Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-10-19 / 82. szám
J. 1932. október 19. »KOMÁROMI LAPOK« 3. oldal. „Itt ma még megölök valakit!“ -kiáltotta a szentgyörgyi kertészlegény a füzesgyarmati mulatságon s szíven szúrta az egyik táncost: tiz esztendőt kapott érte. Saját tudósítónktól. 2 Szombaton tárgyalta a komáromi esküdtbiróság dr. Szuchy Boldizsár kér. bírósági tanácsos elnökletével Dikdsz János garamszentgyörgyi kertészlegény bűnügyét, akit az ügyészség szándékos emberölés bűnével vádolt meg. Ezév februárjában a hontfüzesgyarmati legények táncmulatságot rendeztek s erre a szomszéd falvak mulatnivágyó népe is eljött. A mulatság kezdetben simán folyt, később azonban kitört a táncolókból a virtus és vér festette be a táncterem padlóját. A vérengzés, mint a táncmulatságokon rendszerint, a nő miatt történt. Nagy Gyula felkérte Bellányi Ilonát, de a lány táncosa, Balta Sándor nem veit hajlandó átadni a táncosnőjét. Ebből parázs veszekedés támadt, Nagy Gyulát földre teperték, az is védekezett, Dikász János teljes szenvedéllyel belekeveredett a verekedésbe s a küzdelem hevében elorditotta magát: — Itt ma még megölök valakit! Szavát azonnal be is váltotta: felkapta az asztalon heverő szalonnavágó kést s szivenszurta vele Nagy Gyulát, aki rövidesen kiszenvedett. Az esküdtszéki tárgyaláson sorra felvonultak a farsangi mulatság résztvevői és tanúvallomásokat tettek. A vádlott azzal mentegette magát, hogy önvédelemből cselekedett, Komárom, — okt. 18. mig számos tanú akadt annak bizonyítására, hogy Dikász János már előre fenyegette a táncoló legényeket. Kurali Gyula tanú is azt vallotta, hogy a vádlott kiabálni kezdett: — Ma még megdöglik valaki 1“ s az elnöknek kérdésére, hogy mutasson rá a gyilkosra, a tanú ezekkel a szavakkal mutatott a vádlottra: — Itt, ez az úriember, kérem, ez mondta... A szembesítések alkalmával a vádlott sógora oly erősen szivére vette a tragikus családi eseményt, hogy a tárgyaló teremben vallomástétel közben elájult. Dr. Rigán államügyész vádbeszédében arra kérte az esküdteket, hogy az általa feltett kérdések igennel feleljenek, mert szigorú példát kell statuálni a falusi verekedők számára, tekintettel arra, hogy az idei esküdtszéki tárgyalások kilenc esete tiz közül emberölés. Az esküdtszék szándékos emberölésben találta bűnösnek a „szentgyörgyi bicskást“, — amint a vádlott önmagát nevezte — s a bíróság tizesztendei fegyházra ítélte a táncmulatság elrontóját. Az államügyész megnyugodott, a vádlott s védője 3 napos gondolkodási időt kértek. A Jókai Egvesület Arany János emlékünnepélye. A Kultúrpalotában, szombaton este 8 órakor. Komárom, — október 18. A Komáromi Jókai Egyesület Arany Jánosnak, a nagy ballada- és ódaköltőnek, Toldi írójának félszázados elhunyta alkalmából e hó 22-én szombaton emlékünnepélyt rendez a Kultúrpalota nagytermében esti 8 órai kezdettel. Az ünnepélyre a belépés díjtalan, csupán 5 koronás müsormegváltás kötelező. (Diákoknak 2 korona). Az ünnepély műsora: 1. Eötvös József - Sztára József: Végrendelet. Előadja a Komáromi Dalegyesület müködőkara, Schmidt Viktor karnagy vezetésével. 2. Megnyitó. Tartja dr. Szijj Ferenc, a Jókai Egyesület elnöke: 3. Arany János: Tetemrehivds. Előadja a gimnázium 11. osztályának szavalókórusa. 4. Kéler: VigjátéknyUány. Előadja a gimnázium zenekara, Krizsán József zenetanár vezetésével. 5. Dr. Borka Géza, az Irodalmi szakosztály elnöke: Képek Arany János életéből Előadását szavalatokkal kisérik: Petrogalli Klára VI. o. t., Nagy Kálmán IV. o. t, Rohonyi Vera II. o. t., Marosi Ferenc II. o. t). 6. Amadé L— Arany János: Toborzó. Előadja a gimnázium ének- és zenekara 7. Arany János: Szondy két apródja Előadja a gimnázium IV. osztályának szavalókórusa. 