Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-12-07 / 96. szám

2. oldat. iKOMÁROMI LAPOK« 1932. december 7. 4o\y&n olcsón árusítom a |i&ői kabátokat, U hogy önmagát károsítja meg, ha meg nem győződik nálam. |Kertész J. Jenői divatáruháza Komárno, Nádor-u. 25. 408 / Kibővítették a társadalmi segélyakció-bizottságot a cserkészekkel és a hölgyekkel. Elfogadták i 10 filier ínségsegélyt — Saját tudósítónktól. — Komárom, december 6. Hétfőn délután fontos ülést tartott a városi társadalmi segélyakció-bizott­ság, amely Csizmazia György város­­biró elnöklete mellett a társadalmi gyűjtés módozatait állapította meg. A városbiró bejelentette, hogy az állami polgári leányiskola tantestületé­nek tagjai havi fizetésük egy százalé­kát beküldötték az akcióra és hogy a segélyakció céljaira Fried Kálmán és Fia cég 30 q tűzifát, Weisz János egy kocsi tűzifát, Haász és Mády cég 10 q tűzifát és 5 q szenet adományoztak. Ezzel kapcsolatban Nádor Ernő szesz­nagykereskedő bejelentette, hogy a Vendéglősök Szikvizszövetkezete a nép­konyha fennállása alatt havi 100 K-t s a Netter-cég szintén havi 100 K-t ajánl föl a nemes célra. A bizottság az adományokat köszönettel fogadta. lgó Aladár dr. rendőrkapitány ter­jesztette elő javaslatát a teendőkre néz­ve, és aszerint öt kerületre osztják föl a várost, amelyekben a bizottság ön­ként vállalkozó tagjai fogják a gyűjtést végrehajtani. Gyüjtőivvel keresi meg a bizottság a helyőrségi csapatok pa­rancsnokait, a különböző hivatalokat és azok főnökeit, az iskolákat, pénz­intézeteket, szociális és emberbaráti intézményeket. A javaslat fölött hosszabb vita indult meg, amelyben Kendi Zoltán dr., Dénes Saját tudósítónktól. Megrendítő öngyilkossági eset tartja izgalomban a közeli Párkányt és kör­nyékét. A széles körben nagy megdöbbenést és részvétet keltő megrázó, öngyilkos­ságnak szomorú hősnője Lakos An­­dorné, dr. Dombosi Mór és neje leánya, az általánosan ismert, jónevü Írónő, aki nemrég szerepeltapozsonyi rádióban. Az anyagi válság egymásután okozza, játszatja le a megrázó tragédiákat. A párkányi szomorú esetnek is ez volt az indító oka. A terhek alatt összeros­­kadt lélek, amely egyébként magasan szárnyalt, a hétköznapi bajok és a fojtogató gondok elől elmenekült a halálba. Dolgozott, tanult, hogy szel­lemi képességével, vagy két keze mun­kájával megszerezze az élet feltételeit, próbálkozott párjával, hogy egsziszten­­ciát teremtsen, de minden hiába volt. Napsugaras életkedve ideig-óráig visz­­szatartotta végzetes lépésétől, tűrt, re­mélt, szenvedett. Minden hasztalan volt, a megélhetés gondjai mind job­ban kétségbeejtőbbek lettek, a méreg­pohárhoz kellett nyúlnia. A szerencsétlen, fiatal asszony egy elkeseredett pillanatban lúgkőoldatot Emil, Bíró Lucián, Soltész Pál, Fülöp Zsigmond, Nádor Ernő, Barta Lajos dr. s végül elhatározták, hogy akcióba be­vonják a főgimnázium cserkészcsapa­tának felsőbb osztályait és a helybeli jótékonycéíu egyesületek utjain a vá­ros nemesszivű hölgyeit is. Kimondot­ták, hogy a gyűjtők inkább ismeret­körük szerint hajtsák végre a gyűjtést és úgy pénzbeli felajánlásokká valamint természetbeni adományokat is el lehet fogadni. A gyűjtés nemcsak a mostani időben, hanem a népkonyha működé­se alatt mindvégig folyamatban lesz és a bizottság fölkérte tagjait, hogy önként vállalt feladatukat ilyen érte­lemben szíveskedjenek teljesíteni. Csizmazia városbiró ismertette ezután a bizottság elnökének azon javaslatát, amely szerint a különböző üzletekben és vendéglőkben, kávéházakban min­den két koronán felüli összegért vásár­lóktól vagy fogyasztóktól 10 fillér in­­ségsegélyt szednek az üzletek tulajdo­nosai. A javaslatot, amelyet részletesen lapunk szombati számában már ismer­tettünk, a bizottság helyesléssel fogadta és megbízta az elnökséget, hogy ebben az irányban a szükséges lépéseket te­gye meg. A bizottság végül kimondotta, hogy permanenciában marad és minden hét­főn délután órakor a városháza nagy­termében