Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-03-04 / 18. szám

1933 március 4 »KOMAROMI LAPOK« 5. oldal. 15,500.000 korona a város adóssága, amelynek kamatai elviselhetetlen terhet jelentenek. A pártok szavaznak, de a határozatot nem lehet végrehajtani. Viharos közgyűlés után csendes folytatólagos közgyűlés. Saját tudósítónktól. A február 27-én tartott közgyűlést este 9 órakor napolta el a városbíró, miután még két nagyobb jelentőségű ügyben határozatot hozott a képvise­lőtestület. Sándor Ernő főszámvevő jelentést tett a képviselőtestületnek a múlt év­ben hozott s az állami tisztviselők fizetésének csökkentésére vonatkozó törvénynek a város tisztviselőire és alkalmazottaira való yégrehajtósáról. A számvevőség a város rendszeresí­tett tisztviselőivel és alkalmazottaival szemben teljes egészében érvényesí­tette a törvény vonatkozó rendelke­zéseit, vagyis 1933. január 1-től kez­dődően a törvény szerinti levonások­kal fizette ki a tisztviselők havi fize­tését. E címen a város mintegy havi 9000 korona megtakarítást ér el és a főszámvevő ezen összeget letétbe java­solta helyezni, mivel az állami alkal­mazottakra vonatkozó törvénynek a községekre való hatálya körül még nem alakult ki egységes vélemény. Mikor a főszámvevő e tárgyban még január hóban jelentést tett a városi tanácsnak, % tanács megbízta a szám­vevőséget, hogy keresse meg a hasonló szervezettel biró városokat és kérjen tőlük felvilágosítást arra nézve, hogy azok milyen értelemben hajtották vég­re a törvényt. A közgyűlésen Sándor főszámvevő beterjesztette többek között Trencsén, Léva, Nyitra, Besztercebánya váro­soknak értesítését a törvénynek alkal­mazásáról és e városok vezetőségének rendelkezése szerint a fizetéscsökkentést nemcsak a rendszeresített tisztviselőkkel és alkalmazottakkal szemben hajtot­ták végre, hanem a nevezett vá­rosok összes alkalmazottaival szemben, tehát azokkal szemben is, akik szerződéses viszonyban állanak a városokkal, s akikhez tartoznak az üzemeknél alkalma­zott munkások is. A javaslathoz Bucsi Béla szólalt a kommunisták részéről, aki a törvény­nek végrehajtását egyáltalán nem vet­te tudomásul és a város tisztviselői­nek és alkalmazottainak eddigi fize­tésük további érintetlen meghagyását javasolta. Fleischmann Samu utalt a más városok részéről alkalmazott fizetés leszállítások általánosítására és helyesnek találta volna, ha Komá­romban is hasonlóképen történt vol­na. A város üzemeinél alkalmazottak fizetését is csökkenteni kell. A közgyűlés többsége azonban a tanács és pénzügyi bizottság javas­latait tette magáévá és így csak a rendszeresített tisztviselők fizetéscsök­kentését vették tudomásul. Határozat, amelyet fedezet híján nem lehet végrehajtani. Valamennyi szakszervezeti és egyéb munkások még a múlt évben bead­ványt intéztek a városhoz, amelyben különböző követeléseket állítottak föl. Ezek között volt többek között a mun­kanélküliek heti segélyezése, inség­­munka megindítása, a népkonyha fel­állítása, tűzifa kiosztása, a város üze­meinél a munkások szaporítása, a du­nai kikötőben a munka megindítása, inségadó kivetése és más követelések. lgó Aladár dr. hosszas előadásban ismertette a város által eddig megtett különböző intézkedéseket, amelyek mind a memorandumban foglaltakat szolgálták s a munkanélküliek sú­lyos helyzetének enyhítésére