Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-01-04 / 1. szám
Ötrennegyedik évfolyam, 1. szám. Szerda, 1933. január 4. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben i Helyben és vidékre postai szétküldéssé! egész évre 80 Ké, félévre 40 Ke, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Ke. Efyesszám ára 1 korona. ■wiwiwmiiiMinwiiiTriTriTiPiwiirfi~iffrirnr--ii-r--ÉiwtiiitniTiw,i'iiTi(rir Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. ^munkatársak: ALAPI GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesvtftség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Szerény kérdés a pénzintézetekhez. Komárom, január 3. E lap hirdetései közölt olvashattuk, hogy valamennyi komáromi bank és szövetkezet között megállapodás jött létre, hogy a betét kamatlábat január elsejétől kezdve fél százalékkal leszállítják.De megállapíthatjuk azt is, hogy más városok pénzintézetei is közzétették már különböző lapokban a kamatláb leszállítását. A pénzintézetek tehát kartellben vannak a betevőkkel szemben és nem fizetnek betéteik után ezentúl öt százaléknál több kamatot. Ha tekintetbe vesszük, hogy a betétkínálat nem valami élénknek mondható és magánforgalomban is el lehet helyezni a pénzt jóval magasabb százalékra, akkor ez a betétkamat láb alacsonynak minősíthető főleg a defláció idejében, amikor amúgy is a pénzszűke a legnagyobb és leg 'J obi. kisérő jelensége az általános gazdasági helyzetnek. Viszont ez az út a legbiztosabb a harisnyaszár és a szalmazsák takarékpénztárak felé, mert sokan inkább otthon őrzik a kis pénzecskéjüket, vagy valamibe belefektetik, amely nagyobb hozadékot biztosít a készpénz-tulajdonosok részére. Ezek a vonatkozások azonban egyelőre nem érdekelnek, egészen más az, amelyre ki kell lyukadnunk a pénzintézetek hirdetményének olvasása közben. A bankok a betevőkkel szemben is kartellt alkotnak, nem fizetnek nekik magasabb kamatot öt százaléknál, egyet azonban kifelejtettek a megállapodásból: az adósokat. Nem olvastuk sehol eddig, hogy a bankok és az úgynevezett altruista intézmények, vagyis a szövetkezetek kartellre léptek volna az adósok megsegítése érdekében, mert ma erről és csak erről van szó, amikor pénzintézetről beszélünk. Az adós szabad prédája a pénzkínálat tevékenységének, ma azonban, amikor nem is kínálgatják a pénzt, sőt vannak olyan intézetek is, amelyek azt egyszerűen szüneteltetik, az adósnak a betevővel nagy összefüggései vannak. A tisztelt pénzintézetek bizonyára revízió alá veszik ez alkalommal a hitel-kamatlábat is. Mert felette egyoldalii dolog lenne, ha a betétkamatlábat leszállítanák és a hitelkamatláb a mai szinten maradna. Ez azt jelentené, hogy a részvényesek igen nagy, szociális értelemben őket meg nem illető nyereséget vágnának zsebre, ami a jogos közérdekbe ütközik akkor, amikor ezrek és ezrek éheznek, fűteni nem tudnak és a ruházkodásra nem is gondolnak, csak ezen a környéken is. A legszerényebb hitel-kamatláb ez idő szerint tiz százalék. De ennek a tiz százaléknak van egynémely helyen még sallangja is, a közvetítési jutalék, amelynek százaléka nem egyéb, mint a kamatlábnak a felemelése, azután vannak egyéb címek is, miként az értesítési vagy nyomlalványi dijak, amelyek szinten a pénzintézet nyereségszámláját hizlalják. A pénzintézeteknek, amelyek alapításai náí mindig a közérdekre szokás hivatkozni, most igen bőséges alkalom kínálkoznék ennek a bizonyos közérdeknek a