Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-12-24 / 101. szám
2. óidat »KOMÁROMI LAPOK« 1932, decembpr 24 Olyan olcsón árusítom a üi&oi kabátokat,U ® 1 ^ p_ •* r , 1 r /!• . hogy önmagát károsítja meg, ha meg nem győződik nálam. RKertész J. Jenői radivatáruházaKomárno, Nádor-u.25.L __áÉá__MB BHébm Mi „megbízható forrásból“ különböző részleteket, Ezé! nek a sajtóközleményeknek írói fantasztikus és kalandos tervekről írnak a békerevizióra vonatkozólag és gén komolyaknak látják a „készülődéseket“,, am ilyek Olaszországban, Németországban, Magyarországon, Ausztriában, Bulgáriában máris folynak a revízió irányában. A Národni Politika c. lapban Borsky Leo cseh publicista ir hosszú cikket erről, amelyben azt szögezi le, hogy a belgrádi konferencia világosan kimondotta, hogy békét akar, de azt is világosan kifejezte, hogy a békét 'minden eszközzel kész védeni. Valóban ideje volt, hogy szétoszlassák azoknak illúzióit, akik a határok revízióját oly könnyű dolognak képzelték ei. Malypetr miniszterelnök lapja, a Veéer értesülése szerint a kisantant legközelebbi konferenciája vagy február második felében, vagy március elején lesz. Ez az ülés nagy jelentőséggel fog bírni, mert nem képez titkot, hogy 1933 tavaszán Magyarország kiterjedt agitációra készül a határok revíziója érdekében Erre az agitációra nézve Rómában áüspodtakimeg. Ez a kérdés természetesen szorosan érinti a kisantant három államát s fokozott figyelmet kell rá forditaniok. A kisantant tavaszi konferenciája azonkívül foglalkozni fog a más középeurópai és keleteurópai államokkal, főleg Lengyelországgal és Bulgáriával való együttműködésének kérdésével is. Épen ezért hálával kell üdvözölni — Írja a lap — az évente gyakrabban, legalább háromszor összeillő kisantant tanácsnak, továbbá a kisantant állandó titkárságának életrehivását. A* (Ut-r. őrzési bizottság léte »Ménétől, és a költségvetési províziét', mtu ól szóló javaslatokat elfogadták. A képviselőház szerdai ülésében tárgyalta a költségvetési provizóriumról valamint a takarékossági és az ellenőrzési bízott ág létesítéséről szóló törvényjavaslatokat, amelyek fölött közös-vitát indítottak. A vitában résztvett Szüllő Géza dr. keresztényszocialista fképviselő is, aki nagyszabású és cáoihatadan érvekkel alátámasztott bezédben mondott bírálatot a kormány politikájáról s különösen a cseh agrárpárt hatalmi önzéséről mondott éles kritikát. Foglalkozott a kisantant és Magyarország közötti viszonnyal, rámutatott a kormánynak Magyarországgal szemben folytatott elhibázott politikájára, amely a csehszlovák iparnak eddig is súlyos károkat okozott. Beszéde végén bejelentette, hogy a magyar ellenzéki klubok képviselői a javaslatokat nem fogadják el. A képviselőház többsége több felszólalás után mindkét törvényjavaslatot úgy az első, mint második olvasásban elfogadta és igy a kormány 1933. január 1-től február 28-ig felhatalmazást kapott, hogy az állami háztartást az 1933. évre tervbevett költségvetés keretei között vezethesse. A szenátus elfogadta a végrehajtási javaslatot A szenátus szerdai ülésén a végrehajtási eljárásról és az árveréseknél olytatott üzelmek megszüntetéséről szóló törvényjavaslattal foglalkoztak. ^ szlovák néppárt részéről Kovalík szenátor szólalt föl, aki a törvény további kiegészítését követelte és azt kivánta, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet Szlovénszkónak, főként azért, mert Szlovenszkó nem részesül az állami közszállitásokban és beruházásokban. Szlovenszkó lakossága szegény és önhibáján kívül adósodott el. Beszédében azt javasolta, hogy a törvényben nyerjen kifejezést az, hogy tárgyakat árverés útján ne lehessen a becslési értéknek kétharmadán alul eladni. A további felszólalások során az egyik szenátor eseteket hozott föl annak igazolására, hogy lefoglalt tárgyakat nevetséges olcsó áron adtak el. A szenátus a törvényjavaslatot mindkét olvasásban elfogadta. Nem tárgyalják le újév előtt az adóbirságolásról szóló törvényjavaslatot. Az adóbírságolásról szóló, drákói szigorúsággal megfogalmazott törvényjavaslatot a képviselőházhoz beterjesztette a kormány, azonban annak letárgyalásába még eddig nem lehetett belekezdeni. A képviselőház