Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-07-23 / 57. szám

I lapunk mai száma a J6tő heti teljes Bádl6>mtsort tartalmazza. ötvenharmadik évfolyam. 57. szám, iiiiiiuiih'I—■m—iiBiiiiiiimiw ii»nif'nir'~i~Tr~~T­Szombat, 1933. jnlins 33. IPnHBllMMHBBnBBnBraHDMSnBnBIBnHBSRBnBnBMHBHBBnnHPPn« Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 K5, félévre 40 KC, negyed­évre 20 KC. — Külföldön 120 KC. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BAR ANY AY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A vérző Németország. Komárom, július 22. Németországban katonai dikta­túra vette át a kormányhatalmat, hogy véget vessen azoknak a szé­gyenteljes állapotoknak, amelyek főleg Poroszország területén ural­kodtak és vasárnaponként véres összeütközések formájában rob­bantak ki. Szükségesnek találjuk megjegyezni, hogy Poroszország­ban a végrehajtó hatalom a szo­ciáldemokraták kezében volt, akik kényelmesen, sőt bizonyos megelé­gedéssel nézték, hogyan pusztítja egymást két egyformán kellemet­len ellenfelük, a szélsőjobboldali horogkeresztes és a vörös mosz­kvai párt. A porosz kormányt te­hát első dolga volt eltávolílani he­lyéről a katonai diktatúrának, mert nem tudott és nem is akart ren­det teremteni magában a birodal­mi fővárosban sem. Minden diktatúra, legyen az bal­vagy jobboldali, egyformán káros a közérdekre nézve és a diktatúra kétélű kés, amellyel önmagát is megsebezheti az az állam, mely­nek területén a diktatúrának kell rendet teremteni. A diktatúra mód­szereit elvben el kell ítélnie min­denkinek, aki a szabadságokban nőtt fel és aki az alkotmányos formák viszonylag nyugodt élet­formáiban él. A német diktatúra nem tehet hosszú élettartamú, an­nak az új választások után el kell tűnnie. Németország legjobb poli­tikusai egyformán elítélik azt és ezek ítéletében nyugodtan megbíz­hatunk. Az emberi élet azonban egyfor­mán drága és legújabban mégis olyan olcsó lett Németországban, hogy úgy csapolták azt, mint a söröshordót. Az emberi életet te­hát meg kell védeni. Az a kérdés, hogyan kell azt megvédeni ered­ményesebben. Az uj diktatúra a fegyverviselést a statáriális bűn­cselekmények közé sorozza és ez­zel akarja elejét venni annak, hogy az egymással szembenálló páríemberek eélbalőjjcnek egy­másra. Ha ezt a diktatúra bizto­sítani tudja és nem fogja tűrni, hogy az uccakövezeíből bariká­dokat emeljenek a rendőrség el­len és eltipor minden kísérletet, hogy az állam rendőrségére va­dászatot rendezzenek, akkor jó munkát fog végezni. Jó munkát azért, mert ezzel eltömíti a pol­gárháborúnak forrásait. Hogy a németországi helyzet mi­lyen kiélezett, annak a legmeg­győzőbb bizonyítéka a moszkvai izenet: fogjanak össze a kommu­nista, szociáldemokrata és a ke­resztény munkások a jobboldal el­len és azt semmisítsék meg, ter­mészetesen abból a célból, hogy a baloldali diktatúra kaparintsa ke­zébe a hatalmat és a szovjet-hatá­rokat a Rajnáig tolnák te. Min­den emberi valószínűség szerint ez a jámbornak éppen nem mondható szándék nem fog megvalósulni és egyelőre marad minden a régiben. Németország népének magának kell döntenie saját sorsa felől, ezért nem megy Moszkvába ta­nácsért. Ez a sors pedig eldől jú-Váratlanul szeptemberig elnapolták a képviselőházat. A képviselőház júliusi ülésszaka csü­törtökön váratlanul megszakadt. A koa­líciós pártok képviseletében a politikai miniszterek a képviselőház elnökségé­vel tanácskozást folytattak, amelynek eredménye az lett, hogy a képviselő­­ház ülését szeptemberig elnapolták és a következő ülést írásban hívják össze. A hirtelen történt elnapolás oka abban rejlik, hogy a képviselőház rendes munkája elé napról-napra újabb aka­dályokat gördítettek. Politikai követ­kezményei egyelőre nem lesznek ennek a határozatnak, amelyet a szenátus is magáévá tett, úgy, hogy a szenátus már júliusban nem tart ülést, mert a szenátus csak azokban a kérdésekben foglalhatna állást, amelyeket a képvi­selőház már elintézett. A képviselőház ezen váratlan elnapolását a kulisszák mögött hosszas és heves tanácskozá­sok előzték meg és a képviselőház tagjai között általános meglepetést idé­zett elő. A takarékossági és ellenőrző bizottság létesítése miatt kelet­kezett konfliktus á kormány és a parlament között. A kormány és a képviselőház kö­zött súlyos ellentét keletkezett a taka­rékossági és ellenőrző bizottság léte­sítésének kérdésében, ami a parla­menti munka hirtelen félbeszakítását eredményezte. Az alkotmányjogi bi­zottság ülésén a koalíciós többség, respektálva az ellenzék követeléseit, olyan módosításokban egyezett meg, amelyek törvénybeiktatásával a parla­menti ellenőrző bizottság, a közvéle­mény általános óhajának megfelelően, komoly munkát végezhetne. Amikor a kormány erről értesült, Srámek cseh néppárti miniszter a legerélyesebben lius utolsó vasárnapján, vagyis egy bét múlva. Annyi