Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-11-12 / 89. szám

1962. november 12.

»KOMÁROMI LAPOK«

5 oldal.

Kél napig tárgyalta a képviselőtestület a város 1933. évi költségvetését.

Jelentős lakbérhátralékkal tartoznak a városnak.

Éles bírálat a városi üzemekről.

A központi műhelyre ráfizet a város.

Saját tudósítónktól.

Első nap.

A város képviselőtestülete két napon át, november 10-én és 11-én foglalkozott az 1933. évi költségvetéssel, amelyet általánosságban, a kommunista párti képviselőtestületi tagokat kivéve, minden párt elfogadott. A részletes tárgyalás során egyes tételeknél nagyobb vita folyt, amely arra szolgált, hogy bizonyos tételek tisztáztassanak. A költségvetést úgy a tanács, mint a pénzügyi bizottság tagjai behatóan letárgyalták, számtételeiben megállapították és elfogadták, a közgyűlés egyes tagjai azonban nem elégedtek meg ezzel, hanem hosszas beszédekben tértek ki a számtételekkel összefüggő kérdésekre, bár azzal nem változtatták meg a költségvetést.

Hosszas viták folytak az üzemek költségvetéseinek megállapításánál, de a többség ezeket is elfogadta. A kegyúri kiadásokat és az egyházak segélyét a munkáspárti képviselők ezúttal is törölte.

A csütörtöki közgyűlést Csizmazia György városbír ómegnyitván, bejelentette az egyes pártok által tett helyettesítéseket és az új tagok a fogadalmat letették.

Majd bejelentette, hogy a keresztényszocialista párt értesítette, hogy Zechmeister Sándor képviselőtestületi és tanácsi tagságáról lemondott, helyébe Langschádl Lajost jelentették be, míg a tanácsba Dos ztál Jakabot delegálták. A lemondás folytán a pénzügyi bizottságban megüresedett helyre Bocz Bélát, az egészségügyi bizottságba Jakab Istvánt nevezték be. A jelentést a közgyűlés tudomásul vette.

A munkanélküliek segélyezése.

Napirend előtt Bucsi Béla kommunistapárti képviselőtestületi tag szólalt föl, aki beszédében a munkanélküliek helyzetével foglalkozott és követelte, hogy a város a népkonyhát haladéktalanul nyissa meg s a munkanélküliek részére 80 vagon ingyen tűzifát osszon ki a város.

Csizmazia György városbíró válaszában hangsúlyozta, hogy a város mindenkor nagy áldozatok árán igyekezett a munkanélküliek helyzetén enyhíteni. Anyagi helyzetéhez • képest támogatta és segítette a munkanélkülieket és az idén is meg fogja tenni, amit tud. A népkonyhát lehetőség szerint mihamarabb megnyitják és másirányú segítséget is kilátásba helyez a városbíró. Csevár Ferenc felszólalása után a közgyűlés a vánosbíró válaszát tudomásul vette.

A költségvetést általánosságban elfogadják.

Ezután rátért a képviselőtestület .az 1933. évi költségvetés tárgyalására. Sándor Ernő főszámvevő ismertette a költségvetést és bejelentette, hogy a tanács és a pénzügyi bizottság behatóan letárgyalta a költségvetést, öszszes számtételében változatlanul elfogadta és mindakét szerv 9,802.820 K 06 f. rendes szükséglettel, 5,120.000 K rendkívüli szükséglettel, 7,786.754 K 75 f. rendes fedezettel és 5,120.000 K rendkívüli fedezette], vagyis összesen 14,922.820 K 06 f. szükséglettel 12,906.754 K 75 f. összfedezettel és 1800/o-os városi pótadóval fedezendő 2,016.065 K 31 f. költségvetési hiánynyal elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. A pénzügyi bizottság által véleményezett költségvetés 14 napon át közszemlére kifüggesztetett és ellene felszólalás nem adatott be.

A közgyűlés 33 szóval 9 kommunista szavazat ellenében a költségvetést általánosságban elfogadta, mely után rátértek a részletes tárgyalásra.

