Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-11-26 / 93. szám
1932. november 26. iKOMÁROMI LAPOK« Színház. November 30-án kezdi két hónapos sziniévadját Komáromban a Legényegyesület újonnan átépített színháztermében a nyugatszlovenszkói magyar színtársulat. A színtársulatot a legjobb hírek előzik meg, Érsekújváron még sohse ment olyan jól színháznak, mint ebben az esztendőben. Ez arra vezethető vissza, hogy Földes Dezső, a kitűnő színigazgató és rendező, nagyon szerencsés kézzel szervezte meg a társulatát. A színtársulat a tavaly itt járt társulatnál sokkal nagyobb és sokkal jobb. Primadonnák R ijnai Vera és L aiding Erzsi széphangú és jól táncoló színésznők. Rajnai Vera vendégszerepelt Érsekújváron a Hawai rózsájában és olyan sikert ért el, hogy Földes Dezső őt azonnal leszei'ződtette. Szubrett Csorba Klára, akinek szépsége és ragyogó táncai moghódítják Komárom színházlátogatóit. Komika a népszerű R. Mihályi Vilcsi, akit a komáromi közönség már régen a szívébe zárt. Drámai hősnő Tanka Dóra, akit két évvel ezelőtt ismert meg a közönség, Korándy Sári, a társulat szendéje hamar meg fogja hódítani a prózai előadások látogatóit. Naiva a szép és tehetséges Eőrsy Baba. Másodszubrettek: Baranyai Sári, Sárossj« Mici, színésznők Molnár Mária, Németh Juci, Szőke Anni, Jancer Nusi és négy szép .görl egészíti ki a női szereplőket!. A férfiak élén Hortobágyi Artur halad, akinél jobb színész még nem igen akadt Szlovenszkón. Horváth István bonvivánnál jobb hangú énekes még nem volt Komáromban, Sass Imre tenorista, érces tenorján kívül komoly színészi kvalitásokkal rendelkezik és kitünően táncol, Gábor Györgyöt tavalyról ismeri a publikum, Reményi János is régi kedves ismerőse a komáromiaknak, Úgyszintén dr. Hanti Sándor, aki a prózái darabok rendezője is. Benedikt Tibor kitűnő szerelmes színész, a fiatal generáció egyik legtehetségesebb tagja, Sas hegyi József is tavaly óta sokat fejlődött. Szepessy István táncos, olyan nagy mestere a táncnak, hogy világvárosi viszonylatban is az elsők közt foglal helyet. Szcenikusa és diszletvezetője is van Ütő Endre szemé Ívé ten, aki nemcsak az ecset és ceruza nagy mestere, de mint jellemszinész is az elsők közé tartozik. Ütő Endre a társulat egyik legnagyobb nyeresége. A hattagú kitűnő jazz-zenekar élén a mindig fiatal Mihályi Ernő, — a színtársulat titkára Rump Imayrr Alajos. Az első előadások: szerdán: Érik a búzakalász operett 3 felvonásban; csütörtökön: Érik a búzakalász operett 3 felvonásban; pénteken: Csók a tükör előtt, Fodor László vígjátéka, a prózai együttes bemutató előadása. Filléres előadás (helyárak 2—7 Kő), szombaton és vasárnap: a nagysikerű operett újdonság: Vőlegényem a gazember. A helyárakat olcsón szabta meg az igazgatóság. I. hely 12 Ke, második holy 8 Ke, állóhely 1 Ke, karzati állóhely 3 Ke. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik felejthetetlen drága halottunk id. Végh Mihály folyó hó 24-én végbement temetésén megjelenni, vagy részvétüknek más módon kifejezést adni szívesek voltak, ez utón mondunk hálás köszönetét. Komárom, 1932. nov. 26. 