Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-08-06 / 61. szám

1932 augusztus 6.

»KOMÁROMI LAPOKc

7. g dal.

— Eszméletlenül esett össze a kihallgatáson. Izgalmas jelenet játszódott le a párkányi járásbíróság vizsgálóbirája előtt. A vizsgálóbíró a felesége elleni gyilkossági kísérlettel vádolt Pál Lajos helembai lakost hallgatta ki, amikor a vizsgálati fogságban levő Pál hirtelen rosszul lett, szivgörcsöket kapott és eszméletlenül esett össze. Nyomban élesztgetni kezdték, de mivel az élesztési kísérletek nem vezettek eredményre, orvost hívtak, aki injekció alkalmazásával eszméletre téritette Pált. A kihallgatást abbahagyták és Pált visszakisérték cellájába.

— Harcias baracktolvaj. Molnár János csatai gazda kérdőre vonta Németh András 18 éves legénykét, mert Molnár észrevette, hogy Németh barackot lopott a kertjéből. A harcias legényke erre a kérdőrevonástól anynyira dühbe gurult, hogy bicskát rántott és Molnárt mellbeszúrta és súlyos san megsebesítette. A bicskázó legényt letartóztatták.

— Pusztító villámcsapás. Hatalmas vihar száguldott végig Kisbéla fölött és több villám lecsapott. Egy ilyen lecsapó villám felgyújtotta Sebek József kisbélai lakos házát és a házon kivül sok gabona, bútor és gazdasági gép esett a tűz martalékául. A kár túlhaladja a százezer koronát. A tűz a szomszédos házakra is átcsapódott és ott is nagy kárt okozott.

— Letartóztatás. A csendőrség letartóztatta Fukereider Anna 37 éves csehországi illetőságti nőt Nána községben. A nőt különböző bűncselekményekkel vádolják.

— Korán kezdik. Bátorkeszin négy kiskorú fiú betört az iskolába és onnét ellopták az iskolásgyermekek játékszereit és a slöjd munkáit. A fiatal tolvajok bíróság elé kerülnek.

— Felrobbant a forrasztó lámpa. Danó János kétyi asztalos mester műhelyében fölrobbant a forrasztó lámpa és az asztalosmestert megégette és a műhely berendezését lángba borította. A kár elég nagy.

— Kerékpárt döntögető kutyák.

Súlyos baleset érte Kovács Viktória kisujfalusi nőt, aki kerékpárján haladt az országúton, amikor két hatalmas kutya támadta meg és kerékpárjával feldöntötte. Esés közben súlyosan megsérült. A veszedelmes kutyák tulajdonosai ellen megindították az eljárást.

— Meg akart szabadulni őrült feleségétől. Hruska István kétyimajori gazdasági munkás furcsa módon akart megszabadulni őrült feleségétől, aki miatt nem igen tudott munkába állni. Folyamodott szegény feje, hogy elmebajos feleségét valamelyik elmegyógyintézetbe elhelyezhesse, de a válasz csak nem akart megjönni a kérvényére. A türelme elfogyott és gondolt egy merészet és kocsira ültette szerencsétlen feleségét, elvitte Farnadra és a csendőrség őrszobájának ajtaja előtt letette és otthagyta. A csendőrök persze visszavitték a szegény asszonyt és a férj ellen pedig megindították az eljárást. így hát a szegény asszony még mindig nincs elhelyezve.

'Törvénykezés.

(§) A SZLOVÁKOKAT SZIDTA. A rendtörvénybe ütköző közbéke megzavarásának és becsületsértés vétségével vádolta az államügyészség Szövő László gútai kisbirtokost, aki a múlt év decemberében a Komáromból Gúlára haladö vonaton több ember jelenlétében szlovák iskolásfiúknak nemzetiségüket sértő kifejezéseket használt, majd hasonlókép beszélt a vonatvezető előtt is. A vádlott tagadta a terhére rótt bűncselekményeket, de a tanuk terhelő vallomása alapján a biróság bűnösnek mondotta ki és 8 napi fogházra valamint 200 korona pénzbüntetésre Ítélte. Az ál lám ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője dr. Szabó pedig a bűnösség megállapítása miatt felebbeztek.

A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős.

Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Komárom.