Az önkormányzat főcím alatt összefoglalt költségvetés tárgyalásánál Kendi Zoltán dr. a szociáldemokrata párt

Komárom, november 11.

nevében javasolta, hogy amennyiben a tisztviselők és nyugdíjasok illetményei a törvény rendelkezése szerint a jövő évben redukáltatni fognak, az így felszabadult összeg utaltassák át a szociális kiadások fedezetére. Sándor Ernő főszámvevő válaszolva a javaslatra, bejelentette, hogy amint az állami alkalmazottak fizetésének leszállítása életbelép, a város tisztviselőinek fizetéscsökkentése is azonnal bekövetkezik. Erről a közgyűlésnek külön intézkednie nem kell. A fizetés csökkentésről annak idején előterjesztést fog tenni a számvevőség s majd akkor fog a képviselőtestület a fölszabadult összeg felől rendelkezni. A közgyűlés a főszámvevő jelentését tudomásul vette és az I. rovat alatti költségvetést 1,859.063 K 24 f. szükséglettel és 220.528 K 20 f. fedezettel névszerinti szavazás utján 31 szóval 9 ellenében elfogadta és mégállapította.

Vita a lakbérhátralékok

miatt.

A költségvetés II. Községi vagyon főcím alatti tételének tárgyalásánál Csevár Ferenc kommunista a város bérbeadott épületeinek hozadékául beállított fedezeti összeget nem fogadta el, mert az úgysem fog befolyni. Nagy hátralék van lakbérekben, mintegy

140.000 korona, ezt javasolja törölni, a lakbéreket pedig 50»/o-kal leszállítani. Fried Jenő úgy értesült, hogy olyan bérlői is vannak a városnak, akik évek óta nem fizetnek házbért, köztük vannak olyanok is, akik több mint 7000 koronával vannak hátralékban. A hátralékot elengedni nem lehet, mert az igazságtalanság lenne azokkal szemben, akik mindenkor pontosan megfizették a házbért. Javasolja, hogy a számvevőség és egy háromtagú bizottság vizsgálja meg egyénenként a hátralékokat, állapítsa meg a tényleges keresetet és ahol megvan a fizetési készség, ott havi részletekre elosztva a hátralékot, szedje be, juttasson a hátralékosoknak munkát, a konok nemfizetőknek azonban május 1-ére mondja föl a város a lakást. Dos ztál Jakab kéri, hogy olvassa föl a számvevő azokat, akik 2000 koronánál több hátralékkal tartoznak, Kendi dr. Fried javaslatát támogatja, Csevár újból a lakbérhátralékok törlését sürgeti.

Fülöp Zsigmond h. városbíró felszólalásában kéri a közgyűlést, hogy az elmaradt lakbérek törlését ne határozza el, mert ezzel felborul a költségvetés. A házbérhátralék ugyanis benne van a költségvetésben, a végösszeg annak beszámításával, mint várható aktiv hátralékkal van beállítva és ha a 140.000 koronát törölné a közgyűlés, akkor a városi pótadót is emelni kellene és pedig cca 15 százalékkal. Azt hiszi, hogy a képviselőtestület egyetlen pártja sem kívánja a pótadót emelni, azért javasolja, hogy az épületek hozadékára beállított öszszeget (230.059 K 20 f.) változatlanul fogadja el a közgyűlés. A hátralék letörlesztésére a Fried által ajánlt módot elfogadja. Sándor Ernő főszámvevő az eredeti tétel megszavazását kéri. Fleischmann Samu és Kendi dr. fölszólalása után Csizmazia György városbíró szintén azt hangoztatja, hogy a hátralékot nem lehet leírni. Ami a város bérházaiban levő bérlőket illeti, kijelenti, hogy a város ugyan készen áll arra, hogy munkát adjon azoknak, de a bérlők között sok özvegy asszony is van, akiket nem tud ellátni munkával. Ebben a tekintetben el fog követni mindent, hogy a törlesztést esetleg munkaalkalom adásával is elősegítse.

