Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-03-08 / 19. szám
2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1933. március 8 Csökkenti a vasút a személytarifát, rész* ben megszüntetik a gyorsvonaíi illetéket A vasutügyi minisztérium elhatározta, hogy a személylarifát csökkenteni fogja, hogy ezáltal emelje a vasutak forgalmát. Újabb jelentések szerint a legfontosabb intézkedés az lesz, hogy a legtöbb vonalon megszüntetik a külön gyorsvonati illetékeket. Csak a nemzetközi és háló-, valamint élkezőkocsikkal ellátott gyorsvonatokon marad meg a külön illeték, a többi gyorsvonaton, tehát az úgynevezett belföldi gyorsvonaton a tarifa egyenlő lesz a személyvonatok tarifájával. Az iskolásgyerekek indokolt esetekben kedvezményes bérletjegyeket kapnak. A szülők kérvényt nyújtanak be a vasúti igazgatósághoz és csatolják a pénzügyigazgatóságok által kiállított vagyoni kimutatást. Ezenkívül az iskolaigazgatók hivatalosan igazolják, hogy a vidéki tanuló rendszeresen látogatja az iskolát. Az erre vonatkozó pontos feltételekről a napokban ad ki tájékoztatót a vasutügyi miniszter. Megreformálják a munkanélküli segélyt Komárom, március 7. A csehszlovák kormánynak legfőbb gondját képezi a munkanélküliség kérdése, amely már olyan nagy arányokat ölt, hogy súlyos helyzet elé állítja a köztársaságot. A kormány a genti rendszer alapján az utóbbi években nehéz milliárdokat költött erre a célra, amint mondani szokták, a munkanélküliség enyhítésére, azonban ma már annyira igénybeveszi a munkanélküliekről való szociális gondoskodás az állam pénztárát, hogy kényszerítve van a kormány valami más, reálisabb módot felhasználni a kérdés megoldására. A kormány most azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a segélyezésnek uj módját vezeti be és pedig arról van szó, hogy ezentúl a munkanélküliek az államtól nyerendő segély ellenében kötelesek lesznek munkát vállalni, vagyis más szóval, a munkanélküli segély egyúttal munkaalkalmat is szerez mindazoknak, akik segélyre szorulnak. Ha a kormány ezt meg tudja valósítani, akkor tulajdonképen realizálni fogja azokat a milliárdokat, amelyekbe a munkanélküliek kerülnek a köztársaságnak. Csak helyeselni lehet ezt a tervet, amely a munkanélküli segély ügyét összekapcsolja a munkával, amelyet a segélyezett végez közcélra. Egész bizonyos, hogy ennek az uj rendszernek rendkívül nagy erkölcsi és anyagi értéke lesz, mert sok kényszerhenyélésre kárhoztatott kéz fog közreműködni abban, hogy az állam beruházási tervei megvalósuljanak és másrészt a tétlenségre utalt munkásság erkölcsi felfogását is meg fogja reformálni abban az értelemben, hogy a minden ellenszolgáltatás nélkül megkapott segély helyébe a munka kerül, amellyel megszolgálja az állam által neki juttatott támogatást. Maga a munkásság számtalanszor hangoztatta, hogy a munkanélküli segély lealázó a munkásra, sérti önérzetét és úgyszólván semmi értéket sem tulajdonit annak az összegnek, amelyet időnként részére kiutalnak. Ebből a szempontból is helyes dolog volna, ha sikerülne a kormánynak keresztülvinni a munkanélküliek segítésének ilyen módját. Az eddigi eljárás nem volt ésszerű,mert az öreg és munkaképteleneknek segélyezése mellett az erős, munkára termett és alkalmas egyének is segélyben részesültek, holott ezek legtöbbje csak kényszeredve fogadta el a köztámogatást és keserűnek találta azt a falat kenyeret, amelyet közsegély címén nyújtottak feléje. A A művész