Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-08-13 / 63. szám
8. oldal. > KOMÁROMI L'APOKc 1932. augusztus 13. Anti gyerek* Irta Majthényi György. Pistinek a negyedi gimnázium előtti vakációban valahogyan kezébe került Arany balladás könyve és egészen belehabarodott a Walesi bárdok-ba. Reggel, délben, este, minden alkalommal jó volt neki arra, hogy elfujja: »Edwárd király, angol király léptet fakó lován...« Anti, az öccse, olyan négyéves forma gyerek volt. Amikor először hallotta Pistit olyan vadidegen hangon lármázni, meghökkent. Egy szavát se értette, ennélfogva úgy nézett rá, mint valami megszállottra nézett volna, ha az kerül eléje. Nem tudta elgondolni, hogy mi lelte Pistit? Ki beszél belőle? Mert ha ő maga volna az, aki most beszél, nem is beszél, hanem kiabál, akkor egészen másképp szólana az. Lám, nem is kapott ki, mégis... Zavarodottan húzódott a sarokba és lecsücsült a zsámolykájára. Hetekig fújta Pisti az Edwárd királyt. Akkor Szilágyi Erzsébet került sorra. Később meg egyre azt dörögte, hogy: Lélek ez ajtón se be, se ki! — és Anti meghökkenése minden versnél megismétlődött, mert hát ilyenkor nem ismert rá sose a bátyja hangjára, mozdulataira. Pisti csak akkor volt »igazán« Pisti Anti szemében, amikor leült melléje a sarokba és együtt játszottak. — Az ajanytijájt, — mondta Anti. Pisti erre várat épített az építőkövekből, persze csak úgy sebtiben. — Itt lakik az aranykirály, —■ suttogta, mert így szebb volt. — De a lányába, akit Liliomnak hívnak, beleszeretett a gonosz Varga és aszongya az aranykirálynak: Add nekem feleségül Liliomot! A király meg azt feleli... Mikor idáig értek, Anti törpe orrocskája várakozóan fordult Pisti felé és Pisti diadalmasan mondta: Egy csipiszt! — Ez szörnyen tetszett Antinak és mindig megtapsolta. — Megharagudott erre a gonosz Varga, — mesélte tovább Pisti, — bekente magát tetőtől talpig kenőcscsel, amitől láthatatlanná vált, aztán így bement a várba és elrabolta Liliomot és kitette egy szigetre. — Szidetje, — motyogta Anti. Hosszú volt nagyon a mese, Anti nagyon szerette. Pisti meg hűségesen mesélte és játszotta el előtte egy darabig, de mióta a balladák motoszkáltak az agyában, nem volt már elég türelme hozzá és felibe-harmadába hagyva fölugrott: Ki viszi levelem hamarább Prágába? Száz arany... Anti csak nézte, nézte és amikor egyedül maradt, szétdobta a két kis karját, akár Pisti és próbálta utána mondani a szavakat, de azok sehogyse állottak a nyelvére. Mint negyedikes diák, Pisti elkerült már néhányszor a színházba is. Látta Bánk bánt,»Julius Cézárt és Az ember tragédiáját. Ettől kezdve már sose játszott Antival, de még akkor is szavalt, amikor a könyveit szijazta össze. Anti egyre jobban bámulta a bátyját, kezdett neki tetszeni a dolog. És délelőttönként, amikor egyedül maradt, ahogy Pistitől látta, magára kapott egy takarót vagy heverő kötényt, lóbálgatta a két karját, toppantott és érthetetlen szavakat kurjantgatott. Ilyenkor valami csodálatosan jót érzett. A feje búbjáig mogborzongott, a szeme kitágult, a szoba bútorai, falai szétfolytak előtte és a körülötte heverő játékok mind különös jelentőséget nyertek. Úgy tetszett neki, mintha ő most nem is Anti volna, hanem maga az Aranykirály, aki a gonosz Varga üldözésére indul hétmértföldes csizmáiban, de a másik percben már a gonosz Varga volt, túljárt az Aranykirály eszén és vitte magával Liliomot hetedhétországon túl. Néha Liliom is volt, összetette két kezét és roppant vékony madárhangon nyögdécselte; r 1 1 i 1 ;■ -— Ne bánt éndem, donosz Vajda, mejt halálnat halálával halsz med... Az anyja meglepte egyszer az asz- Üal tetején, — magas hegy volt az Anti képzeletében, — ahol egyrészt Aranykirály, másrészt meg gonosz Varga formájában viaskodott önmagával. Lemelte Antit, ölébe vette, babusgatni kezdte. Antinak úgy rémlett, mintha Liliom ölében lenne és azt gondolta: anyja talán igazán Liliom, apja meg az Aranykirály, gonosz Varga meg lehet akárki is, a kéményseprő, a mestcrlegények, vagy a suszterinasok, akik az uccán verekedtek. — Ne majmold Pistit, — mondta aztán az anyja. — Nem szép az. Anti csodálkozva nézett az anyjára, nem értette azt a szót: majmold. De nem sokat törte a fejét ezen. Neki most az volt a jó, hogy anyja ölében lehetett. Oda is simult hozzá melegen. — Liliom. Te vagy a Liliom, — sipogta madárhangon. Amikor megint magára maradt, az uccai lármáról eszébe jutott a kis parkban járkáló csősz, aki naphosszat kergette a hancurozó gyerekeket. Elhatározta, hogyha nagy lesz, ő is csősz lesz. Menten botot kerített, a ceruzáját a szája sarkába nyomta, mintha pipa lenne, hegyeset sercintve pökött és épp olyan lomha mozdulatokkal járt, mint a csősz. Másokat is egy-kettőre megtanult utánozni: afufnyálva beszélő postást, a hadari szakácsnőt, Pistit, amint a könyvei szijjazva valami verset szaval, apát, aki szeretett fontoskodva magyarázgatni, anyát, amint kötőtűvel nyulkál a hajába, vagy fintorogva mondja mindenre, ami nem tetszik neki: boórzasz-tó! Csak éppen szavakban volt szegény: nem tudta alakjait beszéltetni. Mivel a családbeliek néhányszor megdicsérték, állandó közönséget akart magának teremteni. Szétültette hát babáit, játékait a szobában és hol mint csősz, hol mint postás jelent meg előttük. Az előadás madárnyelven folyt le. — Edvájd tijáj, aranytijáj... Vidivó, vidivi, vidivittentantij, — mondta lendületesen és közben csodálatosan jó borzongás futotta át egész testét. A megszállottság néha annyira a hatalmába kerítette, hogy még ebéd közben is folyton köpködött, mint a csősz és ha apja ráripakodott, akkor azt felelte neki: — Egy csipiszt neted, donosz Vajda. Karácsony közeledtével sokat gondolt Liliomra. Anyja ugyan Jézuskáról, meg az angyalkákról mesélt neki, de Anti meg volt győződve, hogy minden jó Liliomtól jöhet csak. Ilintalovat kért, meg kardot, puskát és sokat ült a kuckójában. A karddal szétaprította a gonosz Vargát, a hintaló meg vitte szélsebesen a »szidetje«, Liliomhoz. Szent estén, a karácsonyfa alatt, mindent ott talált, amit kért. A szivében olyan nagy volt a gyönyörűség, hogy megszólalni se tudott. Pisti azonban kitett magáért, odaállt szülei elé és pompás verset mondott el. Anya meg apa összecsókolgatták Pistit, szemükben könny, ragyogott. — Hát te mit mondasz? — kérdezte anya később Antitól. Anti nem felelt, nem tudott felelni. A boldogság megnémította. Csak felült a hintalóra s ült rajta mozdulatlanul. — Lám, Pisti milyen szép verset mondott, — folytatta anyja. — Te is tanulhattál volna valamit... Anti hallotta is, nem is, anyja szavait. Azon tűnődött, hogy huszárt csak képen látott, milyen lehet az valóságban? A mozdulatait szerette volna látni, hogy utánozhassa. Lovasrendőrök jutottak az eszébe, azokat többször látta végigkocogni az uccán. De aztán ez is mindegy volt neki, mert úgy érezte, hogy a ló fölemelkedik vele a levegőbe. Valami gyönyörű szédülés volt ez: ijedtében megkapaszkodott a hintaló nyakában. Amikor leszállt a lóról, tele volt hálával a szíve. Úgy érezte, csinálnia kellene valamit, de nem tudta, hogy mit. Csak rakosgatta a játékait, mint a gyerekszobában, amikor a »közönséget« ültette el és nyugtalanul tettvett. Szülei, meg Pisti átmentek az ebédlőbe. Föl-alá járt, mint apja, ha valami komoly dolgot magyarázgatott és lelkében nagy zavar volt. De egyszerre elébe villant Pisti alakja, amint a karácsonyfa alatt szavalt és akkor ő is odaállt ugyanarra a