Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-12-07 / 96. szám
2. oldat. iKOMÁROMI LAPOK« 1932. december 7. 4o\y&n olcsón árusítom a |i&ői kabátokat, U hogy önmagát károsítja meg, ha meg nem győződik nálam. |Kertész J. Jenői divatáruháza Komárno, Nádor-u. 25. 408 / Kibővítették a társadalmi segélyakció-bizottságot a cserkészekkel és a hölgyekkel. Elfogadták i 10 filier ínségsegélyt — Saját tudósítónktól. — Komárom, december 6. Hétfőn délután fontos ülést tartott a városi társadalmi segélyakció-bizottság, amely Csizmazia György városbiró elnöklete mellett a társadalmi gyűjtés módozatait állapította meg. A városbiró bejelentette, hogy az állami polgári leányiskola tantestületének tagjai havi fizetésük egy százalékát beküldötték az akcióra és hogy a segélyakció céljaira Fried Kálmán és Fia cég 30 q tűzifát, Weisz János egy kocsi tűzifát, Haász és Mády cég 10 q tűzifát és 5 q szenet adományoztak. Ezzel kapcsolatban Nádor Ernő szesznagykereskedő bejelentette, hogy a Vendéglősök Szikvizszövetkezete a népkonyha fennállása alatt havi 100 K-t s a Netter-cég szintén havi 100 K-t ajánl föl a nemes célra. A bizottság az adományokat köszönettel fogadta. lgó Aladár dr. rendőrkapitány terjesztette elő javaslatát a teendőkre nézve, és aszerint öt kerületre osztják föl a várost, amelyekben a bizottság önként vállalkozó tagjai fogják a gyűjtést végrehajtani. Gyüjtőivvel keresi meg a bizottság a helyőrségi csapatok parancsnokait, a különböző hivatalokat és azok főnökeit, az iskolákat, pénzintézeteket, szociális és emberbaráti intézményeket. A javaslat fölött hosszabb vita indult meg, amelyben Kendi Zoltán dr., Dénes Saját tudósítónktól. Megrendítő öngyilkossági eset tartja izgalomban a közeli Párkányt és környékét. A széles körben nagy megdöbbenést és részvétet keltő megrázó, öngyilkosságnak szomorú hősnője Lakos Andorné, dr. Dombosi Mór és neje leánya, az általánosan ismert, jónevü Írónő, aki nemrég szerepeltapozsonyi rádióban. Az anyagi válság egymásután okozza, játszatja le a megrázó tragédiákat. A párkányi szomorú esetnek is ez volt az indító oka. A terhek alatt összeroskadt lélek, amely egyébként magasan szárnyalt, a hétköznapi bajok és a fojtogató gondok elől elmenekült a halálba. Dolgozott, tanult, hogy szellemi képességével, vagy két keze munkájával megszerezze az élet feltételeit, próbálkozott párjával, hogy egszisztenciát teremtsen, de minden hiába volt. Napsugaras életkedve ideig-óráig viszszatartotta végzetes lépésétől, tűrt, remélt, szenvedett. Minden hasztalan volt, a megélhetés gondjai mind jobban kétségbeejtőbbek lettek, a méregpohárhoz kellett nyúlnia. A szerencsétlen, fiatal asszony egy elkeseredett pillanatban lúgkőoldatot Emil, Bíró Lucián, Soltész Pál, Fülöp Zsigmond, Nádor Ernő, Barta Lajos dr. s végül elhatározták, hogy akcióba bevonják a főgimnázium cserkészcsapatának felsőbb osztályait és a helybeli jótékonycéíu egyesületek utjain a város nemesszivű hölgyeit is. Kimondották, hogy a gyűjtők inkább ismeretkörük szerint hajtsák végre a gyűjtést és úgy pénzbeli felajánlásokká valamint természetbeni adományokat is el lehet fogadni. A gyűjtés nemcsak a mostani időben, hanem a népkonyha működése alatt mindvégig folyamatban lesz és a bizottság fölkérte tagjait, hogy önként vállalt feladatukat ilyen értelemben szíveskedjenek teljesíteni. Csizmazia városbiró ismertette ezután a bizottság elnökének azon javaslatát, amely szerint a különböző üzletekben és vendéglőkben, kávéházakban minden két koronán felüli összegért vásárlóktól vagy fogyasztóktól 10 fillér inségsegélyt szednek az üzletek tulajdonosai. A javaslatot, amelyet részletesen lapunk szombati számában már ismertettünk, a bizottság helyesléssel fogadta és megbízta az elnökséget, hogy ebben az irányban a szükséges lépéseket tegye meg. A bizottság végül kimondotta, hogy permanenciában marad és minden hétfőn délután órakor a városháza