Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-11-12 / 89. szám
te Lapunkmai száma a jövő heti teljes Eá&ié-mtsort tartalmazza ÓtreHharmadlk évfolyam. Ö9. szám, Szombat, 1938. november la. i'^^'SaTOHWBBgSr^'^ TM ■— ^■T*^>T»riffllFtffat,rniTII*PTrms8l>fll,llfi1IWI gflWfflfnnW^TTirrtfflB’fiáfPITTrlTTI U IHI IM llllil»»lllllil»niiniW««fflimiWTMrfinTnMWM ' KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: ff elv ben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 88 Kö, félévre 40 Ke, negyedévre 20 K6. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Bőm unkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Benes biztonsági tézise Komárom, november 11. Külügyminiszterünk mindenkor életvidám és derűs arcán a gond és aggodalom borúja nyeri kiíejezést, amikor a parlament külügyi bizottságaiban felolvasta terjedelmes külügyi előadását. Mint olvasmány Igen érdekes, mint külpolitika — a mi hitünk szerint — roppant tévedéseket foglal magában. Talán először jelenti be a külügyminiszter azt az újságot, hogy a külpolitikai helyzet komolyra fordult. Mi állandóan azon a véleményen véltünk, hogy ez a helyzet változatlanul komoly, a békeszerződések megdiktálása törtéül aláíratása óta. Meri hiszen nem kell ahhoz éppen háború, hogy a helyzet komoly legyen, éppen elég komoly akkor is, ha nem rendelhetek Németországból egy könyvet, amelyre szükségem lenne. Ali azt a politikát, amelyet Parisban csinálnak és amelyet a nemzetek szövetsége utján akarnak tovább népszerűsíteni, nem tartjuk helyesnek Európa békéje szempontjából, amelyet éppen a Parisban gyártott békeszerződések fenyegetnek veszedelemmel. Benes arra az esetre sötét képet fest és nem zárja ki egy háború lehetőségét, ha az európai nemzetek hékepakUiinokat nem kötnek, De ezt nem értjük. Hiszen a békeszerződéseket összefércelték Parisban és akkor inirevalók a békepaktumok. Ha ezek a szerződések jók, amint azt állítják Franciaország és szövetségesei, akkor felesleges a béképukiitm. De ha Európa másik államcsoportja egyre határozottabban és élesebben azl állítja, hogy ezek a szerződések nem jók, akkor Viszont a szerződéseken kell változtatni, ha azt akarják, hogy békcpaklumok jöhessenek létre. Ez a lélel teljesen világos ebben a formában. Benes kél problémát állapít meg, az eg3;ik Németországé, a másik a biztonság problémája, vagyis a békepaklumok kérdése. Németország látva, hogy vele nem úgy bánnak, mint egyenrangú féllel, felvetette az egyenjogúság problémáját, ezt Paris — nem tudni milyen jogon — valószínűleg a nemzetközi jog Vae victis! fejezete alapján kétségbevonja, amivel kétségtelenül megsérti a világ első kullurueinzetének nemzeti önérzetét. Ezt tehát reparálni kell. A másik a biztonság problémája, tehát a megegyezésé, hogy én téged szomszédom, békében hagylak és nem fogok ellened fegyvert. Ez azonban csak abban az egyetlen esetben lenne lehetséges, ha az európai nemzeteknek nem {ennének egyéb, a békeszerződésekből folyó problémáik. Például Ausztriának és Magyarországnak, hogy nem tudnak megélni, tehál Ausztriának csatlakoznia kell Németországhoz, arai Benes korábbi tézise szerint easus belli éppen olyan háborús kérdés, mint Magyarországon a Hahsburgprobléma, hogy ismét Benes egyik háborús tézisére hivatkozzunk. A külügyi expozéban már az sem lep meg, hogy Magyarországról, amelyről tizennégy év alatt olyan ke vés jó szava volt a külügyminiszternek. most az objektivitás hangján állapítja meg, hogy joga van a biztonságra. Mig azonban egyes államoknak ezt a biztonságát természetes és stratégiai határok jelentik, más államoknak nyílt határai vannak, ahova akkor masíroznak be, amikor akarnak pirnden oldalról. Az ilyen biztonság azután nagyon is problematikus. Ámde Benes nem a stratégiai biztonságot, hanem a békepaktuniok biztonságát gondolja. Vájjon lehetséges-c egyáltalában biztonságra gondolni az olyan államnak, amely körül állandóan kardot csörtetnek és éppen a biztonságát veszélyeztetik! Az Európa-paktum ez idő szerint meg nem valósítható, mivel annak feltételei még adva nincsenek. Ilyen paktumot kötni ez idő szerint nem tehetséges. Nem lehetséges éppen a legyőzött államoknak, amelyeket lefegyvereztek és egy háborús konfliktus esetében kiszolgáltatlak a győztes államok önmaguknak. Egészen bizonyos, hogy Franciaország, amelynek a biztonság problémájának keselyűi állandóan a máját marcangolják, a jövőre sem érzi magát biztonságban a locarnoi paktum és a Kellog-paktumok ellenére sem, mivel az ő biztonságához valami különös, talán isteni kinyilatkoztatás is szükséges lenne, amely kijelentené, hogy ez a választolt nemzete a világnak. Sajnos, ezeket megoldani paktumokkal nem lehet. Ha Franeiaországnak nem elég a Svájctól Belgiumig kiépített betonfedezék a haláron, mire való lenne Európa-paktum a számára'! Elismerjük Benes előadásából, hogy a helyzet komoly, de arról is meg vagyunk győződve, hogy ezt a komolyságot első sorban az oktalan