Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-10-26 / 84. szám
2. oldah »KOMÁROMI LÁPOK« ÍB52. október 26 f Mindenszentekre I fekete női kabátok erős alakú hölgyek részére nagy választékban ^Kertész J. Jenő áruházában Komárno, Nádor-u 25 1Ö3 inn 5 jm koztak. A részletes tárgyalás befejezése után a pénzügyi bizottság elfogadta a mutatkozó hiány fedezetére szolgáló 180 százalékos községi pótadó kivetésére vonatkozó javaslatot és annak megállapítását javasolja a képviselőtestületi közgyűlésnek. Elrendelte a bizottság, hogy a költségvetés 14 napra a városházán közszemlére kifüggesztessék. Majd a tárgysorozat többi pontjait tárgyalta le a pénzügyi bizottság, amely a város 1926—1927. évi zárószámadásainak a pénzügyi bizottság által kiküldöttalbizottság által megtartott felülvizsgálatáról szóló jegyzőkönyvet tudomásul vette. Az 1928—1931. évi zárószámadások felülvizsgálására a bizottság ismét Fülöp Zsigmond elnöklete mellett Kollányi Miklós, Kocsis Ernő és Nemes György bizottsági tagokat küldte ki. Az 1931. évi vagyonleltárt a főszámvevő terjesztette elő, mely szerint a városnak vagyona ingatlanokban, felülépitményben, házakban, telkekben, legelőkben, szántók és kaszálókban, valamint különböző jogok és jövedelmekben, mint helypénz, vadászat, halászat, fogyasztási adó, hirdetmények, kövezetvámban, továbbá készpénzben és hátralékos adókban s járandóságokban együttesen kitesz 55,879 523'96 Ké-t, erre összes tartozás 18,279.293 78 Kő, vagyis a tiszta vagyon 37,600.23018 Kc-t tesz ki. A pénzügyi bizottság az 1931. évi vagyonmérleg átvizsgálására a fent megnevezett bizottságot küldte ki jelentéstétel kötelezettsége meliett, A többi tárgyakat Ghyciy János dr. tiszti főügyész és Igó Aladár dr. rendőrkapitány-előadó ismertették. Ezek közül fontosabbak a Deák Ferenc ucca rendezésével szükségessé vált három telek kisajátítási ügye, a város halászati jogának bérbeadása, az uj közvágóhidi szabályrendelet, az állami iskolák részére telek megvásárlására vonatkozó tanfelügyelői átirat és a nyilvános munkaközvetitőhivatal föláüitására vonatkozó járási hivatali fölhívás, mely ügyekben a pénzügyi bizottság a tanács javaslatait fogadta el. Az esti expressz-leveleket először kiküldi Magyarországba az ember, hogy visszajöjjenek Csehszlovákiába és kézbesíthetők legyenek másnap reggel. — Saját tudósítónktól. — Komárom, október 25. Többizben megemlékeztünk a komáromi postának — a pozsonyi postaigazgatóság rendeletéből következett — uj intézkedéséről, melynek értelmében a posta emeleti helyiségében két hét óta nem lehet este öt óra után sem expressz, sem ajánlott levelet feladni. Ezáltal nemcsak a közönség károsodik, hanem maga a posta is Az úgynevezett „esti levelezés“ elmaradt, ami semmiesetre sem a postaügy továbbfejlődését mutatja, hanem a korcsosodását. Hangsúlyozzuk azt, hogy egy-két postazsák elvesztése még nem hozza magával annak az intézkedésnek szükséges voltát, hogy egy nagy várost elvágjanak megszokott postajáratától. Nem tudjuk, hogy a Kereskedelmi Testület tervezett intervenciója mennyit eredményezett, azt sem tudjuk, hogy a postafőnökség őszinte előzékenységgel megígért közbenjárását mennyire fogadta el a pozsonyi igazgatóság, mi csak várjuk a kedvező elintézést, ami azonban késik. Nem kérdjük az okát, miért van ez, de szeretnők remélni, hogy nem a helybeli posta mulasztásából történik, mert ahol egy ajtókilincset azonnal megcsináltatnak az első panaszra, ott valószínűleg lényegesebb s életbevágóbb intézkedésektől sem riadnak vissza. Mi már bátorkodtunk propozicióval is előállni s felvetettük az éjjel féltizenkettős gyorsvonathoz való kapcsolódás lehetőségét. Ezt a kérdést állandóan felszínen fogjuk tartani. Ha elszánt komáromi polgárok meg tudják tenni azt, hogy éjjel gyalog menjenek ki a postakocsihoz, akkor valószínűleg a postának