— Dr. Bucsányi Gyula főorvos, eü. főtanácsos, ismert fővárosi szakorvos életjontossdgú, népszerűén megírt müve! Tavasz, a szervezet ujjáéledésés nek ideje! A hústalan táplálkozás irodalmának elismerten legjobb szakkönyve! Nyerskoszt, a nyers diéta mint természetes gyógytényezö. A tartalomjegyzékből: A nyerskoszt lényege. — A vér megromlása helytelen táplálkozás folytán. — A nyers diéta tudományos kritikája. — A helyes és észszerű táplálkozás rendkívüli fontossága és befolyása egészségünkre. — A vegetáriánás táplálkozás előnyei. — A gyümölcskúrák nagy eredményei. — Milyen táplálékok használhatók a nyers diétánál. — Receptek, teljes szakácskönyv stb. — Ára 18— Kő.

Most jelent meg ! Az érelmeszesedés természetes megelőzése, gyógyítása és kezelése. A mű kiváló szerzője részletesen foglalkozik az érelmeszesedés lényegével, az érelmeszesedés tüneteivel, természetes gyógykezelésével, mit szabad és mit nem szabad enni és inni stb. — Ez a nagyszerű kis könyv értékes tanácsaival részletes utasításokat ad korunk e veszélyes betegségének megelőzésére, elkerülésére és a már meglevő betegség gyógyítására. Ára csak 9-— Kő.

Hangos Mozi

Péter Voss, a milliók tolvaja.

Willy Forst.

A. E. Dupont mestermüve.

Willy Forst a legnépszerűbb operettsztár új énekes és zenés kalandorfilmje Péter Voss, a milliók tolvaja. A könnyű operettek után jól esik Willy Forstot egy izig-vérig kalandorfilmben felismerni, ahol épen annyit táncol és énekel, mint az operettekben, de amellett szédületes kalandokat visz végbe. A kivételes sikerű filmet A. E. Dupont, az Atlantic alkotója rendezte. Péter Voss, a milliók tolvaja szombat és vasárnap táblás házat fog vonzani a Modern moziban.

A parancsnoki magaslaton.

Der Feldherrnhügel Iván Petrovits

Petrovits Iván játsza a főszerepet a legjobb k. u. k. hangos katonafilmben: A parancsnoki magaslaton (Feldherrnhügel), melyet hétfőtől kezdve mutat be a Modern mozi.

mmmmmmmmmammmmmmmmmmt*

Pique Dame.

Irta Berkes Imre.

1.

— Nyisd ki az ablakot! — mondta Osztrovics ebéd után és leheveredett a széles kerevetre. Leánya kitárta az ablakot. Künn zsongott az izgatott tavasz, madarak röpködlek és egy hatalmas repülőgép zúgott a Duna felől.

— Ez a bécsi légi posta, — gondolta Osztrovics — sűrű füstöt fújt maga elé és leánya édes, fehér arcát és lágy, finom szőkeségét nézte néhány pillanatig. — Aztán, ha sétálni mégy, el ne feledd a rádiót földelni, — suttogta később — mert tegnap is villámlott és dörgött. — Igen, apus, — felelte a kislány — csendesen becsukta az ajtót s bekapcsolta a rádiót. — Igaz — kiáltotta utána gyengéden és ásílozó hangon Osztrovics — vigyázz az uccán, sok az autó, sok a villamos, s ne járj arra amerre a repülőgép, hátha lezuhan. Megértetted? — Halk nevetés szűrődött be hozzá. — Megértettem, apus. — Ebben a pillanatban megszólalt a rádió.

2.

Zavarban volt, nem értette, hogyan került a vidéki városka gyönyörű báltermébe. Pedig kétségtelen, hogy ott volt. A terem közepén a tanárok álltak s figyelték a kipirult, lengő párokat.

— Én már öreg vagyok, nem tudok már mazurkát táncolni, — viaskodott magában Osztrovics, s ez az ifjú — azt