ülést tart. Komárom, dec. 6. ivott Elvesztette eszméletét. Nyomban az esztergomi kórházba vitték. Az or­vostudomány azonban nem tudta meg­menteni az életét és pár napi rettene­tes kinlódás után kiszenvedett. A tragikus véget ért úrasszonyt Esz­tergomban temették el. Temetésére Párkányból és környékéről igen sokan mentek át Esztergomba. Érdekes, hogy a zsidó vallásu Lakos Andorné temetése ideje alatt megszó­lalt a párkányi kath. templom nagy­harangja. A harang érte szólalt meg és magyarázata az, hogy az öngyilkos Írónő volt az első, aki a párkányi kát. templom harang-alapra előadást ren­dezett és tekintélyes összeget juttatott a harangalapra. Akkor megígérték neki, hogy halála esetén meg fogják szólaltatni a nagy­harangot. Ezt az Ígéretet váltották be temetésekor. Persze amikor ezt az Ígéretet tették, senki se sejtette, hogy ennek beváltására olyan korán és olyan tragikus körülmények között ke­rül a sor. Hová vezeí ez az úi? — Hozzászólás az Ármentesitö tár­sulat költségvetéséhez. — Csallóköz egyetlen, Sziovenszkó ma­gyarságnak pedig legnagyobb mező­­gazdasági szövetkezete megérdemli, hogy az e napokban megtartott köz­gyűlésről megemlékezzünk. A november 29-én lezajlott rendes évi közgyűlésen, melyen az érdekelt­ség 67 százaléka volt képviselve, meg­állapították az érdekeltség rosszabbo­dó anyagi helyzetén alapuló pénzte­lenséget és a vele járó káros követ­kezményeket. Kérelemmel és figyel­meztetéssel jelezték a mindinkább sza­porodó és ezidőszerint hárommillió koronára gyűlt társulati járuléktarto­zásokat, melyeknek megfizetése sür­gősen szükségessé válik. Emelteit kjü­­lön kiemelték a holdankénti járuléko­kat emelő tőketörlesztési- és kölcsön­­kamatterhekel. Egy a takarékoskodás eszméjével előbátorkodott földmíves felszólalása a kevés műszaki erők túl­terheltsége mentegetődzésével nyert közmegnyugtató elintézést. Ennekután rátértek egy a jelenlegi viszonyok közt nevetségesnek és fölöslegesnek látszó vezetőségi indítvány megvitatá­sára, mert az újabb időben felsza­porodott háború előtti adósságok da­cára, a remélt pénzfelesleg elhelye­zés módjának megállapításáról volt szó. Ez a finom édes hang, még a legelkeseredettebb gazdaembert is örömre gerjesztette, miért is ezzel a lényeges dologgal foglalkoztak legér­­demlegesebbcn. Az utána következő körzeti közgyűlési határozatok f-elol­­olvasására és megtárgyalására, érdek­lődés hiány miatt nem volt szükség. De igazuk volt, mert mit is érdekelne más emberi a gútai körzet földmíve­seit érintő és így a már megszavazott kétmilliós újabb befektetés. »Boldog emberek, mert hiszen megvan hozzá minden, még talán a szerepet nem játszó pénzecske is. Brávo!« Az 1931. évi zárszámadás ismertetésére ugyan­csak nem került sor, mert hiszen az mindenkinek a zsebében meg volt és így azt köszönés és éljenzés mel­lett továbbra is pihenni hagyták. De mit is érdekli a gavallér gazdaembert pl. egy csekély 84159 koronás kiadás a mit az idejében kinemfizetett napi számlák okoztak. »Éljen, hiszen a föld bírja, népe pedig jó és türelmes.« Egy kis dicséret és szép szó jóvá tesz mindent. Következett néhány öregedő, régi szolga kegyelemadományi kérvé­nye, amelyeknek elintézése a szociális érzelmek megvilágítására szolgáltak. A békéltető, de egyúttal siettető déli harangszóhoz közeledve rátértek az érdekeltség legfontosabb pontjára, va­gyis a sokpénzű és a háromszorosan kedvezőbb értékesítés idejében meg­haladó költségvetés megtárgyalására illetve elfogadására. A »lényeg« és »lényegtelen« közti fogalmak félrema­gyarázása lehetőségének elkerülése cél­jából néhány számadat a »lényegte­len« kölcsönök törlesztésére és annui­tására fordított kiadások figyelmen kivül hagyásával az 1921. évi költsé­gek 1,205.264 Ke, az 1933. évi költsé­gek 1,745.808 Kc-t tesznek ki, vagyis most a gazdasági krízis jegyében kez­dődő 1933. évi költségekre csak egy szerény 540544 koronás többlet mu­tatkozik. »Már pedig egy ilyen cse­kély három és fél koronás