nagytermében ülést tart. Komárom, dec. 6. ivott Elvesztette eszméletét. Nyomban az esztergomi kórházba vitték. Az orvostudomány azonban nem tudta megmenteni az életét és pár napi rettenetes kinlódás után kiszenvedett. A tragikus véget ért úrasszonyt Esztergomban temették el. Temetésére Párkányból és környékéről igen sokan mentek át Esztergomba. Érdekes, hogy a zsidó vallásu Lakos Andorné temetése ideje alatt megszólalt a párkányi kath. templom nagyharangja. A harang érte szólalt meg és magyarázata az, hogy az öngyilkos Írónő volt az első, aki a párkányi kát. templom harang-alapra előadást rendezett és tekintélyes összeget juttatott a harangalapra. Akkor megígérték neki, hogy halála esetén meg fogják szólaltatni a nagyharangot. Ezt az Ígéretet váltották be temetésekor. Persze amikor ezt az Ígéretet tették, senki se sejtette, hogy ennek beváltására olyan korán és olyan tragikus körülmények között kerül a sor. Hová vezeí ez az úi? — Hozzászólás az Ármentesitö társulat költségvetéséhez. — Csallóköz egyetlen, Sziovenszkó magyarságnak pedig legnagyobb mezőgazdasági szövetkezete megérdemli, hogy az e napokban megtartott közgyűlésről megemlékezzünk. A november 29-én lezajlott rendes évi közgyűlésen, melyen az érdekeltség 67 százaléka volt képviselve, megállapították az érdekeltség rosszabbodó anyagi helyzetén alapuló pénztelenséget és a vele járó káros következményeket. Kérelemmel és figyelmeztetéssel jelezték a mindinkább szaporodó és ezidőszerint hárommillió koronára gyűlt társulati járuléktartozásokat, melyeknek megfizetése sürgősen szükségessé válik. Emelteit kjülön kiemelték a holdankénti járulékokat emelő tőketörlesztési- és kölcsönkamatterhekel. Egy a takarékoskodás eszméjével előbátorkodott földmíves felszólalása a kevés műszaki erők túlterheltsége mentegetődzésével nyert közmegnyugtató elintézést. Ennekután rátértek egy a jelenlegi viszonyok közt nevetségesnek és fölöslegesnek látszó vezetőségi indítvány megvitatására, mert az újabb időben felszaporodott háború előtti adósságok dacára, a remélt pénzfelesleg elhelyezés módjának megállapításáról volt szó. Ez a finom édes hang, még a legelkeseredettebb gazdaembert is örömre gerjesztette, miért is ezzel a lényeges dologgal foglalkoztak legérdemlegesebbcn. Az utána következő körzeti közgyűlési határozatok f-elololvasására és megtárgyalására, érdeklődés hiány miatt nem volt szükség. De igazuk volt, mert mit is érdekelne más emberi a gútai körzet földmíveseit érintő és így a már megszavazott kétmilliós újabb befektetés. »Boldog emberek, mert hiszen megvan hozzá minden, még talán a szerepet nem játszó pénzecske is. Brávo!« Az 1931. évi zárszámadás ismertetésére ugyancsak nem került sor, mert hiszen az mindenkinek a zsebében meg volt és így azt köszönés és éljenzés mellett továbbra is pihenni hagyták. De mit is érdekli a gavallér gazdaembert pl. egy csekély 84159 koronás kiadás a mit az idejében kinemfizetett napi számlák okoztak. »Éljen, hiszen a föld bírja, népe pedig jó és türelmes.« Egy kis dicséret és szép szó jóvá tesz mindent. Következett néhány öregedő, régi szolga kegyelemadományi kérvénye, amelyeknek elintézése a szociális érzelmek megvilágítására szolgáltak. A békéltető, de egyúttal siettető déli harangszóhoz közeledve rátértek az érdekeltség legfontosabb pontjára, vagyis a sokpénzű és a háromszorosan kedvezőbb értékesítés idejében meghaladó költségvetés megtárgyalására illetve elfogadására. A »lényeg« és »lényegtelen« közti fogalmak félremagyarázása lehetőségének elkerülése céljából néhány számadat a »lényegtelen« kölcsönök törlesztésére és annuitására fordított kiadások figyelmen kivül hagyásával az 1921. évi költségek 1,205.264 Ke, az 1933. évi költségek 1,745.808 Kc-t tesznek ki, vagyis most a gazdasági krízis jegyében kezdődő 1933. évi költségekre csak egy szerény 540544 koronás többlet mutatkozik. »Már pedig egy ilyen csekély