mit doboltat a muzslai községi biró ? Párkányból irja tudósitónk: A csendőrség közbéke zavarása cimén inditott eljárást Vajda József müzslai kommunistapárti községi biró ellen. A csendőrségi eljárás oka az, hogy a biró a községi szolgával faluszerte kidoboltatta, hogy csendőrt, fináncot, vagy hasonló hatósági közeget senki be ne engedjen házába, ha azokat a községi tanács egyik tagja nem kiséri. A biró azzal védekezik, hogy az esetleges hatalmi túlkapásokat akarta a különös dobolási szöveggel megakadályozni, ks. — március 25. Dr. Vécsey Zoltán, a Prágai Magyar Hírlap szerkesztője, érdekes előadást fog tartani a Jókai Egyesületben vasárnap, március 26-án este 6 órai kezdettel a modern újságírásról. A sajtó: nagyhatalom, ennek titkairól, érdekességeiről, lázas munkájáról, a nagy napilapok bonyolult szerkesztési metódusairól, a riportázsról fog vonzó, érdekes előadást tartani dr. Vécsey Zoltán. Az előadás méltó helyet fog elfoglalni a Kultúrpalota előadássoroza tában, felhívjuk erre mindenki figyelmét. Az előadásnak még vonzóbbá tételéről a Borka-féle szavalókórus és a gimnáziumi zenekar gondoskodik; ezeknek A chicagói Világkiállításra tervezett utazásról Mivel a chicagói Világkiállítást illetőleg igen nagy az érdeklődés, meg akarjuk ismertetni olvasóinkat annak egyes részleteivel, melyeket az Északnémet Lloyd Prága, prospektusából mentettünk. Az összes vitelköltségek az Északnémet Lloyd közkedvelt kajütös hajóival 111. osztályban és táv utiautóbuszokkal Amerikában, Prágából Chicagóba és vissza csak 6.200 Ke, a turistaosztályban meg csak 7 300 Ke; az óriási „Bremen“ és „Europa“ express hajókkal a III. osztályban 6.700, a turistaosztályban pedig 7.800 Ke. Ha Newyorkból Chicagóba és vissza a táv autóbuszok helyett vasút lenne igénybe véve, a vitelköltségek 300 Ké-val magasabbak. Azon utasok részére pedig, akik 10—20 nap alatt meg akarják tekinteni nemcsak Newyorkot és Chicagót, hanem Washingtont, Philadelphiát, Pittsburgot, Buffalot, Detroit, Niagarai vízeséseket stb. is, az Északnémet Lloyd 5 társas expedíciót rendez s megállapított árakkal, melyekben bennfoglaltatnak a vitelköltségek hajóval és vonattal, szállodával és ellátással, borravalóval stb. együtt. Ezen utak egységes árai Prágából—Prágába a következőkben lettek megállapítva: III. osztályban 10,200—12.650 Ké-ig, a turistaosztályban pedig 11.800—14.200 Ké-ig. Ebből látható, hogy ezen utazások, melyek egész életen át az ember emlékezetében maradnak, — költségei általánosságban eléggé hozzáférhetőek. Divam at tarteme s legjobb magyar tapsi« Komáromi Lapokat Az amerikai bankzárlat és a csecsemő. A nagy amerikai bankzárlat (amely egyébként már a napokban megszűnt) nemérte olyan váratlanul a közönséget, mint Európában gondolják. Az emberek már napokkal, hetekkelelőbb gyanították, hogy baj van és megrohanták a bankok és takarékpénztárak kasszáit. De az amerikaiak sportemberek és humoristák: nem engedik át magukat a pánikhangulatnak. Erről tanúskodik az alábbi eset, amely néhány órával a bankzárlat előtt történt. Az egyik bank pénztára előtt fiatalasszony áll sorban a tömegben csecsemővei a karján. Kéri a körülötte állókat, hogy bocsássák a pénztárhoz, tekintettel a gyerekre. Az amerikaiak gyerekes anyákkal szemben mindig gavallérok, soronkivül