Szavazásra kerülvén a dolog, a közgyűlés többsége 9 szó ellenében az

eredeti tételt megszavazta és Fried Jenő indítványát is elfogadta.

A pótadók, adók és illetékek III. sz. focim alatti, valamint a Közbiztonság

IV. főcím alatti és az építészeti szolgálat V. sz. főcím alatt beállított szükségleti és fedezeti tételeket a közgyűlés nagy többsége, a kommunisták szavazatai ellenében elfogadta.

Az elhagyott gyermekekért

és csecsemőkért.

A költségvetés VI. főcíme alatt foglalták egybe a népjóléti kiadásokat és bevételeket. E tételnél Fehér Lajos a régi betegsegélyző egyletek részére kért 1000—1000 korona segélyt. Kalvariszky Jenő dr. pedig hosszabb beszédben buzdított a csecsemőgondozás, az elhagyatott gyermekek segítése és a tüdővészesek támogatása érdekében. A város által az emberbaráti intézmények címén előirányzott 34260 K összegből 20000 K irányoztatott elő a gyermekvédelem, ifjúsági gondozás és a tüdőbetegek támogatására, kéri, hogy az összegeket a megfelelő rovatokban mutassa ki a számvevőség, nehogy félreértés támadjon. A csecsemőgondozó részére tejutalványokat kér, mert a munkanélküliek kisgyermekei nélkülözik a tejet. Fölhívja a képviselőtestület figyelmét arra, hogy a járásban született u. n. elhagyott gyermekeket az ország más vidékére, pld. Rimaszombatba viszik és ott helyezik el a gyermekgondozóban. Ha az elhelyezés itt Komáromban történhetne, akkor a gyermek nem veszítené el örökre az anyját, hanem ennek is alkalom nyujtatnék gyermekének meglátogatására. Ha a város e célra évi

4—5000 koronát áldozna, igen szép eredményt lehetne elérni ezen a téren.

Sándor Ernő főszámvevő dr. Kalvariszky fölszólalására válaszol és előadja, hogy az érintett összeget a számvevőség a felszólalóval történt megállapodás szerint vette föl a költségvetésbe. Különben nincs annak akadálya, hogy a 20000 koronából 12000 korona az anya- és csecsemővédelem, 4000 korona a járási fiatalság és 4000 korona a tüdőbetegek javára vétessenek föl. Fehér indítványára jelenti, hogy a tanács legutóbbi ülésében mind a három betegsegélyző egyletnek 500—500 koronát szavazott meg, amelyet bármikor fölvehetnek. Dr. Kalvariszky és Jankulár György felszólalásaikban Fehér indítványát ajánlják elfogadásra. Fülöp Zsigmond figyelmébe ajánlja a képviselőtestületnek Kalvariszky dr.-nak az elhagyott gyermekek támogatására vonatkozó indítványát, amelyet készséggel tesz magáévá is és javasolja, hogy a közgyűlés elvben már most mondja ki az elhagyott gyermekek támogatását és e címen az 1934. évre szóló költségvetésbe annak idején megfelelő összeget állítson be. Csizmazia György városbíró a betegsegélyző egyletek részére a tanács által megszavazott öszszesen 1500 korona elfogadását ajánlja a közgyűlésnek, amely a népjóléti szükségleteket és fedezetet elfogadta Kalvariszky dr. és Fülöp javaslatával együtt.

Az egészségügy címen foglalt költségvetést a közgyűlés eredeti tételeiben nagy szótöbbséggel elfogadta.

A legelő jókarbantartása

és legelőbérhátralék.