sem festhet szebbet, ))) mint amilyen tavaszi női costümök és köpenyek a legjobb minőségű és legdivatosabb anyagokból 320‘— Kc-ért készülnek sonka. női divattermében Komárom, Jőkai-u. 15, segélyezésnek az a módja, hogy a segélyreszorult valami megfelelő munkát végezzen a segély ellenében, minden tekintetben helyes és indokolt és eredményes is, mert a végzett munkával nemcsak hasznára válik a társadalomnak és köznek, hanem önérzetét és önbizalmát is erősiti. Bizonyos, hogy erre már előbb is rájöhetett volna a csehszlovák kormány. Hogyan alakul áf legegyszerűbben a felekezeti iskola államivá? — március 7. A csallóközi Bodak község 1852-ben építtetett egyosztályú katholikus iskolát, amely lassankint két tanerős tanintézet lett. Békés tanítás folyt az iskolában mindaddig, amíg az illetékes tanfelügyelő, Bucsenec azt kívánta, hogy új iskolát építsen a község. A község "hogy az előírásoknak eleget tegyen,, megfelelő kéttantermes iskolát építtetett, tanítói lakással együtt. Közben Bucsenec tanfelügyelő különböző sikkasztásokat és csalásokat követett el és a börtön elől külföldre szökött. Az új iskolaépület elkészült, amelyhez az országos választmány is tekintélyes szubvencióval járult. A bodaki rom. kath. iskola beköltözött az új épületbe és nyugodtan tanítottak benne 1932 december 31-ig. Ekkor azonban Gasparik tanfelügyelő az időközben megalakított községi iskolaszékkel együtt a katholikus egyház által eddig zavartalanul birtokolt iskolaépületet egyszerűen elvette és az iskolai berendezéssel, felszereléssel együtt a községi iskolának adta át. A régi katholikus iskolát még annakidején lezáratták, az újba pedig, — két év múlva, — betelepedett a községi iskola s most az folytatja olt működését, holott a közigazgatási bíróság és a döntvénytár ítéletei szerint az iskolához az egyháznak van joga. így is lehet felekezeti iskolából állami is-Közben bejön a kocsmáros és azt mondja a legény: — Ezt a liter szilvóriumot írja föl! — Én nem adok hitelben szilvóriumot. Ha nem fizeti ki az árát, itt marad a szilvórium — mondotta mérgesen a kocsmáros. — Már pedig én most nem tudom kifizetni — mondja a legény. — Hát akkor nincs ital — mondja mérgesen a kocsmáros és fogja az üveget és visszaönti a szilvóriumos hordóba. Persze ő azt hiszi, hogy az előbbi szilvórium került vissza, pedig közönséges kútvíz. A legény műfelháborodással hagyja el a csatateret: — Jól van iszen! Hát még egy vacak liter ital árára sincs az embernek itt magánál becsülete. — Akinek nincs pénze, az ne igyék szilvóriumot — vág vissza a kocsmáros. — Hát én meg megmutatom, hogy mégis iszok — vág vissza a legény végleg távozóban. A kocsmáros azt hitte, hogy ez az utóbbi kifejezés csak afféle üres fenyegetődzés és nem is sejtette, hogy a legénynek mennyire igaza van, pénz nélkül ivott szilvóriumot. Csak később derült ki a turpisság, mert az egy liter vízzel megkeresztelt szilvórium fene gyenge lett és a vendégek ugyancsak panaszkodtak. A szakértők megállapították, hogy föl van vizezve az ital. Közben a legény is eldicsekedett a barátainak az esettel és így kiderült a turpisság az udvardiak nagy gaudiumára. Nagyobb volt a közbiztonság az idei télen a Csallóközben, mint tavaly. A jobb termés hatása — Csak a cigányokkal van mindig baj. kólát csinálni! A vízzé vált szilvórium története. Az udvardi legény furfangja, amely csak később derült ki. — Amikor a „veszedelem“ igazán veszedelemben forog. Komárom, március 