támogatására, hiszen az, hogy a földműves, az iparos és a kereskedő hiteti vesz igénybe, hogy ezzel gazdaságát vagy vállalkozását támogassa, a legnagyobb közérdek, mert ezekből tevődik összea nagy, kolleklívum, melyet közgazdasági életnek nevezünk. Ha tehát a bankok kimondanák, hogy ettől és ettől az időtől kezdve nem szedünk mellékdíjakat, vagyis burkolt kamatlábemelésről lemondunk és megelégszünk például 3 tszázalékos nyereséggel, tehát a hitelkeresőknek 8 százalékos kamatozású pénzzel állunk rendelkezésére: ezt a kartellt erkölcsi tekintetben is teljesen kifogástalannak találhatnók, bár a kartellekről nem lehetünk jó vélemmmmammmmmrntmmmmmBmmmmmBBm Komárom, — január 3. Csehszlovákia gazdasági helyzete nem olyan katasztrófán», — Írja Englis dr.volt pénzügyminiszter. Englis Károly dr. volt pénzügyminiszter a Lidové Noviny vasárnapijubileumi számában cikket irt Csehszlovákia gazdasági helyzetéről és az új év auspiciumáról. Englis dr. szerint Csehszlovákia gazdasági helyzete nem olyan katasztrofális, mint amilyennek általában mondják, mert például a munkanélküliek száma a tarifával szemben nem változott nagyobb mérvben, az árak stabilizálódtak és nem estek, amiből arra lehet következtetni, hogy az államháztartást nem fenyegeti veszély. Ezután a költségvetés egyensúlyának eléréséről nyilatkozik cikkében és azt irja, hogy a kormánynak minden áron el kellett kerülnie az inflációt, hogy a gazdasági életet katasztrófális csapás ne érje és ezért volt szükség u terhek emelésére. Az állam, amely védekezik az infláció ellen, kénytelen volt mindent elkövetni, habár az elhárításnak igénybevett módja pszichológiailag és politikai szempontból fájdalmas is volt. Mindennek ellenére a kormánynak ezt az utat kellett választania, mivel az infláció nemcsak a tőkét sújtotta volna, hanem a munkásságot is. Englis dr. mennyel, mivel a legtöbb esetben árdrágítást űznek és így céljaik erkölcstelenek. Mi az adóst veszszük figyelembe, ami ma fokozottan kötelesség, mert az adós legtöbbnyire a mélyponton vergődik, mig a bankoknál a kérdés legfeljebb csak az, hogy öt, hal, vagy több százalékos osztalékot fizessenek-e a megfelelő tartalékolás után. A lehető legsürgősebb a hitelkamatlábnak a rendezése. Sajnos, ebben a tekintetben a kormány nem tett semmit, hanem kiszolgáltatta a polgárokat a hitelkamatláb felsrófolásának minden védelem nélkül. Sőt a kormány azt is beismeri, hogy Ruszinszkóban, a legtávolabbi és legsötétebb keletén az államnak, húsz százalékos kamatokat is szednek. Legyen nyugodt a kormány, ezt a kamatlábat nyugaton is szedik a zugbankok és nagyon szívesen vennék az adósok a felhívást, hogy jelentkezzenek a kamatláb bevallására. Szégyenfoltja ez közgazdasági életünknek, hogy az ilyen burkolt uzsoraügylctek a teljes nyilvánosság elölt folyhatnak. A mi pénzintézeteink ilyen homályos üzletekbe nem bocsátkoznak és szem előtt tartják a banketika általános szabályait, de ezek csak jóleső kivételek. Azonban a mi pénzintézeteinknek is megfontolás tárgyává kell tenniük a hitelkamalláb rendezését. cikkében az inflációval szemben a defláció szükségességét hangoztatja. Az állam a deflációtól várja a gazdasági élet megszilárditását és a helyzet megjavulását. A mai bizonytalan és inflációs hírekkel telitett közvélemény okozója annak, hogy a tőke félénk, a bankok nem merik kihitelezni tőkéjüket és ezt érzi az egész nemzetgazdaság. Január 1-én életbeléptek az új törvények. Az