három és fél koronás kataszteri holdankénti megterhelésért igazán nem érdemes a költségelőirányzattal bővebben foglalkozni, miért is egyhangúlag elfogadják a nehéz, de még mindég nem elég nehéz viszonyok közti 1933. évi költségelőirányzatot. Éljen! Hogy, én, mint az ármentesítő régebbi ügyeiben ismeretlen, másképen gondolkoztam az már az én bajom, de . mint a falu népével foglalkozó közhivatalnok, aki a földmivesek súlyosbodó adó és egyébb közterhek révén felhangzó panaszkodását, sírását, káromkodását és látható nyugtalanságát hallja, látja és átérzi, nem cselekedhet másképpen, legkevésbbé pedig egy ilyen a nemzetiségi, az osztálykülönbség és pártoskodás szellemétől távolálló gazdasági szervezetben. Elhangzott felszólalásom lényege röviden a következő volt: 1. Az 1933. évi költségelőirányzat csökkentése. Egy iróno tragikus vége Lúgkőoldatot ivott és napokig küzdött a halállal. Amikor a zsidónő temeté«én megszólalnak a kát. templom harangjai. — Egy régi Ígéret beváltása. r mert ott az URÁNIA bankházban beszerezheti szerencsesorsjegyét. Egy sorsjegyen 2 és fél millió Kő-t, vagy a többi nagy nyeremények egyikét megnyerheti. Szerezze be gyorsan szerencsesorsjegyét, hogy már a f. hó 13. és 14-én megtartandó első osztály húzásán részt llk. 611 X vehessen. J 2. A további adósságoktól való tartózkodás. 3. A gyenge lábon álló nyugdíjalap megszilárdítása. Felszólalásom egyedüli célja aíöldmívelőket legsúlyosabban érintő közterhek mérséklése volt és ha már az állami, járási és községi költségek megállapításánál nem érvényesítheti minden érdekelt eziránti óhaját, úgy legalább ezen kis határok közt mozgó, az önkormányzat és önsegély jogával és hatalmával felruházott mezőgazdasági szövetkezetnél kell a köz eziránti óhajának eleget tenni. Egyesegyed ül és tisztán a földmívesek érdekében elhangzott szavaimhoz néhány» tisztán a közérdek keretén belül tartott megjegyzés: A vezetőség előtt »lényegesnek« látszó példáimra vonatkozó: korrupcióval, repülőgépekkel stb. hangulatossá tett válaszukért, a háború és a háború utáni adósságok, annuitások, kamatterhek közötti tudományos fejtegetésükért, valamint a kataszteri és magyar hold négyzetöleinek felvilágosításukért fogadják hálás köszönetemet, de csak azért, mert feltárták szemeimet és megismerhettem eljárási módjukat. Egyedül azért említem meg itt a közgyűlésen elhangzott és önök előtt lényegesnek, de azután lényegtelennek feltüntetett válaszukat, mert itt, ahol a szómegvonást nem ismerhetik, megismételhetem felszólalásom valódi lényegét, melyet önök válaszuk után Ítélve lényegtelennek tartottak: hogy igenis, az ármentesítőnek éppen úgy, mind minden egyéb közintézménynek igyekezni kell a köz, de elsősorban a nemzetek életében a legnagyobb kincset jelképező súlyosan érintett földmívelőket érintő költségeket redukálni. A gazdák jpanaszkodásának és siralmas helyzetének megnyugtatására meg kellett volna legalább kísérelni az 1933. évi költségvetés csökkentését, mert ha most még nem is szükségelnék, de jobb most, mint amikor már olyan bajok lesznek, amelyeket még az egyszerű és amúgy is leszegényedett, magára hagyott földmívelő sem fog elviselhetni, ami azután egész nemzete végét is jelentheti. Dr. Machnyik Andor földmívesiskolai tanár. Sok bajuk van mostanában az ingatlan tulajdonosoknak Ház és Telektulajdonosok körében nagy érdeklődéssel várták a Ház és Telektulajdonosok Szövetkezetének megalakulását, amelynek megtörténtéről a napi sajtó részletesen beszámolt. A szövetkezet Kollár ucca 20. szám alatt Pozsony (Zsivno d.) már megkezdte működését és ezúton tudatjuk az ingatlantulajdonosokkal, hogy ügyeikkel és panaszaikkal forduljanak a szövetkezethez, amelynek ügyvédi osztálya a jogi és adóügyeiket elintézi, foglalkozik parcellázással, telek bélbeadással és vevéssel és kisebb kölcsönöket is szerez. A szövetkezet azonkívül rendelkezésére áll tagjainak mindennemű