legutóbbi ülésén január 15-ig meghosszabbították az alkotmányjogi bizottságnak adott tárgyalási határidőt erre a törvényjavaslatra vonatkozólag, aminek következtében ez a tervezett törvény, amelynek felette szigorn intézkedései ellen igen éles ellenvetések merültek fel a parlamentben, már január 1-én nem léphet életbe, bár azt igy tervezte a pénzügyminisztérium. A koalíciós pártok, hir szerint most arra törekednek, hogy a javaslaton olyan módosítások történjenek, amelyek az adófizetők helyzetét enyhítenék és a törvény rendelkezéseit elviselhetőbbé tennék. A munkanélküliek segítése ben gség esetén. Az állandóan tartó munkanélküliségben súlyos probléma kivánkoTi megoldásra és pedig a megbeteged munkanélküli gyógykezelésének kérdése. A kérdés épen olyan fontos, mint sürgős, és a minisztériumban már olytak ezirányban tárgyalások, hogy ezt a nehézséget miként lehetne leküzdeni. A tárgyalások már annyira fejlődtek, hogy a megindítandó eljárás irányvonalait konkretizáltak. Azt tervezik, hogy azok a munkanélküliek, akiknek semmi igényük sincsen már a betegsegélyzőpénztári segélyre, megbetegedés esetén legalább orvosi segélyben és ingyenes gyógyszerekben részesüljenek Ez az akció kiterjedne a munkanélküliek beteg családtagjaira is, már amennyiben azok a keresetnélküli családfőtől gazdaságilag függő viszonyban vannak. J t Takáts Sándor I iMErSeüMsSiüSS: 1ÜB2SSS5 1860—1932. Ennek a városnak legnagyobb élő fia hunyt el: Takáts Sándor, a magyar történetírás dísze, a magyar képviselőház főlevéltárosa, Komárom sz. kir. megyei város díszpolgára szerdán délután visszaadta nagy lelkét Teremtőjének. Hetvenkét évet élt és ebből félszázadot a történetírásnak szentelt. Első volt, aki Komárom város történetének megírásába fogott a nyolcvanas évek elején, mikor megjelent első munkája, a Komáromi Lapoktól pályadíjjal megkoszorúzott Lapok egy kisváros múltjából. Az ötvén ‘év alatt hányszor írt ennek a városnak a történelem századaitól eltemetett tragédiáiról! A fiatal kegyesrendi tanár pályafutása ragyogóan iveit fel tudása, páratlan munkássága és a magyar történelem legszomorúbb, de legérdekesebb korszakának, a török hódoltságnak új nézőpontokból való tárgyalása révén. Egy magyar történetíró sem ismerte meg Bécset és a bécsi udvar ártó törekvéseit a magyar nemzettel szemben, mint Takáts Sándor, aki másfél évtizedig bújta a császári, udvari és titkos levéltárakat. De egyetlen magyar történetíró sem volt, aki olyan elégtételt szolgáltatott volna a török nemzetnek és magyar földön elesett daliáinak. A csallóközi hölásziit töftérset^lie^. 31 lásszák.1 Ne feledjük el, hogy ezek az idők épen Bethlen Gábor támadásának idejére esnek és így akkor a háborús napokban gyengén állott a vagyonbiztonság. Németh Máté pedig azért tiltakozik, hogy a Dudvág mellett való rétet más bérelje ki, mint őkegyclme, aki ott a Dudvágban is meg-megmerítette hálóját.* 2 Viszont a komáromi halászok sem igen maradtak meg az ő viziterületükön, hanem 'felkalandoztak a Nyitra vizén is. amit a lándori népek nem is késtek az érsek úrnak Nagyszombatba megjelenteni. így azután az esztergomi érsek Komáromvármegye 1646. évi közgyűlésén eltiltja a komáromi halászokat attól, lxogv a Nyitra folyóban halásszanak.3 Várkonyi Amadé Lénárt nádorhelyettes eltiltja az elhagyott Kaim pusztán a halászatot 1612. évben.4 Peslhy János ügyvéd a )tári:házi) cslád tiltakozását jelenti be a varmegye színe előtt, akiknek Eötöclhatod nevű mocsarát, mely halban is elég boves volt, meghalászták.5 Ezek a ielsorolt adatok eléggé világos képet adnak az alsócsalióközi halászati viszonyok felől. Komáromban van a halászatnak a főpiaca, ahonnét a halat a kalmárok messze földre fuvarozzák. A komáromi halászok számára nem volt elegendő a helybeli halászóvíz, hanem bérelnek az Alsócsallóközben halastavakat és halászóvizeket, amelyekben mindig akadt jóféle hal is. A gútai halász is a komáromi piacra igyekezik behozni áruját, mert a közeli Érsekújvár törökkézen van. így Szimő és Kamocsa is. A komáromi és a csallóközi halak jó fogyasztója, a bécsi udvar ebben a században is a komáromi piacról fedezte szükségletét. Nem egyszer külön megbízottak járnak Komáromban, -hogy a császár vagy a főhercegek asztalára halakat vásároljanak. A szem>U. o. 286. 