Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-12-24 / 101. szám
1932 december 24. »KOMÁROMI LAPOK* 3. oldal. örök álomra hunyta szemét a Komáromi daliák páratlan tudású szerzője, áld ezek emlékét nemcsak ennek a városnak történetébe írta be, hanem hallhatatlanná tette a magyar történetírásban is. Hogyan szerette -szülővárosát, azt csak azok tudják, akiket zárkózott egyénisége magához közelebb engedett. Minden hallatlan és szertelen nagysága a tudásnak halmozódott fel félszázados írói működése alatt Takáts Sándor agyában és lelkében! Ismerte szülővárosának minden kövét és minden fáját és mind' íiék tudta történetét, eseményeknek, embereknek, kicsinyeknek és nagyoknak egyaránt. Baráti köréhez tartoztak a legjobbak és legnagyobbak, egy Jókai Mór tüntette ki bizalmával, egy Mikszáthnak, egy Beöthy Zsoltnak volt legmeghittebb földije és barátja. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába hívja meg és a legmagyarabb nyelvű írói a Kisfaludy Társaság díszíti fel pálmaágával. Élete alkonyán a magyar képviselőház levéltárának élére kerül. Minden évben nagyszerű könyvvel lepi meg az irodalmat és az egyetlen magyar tudományos könyv, amely mindig az utolsó példányig elkelt, Takáts Sándor könyve volt. Meggyászolja ebben a városban még élő néhány kortársa és barátja és gyönyörű nyaralóhelye az Erzsébetszi#et, ahol megírta a magyar gyalogság és huszárság történetét. A helikoni ünnepnapoknak ,amely a felejtehtlen Beöthy Zsolt tusculanumában és Takáts Sándor meghitt körében folytak le: örökre vége. Most azután elment a sziget nagy monografusa is. A magyarság csak temet, mindig temet, értékeit, kincseit, nagyjait temeti. Mi is gyászt öltünk, hiszen innen, ezekről a hasábokról indult el ötven év előtt ragyogó pályafutására. MosL kiejtette kezéből a tollat. Legyen megáldott nyugvó porában a kerepesi temető hantjai alatt, ahol most, ezekben az órákban temetik, amikor o sorok napvilágot látnak. Takáts Sándor, Komárom nagy fia, történetírója, emléked örökre megőrzi ennek a városnak története és megőrizzük mi, Komárom toílforgatói is, akik az ő nagy egyéniségének voltunk lekötelezettjei. csodáiéi és epigonjai. Takáts Sándor, Komárom nagy fia, szülőfölded mond utolsó istenhozzádot. A. Gij. X Életrajza. Takáts Sándor dr. Komáromban született I860 december 7-én, előkelő polgári családból. Atyja Takács János jómódú fakereskedő, gondos nevelést adott a fiúnak, aki az elemi iskolát a városi katolikus iskolában, a gimnázium alsó osztályait Komáromban és a felsőket Pozsonyban végezte. Mikor az érettségit kitűnő sikerrel letette, 1881-ben a piarista rendbe lépett be és a budapesti egyetemen szerzett bölcseleti doktorátust és ugyanott tette le a tanári vizsgálatokat is. 1886-ban áldozópappá szentelték. Első tanári állomása Nyitra volt, ahol pár évet töltött. 1890-ben már a rend budapesti hírneves főgimnáziumában tanít és közben történed tanulmányaival vonja magára úgy a tudományos körök, mint a rend figyelmét. 1898-ban tanári működése alól felmentést kap és a magyar kormány Bécsbe küldi ki a bécsi közös pénzügyi levéltár magyar anyagának kiválasztása céljából. Itt Thallóczy Lajos közös pénzügyi osztályfőnök (államtitkár) és Károlyi Árpád, a legjobb nevű két magyar történetíró társaságába kerül és előtte is megnyílnak az addig hét lakattal őrzött bécsi levéltárak, melyekben a magyar történelem újkorának kimeríthetetlen forrásai buzognak. 