helyre. Nyitogatni kezdte a száját, megmozdította a karját, szakasztott úgy, mint Pisti, csak szava nem volt egy se. Amikor ezt fölérezte, még nagyobb lett a zavara, a szeme elborult s mármár könnyek szivárogtak a szemébe. Egyezerre aztán derülni kezdett az. arca. Eszébe jutott az egyetlen vers, amit tudott és boldogan, mint valami nagy ajándékot, kiáltotta szét: Aki ételt, italt adott, Annak neve legyen áldott. Ámen. Aztán, mint aki jól végezte dolgát, leült a zsámolykúra és magáról is. megfeledkezve, elmélyülten nézett a levegőbe. A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdád jóban Komárom. Sebestyén Ferenc fü paprika- és füszermalzna Komárno, piactér! árucsareok. S! a nyomasztó gazdasági helyzet és a nagy pénztelenség következtében ez év július hótól kezdödőleg úgy a valódi Szegedi, mint saját őrlésű és kikészílésü paprikakülöniegességeime! a következő előnyös árakon számítom: Szegedi csemegeédes különlegesség 1 kgr. Ke 24'— Komáromi gulyásédes különlegesség „ „ „ 22 — Szegedi édesnemes................................ „ „ 20 — » n » 1^ „ „ „ 16 — „ „ „ 14 — „ » * 12 — 1* H «10 “— Komáromi édesnemes . . . . Szegedi vagy Komáromi félédes Szegedi vagy Komáromi rózsa I. Szegedi vagy Komáromi rózsa II. Szegedi vagy Komáromi király . Szives párlfogást kér 319 teljes liszteleltel: Sebestyén Ferenc 14239/1932. Komárno város t anácsától Versenytárgyalási hirdetmény. Komárno város tanácsa a Deák Ferenc ticcában készítendő esovizlevezető bstoncaaioííia elkészítésére nyilvános versenytárgyalást hirdet. Az ajánlatok zárt borítékban legkésőbb 1932. évi asagusztus hó 19‘éia délelőtt 11 óráig nyújtandók be a városbirói hivatalba. Ajánlat csak a város által kiadott eredeti ajánlati íven tehető meg. Ajánlatiivek a városi építészeti hivatalban a hivatalos órák alatt darabonként 2 koronáért megkaphatok, ugj^anottt a részletrajz és vállalati feltétel megtekinthető, lemásolható, illetve megtudható. 1932. augusztus 11-én. 378 Fülöp h. starosta. üljem így! — és akkor egészséges marad! í lg A tuberkulózis jj megelőzése és gyógyítása diétás kezeléssel. Irta: Malier Vilmos dr. kir. tanácsos, főorvos. % 1930 kiadás, 129 oldal, ára csak 18 — Ke A gyakorlatban elért örvendetes eredmények bizonyítják, hogy a legsúlyosabb tuberkuíózismegbetegedések bármely formája — még azok az esetek is, hol már minden kezelés csődöt mondott — diétás kezelésre hirtelen és tartós javulás, sőt teljes gyógyulással reagáltak. Ez a kis munka értékes orvosi tanácsok és útbaigazítások formájában biztos segítség m'nden tuberkulózisban szenvedőnek. A diétás konyha technikája Irta: Soós Aladár dr. egy. m. tanár. Előszóval ellátta: báré Korányi Sándor dr. egyetemi tanár. Mit és hogyan főzzünk, mit és hogyan együnk, erre lanit ez az orvosi szakácskönyv« Második teljesen átdolgozott kiadás 310 oldal. Ara fűzve 40 80 Kő. Nyerskoszt I A nyers diéta, mint természetes gyégytésiyező Irta: Buesányi Gyula dr. főorvos. Tartalomjegyzék: A nyerskoszt lényege. — A vér megromlása helytelen táplálkozás folytán. — A nyers diéta tudományig kritikája. — A táplálékoknak fehérje és kalórián kívüli értékelése. — A nyerskoszt ellenvetései. — Gyümölcskúrák. — Milyen táplálékok használhatók a nyers diétánál.— Nyerskoszt receptek (teljes szakácskönyv). Ára 18— Kő. Aki egészségit meg akarja tartani, követnie kell ezen kitűnő orvosi tanácsokat. Egészséges a szive ? III. javított és bővített kiadás. Most jelent meg! A szívbetegségek és gyógykezelés legjobb könyve! Hogyan éljen a szívbajos ember ? Szívbaj Érelmeszesedés Vérnyomás Irta: Dr. Bodon Károly egyet. m. tanár, esküdtszéki főtanácsos. Ára 15 60 Kő. Kaphatók a SPITZER-féle könyvesboltban Komárom» Nádor-ucca 29. szám. /
