Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-07-23 / 57. szám
»KOMAROMI LAPOK« 1932 juüus 23. házában elrejtett banditát. Ő sem lebet gyávább... Nekitámasztja a létrát és kireteszeli a csapóajtót. — Jöhetsz bátran, nincs mitől félned. A bandita lemászik. — Szomjas vagyok — s iszik a pohárból, amelyből a fiatal Stelli ivott. Az öreg vastag karéj kenyeret szel fia gyilkosának. — Merre tartsak? Nem ismerem ezt a környéket... — A ház mögött van egy ösvény —■ magyarázza az öreg Stelli —, azon haladj, mig el nem éred a hegyi pásztor kunyhóját. A pásztor derék ember, majd elvezet egy sziklabarlanghoz, oLt biztonságban megbújhatsz. A bandita távozása után az öreg Stelli leakasztja a puskáját és kimegy a házból. Még alighogy virrad. Szél tépázza az ösvényt határoló fügefákat, fekete felhők kergetőznek az égen, valamerre egy kakas kukorékol és hallatszik a legelő kecskék mekegése... Az öreg siet. Már látja a pásztor kunyhóját. A kunyhó ajtaja tárva van, benne ég a tűz. Az öreg lövésre készen vár. Kis idő múlva a pásztor kilép a kunyhóból. Nyomon követi a menekült. A pásztor most vezeti a barlanghoz, a biztos rejtekhez a sziklák között... Öreg Stelli vállához emeli a puskát és Tristire céloz... Aztán hirtelen leereszti a fegyvert. Mit akart csinálni?... Csapdába csalta házának vendégét, úgy akarta lelőni. Szörnyűség! A puskát vállára akasztja és lekókadt fejjel, csüggedten bandukol vissza a faluba. HIBB K — Személyi hir. Dr. Majer Imre pápai prelátus, apátpiebános háromheti gyógykezelésének befejezése után hazaérkezett és átvette a plébániahivatal vezetését. — Szabadságon. Csizmazia György városbiró hétfőn kezdi meg négy hétre terjedő szabadságát. — Igó Aladár dr. városi rendőrkapitány, közig, előadó e héten kezdte meg szabadságát. — Sült József tanár előadása. A pozsonyi rádió szerdai magyar óráján, melyen Prazsák József földmivesiskolai igazgató előadása volt programba véve, helyette Sült József tanár tartott rövid, negyedórás előadást a gazdálkodáshoz szükséges ismeretekről. A pompás magyarsággal megirt előadás méltán bilincselte le hallgatóinak figyelmét, akik szívesen hallgatták volna tovább is Sült tanár érdekes és mindenkire nézve hasznos mondanivalóit. — A ref. templom renoválása. A komáromi református hívek messze földön nevezetes hatalmas templomtornyát ezelőtt épen száz évvel, 1832- ben építettek az akkori gyülekezet tagjainak nagy áldozatkészsége folytán összegyűlt adományokból és az egyház által erre a célra fölvett kölcsönökből. A tornyot az idők folyamán több Ízben renoválták s a református egyház presbitériuma a háború utáni bolseviki betörés alkalmával több lövedék által megsérült templomtorony alapos kijavítását határozta el, de ezen határozatát csak a folyó évben képes végrehajtani, amennyiben a javítási munkálatokhoz szükséges összeg felerésze a hivek lelkes adakozása következtében rendelkezésére áll. A még fedezetlen összeg egy részét a már megajánlott mintegy 7500 koronát kitevő adományokból a még folyamatban levő gyűjtés eredményéből és az egyház alapítványaiból fölveendő kölcsönből fogják fedezni. A presbitérium még a múlt hóban tartott ülésében szótöbbséggel Petrovszky Menyhért előnyösen ismert, jóhirnevű építővállalkozónak adta ki a javítási munkálatokat, amelyeket a vállalkozó 11-én kezdett meg s legelőször is az állványozást végzi el, amely már szépen előrehaladt s a mintegy 60 méter magasságba felépítendő állvány felhúzásánál már elérték a felső páríkányzat szintjét. Az egyháztanács július 20-án Galambos Zoltán ref. lelkész és Fülöp Zsigmond főgondnok együttes elnöklete