hiszem — nem is én vagyok. — Meg akarta borostás arcát simogatni, ujjai lassan az arcához értek, de az arc friss, égő és sima volt; lábán lakkcipő feszült, karcsú termetén frakk, s mohón nézte a polgárista kisaszszonyokat s azokat, akik már kikerültek az iskolából. Keresztes Irén kékszemű volt és feketehajú s az arca, mint a vakító márvány. Pálfy Sári kicsiny volt és kövéres és finom dekoltázsa elárulta fejlő ifjúsága gyengéd szépségét. Sermonette Mary pedig nyúlánk, mint az őz s szerelem-gödröcskéje úgy remegett az arcán, mintha eltitkolt láz gyötörte volna. — Klári, Klárika — sóhajtotta kétségbeesetten Osztrovics János, itthon öreg ember és most valami kábulatban, újra nyolcadikos gimnazista, de Klárikát, kicsiny leányát nem látta itt a bálteremben, mert Klárika otthon a pesti lakás másik szobájában rádiót hallgatott és Oszrovics János nyolcadikos gimnazistának a vidéki bálteremben nem is volt Klárika nevű leánya, aki mazurkát táncolhatott volna valamelyik szerelmes diák remegő karjához simulva.

A terem sarkában játszott Barcza József híres bandája, amely már megjárta Párizst is és Londont is. Osztrovics viziós képzelődésében tangót akart rendelni vagy rumbát, de a keringők, polkák és csárdások szédítő ütemeiből mindig csak a mazurka könnyű, elegáns ritmusait hallotta kicsendülni, mint a tavaszi lehelletett, a serkedő virág fakadását és Sermonette Mary drága kacagását, amely annyira feltüzelte, hogy zavarában egyik lábát folyton a másikra rakta. Mérges volt, haragudott Barcza Jóskára, elrontották a világhírű városokban, folyton mazurkát játszik tangó helyett.

Intett a táncrendezőnek. Az olyan izgatott volt, hogy a feje búbján mindig felágaskodott egy hajcsomója, mint a rugón járó baba.

— Mit akarsz? — kérdezte tőle.

— Mondd, hogy hagyják abba a mazurkát.

— Nem táncolsz?

— Lehet, hogy táncolok.

De Sermonette Mary nem volt szabad. Rűger Pista udvarolt néki, aki a megyénél szolgált, magas, kötekedő és fölényes fickó volt, akit utáltak a diákok. Osztrovics szíve kalapált, mint amikor az üllőt érik a tüzes csapások. A melle égett és kemény inge kifeszült. Marj mamája is szép asszony volt. Egy kertaljai villában laktak, ott serdült fel a kislány a ragyogó virágok között. Sokat lebzseltek arra a diákok, hónuk alatt elrongyolt könyveikkel és szívükben kamasz érzésekkel. De legtöbbet Osztrovics csatangolt a villa előtt, akkor is arra látták, amikor már kihunyt a kisváros szíve és Mary selyempaplanai között álmodozott a jövendő nap boldogságáról.

Rűger a szép lány arcát legyezte. Olyan volt a legyező, mint a pillangó szárnya. Mary nevetett. A kacagás beleosont Osztrovics szívébe s végre elsodorta a terem legszéléről.

— Most megteszem, megteszem, ha addig élek is! — határozza el magában. — De vájjon, — és megállt a forgatagban, — mit szól majd Klárika, ha ezt megteszem! — Kicsit szédült, sokan integettek feléje, Mary mamája is mosolygott, de kissé rosszalóan, ismerte a haszontalan diákot a villa közeléből, — milyen kitűnő tanuló, a legjobb tanuló, — védte egy másik mama, akinek a leánykája rút és szeplős volt jés keveset táncolt, — ah, — mormolta Sermonettené, ezredes •özvegye, — igen, a kéményseprő fia az, Osztrovics, miért nem maradt az atyja pályáján? — És a haladás, a fejlődés és a talentum? — vágott viszsza a másik hölgy és megsímította a leányka elhalványult szeplőit, — ugy e. Gizi? Igen, mama, — mondta Gizi és nevetett Osztrovicsra, mert azt hitte, hogy őt akarja felkérni.

Ä mazurka hangjai. Rűger meghajolt. Maga sem tudta miért, egy lépést hátrált, Mary nevetett s finom kezét Osztrovics vállára tette. — Ah, — bosszankodott Rűger Pista, — a diák megelőzött. És nem vette le a szemét Mary arcáról, csillogó szeméről s szimatolva figyelt, hátha elkap egy hangot a diák suttogó beszédéből. — Szemtelen, tolakodó fickó, — dörmögte magában s a kóválygó, ringó párok között ügyesen Mary felé közeledett. —