francia politika oltotta Európába, a Clémenceauk és Poincarék, mega Tardieuk utján és a Briand, Herriot-féle állítólagos békeakarat komolyságáról nem volt alkalma meggyőződni a világnak. Akik a hely zelet elrontották, javítsák is meg, ez tisztán tőlük függ. Furcsa béke^ paktum az, amelyet a szuronyok hatalma ajánl elfogadásra, már pedig Franciaország mai lelki alkata nem enged a szuronyok meggyőző vitatkozó erejéből. Kössünk békepakliiniot, szól a katona, akinek övében a kézigránátok soro-Komárom, — november 11. A koalíciós pártok elfogadták a miniszterelnök kormánynyilatkozatát. A képviselőház szerdán folytatta a vitát Malypetr miniszterelnöknek kormánynyilatkozata fölött. A képviselőház aznap befejezte a tárgyalást és a koalíciós pártokból álló kormánytöbbség az expozét elfogadta. A vita folyamán a magyar ellenzéki pártok részéről nagyszabású beszéddel vett rész Szent- Ivány József magyar nemzeti párti nemzgy. képviselő, aki kedden, valamint Dobráuszky János orsz. kerszocpárti képviselő, aki szerdán szólalt föl a képviseiőházban. Felemütésre méltó voit Hodac dr. cseh nemzeti demokrata képviselő felszólalása, aki szerint az állampénztár hiányát több mint 1200 millió koronára lehet becsülni, ami az év végéit* másfél milliárdra fog emelkedni. A szónok megállapította, hogy Csehszlovákia nemzeti jövedelme évente több, mint 40 milliárd koronával hanyatlott az 1929. évi állapottal szemben. 37.236-al szaporodott októberben a munkanélküliek száma. Az állás és munkaközvetítő hivatalok részéről kiadott hivatalos jelentés szerint Csehszlovákiában a munkanélküliek száma október hó végén 524.171 volt. Összehasonlítva e számot a szeptember végén kimutatott 486.935-tel, a hivatalosan kimutatott munkanélküliek száma egy hónap alatt 37.236-al szaporodott. A kisebbség és többség viszonyát rózsás színben látja Benes külügyminiszter. A képviselöház külügyi bizottságának ülése végén záróbeszédben válaszolt Benes dr. külügyminiszter az expozéja fölött elhangzott birálátokra. Válaszában a leszerelés és a népszövetség kérdéséről nyilatkozott és beszélt a Csehszlovákiában levő kisebbségnek a többséghez való viszonyáról, amelyet igen rózsásnak lát. Erre nézve többek között úgy nyilatkozott, hogy mindenkor gondoskodás történt az irányban, hogy a kisebbségek mindenütt egységesen és egységes mértékben találjanak segítségre és védelemre, amint azt Csehszlovákiában megtalálhatják. Majd cáfolja a külügyminiszter azokat az állításokat, amelyek szerint arra igyekszik, hogy a kisebbségek zala van felaggalva, a fegyvertelen embernek. Szívesen, válaszol a fegyvertelen, de előbb kössünk csak békét, dobáld bele gránáljaidal a lengerbe, majd azután, ha nem fenyegetsz, köthetünk paktumot is. Ilyen forma a Benes-félc Párisban szabadalmazott békepaklum. ne találjanak utat Genfbe. Mindig arra igyekezett — mondja Benes dr. —, hogy a kisebbségek mindenhol egyforma védelemben része'üljenek és mindenkor hangoztatta, hogy a szerződéseket úgy kell betartani, ahogy azokat aláírták. A csehszlovákiai kisebbség helyzetét a nemzetközi vélemény elismeréssel ítéli meg. A külügyminiszter hangoztatja, hogy a kisebbség és többség intim együttműködésére igyekezett mindenkor és megállapíthatja, hogy a világon kevés állam van. amelyben a kisebbség és többség oly meghitt együltmunkálkoddst tanúsítana, mint épen Csehszlovdkidban(?l) Majd bejelentette, hegy legközelebb Magyarországgal is felveszik a kereskedelmi tárgyalásokat. A költségvetés csökkentésére nj adók bevezetését javasolják az állami ti-ztrinUdk. Az állami tisztviselők szervezetének küldöttsége fölkereste a pénzügyminisztert és újabb emlékiratot nyújtott át neki. A memorandumban az állami tisztviselők hangoztatják, hogy nem lenne szükség sem az adók emelésére, sem uj adók bevezetésére, ha az adóadminisztráció helyesen volna megszervezve, ha az adóelőírások helyesek lennének és az adófelebbezéseket gyorsan elintéznék. A jelenlegi adóípparátus nem elegendő. A memorandum szerint takarékossági okokból az egyes költségvetési tételeknél következő törlések eszközlendők: A köztársasági elnök irodája 1,300.000, miniszterelnökség 1,000000, külügyminisztérium 11,800000, nemzetvédelmi minisztérium 88,000.000 belügyminisztérium 30,000000, igazságügyminisztérium 20.000.000, iskoiaügyi minisztérium 68,900.000, földmivelésügyi minisztérium 4,000.000, közmunkaügyi minisztérium 12.200 000, népjóléti minisztérium 10.200 000, egészségügyi minisztérium 8,100.000, unifikációs minisztérium 505.000, kereskedelemügyi minisztérium 50000, legfelsőbb számvevőszék 400 000 korona. E törlésekhez hozzáadandók a régi me-, morandumban javasolt közigazgatási megtakarítások 203,169.300 korona összegben, úgy, hogy a költ'égvetés összes megtakarítása 444,542.300 korona lenne. Javasolja a memorandum az újabb adók bevezetését és pedig a hatszázalékos szelvényadót, amelyből 130 milliót vár, 4.5 millió koronát vár politikíii szemle s