601 A gyászoló család. Politikusok a kulisszák mögött. Szilágyi Dezső, a régi magyar képviselőháznak egyik legnagyobb tekintélyű elnöke volt. Tiszteletet parancsoló egyénisége, államférfiéi hivalotlsága és az egyéniségéből sugárzó temperamentum olyan tekintélyt biztosítottak számára, amelyet mindenki respektálni igyekezett. Jaj volt annak, aki ellenkezni próbált vele, különösen akkor, ha az ellenkezés egyéni kényelmében, vagy mindennapi életbeosztásában korlátozta. Arra rábocsátotta haragjának gyilkos nyilait és sokáig éreztette vele, hogy ezért bűnhődnie keli. Igyekezett tehát mindenki alkalmazkodni hozzá, még ha ez áldozatokkal járt is. Szilágyának az volt a szokása, hogy déli félegy órakor felfüggesztette az ülést és bement a bjüffébe villásreggelire, amely a szokásos öt percen túl. néha huszonöt percig is eltartott. Nagyon szeretett jól enni és mindenek között talán az bosszantotta a legjobhan, ha valaki vagy valami étkezésében megzavarta. A képviselők tudták ezt jól és aki éppen ezidőben beszélt, az fclegykor sietett Sreszédét befejezni. Egy alkalommal Lázár Ádám beszélt éppen, iegy ismert erdélyi képviselő, aki nem tartozott a legélvczetesebb szónokok közé. Hosszú, unalmas bevezetés után arra tért rá, hogy kifogásait a szőnyegen fekvő törvényjavaslattal szemben tizennégy pontban kívánja kifejteni. Szilágyi ránézett az órára. Pont félegy volt, ő pedig borzasztóan éhes. Ujjaival idegesen dobolt az asztalon, majd odaszólt a mellette ülő jegyzőhöz. hogy figyelmeztesse Lázárt, hogy félegy van. A jegyző, Molnár Antal, lesietett az emelvényről és Lázár mögé bújva, odasúgta neki: Fejezd te, Szilágyi éhes! Lázár azonban, akinek választói a karzaton ültek, meg akarta mutatni, hogy milyen nagyszerű szónok és csak beszélt, beszélt rendületlenül. Szilágyi mérges tekintetével majd főifalta az elnöki székből a »renitens« obstruktort. várt öt percig, de aztán kijött a béketűrésből és rákvörös arccal ráparancsolt újra a jegyzőre:- Menj le és mondd meg annak a marhának, bog}' hozzávágom ezt a harangot, ha nem fejezi be rögtön... Molnár Anlal teljes hűséggel közvetítette az üzenetet, aminek meglett a hatása. Lázár Ádám ijedten nézett föl az elnöki emelvényre és összecsapva írásait, így szólt: — Mindezeknél fogva nem fogadom cl a törvényjavaslatot. A tizennégy pont kimaradt a beszédből és máig is örök titok, hogy Lázár Ádám miért nem fogadta el a szőnyegen forgó törvényjavaslatot. Bánffy Dezsőnek miniszterelnök korában sok borsót tört az orra alá az ellenzéki sajtó. Nagy súlyt helyezett tehát rá, hogy megfelelő félhivatalos lapja legyen, amely válaszol az ellenzéki támadásokra és időnként dicséretet zeng az ő államférfim nagyságáról. Akkoriban alapították a Magyar Nemzet-et, amely aztán lioszszú ideig félhivatalos lapja volt a szabadelvű kormányoknak . Bánffy azonban sehogysem volt megelégedve a félhivatalossal. Egy-két kormánypárti cikk még volt ugyan benne, de egyébként nagyon rosszul szerkesztették, hiányzott belőle a sok érdekes olvasnivaló, ami egy lapot népszerűvé tesz. Bánffy ezért magához kéretle Herczeg Ferencet, aki akkor egyik legkedveltebb írója volt a magyar közönségnek, mint képviselő pedig az ő pártjához tartozott, hogy tanácsot kérjen tőle. — Mondd, Feri, — kérdezte Bánffy, — hogyan van az, hogy az ellenzéki lapok olyan érdekesek, a kormánypárti lapok pedig olyan unalmasak. Hát ti nem tudtok olyan friss, eleven újságot csinálni? Herczeg Ferenc így válaszolt: — Ez azért van. Kegyelmes Uram, mert