8. Arany János—Révffy Géza: Hallottad a szót... ? Előadja a Komáromi Dalegyesület müködőkara. Szerdán kezdte tárgyalni az eskttdtbiróság a lévai arzénmérgezési párt. — Sztanko Mártonná az ördögi lelkű asszony minden pénzes családtagját kipusztitotta maga körül s aztán az ismerősöket is ellátta jópénzért méreggel. - A szlovenszkói „Tiszazug“ borzalmai. Saját tudósítónktól. Komárom, október 19. Hatalmas érdeklődés mellett kezdte tárgyalni a komáromi esküdtbíróság dr. AT/zs-tanácsa szerdán délelőtt a lévai arzénmérgezési port. Még nem múltak el annakidején a Tiszazug borzalmai, Szlovenszkón is nyomára jöttek hasonló családirtási eseteknek s több mint egy éve folyik a vizsgálat a kegyetlen bünpör minden titkának felderítésére. Az anyaggal a tavaszi ciklusra sem tudott még elkészülni az ügyészség és a vizsgálat s a tárgyalás dátuma egészen mostanig húzódott. Négy vádlottja van a súlyos pörnek, akiket az ügyész összesen hat gyilkosságban, két bünsegédi esetben s egy gyilkossági kísérletben talált elítélésre méltónak. A falu sötét bűnei most kerülnek napvilágra. Az államügyészség vádolja özvegy Sztankó Mártonné 53 éves asszonyt háromrendbeli gyilkossággal, egy gyilkossági kísérlettel és két esetben bűnsegédséggel, Repiszka Jánost és özv. Repiszka Jánosnét egy-egy gyilkossággal, özv. Szenczi Viktorint egy gyilkossággal. A vád szerint Sztankóné még 1924 év végén Léván, Sztankó Márton, férje, ételébe arzént kevert s a férj 1925 január elsején meg is halt. Tettét azért követte el, hogy a 35.000 koronás életbiztosítást megkapja. Majd ezen felbuzdulva továbbmérgezte a családot az apai jussért: 1928-ban Disznóson Sztankó Jánost mérgezte meg hasonló módon. Később közös háztartásba lépett Berkes Andrással, akiL 1929 őszén, két hónap alatt tett el a láb alól, hogy annak 60.000 koronát kitevő vagyonát megszerezze. 1931 szeptemberében Sztankó Veronát akarta megmérgezni, hogy annak a 30.000 korona biztosítási díját megkaphassa. A szörnyűlelkű asszony azonban nemcsak a maga ismerőseit tette el láb alól, hanem szorosabb ismerőseit is hasonló cselekedetekre bíztatta s kitanította őket a méreg használatára. 1927-ben Repiszka Jánosnak és anyjának, özvegy Repiszka Jánosnénak azzal adott át arzént, hogy azok idősebb Repiszka Jánost, a gyilkos fiú apját, illetve Repiszkáné férjét tegyék el láb alól s ezért a méregkeverőnő 2000 koronát kapott. Szenczy Bonaventurné is kapott a Sztankóné mérgéből és sikerült halálosan megmérgeznie a férjét. Ez a rideg tényállás. A szálak az ördögi lelkű Sztankóné köré fonódnak. ú volt, aki felfedezte azt az eszközt, aminek segítségével minden pénzes rokonát eltehette láb alól, csakhogy magának kaparíthassa a biztosítási díjat, a vagyont, a szülői jusst s mikor kipusztította maga körül a rokonságot, bizalmasabb embereit is rávette, hogy hasonló szörnyű módon tegyék el láb alól a férjeket s apákat. A vizsgálat alkalmával Sztankóné csak azt ismerte be, hogy saját leányát meg akarta mérgezni, de azt tagadja, hogy férjét és sógorát megmérgezte, volna. Viszont azt szintén beismerte, hogy úgy Repiszkánénak, mint Szenczinének adott a méregből s ezért pénzt is kapott. Repiszka János beismerte, hogy vásárolt a méregből, amellyel apját megmérgezte s erről tudott az anyja is, Szencziné szintén beismerésben volt a vizsgálat alkalmával ,hogy Sztankónétól kapott méreggel ölte meg a férjét. A mostani tárgyaláson nagyszámú tanú, szakértő jelent meg s a tárgyalás előreláthatólag több napig fog tartani, hogy fényt derítsenek a szörnyű családirtási drámák mindegyikére. Köícsönügyböl, jóbarát- Ságból gyilkosság! kísérlet Ipoiyszalkán. Komárom, október 