kataszteri holdankénti megterhelésért igazán nem érdemes a költségelőirányzattal bővebben foglalkozni, miért is egy­hangúlag elfogadják a nehéz, de még mindég nem elég nehéz viszonyok közti 1933. évi költségelőirányzatot. Éljen! Hogy, én, mint az ármentesítő ré­gebbi ügyeiben ismeretlen, másképen gondolkoztam az már az én bajom, de . mint a falu népével foglalkozó köz­hivatalnok, aki a földmivesek súlyos­bodó adó és egyébb közterhek révén felhangzó panaszkodását, sírását, ká­romkodását és látható nyugtalanságát hallja, látja és átérzi, nem cselekedhet másképpen, legkevésbbé pedig egy ilyen a nemzetiségi, az osztálykülönb­ség és pártoskodás szellemétől távol­álló gazdasági szervezetben. Elhang­zott felszólalásom lényege röviden a következő volt: 1. Az 1933. évi költségelőirányzat csökkentése. Egy iróno tragikus vége Lúgkőoldatot ivott és napokig küzdött a halállal. Amikor a zsidónő temeté«én megszólalnak a kát. templom harangjai. — Egy régi Ígéret beváltása. r mert ott az URÁNIA bankház­ban beszerezheti szerencsesorsjegyét. Egy sorsjegyen 2 és fél mil­lió Kő-t, vagy a többi nagy nyeremények egyikét megnyer­heti. Szerezze be gyorsan sze­rencsesorsjegyét, hogy már a f. hó 13. és 14-én megtartandó első osztály húzásán részt llk. 611 X vehessen. J 2. A további adósságoktól való tar­tózkodás. 3. A gyenge lábon álló nyugdíjalap megszilárdítása. Felszólalásom egyedüli célja aíöld­­mívelőket legsúlyosabban érintő köz­terhek mérséklése volt és ha már az állami, járási és községi költségek megállapításánál nem érvényesítheti minden érdekelt eziránti óhaját, úgy legalább ezen kis határok közt moz­gó, az önkormányzat és önsegély jo­gával és hatalmával felruházott mező­­gazdasági szövetkezetnél kell a köz eziránti óhajának eleget tenni. Egyesegyed ül és tisztán a földmí­vesek érdekében elhangzott szavaim­hoz néhány» tisztán a közérdek keretén belül tartott megjegyzés: A vezetőség előtt »lényegesnek« lát­szó példáimra vonatkozó: korrupció­val, repülőgépekkel stb. hangulatossá tett válaszukért, a háború és a hábo­rú utáni adósságok, annuitások, ka­matterhek közötti tudományos fejtege­tésükért, valamint a kataszteri és ma­gyar hold négyzetöleinek felvilágosítá­sukért fogadják hálás köszönetemet, de csak azért, mert feltárták szemei­met és megismerhettem eljárási mód­jukat. Egyedül azért említem meg itt a közgyűlésen elhangzott és önök előtt lényegesnek, de azután lényegtelennek feltüntetett válaszukat, mert itt, ahol a szómegvonást nem ismerhetik, meg­ismételhetem felszólalásom valódi lé­nyegét, melyet önök válaszuk után Ítélve lényegtelennek tartottak: hogy igenis, az ármentesítőnek ép­pen úgy, mind minden egyéb közintéz­ménynek igyekezni kell a köz, de első­sorban a nemzetek életében a legna­gyobb kincset jelképező súlyosan érin­tett földmívelőket érintő költségeket redukálni. A gazdák jpanaszkodásá­­nak és siralmas helyzetének megnyug­tatására meg kellett volna legalább kí­sérelni az 1933. évi költségvetés csök­kentését, mert ha most még nem is szükségelnék, de jobb most, mint ami­kor már olyan bajok lesznek, ame­lyeket még az egyszerű és amúgy is leszegényedett, magára hagyott föld­­mívelő sem fog elviselhetni, ami az­után egész nemzete végét is jelentheti. Dr. Machnyik Andor földmívesiskolai tanár. Sok bajuk van mostanában az ingat­lan tulajdonosoknak Ház és Telektulajdonosok körében nagy érdeklődéssel várták a Ház és Telektulajdonosok Szövetkezetének megalakulását, amelynek megtörténté­ről a napi sajtó részletesen beszámolt. A szövetkezet Kollár ucca 20. szám alatt Pozsony (Zsivno d.) már megkezdte működését és ezúton tudatjuk az in­gatlantulajdonosokkal, hogy ügyeikkel és panaszaikkal forduljanak a szövet­kezethez, amelynek ügyvédi osztálya a jogi és adóügyeiket elintézi, foglalko­zik parcellázással, telek bélbeadással és vevéssel és kisebb kölcsönöket is szerez. A szövetkezet azonkívül ren­delkezésére áll tagjainak mindennemű

Next

/
Thumbnails
Contents