az ellenzéki lapot a közönségnek írják, a kormánypárti lapot pedig te neked ... Amikor Wekerle megcsinálta a valulaszabályozást és rendteliozla az állam pénzügyeit, nagy bankettet rendezlek a tiszteletére a Margitszigeten. Sok szép beszéd hangzott el és magaszlalóan dicsérték Wekerle alkotását, amelyről a történelem is méltóan fog megemlékezni. A hivatalos tósztok illán felszólalt Beöthy Algernon, aki szintén meghajtotla az elismerés zászlaját Wekerle előtt, azután ezzel a fordulattal fejezte be pohárköszöntőjét : — Szép, szép az a pénzügyi egyensúly, amit te megalkottál, nagy dolog, minden dicséretet megérdemelsz, de tudok én ennél egy nehezebb feladatot, azt hajtsd végre. Próbáld meg az én pénzügyeim szanálását Akkor leszel ember, ha azt megcsinálod. De arra még a te pénzügyi zsenid sem elegendő... A tósztnak nagy sikere voll. Wekerle azonban ezt a feladatot tényleg elhárította magától. Szilágyi Dezső legényember volt és élete végéig nem nősült meg. A Harmincad uccában lakott szerény kis kétszobás legényotthonában, amelyből azonban a háztartás sem hiányzott, mert Szilágyi szeretett kényelmesen }5s jól élni. A robosztus termetű, hatalmas fizikumú ember sokat evett és szerette a jó ételeket. Híresek voltak az ebédek vacsorái, de különösen a reggelik, amiket rendszerint otthon fogyasztott el és amikkel az angolok dús breaki'ast-jein is túltett, különösen, ami a mennyiséget illeti. Szilágyi mindig gondosan kidolgozta előre a beszédeit s ha valami fontosabb nyilatkozatra készült, gyorsírót rendelt magához, akinek előre lediktál la a beszédet. A nyers szövetet aztán átnézte és csiszolt, javított rajta a szükséghez képest, mert nagyon kényes volt minden sorra, ami róla, vagy tőle nyomtatásban megjelent. Egy ízben választókerületébe, Pozsonyba készült beszámolóra és előtte való nap gyorsírót rendelt magához. A gyorsíró meg is jelent pontosan reggel nyolc órakor és leült az előszobában. Szilágyi éppen reggelizett. A gazdasszony egymásután vitte te neki a különböző fogásokat. Eltelt egy negyedóra, félóra, a reggeli még mindig nem ért véget. A gyorsíró türelmetlenkedni kezdett és tartva attól, hogy Szilágyi a késedelem miatt dühös lesz, megkérdezte a házvezetőnőtől, hogy meddig szokott a miniszter reggelizni. — Ez az étvágyától függ, — felelte a gazdasszony. — Amikor idejöttem, kioktatott a kegyel mos úr, hogy mit csináljak neki reggelire. »Adjon nekem először is rántottál, — mondotta, — de nem olyan betegnek való porciót, mint amilyent a kávéházban adnak, hanem annyit, amennyi egy magamfajta embernek dukál.« Adtam a kegyelmes úrnak három tojásból s amikor meglátta, elszörnyűködölt. »Hát ilyen sovány koszton akar maga engem tartani?« A következő nap aztán csináltam tizenkét tojásból. Mind megette. — És mit eszik még a kegyelmes úr? — Utána egy kis bifszteket szokott enni. Első nap három bifsztek-pogácsát adtam neki, amiből a vendéglőben egyet szoktak adui. De hát a kegyelmes úr leszidolt. Azt mondta nekem: »Hát azt akarja maga, hogy éhenhaljak?