is van ehhez megfelelő alkalmazottja. Elvégre a közönségért van a posta s nem megfordítva, hiszen a vezetőemberek által is képviselt álláspont az, hogy a posta ma szabályos üzlet, az állam üzlete. A megoldásokat kereső komáromi közönség, kényszerítve arra, hogy segítsen önmagán, talált néhány alkalmat arra, hogy postáját önmaga expediálja. Aki azonban még nem ismerné a módozatokat, ezennel szívesen szolgálunk néhány postajárat felsorolásával, more patrio. Az első postavonat este hat óra negyven perckor megy Újvár felé, ehhez a vonathoz ki lehet menni egy ügyes autóbusz-fordulóval. A vonaton van mozgópostakocsi. Ehhez a vonathoz különben még a postahivatal is kiviszi az öt óráig feladott leveleket. A következő időpont már rosszabb, de addig legalább lehet nyugodtan levelet Írni: ez az idő t. i. éjjel féltizenkettő. Ekkor jön át Magyarországból a prágai gyorsvonat. Egy félpercre megáll, akkor bedobhatod a levelet. Éjjel féltizenkettőkor az ut azonban kellemetlen a vasútállomásra s az autóbusz rendszerint tiz perccel hamarább jön vissza az újvári utasokkal, mint ahogy Magyarországból a vonat érkezik. Szemfüles emberek azonban találtak egy harmadik megoldást: Ennek az éjféli vonatnak a gőzöse és postakocsija este tiz óra után megy át a hídon Magyarországra s tiz óra tájban a komáromi állomáson tartózkodik. A mozgó postakocsi már elkészült az éjjeli útra s ebbe be lehet dobni a levelet, még mielőtt a szerelvény a túloldalra menne. A helyzet tehát az, hogy a Pozsonyba vagy Brünnbe szóló levél először megjárja Magyarországot, aztán visszajön s* úgy megy tovább. De ezt csak négyszemközt, nagy titok alatt mondjuk. Lehet, hogy erre is rájön az illetékes hatóság s ezt a lehetőséget is elveszi. Akkor pedig nincs más hátra, mint viszatérni a hajdani szokáshoz és lovasfutárt indítani. Ami — ha a postaügyünk ilyen szépen fejlődik — nemsokára meg is történik. A robogó vonatról agrott le ^ effJrma8ho2 bilincselt fogoly. A Komáromból kirobogó vonaton vakmerő elszántsággal hajtották végre előre kieszelt merész és életveszélyes szökési tervüket. — Szaltó mortálé a száguldó vonatról. — Megszökni mindenáron! Saját tudósítónktól. Csak a hajmeresztő mozidrámákban lehet látni, de ott is csak a mozivásznon, olyan vakmerő szökést, aminőnek tanúi voltak a napokban a Komáromból Győr felé haladó egyik délutáni vonat utasai. Robogó vonatról leugrani is a legnagyobb merészség és hozzá életveszélyes dolog is. Kettesben leugrani még veszedelmesebb, de két, egymáshoz bilincselt ember ugrása a gyorsan száguldó vonatról, olyan vakmerő vállalkozás és olyan hajmeresztő mutatvány, aminőt még a világ legnagyobb cirkuszaiban sem produkáltak eddig. A Budapestről Győr felé haladó vonat elhagyta a komáromi állomást, amikor később megtörtént a nagy szenzáció, amely érthető izgalomba hozta a vonat összes utasait. Az egyik harmadosztályú kocsiban egymáshoz bilincselve két fiatal fogoly ült. A foglyokat egy tatabányai rendőrőrmester kisérte Győrbe. A két összebilincselt fogoly az előző éjszaka egyik tatabányai trafikba tört be és azt teljesen kifosztotta. Így kerültek rendőrkézre. A győri ügyészségre kisérték őket. A két ravasz ember már előre kifundálta a merész szökési tervet és úgy látszik, hogy volt annyi idejük, hogy összesúgtak-búgtak és megbeszélték a részleteket. Már előzőleg azt mondták az őket kisérő őrnek, hogy az éjszaka nagyon átfáztak és bélhuruíos tünetek léptek föl náluk. A bélhurut amúgy is járványos betegség mostanában és az őr hitelt adott nékik. Hogy a látszat még nagyobb legyen, menetközben igen gyakran kéredzkedtek ki a félre eső helyre és fájdalmas hascsikarásról panaszkodtak, még a fájdalmas arcot is nagyon ügyesen tudták adni. Szóval egészen beleilleszkedtek a szerepükbe. A kisérő őr egy darabig hűségesen elkísérte a kikéredzkedő foglyokat a