mellett megtartott ülésén a főgondnok bejelentette a presbitériumnak, hogy a munkát kiadó határozatot a felsőbb egyházi hatóság, a komáromi egyházmegye esperese elnöki hatáskörében jóváhagyta, az építkezés megkezdésére a közigazgatási hatóságok a vállalkozónak az engedélyt megadták, amit örömmel vett tudomásul a presbitérium. Majd előterjesztette a főgondnok a vállalkozóval megkötött s az egyház jogügyi bizottsága által elfogadásra ajánlott szerződés-tervezetet, amelyet a presbitérium egyhangúan elfogadott és annak aláírásával az elnökséget megbízta. A javítási munkálatok során a reformátusok tornya és templomhomlokzata egészen új köntöst fog nyerni. A templomtorony vörösréz fedelet kap, a felülete pedig a teljesen levert vakolat után művakolattal lesz befedve, ezt a művakolatot helyezik el a homlokzatra és a Jókai ucca felöli falkerítésre is. A renoválási munkálatot az országos műemlékvédő bizottságnak is bejelentették. — Pécstől Csallóközig vándorolt egy megbukott kisdiák. A rossz bizonyítvány miatt kijáró szülői dorgatórium miatti félelem úgy látszik, mind nagyobb lesz és valósággal tömegepidémiává fejlődött ki a rossz bizonyítványok miatt az öngyilkossági járvány. Az alábbi szomorú eset is ezt bizonyítja. Csallóközben Taliós község határában a csendőrök észrevették, hogy a Duna sodra egy fiú holttestét viszi lefelé. Gyorsan ki halászták és az volt a szerencse, mert a hullának véltben még volt élet és élesztgetni kezdték és végre is sikerült életre kelteni. Amikor a kis fiú magához tért, elmondotta, hogy Gábor Ernőnek hívják. Édes anyja a nagyszombati kórházban fekszik betegen és neki nincs most senkije, se lakása, hát elhatározta, hogy inkább a Dunába öli magát. Később azonban kiderült, hogy a fiú nem mond igazat. Szégyelte mindjárt bevallani a valóságot, hogy ő tulajdonképpen bukott diák és azért ment bujdosni. Nagyon félt a szülői büntetéstől és inkább a halálba akart menekülni. Nem is olyan közelről való az a szegény gyerek, mert később bevallotta, hogy Vandák Miklós pécsi tisztviselőnek a gyermeke. Az évvégén rossz bizonyítványt kapott, amellyel nem mert hazamenni, hanem kóborolni kezdett, de megunta a kóborlást is és meg akart válni az élettől. A sokat hányt-vetett fiút most átviszik a magyar határra és onnét haza szállítják Pécsre, ahol aggódó szülei bizonyára már holtnak hittek és a viszontlátás örömére bizonyára megbocsátják neki a rossz bizonyítványt és a fiúnak is jó lecke lesz ez a tragikus eset. — Nyugalomban. A régi Komáromvármegye egyik derék altisztje, Szokol Lajos vonult most nyugalomba negyven évet meghaladó, hosszú szolgálat után, amelynek legnagyobb részét a régi vármegyénél töltötte. Szokol Lajos szintén hozzátartozott a régi jó világhoz, amelyben kevesebbet panaszkodtak az emberek, mint mostan, akik az öreg vármegyeháza épületét elhagyják. — A Prot. jótékony Nőegylet Kóstolója. A nemes emberbaráti célok szolgálatában álló népszerű Protestáns Jótékony Nőegylet az idén is megtartja jótékonycélu nyári mulatságát, a mindenkor nagy látogatottságnak örvendő „Kóstolót“, amelynek hagyományos sikeréről legendák szólnak. A Kóstoló az idén augusztus hó 7-én, vasárnap, természetesen a Dalegyesület nádor uccai gyönyörű nyári kerthelyeségében lesz megtartva s arra ezúton is szívesen hívjuk fel a nemesszivü emberbarátok figyelmét. — Harminckét ember szemeláttára. Jurista Nándor Fél község melletti telepes 22 éves fiatalember fürödni ment a Kisdunába. Hamarosan elragadták a habok és kétségbeesetten kiabált segítségért. Bár a parton harminckét ember állt, egyik se mert segítségére sietni