1903-ban újabb megtisztelő megbízást nyer, amennyiben a magyar országgyűlések történetének (1791-1865) megírásával bízta meg a kormány. Óriási adatgyűjtést végzett úgy ezen a téren, mint általában a török— magyar korra vonatkozó levéltári emlékekből. Erre vonatkozó munkái sorozatosan jelennek meg és mindegyik méltó feltűnést kelt ulolérhetetlenül szép magyar nyelvezetével és az előadottak újságánál fogva. 1910-ben a magyar képviselőház főlevéltárosa lett. Korábban többször is megkínálták egyetemi katedrával -és a magyar mivelődéstörténet nála méltóbb magyarázót nem is 'kaphatott. Ebben az állásában azután nagyszerű feldolgozásokat végzett és a magyar történetírásnak egyik legjobb nevévé váll. 1906-ban a Magyar Tudományos Akadémia hívja meg tagjai sorába. Egyetlen munkáját adja ki az Akadémia Ijároni kötetben, melynek címe: Rajzok a török világból. A könyvet megjelenése után elkapkodták és ma már semmi áron sem kapható. A régi magyar nyelv csodálatos szépségei iránt Arany Jánost leszámítva Takáts Sándornál egyetlen magyar írónak sem volt nagyobb érzéke. Nyelvezete kristályosán egyszerű és a magyar népmese bájos és lebilincselő hangjához mérhetjük. Régi szavakkal, képekkel, szólásokkal teszi stílusát változatossá és szemlélteiévé. Takáts a XX. század legnagyobb magyar stílusművésze. Ezt az utolérhetetlen készségéi méltatta a Kisfaludy Társaság, amikor 1917-ben tagjává választotta. Tiszteleti tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Komáromi Muzeum Egyesületnek és utóbb a Jókai Egyesületnek. Komárom sz. kir. megyei város 1930. évben választotta meg elévülhetetlen írói érdemei elismeréseid díszpolgárává. Takáts Sándor a Komáromi Lapoktól 1885-ben hirdetett pályadíjra írta meg munkáját: Lapok egy kisváros múltjából. Ez Komáromnak elsőöszszefoglaló, bár vázlatos története. Alaposan foglalkozott Komárom várossá alakulásának történetével, IV. Béla korával. Majd jobbnál jobb monográfiák jönnek ki tolla alól. Megírja Péczeli József meséi c. műve elején Komárom és a magyarság legnagyobb református papjának, idősb Péczely József komáromi lelkésznek életrajzát. Sorra jelennek meg a budapesti piarista kollégium története, Péteri Takáts József élete, A paedagogiai kísérletezések filozófiája,,.egy komáromi születésű híres tudós, életrajza: Benyák Bernát és a magyar oktatásügy, Lutter Nándor emlékezete, Páilya István élete. Történelmi tárgyú munkái közül a nevezetesebbek: Komárom IV. Béla alatt (doktori értekezése), Régi magyar nagyasszonyok. Török—magyar baj viadalok, magyar gyalogság megalakulása, Komáromi daliák a XVI. században, Zrínyi Miklós nevelőanyja, Rajzok a török világból I.—III. kötete, A régi Magyarország jókedve, A magyar múlt tarlójáról, Régi idők, régi emberek, Szegény magyarok, A török hódoltság korából, Régi magyar kapitányok és generálisok, Régi magyar asszonyok, Szaday Bakócsy Krisztina, Emlékezzünk eleinkről, Kémvilág Magyarországon I—II. kötet, kiadta Jókai Mór parlamenti beszédeinek két kötetét. Takáts Sándor tudományos munkássága szinte áttekinthetetlen. Nincsen olyan magyar tudományos folyóirat, amelyben dolgozata meg ne jelent volna. Azonban legtöbb munkája a Századok, Budapesti Szemle, Magyar Nyelvőr, Magyar Nyelv, Gazdaságtörténeti Szemle c. folyóiratokban, nagy hírnévre jutott tárcái a Budapesti