irányul­tak. A város 864.000 korona értékű szükségmunka iránt intézett felterjesz­tést a munkaügyi minisztériumba, megnyitotta december 1-én és azóta fentartja a népkonyhát, a karácsonyi ünnepek előtt nagymennyiségű tüze­lőt osztott ki az arra rászorultak kö­zött, megindította a társadalmi ak­ciót, amely gyűjtéssel és más módok­kal tekintélyes összeget hozott össze Komárom, március 3. a nyomor enyhítésére. A város min­dent megtett, amit a jelen esetben, erejétől telhetőleg cselekedhetett. Az előadó kérte a tanács és pénzügyi bizottság által már elfogadott jelen­tés tudomásul vételét. A városbíró szavazást rendelt el, amelynek az eredménye, hogy a kép­viselőtestület többsége: szociáldemo­kraták, kommunisták, rokkanlak és a cseh pártok 24 szóval 15 ellené­ben leszavazták a javaslatot. Ezzel a szavazással igen kínos helyzetbe hozták Csizmazia György városbírót, aki kénytelen volt felszólítani a több­séget, hogy jelölje meg azokat a for­rásokat, amelyekből az elvégzendő munkák költségeinek fedezetét elő le­het teremteni. Csevár Ferenc meg­próbálta a fedezet megjelölését és pe­dig akképen, hogy felszólította a város vezetőségét, hogy szerezzen a város mielőbb inségmunkát, vegyen föl kölcsönt és hajtsa be az adóhátra­lékokat. A képviselőtestület által meglehető­sen vegyes érzésekkel fogadott kom­munista javaslatra Csizmazia György városbíró hosszasabban válaszolt. Elő­adta, hogy a város a munkanélküli­ség enyhítésére mindent megtett, a mostani helyzetben többet nem lehet kívánni tőle. Az inségmunkára meg­tette kellő időben a felterjesztést, azóta több ízben megsürgette a város a munkákat, de eddig minden igye­kezete hiábavaló volt. A kérdést ál­landóan nyilván tartják és szorgal­mazzák. A kölcsönfelvételnek legna­gyobb akadálya az, hogy a város az eddigi kölcsönei után sem képes fi­zetni a kamatokat s így a várossal szemben a bizalom megcsökkent. A hátralékos adók behajlását állandóan szorgalmazza a város, azonban a ret­tenetes helyzet következtében ma már olyanok sem tudnak fizetési kötele­zettségüknek eleget tenni, akik még a múlt évben rendesen fizettek. A be­hajtást egyformán foganatosítják sze­génnyel és vagyonosabbal szemben, de nagyon kevés az eredmény. Mikor a város élére került, ezelőtt egy év­tizeddel, a városnak belföldi és kül­földi adóssága 9,500.000 koronát tett ki, ma a városnak 15,500.000 korona adóssága van, amelyet beruházásokra vett fel. Igaz, hogy a város ezzel szemben az el­múlt évek alatt 12 millió értékű közmunkát vé­geztetett, azonban a súlyos terhek rendkívül nehéz helyzetbe hozták a várost, amelynek az a legnagyobb baja, hogy a 8 milliót kitevő követelését nem képes be­hajtani. Akkor, amikor a többség leszavazza a tanács javaslatát, neki kellene gon­doskodni megfelelő fedezetről. A városbírónak a város mai igen súlyos helyzetéről adott felvilágosítá­sát mély csend fogadta, azonban ar­ról, hogy a munkásszervezetek kö­vetelésére miből találjanak fedezetet, a képviselőtestület többsége nem tu­dott határozni és így a meghozott közgyűlési határozat nem hajtható végre. Március 2-án folytatták a közgyűlést. A város képviselőtestületének köz­gyűlését március 2-án folytatták Csiz­mazia György városbíró elnöklete mel­lett. Amilyen viharos és mozgalmas volt a hétfői közgyűlés, olyan csen­des és nyugodt lefolyású volt a csü­törtöki ülés. Az