félreeső helyre. Amikor azonban a vonat Komáromot elhagyta, már annyira elhitte a ravasz csalást, hogy nem ment ki velük, hiszen a két összeláncolt fogoly olyan nehézkesen mozgott éppen az összebilincselés miatt, hogy még a sik területen se kelett volna tartani a szökésüktől, nemhogy a robogó vonaton. Szóval megint kikéredzkedtek a foglyok, az őr nem ment velük. Amikor a vonat egy folyócska hidjához közeledett és lassította kissé a menetét, a két összeláncolt fogoly kinyitotta a vasúti kocsi ajtaját és végrehajtották hajmeresztő szökési tervüket, leugrottak a még mindig erősen robogó vonatról. A tolvajok vakmerő szökését hamarosan észrevette az őr, azonnal meghúzta a vészféket, mire a vonat az utasok ijedős riadalma között megáll. Pár pillanat alatt megtudták az összes utasok a foglyok vakmerő szökését. A rendőrőrmester, egy vámaltiszt és néhány utas az elmenekült szökevények keresésére indult. A vonat eközben megindult és tovább folytatta útját Győr felé. Az üldözőknek nem sikerült elfogni a szökevényeket, akik valószínűleg valami árokban, veremben vagy mélyedésben húzták meg magukat. A rendőrőrmester azonnal jelentést tett a legközelebbi csendőrségnek. így kézre-Komárom, — október 25. kerítésük valószínűleg sikerülni f. og A két vakmerő szökevény, Pitzer István és Kovács Aladár lelkét úgy látszik, a tatabányai betörésen kivüi más és sokkal súlyosabb bűn is terhelheti, hogy ilyen életveszélyes módon szöktek meg. Az egészen biztosan feltehető, hogy a robogó vonatról való leugrás közben nem lett kutyabajuk sem, mert a pályatesttől jó messzire el tudtak szaladni és az is biztos, hogy hamarosan sikerült valami kövön bilincseiket széttörni és igy már külön-külön menekülnek. Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei Hivatalos órák minden csütörtökön délután 3—5-ig az Ipartársulat házában. Hogy az egyesület tagjai az egyesület elnökeivel és választmányi tagjaival is — akik a tagok részéről beérkező panaszok és kívánságok ismeretével kívánnak a tagok rendelkezésére állani, — ismeretségbe és közelebbi érintkezésbe kerüljenek, elhatározta a választmány, hogy a két minden csütörtökén az Ipartársulat Nádor ucca 67. sz. házában levő egyesületi ideiglenes helyiségben (hátul az udvarban, az ipartársulati iroda mellett) vezetőségi szolgálatot tart. Felhívjuk ezért a tagok figyelmét, hogy ház -és telekügyeikben e napokon jelentkezzenek, amikor is így ügyeikben az egyesület vezetői is rendelkezésükre állanak. Ezúttal is felkérjük az egyesület választmányi tagjait, hogy az egyesület e hivatalos napjain megjelenni szíveskedjenek. Választmányi ülés. Az egyesület választmánya f. hó 15-én ülést tartott, melyen a vezetőség a folyó ügyeken kívül foglalkozott többek között a városi járulékok visszamenőleges kivetésének és a folyó előírások késedelmének kérdésével. Az egyesülethez beérkező panaszokból megállapította a választmány, hogy a háztulajdonosok némely esetben már a megadóztatás alá vett ház normális értékét is megközelítően vannak megterhelve és a legnagyobb bajt az okozza, hogy a varos által három éves késéssel előírt járulékok a legtöbb esetben már a bérlőktől behajthatatlanokká váltak. Tény az is, hogy a legtöbb érdekelt háztulajdonos maga is elhanyagolta a maga ügyét és nem élt kellő időben a számára biztosított jogorvoslatokkal. A választmány ezért felhívja a tagokat, hogy minden adó, vagy városi járulék kivetés esetén jegyezzék fel a hatósági kiértesítés napját s amennyiben sérelmesnek találják azt, forduljanak az egyesülethez tanácsért a felebbezési határidőn belül. Kiadási tételek levonása a bérjövedelemből. Súlyos sérelme a háztulajdonosoknak, hogy a megengedett levonások tekintetében minden egyes esetre egyformán érvényes és az adóalapra vonatkozólag is fix támpontot adó egyöntetű eljárás. A választmányi ülés a Szövetség