elmúlt év utolsó napján jelent meg a törvények és rendeletek tárában a nemzetgyűlés által december hóban hozott új törvények gyűjteménye. A megjelent törvények között első helyen áll az állami alkalmazottak fizetésének leszállításáról szóló törvény, amely 1933. január 1-én lépett életbe. Megjelent a parlamenti takarékossági és ellenőrző bizottság megszervezéséről szóló törvény is, valamint az új vámtarifa-rendeletet is most adta ki a kormány a törvények gyűjteményében. Leszállítják az állami munkások bérét is Az állami alkalmazottak fizetésének leszállításával kapcsolatosan intézkedés történt az állami munkások bérének leszállítása iránt. Mint hivatalosan jelentik, az állami birtokok és erdőségek igazgatósága, a takarékossági intézkedések folyományaként 1933. január elsejével öt százalékkal leszállítja az állami birtokokon és erdőségekben foglalkoztatott munkások bérét. Ez a bérleszállitás egyrészt azért történik, mert az említett munkásokkal az állam még nem kötött kollektiv szerződést, másrészt pedig azért vált szükségessé a leszállítás, mert az állami költségvetésben szintén öt százalékkal csökkentették a vonatkozó tételt. Miniszteri rendelettel meghoszszabbitották a felmondási időt. Az igazságügyminiszfer, tekintettel a gazdasági válság hosszú tartama alatt bekövetkezett tömeges üzembeszüntetésekre, két törvényjavaslatot dolgozott ki, amelyeket már át is adott a miniszterközi eljárásnál és amelyekkel átmenetileg újra szabályozzák a szolgálati viszonyban álló alkalmazottak felmondásának idejét. Az egyik javaslat a magasabb állású alkalmazottakra, a másik a gyáripari, kisipari és bányavállalatok többi alkalmazottaira vonatkozik. A magasabb állású alkalmazottak eddigi legkevesebb hathetes felmondási idejét a szolgálati viszony hároméves tartama után három hónapra és minden további három szolgálati év után további egy-egy hónappal hosszabbítják meg. A többi alkalmazottnál a legkevesebb 14 napos fölmondási idő három szolgálati év után három hétre és minden további három szolgálati év után további egy-egy héttel hosszabbodik meg. A törvényjavaslatok hatályának tartamát mintegy három évre tervezik. Fölemelték a kávé, kakaó és tea vámját. A legutóbb tartott minisztertanács fölemelte a kávé, tea és egyéb gyarmatáruk vámkoefficiensét. Az emelés szerint a vámkoefficiens a kávénál az eddigi 10 helyett 13 lesz, a vám pedig métermázsánként nyers kávénál 1235 koronát, pörkölt kávénál 1560 koronát tesz ki. Eddig 950, illetve 1200 korona volt. A tea vámkoefficiuma az eddigi 10 helyett 15 lesz, vagyis a vám az eddigi 2400 korona helyett 3600 korona lesz. A kakaó koefficiuma az eddigi 0'7 helyett 1’5-re emelkedik, tenát a vám az eddigi 40'60 koronáról 87 koronára ugrik. Pörkölt kakaónál a koefficiumot fölemelik 4-ről 6-ra, a vám tehát 348 korona lesz az eddigi 232 korona helyett. — Eltűnt egy szép asszony. Homola István felsőgallai születésű és Tatabányán állomásozó közhonvéd felesége, a falu legszebb menyecskéinek egyike, azzal a szándékkal, hogy betegállományban levő férjét a győri közkórházban meglátogatja, Felsőgalláról a szülői házból eltávozott. Férjét tényleg meglátogatta a győri közkórházban és férje pénzt is adott neki a hazautazásra. Ennek már egy hónapja és azóta nyomaveszett a szemre való fiatal asszonynak. Eltűnésekor barnaszinü prémes kabátot, fehér-fekete csikós ruhát, barna selyem harisnyát és fekete félcipőt viselt. POLITIKAI SZEMLE