19. Komárom, október 20. A komáromi esküdtbiróság dr. Soós Imre felsőbirósági tanácsos elnökletével kedden tárgyalta Molnár Albert ipolyszalkai gazdálkodó bűnügyét, akit az ügyészség gyilkosság kísérletének bűntettével vádolt meg. Molnár Aliiért régóta ellenséges viszonyban volt holmi kölcsönügyekből kifolyólag Bedrus Ignáccal. A harag annyira elfajult, hogy egyik sötét este Molnár megleste Bedrust az uccún s forgópisztollyal három lépésről reálőtt. Kétszer sütötte el a revolvert, de nem sikerült eltennie láb alól haragosát, aki észrevette a gyilkos szándékot s igyekezett kicsavarni támadója kezéből a fegyvert. A nagy dulakodásban mégis kapott sebet, ez azonban nem volt halálos és a halálra ítélt szomszéd meggyógyult. A vádlott nem érzi magát bűnösnek, vallomása szerint tettét önvédelemből követte el, mert Bedrich, — akivel állítólag azért Ha már mi sem segíf A TISZTOGATÓ ASSZONY A DOBOZBAN. volt rossz viszonyban, mert nem akart vele lopni menni, — késsel megtámadta. Ezért kénytelen volt revolverrel védekezni. Bedrich ellenben egészen másként vallott s úgy adta elő a dolgot, hogy a támadáskor teljesen gyanútlanul ment haza. A bíróság több tanút hallgatott ki s a bizonyítást befejezte. Az esküdtek verdiktje alapján az esküdtbiróság a vádlottat 5 évi fegyházra ítélte, aki sírva hallgatta az ítéletet. Az ügyész 3 nap alatt nyilatkozik, vádlott és védője semmiségi panaszt jelentett be. Az ügyész kérte az azonnali letartóztatást, amit azonban a bíróság elutasított. Vasárnap este Szimőn ültünk néhányan, egy derék gazdaember első szobájában, amely kifestve, renabehozva ad helyet az igyekvő gazdadalárdának, Ketten szavaltak, ketten énekeltek s elbeszélgettünk a világ folyásáról. A szímői gazdanyomoruságról panaszkodtak, — sok a munkanélküli. De hol nincs? A földbirtokreformot nem vitték keresztül ügyesen: jóformán csak kormánypártiak kaptak s azok is kevesen. „Nyakkendő-földek“ — vannak már, a kubikus munka kevés s alig hatvan pár arató kapott munkát az idén. Egyszóval sok a baj. A falu nagyrésze a kommunizmusban találja menedékét. Persze, hogy ez megoldás-e, azt ők maguk tudnák csak megmondani. Mindenesetre van egy érdekes újítás magyar falvakban, amelyet Gután is hallottam már: — Práci cseszt! — köszönnek a legények, meg a lányok is; ez kommunista köszönés csehül. De a beléjükgyökerezett köszönési formát sem hagyják el s nagyon sokszor igy sikerül egy-egy köszönés: — Práci cseszt, dicsértessék az Ur Jézus ... Amivel minden felekezetnek elég tétetett. Egyszóval minden esemény szóbakerült, a szegénység, a kulturátlanság, az asszonyok divatozása, (olcsó bundában, de mégis bundában járnak a szimői magyar proletárasszonyok télen) és főként a bicskázás, amiről Szimő is nevezetes volt mindig. Ennél a témánál aztán megálltunk. — Bicskázás? — kérdi egy értelmes gazdaember, — az már nálunk régen nincs. Mi már nagyon megjavultunk kérem. Évek eltelnek, hogy komoly verekedés történjék. Legfeljebb a felvég és az alvég csap össze, mert minden pártkülömbség dacára, a hagyományos felvég-alvég harc az igazi, nem pedig a pártok közötti verekedés. De az sem a régi már, kérem, mi szimőiek nem verekedünk .. , Nagyon megszelídültünk. Ezt a hirt mindnyájan örömmel vettük tudomásul. El is gondolkoztunk a bicskák letűnésén s már éppen nagy dicséretben voltunk a megjavult szimői erkölcsöket illetőleg, amikor csak beesik a szobába egy sirdogáló nénike: — Jajjaj! Most gyilkujják a Sanyit. V. T. 6/32 Ha kezét munka közben olajjal, zsírral, festékkel vagy korommal szennyezi be, úgy használjon csak VIM-et kezei megtisztítására. VIM oldja a piszkot és mégsem árt soha sem a kéznek. fin 1-11 JEt Jffl K Szimőieka bicskával