és azok szemeláttára belefulladt a szerencsétlen fiatalember a vizbe. Holttestét a komp mellett fogták ki. — Felhívás az akadémikusokhoz. A Komáromi Magyar Akadémikusok Egyesülete folyó hó 28-án este 8 órakor közgyűlést tart, amelyre ezúttal is meghívja az összes tagokat és az abiturienseket. — A közgyűlés tárgysorozatában többek között az országos kongresszus kérdése, tanácsadások a most érettségizetteknek a pályaválasztás és az egyetemi városokban való elhelyezkedés kérdése, pénztári beszámoló stb, stb. szerepel. Minden akadémikustól és abiturienstől elvárjuk, hogy megjelenik ezen a nagyfontosságú gyűlésen. — Beiratási felhívás a komáromi állami magyar földművesiskola 1932/33 tanév első évfolyamába. Szlovenszkó és Ruszinszkó egyetlen magyar tannyelvű intézete felszólítja a gazdaközönséget, hogy fiait iskoláztassa, mert csakis jobb előképzettséggel fogja boldogulását és előrehaladását elérni. A komáromi állami kétéves földművesiskola teljesen lezárt mezőgazdasági szakképzettséget nyújt növendékeinek. A növendékek úgy elméleti, mint gyakorlati kiképzésben részesülnek a kitünően felszerelt intézetben és a kapcsolatos tangazdaságban. A növendékek az intézet internátusában nyernek elhelyezést, ahol havi 160 Ké ellenében lakás és teljes ellátásban részesülnek. Szegénysorsú, jő előmenetelt tanúsító növendékek állami, országos és járási segélyekben is részesülnek. Az uj tanév 1932 szeptember 15-én kezdődik. Jelentkezések az állami földművesiskola igazgatóságához Komárno küldendők. Tájékoztatóval és bővebb felvilágosítással az igazgatóság szívesen szolgál. Fényképészeti készülékek, filmek és papírok Hacker és Neufeldnél. — Felhívás az iparos vagy kereskedői pályára lépni szándékozó tanulóifjúsághoz. A 259. sz ipartörvény a tanonciskolákba való felvételt akként szabályozza, hogy a szerződést kötött tanulók közül minden tanévben csak azok vehetők fel a tanonciskolák egyes osztályaiba, kik legkésőbb október hó végéig kötötték meg tanoncszerződéseiket. A később szerződők azon tanévben már nem vehetők fel, csak a következő tanév elején. Ebből az a hátrány származhatik, hogy az október hó után szerződött, be nem iskolázható tanoncok egy tanévet elveszítenek, tanoncidejökkel párhuzamosan nem fejezhetik be tanonciskolái tanulmányaikat s igy a felszabadulásuk alkalmával nem juthatnak a tanonciskolái végbizonyitványaikhoz, ami a fenti ipartörvény értelmében az önálló iparjog szerzésének egyik kelléke. A kereskedői vagy iparos pályákra lépni szándékozó tanulók, illetve azok szülői érdekében, a tanonciskolák felügyelőbizottságának megbízásából tisztelettel kérjük a tanító urakat, hogy az iskolája növendékeivel a fenti rendelkezést megismertetni s figyelmüket arra felhívni szíveskedjenek, hogy az iparos vagy kereskedői pályákra lépni szándékozók juüus, augusztus vagy szeptember hóban, de legkésőbb október hó végéig kössék meg tanoncszerződéseiket, hogy a következő tanévre a tanonciskolába felvehetők legyenek. A felügyelőbizottság nevében Csizmazia György elnök, Telkes Mihály igazgató. — Baba-kelengye, Tetra pelenka, gyermekkocsi, ülő-és járószék olcsó gyári árban ELBERT-nél. — Vége a sz ni szezonnak. Az innenső komáromiak által is szépen látogatott Deák Lőrinc jónevü színigazgató társulata már befejezte előadásait a túlsó oldali Komáromban és társulatával Mohácsra ment. Az igazgató egészen másként kezelte a közönség érdekeit, mint a nálunk megforduló társulatoktól megszoktuk. Így pl. amikor Rózsahegyi Kálmán a túlsó oldalon föllépett, a helyárakat 10—40 fillérig emelte csak föl az igazgató, amikor pedig Laurisin