tény, hogy a német nép elégedetlen, de nem annyira a bel­ső viszonyok miatt, mint nemzet­közi helyzete nyugtalanítja. Németországnak expanzióra volt szüksége, külkereskedelemre, gyarmatokra, ahol emberfeleslegét elhelyezze. Németország minden­kor megél a maga lábán, ha élet­­feltételeit megkapja. Azonban Né­metország csak úgy állhat talpra, ha magát függetleníteni tudja ezek­től a nyomasztó gondoktól. Ezek a gondok fütik a pártokat is, ez az oka, hogy a szélsőjobboldal la­vinaszerűen növekszik és ha si­mán nem mennének a dolgok, ki­erőszakolják az élet lehetőségeit. állást foglalt az ellen, hogy a parla­menti ellenőrző bizottságot, amelyben ezúttal az ellenzék is képviselve volna, széleskörű hatáskörrel ruházzák föl s a kormány tagjai kötelesek legyenek a bizottság határozatait nemcsak respek­tálni, hanem két hónapon belül végre is hajtani. A kormány fölkérte az al­­kotmányozó bizottságot, hogy halassza el a szavazást a javaslat felett, addig, mig a kormány politikai bizottsága ebben a kérdésben állást nem foglal. Ezt a kérést az alkotmányjogi bizott­ság teljesítette és a szavazást csütörtök délelőttre halasztotta Ezen az ülésen Slávik belügyminiszter tolmácsolta a kormány azon kérelmét, hogy a poli­tikai kollégium döntéséig várjanak a szavazással. Hodács cseh nemzeti de­mokrata képviselő azonban javaslatot tett, hogy mivel a koalíció hetes bi­zottsága a módosításokat már egyhan­gúan magáévá tette, az alkotmányjogi bizottság ejtse meg azok fölött a sza­vazást. Ezt az indítványt a bizottság egyhangúan elfogadta és a takarékos­­sági és ellenőrző bizottságról szóló törvényjavaslatot a koalíciós módosí­tásokkal ugyancsak egyhangúan meg­szavazta, amivel a kormány és a par­lament közötti konfliktus csúcspontját érte el. A csütörtöki parlamenti ese­mények nyilvánvalóvá tették, hogy a kormányt cserbenhagyta saját több­sége, amelynek akaratát a kormány nem akarja respektálni. Az el nem intézett törvény­­javaslatok sorsa. A hirtelen félbeszakadt parlamenti ülés napirendjére került ügyek elinté­zése dolgában egyelőre nagy tájéko­zatlanság állott be. A függő ügyek kö­zül, a koalíciós pártok részéről nyert értesülés szerint, a behozatali szindi­kátusokat kormányrendelettel fogják életbeléptetni. A munkanélküliek segé­lyezési alapjának létesítésére vonatkozó törvényjavaslat el nem intézése maga után fogja vonni azt a súlyos követ­kezményt, hogy ősszel a járulék nem 015 százalékot, hanem esetleg 15 százalékot jog kitenni. A takarékos­­sági és ellenőrző bizottság létesítését nem tartják olyan sürgősnek, mert hi­szen a nyári szünet alatt az úgy sem működött volna. Ezekhez hozzá fog járulni ősszel még a lakásvédelmi tör­vény meghosszabbításának kérdése is, ami az agrárok és szociáldemokraták között évek óta a legnagyobb ellenté­teket váltja ki. Különben pedig parla­menti körökben arról is beszélnek, hogy ősszel már uj kormány fogja az állam ügyeit intézni, ’mert a mai kor­mánynak helyzete a mostani viszonyok között tarthatatlan. Uj választások kitűzését kívánják az agrárok. A koalícióban uralkodó bizonytalan helyzet súlyos nehézségeit tulajdon­képen a köztársasági agrárpárt maga­tartása idézte elő. Az agrárpárt jobb szárnya arra törekszik, hogy a saját pártminisztereinek helyzetét megnehe­zítse és azzal a mai koalíciót széjjel­robbantsa. Stanek klubelnök a párt­elnökség legutóbbi ülésén igen élesen megtámadta Udrzal miniszterelnököt és kijelentette, hogy az agráriusoknak a szociáldemokratákkal való együttműkö­dése elviselhetetlenné vált. A pártnak uj választásokra kell felkészülnie, mert azokon az agrárpárt megtartja pozí­cióját, viszont a szociáldemokraták olyan vereséget fognak szenvedni, hogy nem lesznek kormányképesek s igy a választások után tiszta polgári koalíció alakulhat. Az agrárpártnak az új vá­lasztásokra való készülődésének ko­molyságát az is bizonyltja, hogy a párt vezetősége nemrégiben fölrendelte a központba az összes párttitkárokat, akik­nek instrukciókat adtak a választások előkészítésére. Közel két milliárd koronára van szükség, hogy a bankokat szanálják ? A kormány a banktörvény értelmé­ben egyes nagybankokat szanálni akar. A „Wirtschaft“ c. lap erről a kérdés­ről azt írja, hogy a bankalap 700 mil­lió koronával rendelkezik, azonban a szanálásra állítólag kétmilliárd koro­nára volna szükség. A Deutsche Presse jelentése szerint a kormány hajlandó­nak mutatkozik a bankalap obligációja formájában egyelőre 500 millió ko­ronát rendelkezésre bocsátani, mig a hiányzó 800 millió koronát ősszel újabb takarékossági intézkedésekkel terem­tené elő. E takarékossági intézkedések mikénti módja okoz a koalíciós pár­toknak súlyos gondot, mert attól tar­tanak, hogy a választók kedvezőtlenül fogadnák az olyan takarékossági in­tézkedést, amely csak abból állana, POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents