Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-12-21 / 100. szám

1982 december 21. »KOMAROMI LAPOK« 3. oldal. Tagjaink számára díjmentesen ké­szítjük el a lel által rendelkezésünkre bocsátott hiteltérdemlő adatok alapján a vallomásokat. Mivel a törvény szi­gorúan bünteti az adókivetés alapjául szolgáló adatok eltitkolását s a val­lomás helyes elkészítésén múlik az 1932. évre kivetendő egyébként is sú­lyos adó kivetésére alapot képező adó­alap megállapítása, minden háztulaj­donos saját jól [elfogott anyagi érdeke, hogy vallomásai elkészítése előtt egye­sületünkhöz forduljon szakszerű ta­nácsért, ahelyett, hogy vallomáskészí­tésért is még külön költségeket fi­zessen. A Ház- és Telektulajdonosok Egye­sületének tagjainak, illetve, aki akár most is tagul belép, Ivánfy Géza egye­sületi titkár minden hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt fél 9-től fél 11-ig áll rendelkezésre minden a házadóval összefüggő ügyben s ugyanekkor ké­szíti el tagjaink számára az adóvallo­másokai is. Tekintettel arra. hogy a december 15—január 15. határidőben elsősorban a házbérvallomások elké­szítésére kell a legnagyobb súlyt he­lyezni, kérjük tagjainkat, hogy egyéb adóügyeikben, amennyiben azok nin­csenek határidőhöz kötve, felebbezé­­sek s hasonlók, a vallomási idő le­telte után használják fel egyesületünk tanácsadó szolgálatát. A vallomások elkészítéséhez kérjük magukkal hozni a múlt évi vallomás másolatát, a községi adóra vonatkozó fizetési meghagyást, a városi adóköny­vet s a kéményseprési dij-nyugtát. Amennyiben a bérlők védelméről szó­ló törvény hatálya alá tartozó lakás­ról van szó, szükséges, hogy az 1914. évi házbérösszegről is a várostól bi­zonylatot hozzon az érdekelt háztu­lajdonos. Az egyesület irodája Komárom, Ka­pitány ucca 5 szám alatt van. A vidám Vaszary Piri a fehér asztalnál megmutatta másik arcát is: a kedélyeset, a mulattatót s inig néhány negyedórával előbb együtt sírtunk vele Nyilas Misi sor­sán, alig sokkal később olyan nevetést indított asztali szomszédjai között, hogy ebbe is belekönnyeztünk. Micsoda széles skálája van a művé­szetének! Egyik percben megríkat, le­nyűgöz, — másik percben gondtalan nevetésre ingerel, kacagtat. Pedig, ahogy ott ült a vacsora utáni fekete mellett, még csak egy lépést sem te­hetett. mindenképen hangjára s gesz­tusaira volt utalva, de ezzel a reked­tes hanggal, minden belső feszültségét éreztető arcvonásaival, könnyű kéz­mozdulataival annyi jellemzést tudott elérni, amennyit mások két óráig dek­­lamálva és ágálva sem. Csupa tehet­ség, csupa ötlet ez a nő. Ahogy a kis veréb téli és tavaszi sorsát mondta el három mondatban, ahogy egy szerepét ötletesen megját­szotta mimikával s kél kezével, ahogy az asztalra könyökölve kozáktáncot járt, ahogy mondanivalóját elrecitál­ta: minden izében, vérében igazi mű­vész volt .Ez az a fajtája a művészei­nek, amelyre csak egy szót szabad mondani jellemzésül: emberi. Milyen kár, hogy ezt nem lehet megörökíteni, ezt, mint a könyvet, nem lehet, elten­ni évszázadokra. Mert sem a film, sem a grammofón nem adja már vissza a művészi ösztönnek ezt a spontán megnyilatkozását. Azt meséli, egyszer Párizsban, a bátyját látogatta meg éppen, alig tudott egy-két szót franciául. De, amit tudott, azt tökéletesen tudta. Kifogyott azonban a tudománya épen akkor, amikor francia ösmerősei mo­ziba hívták. Ekkor ő szavak helyett megjátszotta a penzió közönségének egész délutáni programmját, attól kezdve, hogy nem mehet, mert a báty ja érte jön, haragudni fog, nekik ma sok tervük van, — és a sok francia di'üt a kacagástól, egy arra csellengő impresszárió pedig azonnal szerződést szeretett volna vele aláíratni, a já­tékáért. A sok vidám mese közül hadd idéz­zünk egyet, amit elmondott. A bátyja találta ki, Vaszary János, maga is igen tehetséges szindarabíró. A címe: Egy borzalmas család. Délamerikában vagyunk. A vona­lon egy úr utazik. Vele szemben szin­tén egy úr s néhány gyerek. Kis idő múlva megszólal az úr: — Mondja, uram, magáé ez a büdös kölyök? Egy félóra óta gyújtogatja a inanzsettámat gyufával. — Az enyém. Nohát, ha tovább gyújtogat, meg­látja, szörnyű bajt csinálok önnek! Maga nekem nem csinálhat sem­mi bajt, — mondja szomorúan a férfi. Kis idő múlva ismét: — Mondja, uram, magáé ez a ret­tentő gyerek is? Tiz perce szurkálja a fülem cimpáját gombostűvel! — Enyém az is. — Hallja, ha fel nem hagy vele, olyan bajt csinálok, hogy koldulni fog tőié. — Maga nekem nem csinálhat sem­mi bajt, — feleli az apa. Alig utaznak ismét megszólal az Mondja, két-három utas: kérem, magáé állomási. ez a Fé^Ögákiliofidont szemtelen fráter is? Egy óra óta pon­tosan minden öt percben szembeköp. Ha fel nem pofozza, én olyan bajt csinálok magának, hogy... A bús apa újból legyint.- Maga nekem nem csinálhat sem­mi bajt... Nem csinálhat, mert néz, ze: Az a gyerek, aki magát gyújto­gatja, azon tegnap ütött ki a sarlah. Aki a fülecimpáját szabályosan szur­kálja a gombostűvel, annak meghalt az anyja, jégbe tettük s ő most a jeget eszi. Aki ötpercenként szabá­lyosan szemenköpi önt, az egy fél órával ezelőtt megette mind az öt menetjegyet s minden pillanatban jö­het a kalauz. Aki pedig a sarokban olyan rettentő csendesen ül. azt négy nap óta nem tudjuk tisztába rakni. Hát csinálhat maga nekem bajt? De ez még mind semmi! Most utazunk a lányomhoz keresztelőre, aki nincs férjnél és hármas ikrei vannak. — De ez még mindig semmi, uram, ne­gyedik napja ellenkező irányban uta­zunk...! Hát csinálhat nekem maga bajt? (thy) mmmmmmmmmmmummmmmmammm I Egy férj havi százhuszonöt font apanázst akart kapni. Erkölcstelenség, ha a férj taríástíijat köt ki elvált feleségétől — december 20. Az egyik londoni bíróság egészen rendkívüli ügyet tárgyalt: egy dús­gazdag asszony pert indított elvált férje ellen és kérte a bíróságot, hogy semmisítse meg azt a szerződést, amelynek értelmében havi 125 font tartásdijat köteles fizetni volt férjé­nek. Az ügy Londonban igen nagy ér­deklődést keltett és a bíróság zsúfolt padsorok mellett kezdte meg a szokat­lan per tárgyalását. A felperes Violet Drummond volt, egy negyvenes éveiben lévő asszony, aki — mint a tárgyaláson kitűnt — szüleitől hatalmas vagyont örökölt. Violet Drummond 1919-ben ment férj­hez Edmund Peelhcz, aki jó család­­lk)l származott, élénk részt vett a tár­sas életben, de csak egészen jelenték­telen egyéni jövedelemmel rendelke­zel!. A házasságkötés után Peel admi­nisztrálta ‘felesége vagyonát, amely­nek jövedelmével csaknem olyan sza­badon bánt, mintha a saját vagyonáról lett volna szó. Ettől kezdve még élénkebben kivette részét a társaséletből és egyik legbő­kezűbb látogatója volt London éjszakai klubjainak, sőt nemsokára a nevét áll­hatatosan együtt emlegették az egyik londoni Music-Hall csinos, fiatal tán­cosnőjével. A házasság ilyen körülmé­nyek között nem iparadhatott felhőt­len. A híresztelések eljutottak a fele­sége fülébe is, aki természetesen ezek miált gyakran tett szemrehányást fér­jének. Hat évvel ezelőtt az asszony néhány hónapra Skóciába utazott, ahol rokonait látogatta meg. A rokonaival folytatott tanácskozás során elhatároz­ta, hogy elválik kikapós férjétől. Ami­kor hazatért, ezt a szándékát közölte is az urával. A férj válasza meglepő volt: — Ha beadod ellenem a válópert, mondotta állítólag — olyan dolgo­kat mondok cl rólad a nyilvánosság előtt, hogy társadalmilag egészen le­hetetlenné válik a helyzeted. Az asszony most a bíróság előtt el­mondotta, hogy a férje a legkülönbö­zőbb fenyegetések után kijelentette, hogy csak azesetben hajlandó békésen elválni, ha harmincezer font végki­■ elégítést kap. I — Milyen alapon követelte ezt a ha­talmas összeget? — kérdezte a bíró. — Hallgatási díj fejében. i Az asszony a továbbiakban clmon­• dotta, hogy végre is abban állapodtak < meg, hogy amennyiben nem gördít ■ akadályokat a válóper elé, havi 125 . fontot, azaz körülbelül 15000 korona • tartásdíjat fog kapni. , A válópert 1927-ben tárgyalták le s ( a bíróság a házasságot felbontotta. I Tudja ön azt, hogy a válóperes tárgyalás során esküt tett, hogy ön és férje közt a válás érdekében nem jött létre semmiféle összejátszás? hangzott az elnöklő bíró további kér­dése. « «j — Emlékszem, hogy valamire esküt tettem, de, hogy összejátszás hiányára lettem volna esküt, erről nem tudok, válaszolta az asszony. A perben tanúként kihallgatták a felperes asszony fivérét, Sir John Bu­chan an-Jardinet is, aki elmondotta* hogy a válóper dolgában ő tárgyalt Edmund Peellel. Peel - mondotta az asszony fivére rámutatott arra, hogy hogy a válás rendkívül súlyos anyagi helyzetbe hozná s így megfelelő anya­gi kárpótlás nélkül nem is hajlandó beleegyezését adni a válásba.- Megkérdeztem, — folytatta val­lomását Sir John, — hogy milyen összegről lehetne szó. Peel harminc­ezer fontot említett. Én ezt sokalltam, de kijelentettem, hogy nővérem két­ségtelenül hajlandó lesz bizonyos anyagi áldozatokat hozni. Hosszabb alkudozások után létre is jött a meg­egyezés olyan alapon, hogy a nővérem Peel részére havi 125 font járadékot biztosított. ... Edmund Peelt szintén kihallgatta a bíróság. A választékos elegánciával öltözködő férfi, a bíróság előtt egysze­rűen csak annak a kijelentésére szo­rítkozott, hogy felesége önként, min­den külső beavatkozás nélkül biztosí­totta részére a járadékot. Szerinte egy­általán nem felel meg a valóságnak, hogy botránnyal fenyegetődzve zsa­rolta volna ki a reá nézve kedvező megállapodást. A bíróság azonban a tárgyalás le­­folytatása után úgy látta, hogy Violet Drummondnak sikerült a maga iga­zát bebizonyítania és éppen ezért a szerződést, amely Violet Drummon­­dot a havi 125 font folyósítására kö­telezte, mint jó erkölcsökbe ütköző megái lapod ás t megsem misíte tt e. Hangos Mozi A tábornok Zilahy Lajos drámája Conrad Veidt Szerdán, csak egy napig reprizben mutatja be a Modern mozi Zilahy Lajos híres drámájának filmváltoza­tát. A tábornok beleszeret a tartalékos hadnagy feleségébe ,aki férjét veszti el a háborúban. A főszereplők Con­rad Veidt és Olga Csehova. A tábor­nok ritka slágerkép, melyet kétszer is érdemes megnézni. A borneoi maharadzsa Trader Horn testvérfilmje Hatalmas szenzációs dzsungelfilm Csütörtökön, pénteken és vasárnap, karácsony első napján A borneoi ma­haradzsa a Modern mozi szenzációja. Borneoi hercege európai műveltségű ember és orvos barátja békében élnek a fényes kastélyban. Az unalmat va­dászattal űzik el. Puskaropogás veri fel a borneoi dzsungel vadjait. A vak­merő vadászkalandok a film legér­dekesebb részei, de szerelemnek sem szabad hiányoznia. Megjelenik a fehér asszony, aki feldúl ja a kastély békéjét. A herceg és az orvos szembe kerülnek egymással. Az asszony az orvost vá­lasztja. A szenvedélyek viharzását alá­festi a tűzhányó kitörése. Az orvos és az asszony elmenekülnek, amikor a forró láva elönti a kastélyt, a her­ceg pedig bánatában a romok alá temetkezik. Vadászat a dzsungelben, búja keleti szerelem, vulkán kitörés minden megvan ebben a nagy sláger­­filmben, amit csak ünnepi alkalomra várni lehet. A pótműsor is gazdag lesz: Micky egér és hangos híradó. Vasárnap és hétfőn, karácsony mind­két napján délután 2 órakor nagy gyermekeid adások Micky egér. hangos híradó és vígjáték Helyárak csupán Ke /,— és 2 — Vasárnap és hétfőn a rendes előadá­sok kezdete 3, */25, xj{7 és 1/19-kor. E K A SzMKE KULTURESTJE VÁG FARKASDON. A Szlovenszkói Ma­gyar Kulluregylet helyiszervezetei kö­zött munkásságával egyik első helyre került a vágfarkasdi fiók. Ez részint annak tudható be. hogy a fiók vezető­sége élén a lelkes, agilis elnök, Nau­tik György buzgólkodik, aki minden magyar kul fúr ügyet igaz szeretettel karol föl, részint pedig annak, hogy Vágfarkasdon őszinte vallási és társa­dalmi egyetértés uralkodik s a falu vezetői vállvetve munkálkodnak a ma­gyar művelődés mezején. Vasárnap este a szövetkezet nagytermében, a tágas helyiséget szorongásig megtöltő közönség előtt folyt le a kulluregylet karácsony előtti estje, a teljes siker jegyében. Szórakoztató és tanulságos műsorszámok váltották föl egymást és a megjelentek: a falu intelligenciája s egyszerű népe, egyképen szeretettel hallgatták az előadásokat. Bevezetőül líaulik György ehlök mondott szép megnyitót, majd a református és ka­tolikus dalárda válogatott legjobbjai énekeltek Paicsik Jenő tanító, karnagy irányításával szépen. Osztényi József igazgató-tanító Arany Jánost méltat­ta nívós ismertetésben, Papp Árpád ref. lelkész igen tartalmas télolvasást tartott az igaz emberről, akit a hiú ságok nem döntenek meg, Nagy Benő tanító Arany költeményt sza­valt el őszinte átérzéssel, Lotzner Gusztáv, a község új plébánosa lel­kes beszédben vázolta a falusi kultur­­munka fontosságát, Szombatiig Vik­tor, központi titkár a mai világ ábrá­zolóiról, az újságokról beszélt. Végül a dalárda énekelt el két szívhezszóló dalt, melyet a közönség megujrázta­­tott s a színvonalas, tanulságos este az elnök zárószavaival végétért. — Chanukai istentisztelet. Az izr. hitközség nagy templomában folyó hó 23-án, pénteken, az istentisztelet kere­tében, hitszónoklattal egybekötött cha­­nuka ünnepélyt tartunk. Az istentiszte­let 33/4 órakor kezdődik- A JÉGENKOPOGÓS BÜROKRA­TIZMUS. A jég eltakarításának kér­désével múlt számunkban foglalkozva, azt mondottuk, hogy kis cikket kel­lene írnunk, megfelelő címmel, a jég el nem takarításáról az utakon s ezt a cikket állandó szedésben hagyva, időnkint leközöljük. Vannak váro­sunknak ilyen örök problémái, ame­lyek évenkint hűségesen előkerülnek s bármely uborkaszezonban kisegíte­nek. Ilyen a városi gőzfürdő olcsó­sága, a dunai uszoda, a gazdasági krí­zis, az uccák kövezése, a csatornázás, T 1

Next

/
Thumbnails
Contents