1. *U. o. 1621. évi 309. 1. SU. o. 1616. évi jegyzőkönyv 427. 1. 4 l-'ényes Elek. Komáromvármegye. "Pozsony. Orsz. levélt. Komáromvárm. közgy. jegyzőkönyve. 1630. évi 316 1. füles harmincadosok természetesen minden kivitt áru után behajtották a harmincadot. 1654-ben Wenighoffer Mátyás udvari halászmestert is hoppon vették és keményen megharmincadolták. De jött is utána a fekete leves szigorú rendelet alakjában, hogy a beszedett harmincadot azonnal adja vissza és az udvari halászmestert, ha Magyarországon halakat vásárol, sem ő (a komáromi harmincados) se más ne merészelje megharmincadolni vagyis megvámolni.1 Pár év múlva, 1659-ben, megint felhangzanak a régi panaszok a v ár német és magyar helyőrsége ellen, hogy azok szabadon halásznak a város vizeiben.?Nem tudjuk, csak sejtjük, hogy ez azzal a nagy változással van összefüggésben, amely a vártartomány birtoklásában beállott. Eddig ezt a vár főkapitányainak rendszerint bizonyos zálogösszegben adományozta a király egészen 1659. évág, amikor I. Lipót azt 57518 forinton Zichy István grófnak, a magyar kamara elnökének és örököseinek adományozza. Az adománylevél szerint Zichy István megkapta a következő halászóhelyeket: Ekecset, ahol elhagyott birtokok vannak, Aszódot vagyis Királyföldét a vizahalászattal,; továbbá Kécs, Bök, Alsó- és Felsőaranyos, Füzektő, Monostor jószágokat. Ezenkívül a Komárom alatti vizahalászatot Harcsás vagy Jázos vizein és a következő halászóhelyeket: Belleslég, Sebestanya, Felső és Alsó Görbetanya, Csikkentő, Kigyós a Duna balpartján, Komárom környékén, a jobbparton a Neszmélyi tanyát. Ezeken kívül a következő hódolt és csaknem mind a török területen levő községeket: Tök, Budakeszi, Óbuda, Szentendre, Bogdány, Tótfaln és Pilismegyében Monostor, Torda, Váci rév, Szent-Péter, Várad elhagyott falvakat. Innen vékony haszna lehetett Zichy Istvánnak, mert ezek a községek csak úgy adózhattak neki, ha a török azt meg nem tudta.3 Ezeket a birtokokat előbb Puchaim Kristóf János FBécs. Közös p. ü. levéltár. Hung. fasc. 14533. 2Takáts Sándor. Lapok egy kisváros múltjából. 92 1. 3Fényes Elek: Magyarország geográfiái szótára. II. Pest, 1851. 241—242. főkapitány vette meg a császártól 54118 forinton, de rövid időn bekövetkezett halála után utódára,. Puchaim Adolf Ernő várparancsnokra maradtak. Zichy István, az atyja, Zichy Pál alezredes, Győr vicekapitánya állal korábban megszerzett birtokok közül Újfalut, Neszmélyt, Almást és Szent-Pétert, valamint 'Komáromvárosában bírt telkeit és Szent- Pál pusztát ingyen adta át Puchaim Adolf Ernő grófnak, ezért kapta meg Lipót királytól a komáromi vártartományból Nagy megy er mezővárost, Izsap, Ekecs, Nagytany ,Csicsó, Megyercs, Bogya és Szőny falukat, a Komáromban kőházat, majorsági földet és kertet, a fentebb elősorolt birtokokon és halászójogokon kivid. így tehát a komáromi várban szolgáló vitézi rendnek, főleg a naszádosoknak koppant az álla a halászattól, mert azt már Zichy István gróf emberei űzték és így értjük, hogy a katonák most már a városi vizeket látogatták meg és azokba merítették meg hálóikat. Több, mint valószínű, hogy ezeket a jó halászóhelyeket a komáromi halászok vették bérbe a Zichy uradalomtól. Azonban később egy sokkal nagyobb ragadozó bukkant föl. aki a szép hasznothajtó vizafogókat nem eresztette ki a kezéből. Ez volt Hoffkirchen Lajos gróf, a későbbi komáromi főparancsnok, erőszakos és gonosz ember, aki nem elégedett meg a magáéval, hanem mindig a máséra kacsintott. 1682 ápril 6-án ifjabb Zichy István, tehát a birtokszerző István fia, panasszal fordul az udvarhoz, hogy Hoffkirchen az összes vizafogókat a kezén tartja, bár ezeket a király apjának adományozta. Ennek a Hoffkirchcnnek a műve volt az, hogy Komáromba német halászokat telepített és az eddigi magyar halászmesterek köze most már németek is kerültek. A XVII. százait végén és később annyira elszaporodtak ezek a német halászok, hogy külön céharlikulusokat és német esküszöveget kellett készíteni szamukra.1 Holott a magyar halászok mester-1 Takáts Sándor. A komáromi vizahalászat. Gazdaságtört. Szemle. IV: 489.