7. Pár évvel ezelőtt történt egy szenzációsan humoros eset, amikor a kitűnő kisüstön főzött monostori tör— március 7. A Csallóköz közbiztonsági viszonyai az elmúlt őszön és télen valamivel jobbak voltak az előző év hasonló időszakánál. Ennek oka főképen az. bogy a tavalyi termés jobb volt s a zsellérnép is megszerezhette magának a télire való gabonát: nem kellett lopásra vetemednie. Csak baromfiakban volt »nagy kereslet«, ezeket is jobbára a kóborcigányok vitték el. A kóborcigányok nagy veszedelmei az egész Kisalföldnek, kölypalinka vízzé vált és ebből lovagias ügyek, perek keletkeztek, amelyeket alig lehetett elsimítani azoknak, akik a derűt keltő turpisságot elkövették. Ezt a jóízű történetet majd legközelebb elmondjuk olvasóinknak. Most csak azért érintjük a dolgot, mert ugyan nem hasonló dolog történt Udvardon, de a két esetnek ugyanazt a címet lehetne adni: »A vízzé vált szilvórium.« Amint Komáromban van egy kedves kis vendéglő, amelyet Pokol becéző névvel ismer az egész város, Udvardon is van egy vendéglő, amelynek nem kevésbbé furcsa elnevezése van. Úgy hívják, hogy Veszedelem! Ebben a Veszedelemben történt a napokban egy kisebb veszedelem. Bemegy a veszedelemhez címzett vendégfogadóba egy udvardi legény, és letesz az asztalra egy literes üveget A — Korcsmáros úr kérem, töltse meg ezt az üveget jóféle szilvóriummal.c A fürge kocsmáros megtölti az üve-g get gyomorerősítővel és odateszi a legény elé az asztalra. A legény még ott elséramóráz. Arra vár, hogy a vendég-! vóriumos üveget és egy hasonló üve-:: r:;; get vesz elő és azt az előbbi helyére! külföldi nagyközség a a második üvegben helyezi. Ebben azonban víz volt. a megrendszabályozásukhoz alkalmazott rendeletek hiányosak és csak félmegoldást adtak. Amióta a cigányok egyik fővezérét, Lakatos Józsefet a csendőrök egy közelharc alkalmával agyonlőtték, a cigányok merészsége és rablási kedve is alábbhagyott s csak most kezd ismét felébredni. A falusi mulatságok hagyományos, véres verekedései is megfogyatkoztak, ami a gazdasági válságnak kétségtelen jele: kevesebb a pénz, kevesebb innivaló fogy el, A csendőrök felelőssé teszik a mulatsági engedélyek kiváltóit a rendért s azonkívül az egyes kulturegylelek is azon fáradoznak, hogy a hagyományos magyar virtust ne vérrel bizonyítsák. A csavargók száma azonban emelkedett, az országutak biztonsága kívánnivalókat hagy ma^ ga után. j Különösen a városokba özönlött a falu Legszegényebb rétege s lett elhagyalősnek dolga legyen a söntésben. Ami .^ o ti népkonyhára szorult külvárosi kor kiment az ivóból a kocsmáros,^lakóvá. Ezeknek apróbb vised dolgai a legény a ködmönc alá rejti a szil-l állandóan foglalkoztatják a varosok &lUilvioztatják i,, rendőrségeit. Néhány csallóközi és fokozott biz-II tonság elérésére megszüntette az éjjeli őrök rendszerét s helyette egyenruhás rendőröket fogadott. így ógyalla a napokban jutott két rendőrhöz. — A vagyonbiztonságot a kasszafúrók veszélyeztetik: szervezett banda működik a Kisalföldön, amely a hivatalok és bankok, üzletek kasszáinak megdézsníálúisdval foglalkozik. A szálak egészen Morvaországig vezetnek. A csendőrségi jelentések azonban általában arról számolnak be, hogy a közbiztonság javult. Kevesebb volt az idei téli évadban a falvak kommunistáinak tüntetése és éhségfelvonulása is. Oftaisa éi toriéin« a legjobb magyar lapot t Komáromi Lapokat Komáromban, szép utcában, modern, több lakásból álló kerttel eladó.