Már megint itt van, — gondolta — Osztrovics, — forró vér lüktetett a halántékában, szeme szerelmesen tapadt a leányka lelkes arcára s úgy mondta: — Mary, tudja, hogy én szeretem magát, s ma már nem táncolhat többé Rűgerrel. Eleget táncolt vele. ígérje meg! — Mary nevetett. — ígérje meg! Megígéri? — és szálltak, imbolyogtak a mazurka édes szárnyain, mint a virágszirom a nyári szél sodró melegében. — Gyönyörű pár! — mondták az ezredesné közelében az eljövendő frigyek könnyelmű és irigy jósnői. - Szabad kérnem — erőlködött Rűger Pisla. A szeme villámlott. — Szabad kérnem! És nem tágított a láncoló pár mellől. — Mary arcát a meglepetés iápadt izgalma fátyolozta be. Kissé fáradtan szedegette apró lábát s kérőn, könyörgőn bámult a diák arcába. — Ne, ne ,ne, — suttogta elhalón, — de Osztrovics ebben a pillanatban már kétszer megcsókolta az arcán a piciny szerelem-gödr öcskét.

A mazurKa elszállt. A teremben vad lárma. Az ezredes özvegye meredten és tehetetlenül feszengett helyén. A szeplős leányka mamája hangosan nevetett. Mary elájult. Botrány. Rűger Pista ellökte a diákot s udvariasan, bátran a megbántott leány védelmére kelt. Egy tanár közeledett Osztrovics felé. — Kérem, azonnal, hagyja el a termet! — Osztrovics állt és nevetett. Rűger Pista megfordult, öklét fölemelte, hogy a diák arcába sújtson. A diák sokat tornászott és ügyesen vívott. Kivédte az ütést s orron vágta Rűgert. Rűger elesett a fényes parketten. És orrából szivárgott a vér. Mary anyjával eltűnt. És sokan követték az ezredesnél haragjukban és szülői elkeseredettségükben.

A táncrendező észbe kapott. — Mazurka, mazurka! — kiáltotta. A zene felcsendült. És a párok zsibongva lejtettek. Osztrovics észbe kapott. — Mit tettem? És boldogan és nevetve sietett a kertaljai villa felé.

Nemsokára Osztrovics János nyolcadikas gimnazistát kicsapták az iskolából.

3.

Osztrovics kinyitotta a szeméi. Felkönyökölt s a homlokát megtörölte. Apró verejték gyöngyözött a homlokán. Ámulva bámult maga elé, körülnézett, a szobájában volt. A nyitott ablakon beragyogott a tavasz. Zenét hallott. A másik szoba felé figyelt. Onnan szűrődött feléje a zene.

A kerevet szélén olt hevert a délutáni lap. Kinyitotta s a címeket elolvasta. »Botrány a ... kerületi iskolában«, »Diákok összeesküvése«, »Meg akarták buktatni a kormányt«, »Éretlen csínytevés«, »A főkolompos diákot kicsapták«.

— Úgy, — gondolta magában — s letette az újságot. — Akkor egy csók miatt. És most »összeesküvés« miatt.

És mélyen elgondolkodott. A múlt kárpitjait nyitogatta s onnan újra rámosolygott egy csodaszép arc: Sermonette Mary arca. — Mégis én voltam? Én voltam? Hogy tehettem ezt? Klárika! Klárika!

Az ajtó kinyílt. A rádió most nem szólt.

— Ülj ide, mellém!

A kislány a kerevet szélére ült. Az apja elmeregve és gyengéden simogatta selymes haját.

— Aludtál, apus ?— kérdezte.

— Azt hiszem, elaludtam. És egy régi-régi mazurkát hallottam álmomban. És a mazurka hangjai elvittek messzire, nagyon messzire, egy régirégi bálterembe. Harminc éve nem hallottam ezt a mazurkát.

A leányka nevetett.

— A rádiót hallottad, apus.

— A rádiót?

— Igen.

— És mit hallottam?

Kezébe vette a rádió-műsort és elolvasta :

— Lehár: Egyveleg, Rimszky—Korzakov: Hindu dal, Suppé: Pique Dame.

— Pique Dame? Suppé? Mazurka?

—Igen. Mazurka.

— Ó, ez a mazurka! Ez a mazurka valamikor feldúlta az életemet. Majd egyszer elmesélem. Pedig olyan ártatlan, tiszta dolog volt. Most összeesküsznek. Olyan boldog vagyok, hogy újra hallhattam. Tetszett neked?

t