Hírlapban láttak napvilágot. Amit alkotott, az közkinccsé lett és új tudományos megállapításai nevét halhatatlanná telték a magyar történetírásban. Komáromhoz régi és eltéphetetlen szálak fűzték: szülőinek, szeretteinek sírhalmai. A komáromi kulturális élet a város nagy fiát annak idején — 1902-ben — az akkori Múzeum Egyesület tiszteleti tagjává választotta meg, utóbb a Jókai Egyesület is tiszteleti tagjának nevezhette, jogos büszkeséggel e város nagy fiát. Székfoglalóját meg is tartotta a Jókai Egyesületben, felolvasván a Komáromi daliák egy fejezetét. Takáts Sándort meleg barátság fűzte Komárom nagy fiaihoz. Benső barátságával tüntette ki Beöthy Zsolt, a magyar szellemi élet egykori elismert vezére, komáromi kapcsolatok kötötték Térfy Gyula dr. kodiíikátór, volt miniszterhez és becséhez, Térfy Béla nyugalmazott miniszterhez, Thallóczy Lajoshoz, Károlyi Árpádhoz, Mikszáth Kálmánhoz, Pékár Gyulához és nagyrabecsülte írói munkásságát a magyar írók fejedelme és föl-Fehérfogak: Chlorodont díjé: Jókai Mór is. A jók, a nemesek) az igazak híve és barátja volt Takáts Sándor, akit tisztelőinek rajongó szereiéit vett körül. Nyári szabadságát rendesen komáromi szigeti kertjében töltötte, ahol mindennapi vendégei voltak Beöthy Zsolt és fiatalabb ismerőse Alapy Gyula. Takáts a legelsőrangúbb anekdotázója volt a tudományos világnak, a történelem legelrejtettebb intimitásait ismerte és nagy emberekről, a történelem híres alakjairól ezernyi ezer kisebb-nagyobb története volt, a mély nyomdafestéket sohasem látott. Mindez már a múlté és ez a gazdag tárháza a tudásnak, az ismereteknek ott pihen a budapesti magyar földben, nagy földijeinek, Jókainak, Beöthynék közelében. Takáts Sándor érelmeszesedésben szenvedett, ebből vesebaj és tüdővizenyő lépett fel nála, amely azután szerdán, december 21-én kioltotta nemes életét. Nővére özv. Stindl Károlyné ezelőtt egy évvel hunyt el, egyetlen élő nővére a Sacre coeur apácarend tagja és Budapesten él, unokaöccse dr. Takáts Ernő a Szent István Társulat irodalmi igazgatója, kiváló egyházi szónok és a A karácsonyi süteményhez esak Dr, Oetker-fsle sütőpor szentírási "tudományok hivatott művelője. Nagy fiái Komárom város kulturális egyesületei, társadalma emlékükbe zárják. Az igaz nemes emléke legyen őrökre áldott! Államsegélyért folyamodik a város az 1 vfflzenía szükségmunkákra 722 206 korona értékű inségmunka elrendelését kéri Saját tudósítónktól. Komárom, december 23. Az 1930. évben jelent meg a 74. sz. törvény, amely a munkanélküliekről produktiv módon való gondoskodásról intézkedik. E törvény szerint a népjóléti minisztérium a munkanélküliség leküzdésére szánt anyagi eszközökből a városok, községek, vagy más jogi személyek által végeztetendő, úgynevezett szükségmunkák költségeire fedezetet szolgáltat. Ezeknek a szükségmás szóval inségmunkáknak kategóriájába tartoznak a különböző utak, átjárók, vízlefolyások építése és javítása, fásítások, földrendezési és egyengetési munkák, uccák tisztogatása, középületek takarítási és tisztogatási munkái és hasonlók. A népjóléti minisztérium támogatása ezeknél a szükségmunkáknál akként jut kifejezésre, hogy a minisztérium a munkáknál alkalmazott munkanélküliek ncpi béréhez, napi 8 órai munkaiáő mellett 10 koronával járul hozzá és igy a községek sok olyan munkát végeztethetnek el, amit egyébként teljes egészében