előterjesztett tárgyak fölött a tanács és pénzügyi bizottsági javaslatok elfogadásával döntöttek. A képviselőtestület Paál József fény­képésznek a Dunaparton megfelelő fényképészeti műterem építésére adott engedélyt évi 500 korona bérösszeg ellenében. A városi piaci és vásár­rendtartási szabályrendeletet az or­szágos hivatal rendelete szerint mó­dosította és több tételében leszállította az árakat. A levágásra kerülő állatok­nak és húsának egészségügyi vizsgá­latáért járó díjak szedésére nézve a járási hivatal leirata szerint szabály­rendeletet alkotott a közgyűlés. A ta­nács által a városnál ideiglenes napi­­dijasi minőségben felvett számvevő­ségi, irnoki és kézbesítői alkalmazot­tak választására vonatkozó felebbezést mint alaptalant, a közgyűlés elutasí­totta. A járási hivatalnak azon végzését, amellyel a képviselőtestületnek még 1931-ben a városi üzemvezetői állás betöltésére nézve hozott határozatát jóváhagyta és Wiltek Ferenc és társai A barbár népitéletnek egy borzalmas esete játszódott le a Lousiana állam­beli Ringgold városban. A tömeg fék­telen dühének ezúttal is egy néger esett áldozatul. Nemrégiben történt, hogy a rendőr­ség elfogott egy Nelson Nash nevű 24 éves néger legényt, akit azzal gyanú­sítottak, hogy meggyilkolta és kirabolta Batche­lor bankpénztárost s a pénztáros felesége ellen merényletet köve­tett el. A négert napokon át faggatták s igénybevették a hírhedt third degree módszerét is, amely tudvalévőleg a válogatott testi és lelki kínzást jelenti. A néger végre is mind a két terhére rótt bűncselekményt bevallotta. Amikor a néger beismerő vallomása a nyilvá­nosság elé került, a lakosság felhábo­rodása nem ismert határt. A sheriff, aki nagyon jól tudta, hogy a lakosság vad négergyülöletében min­denre képes, a rendelkezésére álló ösz­­szes rendőrökkel őriztette a foglyot, de mivel a ringgoldi fogda nem nyújtott elegendő biztonságot, elhatározta, hogy a négert erős karhatalmi kísérettel átszállittatja a shreveporti fegyházba. Komárom, március 3. Meghívtak a lelkes iparoscserké­szek, az új cserkészcsapat vezetői, hogy nézzük meg egy vasárnap az ő munkájukat is. Mindig elfog a lelke­sedés, ha cserkészmunkáról hallok, — az igazi cserkész nem tagadja meg cserkészmivoltát kilencvenéves korá­ban sem. Az öregcserkész úgy megy az ifjak közé, mintha testvéreit ke­resné föl. Vasárnap délután háromkor kez­dődött az őrsi óra: három őrsre való iparostanonc ült a községi iskola egyik tantermében s ugyancsak tanulták a tíz törvényt. Bi Pi mozgalma csodála­tos hatóerővel dolgozik ma is. Ideált tudott adni a fiatalságnak, munka­­kedvet, programmot és »kifutási« le­hetőséget. Lám, nem fontos, hogy ezek éppen iparostanonook és a szomszéd Jókai csapat tagjai pedig gimnazisták: a cserkészeszme közös, ha valaki a lobogó alá áll hittel, az megtalálja az útját, akár tanonciskolába íratták, akár gimnáziumba. Hinora Gyula, Jedlicska Aladár és Stróbl Árpád szervezték meg ezt a kis csapatot, amely magja a később kifejlesztendő nagy csapatnak: annak elitje akar lenni. A jövendő vezetőket most képezik ki. Nagyon fontos azon­ban, hogy a komáromi iparostársada­lom, a mesterek rétege is szívesen lássa ezt a mozgalmat és együttérez­­zen a cserkészekkel. A csapat agilis és megértő főpa­rancsnoka, Telkes Mihály igazgató ezt mondta: — Nagyon örülnénk, ha a mesterek felebbezését elutasította, a közgyűlés tudomásul vette és elrendelte az állás betöltését és elrendelte a pályázat ki­írását. A fényüzési adó, üres háztel­kek utáni adó és a számoló cédulák után szedhető adóra nézve a járási hivatal felhívta a várost, hogy nyi­latkozzék, vájjon kívánja-e ezen adó­kat életbeléptetni. A város 1932-re megalkotta e tárgyban a szükséges szabályrendeleteket, de a járási hi­vatal a múlt évre, az előrehaladott időre való tekintettel, nem hagyta jó­vá. Most a képviselőtestület Ghyczij János dr. tiszti főügyész javaslatára újra kimondotta a jelzett adónemek életbeléptetését. Majd számtalan telekvételi, telek­­csere és illetőségi ügy letárgyalása után a közgyűlés délután 6 órakor véget ért. Amikor azonban a négert autóra ül­tették, egy kis tömeg verődött össze az épület előtt és nem engedte az autót elindulni. A tömeg hihetetlen gyorsa­sággal növekedett és nemsokára már több mint kétezer ember vette kö­rül az autót. Ezzel a sokasággal szemben a sheriff és emberei tehetetlenek voltak. A tömeg megrohanta az autót. A helyzet annyira veszélyes volt, hogy a sheriff embereivel együtt elmenekült és a garázsban torlaszolta el magát. A négert, akit átengedtek sorsának, a tö­meg pokoli orditozás közben magával hurcolta. A városka főterén gyorsan egy máglyát hordtak össze, a négert rákötözték, majd meggyujtották a máglyát, hogy elevenen elégessék a gyűlölt négert. A fa azonban nedves volt, inkább füs­tölt, mint égett, mire a tömeg türelmét vesztve, ismét megragadta a négert, magával hurcolta és egy fára felakasz­totta. A magasban függő négerre ek­kor valóságos céllövőversenyt rendez­tek. A revolverlövések úgyszólván szi­tává lyukgatták a szerencsétlen ember testét. is megértenék a cserkészet lényegét, megszeretnék a mozgalmat, mert hi­szen ez az együttműködést szolgálja s minden mester örülhet, ha az inasa cserkész. A munkás és munkaadó közti harmóniát ez nagyban kifejleszti, ami a mesternek is javára szolgál. Már is látszik a cserkészet jó nevelő hatása: az iparostanonciskola osztályaiban er­kölcsöt és hangulatot változtattak a kis cserkészek. Sok érdekes példát mond el Telkes főparancsnok, ami megvilágítja, meny­nyire más mentalitással dolgoznak, ta­nulnak és viselkednek az osztályok­ban a cserkészek, — akik adnak a cserkészbecsületre, — mint a többi ta_ nulók. A cserkészek most tanulják a fo­gadalomtételhez szükséges vizsga­anyagot. Milyen büszkén fogják ők is hordani a kalapot, egyenruhát és a jelvényt! Szép tavaszi időben már ki­rándulni fognak, nyáron pedig tábo­rozni szeretnének menni, ha sikerül összeegyeztetni a nyolcnapos szabad­ságokat, amely a tanonooknak kijár. 'Az anyagiakkal természetesen már több baj van, hiszen a kis inasok rend­szerint nem azért állanak be inasnak, mert a családfőnek kávéültetvényei vannak Brazíliában... De talán meg­oldódik az anyagi kérdés és ruhához jutnak a tanonc-cserkészek is. Hogy ez minél hamarább meglegyen, a ta­nonciskola színdarabot tanul be, amelynek bevételét a cserkészek fel­szerelése javára fordítják. Ha már itt vagyunk, nézzünk kö­rül az épületben, — vasárnap lévén, Látogatás az iparoscserkészeknél és a tanoiicok vasárnapi kis „klubijában. Barbár népitélet egy néger ellen A tömeg kiragadta a sheriff kezéből, felakasztotta és szitává lövöldözte

Next

/
Thumbnails
Contents