Földmivelés és mezőgazdasági célok címen a VIII. főrovatban foglalt költségvetési tételeket nagy vita után fogadták el. Fried Jenő felszólalásában megállapította, hogy a gazdák legelőbérhátraléka jelentékeny összegre rúg, amit szintén úgy kíván rendezni, hogy a hátralékot részletekben törlesszék, esetleg közmunkák teljesítése által. Ilyen értelemben javaslatot tesz. Fülöp Zsigmond kéri a képviselőtestületet, hogy mondja ki határozatilag, hogy a legelőjavítás címén beállított 20.200 K-t tényleg fordítsák a legelő javítására. A legelő nagyobbik része nem felel meg a célnak, teljesen használhatatlan s ha már megkívánja a város, hogy a gazdák a bért megfizessék, akkor ennek lehetőségéhez járuljon a Város azzal, hogy a legelőt használhatóvá tegye. Kollányi Miklós igen kevésnek találja a város ingatlanainak jövedelmét, amely tisztán alig tesz ki 12.000 koronát. Egy olyan nagy területnek, mint a város mező(j&r tisitáfot

gazdasági ingatlanai, nagyobb jövedelmet kellene produkálni. Komáromi Lajos sürgeti a legelő megjavítását, mert a közbirtokosság a mai állapotában nem tudja rajta az állatokat legeltetni. Csizmazia városbíró előadja, hogy a város próbálja a legelőbér hátralékot közmunkák révén behajtani, de a gazdák az egyéb városi adók nagy részét is fuvarozással szokták törleszteni. Hozzájárul ahhoz, hogy a hátralék részletekben törleszthető legyen és a legelő javítására nézve intézkedni fqg.

Ezután a közgyűlés a rovatot 6 kommunista szavazattal szemben nagy szótöbbséggel elfogadta s mivel az idő előrehaladt, Fried Jenő indítványára az elnöklő városbíró fél 9 órakor a közgyűlést péntek délután 5 órára halasztotta el.

Második nap.

Pénteken délután folytatta a képviselőtestület közgyűlését, amelynek folyamán nagy vita kerekedett a városi központi műhely körül.

Az • iskolaügy, tudomány, vallás és kegyur főcím alatt egybefoglalt költségvetést a kegyúri kiadások és egyházak segélyén kívül elfogadta a közgyűlés, de a 133.010 Kc-t kitevő kegyúri és egyházi kiadásokat a szociáldemokraták javaslatára 21 szóval 19 ellenéljen törölte a közgyűlés a költségvetésből.

A X. vállalatok és intézmények főcím alatt fölvett tételek fölött hoszszas vita folyt. Dosztál Jakab elsősorban is kérdést intézett Csizmazia városbíróhoz az Eis Lipót gázüzemvezető ellen indított fegyelmi ügy állása iránt. A városbíró azt válaszolta, hogy eddig még nem sikerült államnyelvre lefordítani az ellenőri szakjelentést, de reméli, hogy rövid időn belül sor fog kerülni az ügyre.

Majd a központi műhely további fenntartását kifogásolta Dosztál Jakab, mert arra a város, amellett, hogy a kisiparosoknak konkurenciát csinál, még rá is fizet. Az olyan üzemet, amely veszteséggel zárul, a város nem tarthat fenn és javasolja a központi műhelynek megszüntetését. Csevár Ferenc a gázmű vezetőjének fegyelmijét sürgeti elintézni. Medics Aurél a központi műhely megvizsgálására kiküldött bizottság jelentésének bevárását indítványozza.

Kendi Zoltán dr. a szociáldemokraták nevében kijelenti, hogy az üzemek racionalizálásához nem járul hozzá. Semmi szükség nincsen a központi műhely feloszlatására, és már most kijelenti, hogy pártja tiltakozik az ellen, hogy a városi közüzemeket magánüzemekké változtassák át.

Fried Jenő elsősorban a gázmű helyzetével foglalkozik beszédében, amelyben kitér arra, hogy a vízmüvet is gázzal hajtják, ami lehetővé teszi, d°gy a gázműre nagybb ráfizetés nincsen. Az bizonyos, hogy a gázgyár ma már nem nyújt jövedelmet és ezért szükséges, hogy foglalkozzon a város azokkal a lehetőségekkel, amelyek a gázgyár rentabilitását előmozdítják. Majd áttérve a központi műhely ügyére, a költségvetésből konstatálni lehet, hogy arra a város ráfizet, tehát nem lehet tovább fönntartani. Javasolja a közgyűlésnek, hogy