Lajos és Sala Domonkos lépett föl, egy fillérrel sem emelték az árakat, pedig azok á mienkéhez képest nagyon alacsonyak voltak. A legmagasabb helyár 1 pengő 80 fillér volt. Ezt a jó példát Földes színigazgató is követhetné, aki minden vendégszereplésnél ugyancsak fölemelte az árakat, pedig a rendes helyárak is magasak voltak. Még azt is hangsu-7. ódat. lyozzuk, hogy a túlsó oldali társulat minden tekintetben kiállta a versenyt az ittenivel és mégis mérsékeltek voltak az árak. Ha az itteni szezon elkezdődik, erre még vissza fogunk térni. — Sétahangversenyt tart a 12. gy.-e. zenekara 1932. július 24-én d. e. 11 órakor az Angolparkban. Műsor: 1. Fucík: „Hercegói.“ Induló. 2. Suppé: „A költő és a parasz.t“ Nyitány. 3. Oberthor: „A rég múlt időkből.“ Keringő. 4. Beneá: „A rózsaszínű levél.“ Foxtrott. 5. Dvofäk: „Az erdei tündér.“ Ábránd. 6. „Volga.“ Induló. — Mesésen felüditő és tisztitó hatású a milliók által naponta használt Chlorodont-fogpaszta. Egy tubus ára 4 és 6 Ke. Kísérlet meggyőz. — Orvosi hir. Cukor Miklós dr. főorvos szív- és nőbetegeknek Franzensbadban rendel. Kurpension Villa Dr. Cukor. — Elfogták az olímpiászra menő versenyző tolvaját. A Los Angelesbe induló magyar versenyzők közül az egyiket, Bogen Ernát a tatatóvárosi pályaudvaron egy szemfüles tolvaj meglopta. A magyar versenyzőket vivő nemzetközi gyorsvonat ugyanis egy percre megállt a tatatóvárosi állomáson. Ezt a rövid időt használta föl a a tolvaj és fölkapaszkodott a hálókocsi oldalára és az ablakon benyúlt, hogy a hálóból kivegye az alvó Bogen Erna táskáját, amelyben pénze, ékszerek és egyéb értéktárgyak is voltak. A tolvajnak sikerült is a táskát a kezébe kaparintani, de abban a pillanatban megindult a vonat és erőset lökött a kocsikon. Ez a lökés kidobta a tolvaj kezéből a táskát. Erre a zörejre fölriadt az alvó Bogen. Azonnal jelentést tett az esetről annál is inkább, mert a táska közben kinyílt és nemcsak a hálókocsiba, de az úttestre is kihullott a táska tartalmából. Amint most értesülünk, a komáromi rendőrségnek sikerült a merész tolvajt elcsípni Csorba József kiskunhalasi asztalossegéd személyében. A pályatestre hullott tárgyakat, pénzt és ékszereket is megtalálták. — A FÜRDÉS ÁLDOZATAI. A fürdőzés, ez a telhetetlen moloch egyre szedi áldozatait és — amint az alábbi sorokból látható — nemcsak a nagyobb folyókba fulladnak bele a fürdőzők, hanem a kisebb tavak is szedik az áldozatokat. A napokban a vizbe fúltak fürdés közben: Varga Sándor 24 éves ácsi földmives Lovad pusztáról a Dunába; Vida Zsófia 34 éves bokodi hajadon a bokodi tóba; Tóth Imre 19 éves vérteske thelyi lakos a Kisbér melletti Pulai halastóba; Maneha István neszmélyi 22 éves hentessegéd a Dunába; Zarka Gábor 20 éves gazdasági munkás Naszály község határában levő Grebics pusztai tóba fulladt. — ÉGETETT A VILLANYÁRAM. Dr. Erős Margit orvosnő az együk éjjel meg akarta gyújtani az éjjeli szekrényén levő villanylámpát. Amikor a rézállványú lámpához ért, erős villanyütést érzett és kezének két ujját súlyosan megégette a villanyáram. A lámpa réztartója érintkezett az árammal és ez okozta a könnyen végzetessé válható balesetet. Hangos Mozi Szerdától vasárnapig, juüus 20—24-ig 5 napig pereg a Modern moziban 100°lü-os magyarul beszélő, énekes és zenés nagysláger! HYPPOLIT a lakáj A legtökéletesebb magyarul beszélő film, melynek minden egyes alkotója nagy érték. írták: Zágony István és Nótl Károly. Rendezte: Székely István. Zenéjét: Eisemann Mihály „Lesz Maga juszt is az enyém..“ és „Szeret-e még“ slágerdalok komponistája. Pótműsor: Hangos híradó! Rendes helyárak! T