saját üzemükben kellene elvégeztetniük. Komárom város képviselőtestülete már a múlt év végén is fölterjesztette a szükségmunkák segélye iránti kérelmét a népjóléti minisztériumhoz, amely ha nem is egészében, de részben folyósított egyes munkákra pénzt. Az idei nagy munkanélküliség leküzdésére megindított akció során a város vezetősége ebben az irányban is megteszi a szükséges lépéseket és miután a város képviselőtestülete december 20-án tartott közgyűlésében, Igó Aladár dr. rendőrkapitány előadó ismertetése alapján a kérelem felterjesztését elrendelte, remélhető, hogy a népjóléti minisztérium figyelembe fogja ezúttal is venni Komárom indokolt kérelmét. A városi építészeti hivatal összeállította a számbajöhető közmunkákat, amelyek a következők volnának. A város tervbevette, hogy mindazon uccdkat, amelyek ezideig semmiféle burkolattal ellátva nincsenek, és emiatt úgy az őszi, mint a tavaszi esős időszakban járhatatlanok, az 1933. évben zúzott kőburkolattal fogja elláttatni, az uccák két oldalán pedig az esővíz levezetésére kőfolyókákat készíttet. E munkákhoz járul a szükséges földmunka és planirozás, amellyel az ucca befedéséhez szükséges talajt készítenék elő. A szükségmunkák közé sorozza a város az uccák rendszeres tisztogatását, az uccák söprését, valamint a város középületeinek, mint az iskoláknak tisztogatását is. Tervbe vette ezenkívül a város, hogy a Kisér most parcellázott területéről az állandóan felfakadó talajvíz levezetésére árkot készíttet, amely a vasúti aluljáró hídtól a IX. várerődig a szivattyútelephez vezetné e! a vizet. A városi legelő egy részén, különösen a legelő határának megjelölésére fák ültetését vette tervbe a város, az előirányzat szerint 1000 darab fát ültetnének el ezen a területen. Az itt felsorolt szükségmunkákat a város a munkanélküliekkel akarja elvégeztetni és a különböző munkák költségei igy oszlanak meg 1. Uccák rendezése 431.296 Ke 2. Uccák tisztogatása 207.000 „ 3. Középületek tisztogatása 21.120 „ 4. Vizlefolyók készítése 57.040 „ 5. Fásítások 5.750 *'' Összesen 722 206 Ke A város segély iránti kérvényéhez csatolni kell a tervbe vett munkák részletes kimutatását a 19 melléklettel együtt, amelyek között jelentést kell tenni a város vagyoni viszonyáról, a komáromi munkapiac állásáról, a munkanélküliek számáról, továbbá az alkalmazásba állítandó munkanélküliek számáról, stb. Csatolni kell a kérvényhez a tanács, a pénzügyi bizottság és a képviselőtestület határozatait is. A város kérvénye még a napokban fölmegy a népjóléti minisztériumhoz és nagyon kívánatos lenne, ha a minisztérium az idei évi segélyénél jóval nagyobb mértékben segitené Komárom városát a nagymérvű munkanélküliség enyhítése és leküzdése céljából folytatott akciójában. — Ingyen utazhat Budapestre, Párisba, Belgiumba, Spanyolországba és a Rivérára. Az utazás alatt teljes ellátást is kap. Európa legelőkelőbb szállodáiban. És mindezt akkor, ha hasonlit Greta Garbóra, John Grawfordra, Wallace Berryre, John Barrymorera,\agy Lionel Barrymorera. Az bjság és a Metro-Goldwyn-Mayer amerikai filmgyár rendez egy európai hasonlósági pályázatot abból az alkalomból, hogy Európában is bemutatják a Grand Hotel cimü filmet, Vicki Baum világhírű müvét, melynek az említett sztárok a főszereplői. A pályázatnak részleteit és mindent amit arravonatkozólag tudni kell, az Újság közli naponta.