« így aztán a következő nap már egy egész bifszteket vettem a mészárosnál és fölszeletelve beadtam. Azt is mind megette. Aztán egy üveg vörösbort szokott inni egy tányér sós pogácsával. Majdnem tíz óra lelt, amire Szilágyi befejezte a reggelijét. Aztán jó hangulatban lediktálta a beszédet, amelyet másnap Pozsonyban elmondandó volt. Arról egészen megfeledkezett, bőgj' nyolc óra helyeit tízkor fogott hozzá a munkához. Pozsonyban azonban másnap egészen más beszédet mondott el, mint amit előző nap lediktált. Egészen máskép beszél az ember jóllakottan, jó hangulatban, mint egy ki nem elégítő, rossz eted után — gondolta magában a gyorsíró. Szilágyi azonban egészen más magyarázatát adta ennek. Más az, ha az ember a választókhoz teszel és más, ha az intelligens újságolvasó embert akarja meggyőzni. Más az intelligencia és más a nép. Szilágyi nagy étvágyának tehát sémii. óidul. mi köze sincs ahhoz, hogy beszédei két alakban jelentek meg, népies és irodalmi formában. Jókai Mór, amikor képviselő lelt, már kissé rövidlátó volt és néha cserbenhagyta az arcmemóriája is, amely különben nem is lehetett olyan kitűnő. mert rengeteg emberrel kellett érintkeznie. Egyizben Bausznern Guido szász képviselő beszélt a parlamentben. A tekintélyes szász honatya igen bőbeszédű szónok és nagyon unalmas ember volt. Ez alkalommal nagy hazafias szónoklatot akart kivágni, hogy megköszönje a legfelsőbb kitüntetést, amellyel szász nemesi rangra emelték. Amikor befejezte a hosszú szónoklatot, harsány tapsvihar zúgott végig a Házon, amit nem kis részben az embereknek afölötti öröme váltott ki, hogy a beszéd véget ért. Jókai, aki az egész idő alatt a folyosón tartózkodott, gratulálni akart Bausznernnek és az ülésterem kijáratához sietett. Egy csoport közepén meglátott valakit, akit már messziről Bausznernnek sejtett. Áttörte magát az emberek gyűrűjén és kezét nyújtotta feléje: — Sajnálom, hogy nem lehettem bent, de hallom, hogy gyönyörű beszédet mondtál. Gratulálok. — Bocsánat, — válaszolt az illető — én báró Apor vagyok. Jókai bocsánatot kérve, tovább ment és megkerülte a folyosót. Bausznemt azonban sehol sem találta. Végre egy nagy csoportosulás közepén megpillantott valakit, akit most már egészen, biztosan Bausznernnek vélt. Odament hozzá és így szólította meg: — Képzeld, az előbb a túlsó oldalon annak a báró Apornak gratuláltam helyetted... — De bocsánat... bocsánat... — hebegett zavarodottan a megszólított — én még mindig báró Apor vagyok. K. F. Asszonyok könyyei! A nő kozmetikája. Mit tegyek mit ne tegyek ha szép akarok lenni. Irta: dr. Mezey Károly. Ára: 15.60. A női betegségekről. Egészséges és beteg nők részére egyaránt fontos, írta: dr. Földes Lajos főorvos Ára: 20.20. A modern házasság. Irta: Dr. Stekel tanár. Ára: 18.—. Orvosi tanácsok fiatal anyáknak. Irta: dr. Földes Lajos főorvos. Ára: 18.-. Hogyan kerülhetjük el a korai öregedést? Irta: dr. Káldor Miklós főorv. Ára: 18.—. A diétás konyha technikája. A legjobb szakácskönyv, mely az egészséges élet titkaira tanit meg. Irta: dr s. Soós Aladár tanár. Ára: 40 80. MINDEN HÁZTARTÁSBAN FONTOS 1 Nélkülözhetetlen minden egészségesés beteg ember számára, kit a tápszerek és élvezeti cikkek stb. stb. összetétele és tápértéke érdekel. Tápszerek és készételek. Tápértéke, tápanyaga, ső- és vitamin tartalma. Összeállította: dr. Pogány János tanársegéd. Ára: 7.80. Kapható: a SPITZER-féle könyvesboltban Komárom, Nádor ucca 29. SZOMBATHY VIKTOR: ÉN KEDVES NÉPEM című nagy sikert elért humoros novelláskötete (Kazinczy kiadás) kapható lapunk kiadóhivatalában.