a pénztár elé bocsátják az anyát, aki megkapja a pénzét. Két perc múlva egy másik fiatalasszony jelenik meg, megint csak csecsemővel a karján. Betürőlbetüre az történik, mint az előbb. A második után megjelenik a harmadik, negyedik és ötödik. A pénztáros szemrebbenés nélkül fizet. A hatodiknál végre megszólal: szereplőit régen szivébe zárta már Komárom közönsége. Sakkverseny. Vasárnap délután pontosan 2 órakor a kiváló sakkjátékos, dr. Vécsey mutatkozik be a sakkozók előtt egy sakkszimultán keretében. — A verseny a Centrál-szálló éttermében lesz. Minden komáromi sakkozó jöjjön el, hogy résztvegyen az érdekes versenyen. Nevezési dij egy táblára 10 korona, ajánlatos sakktáblát is hozni. Érdeklődőket szívesen lát a rendezőség. Reméljük, hogy a komáromi sakkozók megragadják a kínálkozó alkalmat, hogy egy érdekes szimultán versenyben résztvehessenek! — Mondja kérem, hányszor kell még ezt a szegény kis babyt idecipelni ? A tömegben nem háborodott fel senki, ellenben általános derültség tört ki. A derültség fokozódott, mikor megtudták, hogy a csecsemő anyja huszonöt centért adja kölcsön a gyerekét — megindító és praktikus célokra. HÍREK — Kinevezték az új pannonhalmi főapátot. XI. Pius pápa Kelemen Krizosztom eddigi koadjutort a Szent Márton hitvalló püspökről nevezett pannonhalmi szentbenedekrendi egyházmegye főpásztorává és ugyanazon rendi összes apátságok főapátjává és örökös elnökévé kinevezte. Az új főapát 1884- ben született Hahóton, középiskoláit Keszthelyen végezte és 1903-ban lépett a Szent Benedek rendbe, ahol osztálytársa volt Serédi Jusztinján dr. bíboros hercegprímásnak. 1910-ben szentelték áldozó pappá. Tanári működését a pápai rendi kath. főgimnáziumban kezdte, majd Nyalkán plébánoskodott és 1926-ban a budapesti rendi főgimnáziumba került tanárnak, 1928-ban a győri bencés gimnáziumnak lett igazgatója, ebben az állásában érte 1929. augusztns 24-én az apostoli Szentszék kitüntetése, amikor a beteg Bárdos Rémig pannonhalmi főapát mellé koadjutornak nevezték ki. A kinevezés úgy a Szent Benedek rendben, mint a katolikus társadalom legszélesebb rétegeiben osztatlan örömet keltett. — Tanácsülés a városnál. Komárom város tanácsa március 28-án, kedden délután 5 órakor, a városi székház nagytermében ülést tart, melyen különböző fontos ügyek kerülnek tárgyalásra. — Halálozás. A magyarországi Komárom—Esztergom egyesitett vármegyéknek nagy gyásza van. Szentvici Palkovics László, az egyesitett vármegyék alispánja, a Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületének elnöke március 19-én Esztergomban 56 éves korában elhunyt. Palkovics László esztergomi születésű volt, szülővárosában végezte középiskoláit, egyetemi tanulmányainak befejezése után 1900-ban lépett megyei szolgálatba, ahol rövidesen szolgabiró, majd a párkányi járás főszolgabirája lett. 1917-ben helyettes alispánnak választották, majd 1918-ban véglegesen elfoglalta az alispáni széket. Amikor felsőbb rendelkezés folytán elrendelték a két csonka vármegye egyesítését, ő lett Komárom vármegye alispánja is. A vármegye szolgálatában eredményes munkát kifejtő, közbecsülésben álló alispánt a vármegyeháza dísztermében ravatalozták föl, és innen helyezték 22-én igen nagy részvét mellett a szentgyörgymezői temetőben örök nyugalomra.
