Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-10-15 / 81. szám
1932. október 15. »KOMÁROMI LAPOK« ódat. kiásására sürgősen kiküld Párkányba egy szakembert. A szakértő meg is jelent és kiment a helyszínre. Megállapította, hogy az ősállat csontváz sok-sok ezer évvel ezelőtt került a földbe, amikor vidékünkön ősállatok seregestől éltek. A szakértő intézkedett, hogy az ősszörnyeteg csontvázának kiásása szakszerűen történjék. Valószínűleg, kogy nemcsak ezt az ősállatot ássák ki, hanem azon a tájon nagyobb szabású ásatásokat is rendeznek, hogy az esetleges többi őslénymaradványokat is felszínre hozzák. Némelyek véleménye szerint a lelet egy mammuthnak a csontváza, A koponyát a leírások igen nagynak mondják és az álkapcsokat is nagymérteknek. Azonban a leírás azt mondja, hogy a hatalmas állkapocsban sűrű és ökölnagyságu éles fogak állanak ki. Ha tényleg ilyenek a fogak, akkor ki van zárva, hogy mammuthlelettel van dolgunk, mert a mammuthnak ugyan hatalmas állkapcsa volt, de fogai bizony jóval nagyobbak az ökölnél, azok inkább félemberfej nagyságúak és nem hegyesek, mert hiszen tudvalevő dolog, hogy a mammuth jámbor növényevő állat volt és igy nem voltak hegyes fogai, mint a ragadozó, húsevő állatoknak. Ha a párkányi lelet fogai tényleg hegyesek, akkor valami hatalmas ős ragadozó csontjára bukkantak Párkányban. Egy egész mammuth lelet is szenzáció számba menne. A Duna medre ugyan mederkotráskor bőven adja a mammuth fogakat és a komáromi muzeum is többet őriz ezekből, de a Duna medre valószínűleg másodlagos lelőhelye ezeknek a mammuth fogaknak, amelyeket a Duna sodra hozott ide a vidékünkre. Valószínűleg a mi vidékünkön is élt a mammuth, de egész csontvázát ennek az ős és hatalmas állatnak még nem igen találtak nálunk, éppen azért a párkányi lelet akkor is értékes, ha tényleg mammuthmaradvány. Hogy mennyi idős lehet ez a lelet, igy nehéz megállapítani, de a mammuthról megállapították a tudósok, hogy húszezer esztendeje élt a földön. Szóval a párkányi lelet kora se lehet kicsiség. No majd minden elválik, ha egészen kiásták. Csak pár éve ástak ki Nagyszombat mellett egy mammuthleletet, most pedig a párkányi lelet tereli a tudományos világ figyelmét vidékünkre. Komárom városi 1933. évi költségvetése A város össz-sziikséglete 14,922 820 Kc-t, fedezete 12,906.754 Kc-t tesz ki. — A 2,016 065 Ke rendes költségvetési hiánynak fedezetére 180 százalékos pótadót javasol a tanács. — A tanács letárgyalta a számvevőség által összeállított költségvetést. Saját tudósítónktól. Komárom, október 14. A város 1933. évre szóló rendes és rendkívüli költségvetését még a szeptember hó folyamán elkészítette a számvevői hivatal, amely a költségvetést és az arra vonatkozó javaslatait a tanács elé terjesztette. A tanács két ülésen tárgyalta a költségvetést és beható részletes tanácskozás után elfogadta a számvevőség javaslatát az egész költségvetésre nézve. A költségvetés tárgyalása alatt a tanács tagjai úgyszólván valamennyi szükségleti és fedezeti tételt egyhangúan elfogadtak, csak egy-két tételnél került szavazásra a dolog, mint a városbíró fizetésénél, a kegyúri kiadásoknál és egyházi segélyeknél, a Jókai Egyesületnek nyújtandó segélynél stb. Végeredményben azonban a tanács az előadói javaslatot tette magáévá és annak elfogadását javasolja a pénzügyi bizottságnak. A tanács által elfogadott és előirányzatra javasolt költségvetés a következő szükségleti (kiadási) tételekből áll: önkormányzat: központi igazgatás 1,859.063.24, községi vagyon 296.118.55, pótadók és adók 14.368.—, közbiztonság 265.027.90, építészeti szolgálat 117.210.—, népjólét 619.365.—, egészségügy 2,900.663.75, földmivelés és gazdaság 67.472.—, iskolaügy, tudomány, nemzeti, vallási, kegyúri célok 735.143.12, vállalatok és intézmények 1,692.338.50. adósságok 1,236.050.— Ke. Összes rendes szükséglet 9,802.820.06 Ke. Rendkívüli szükséglet (kiadás) 5,120.000.— Ke. — Összükséglet (összkiadás) 14-,.922.820.06 Kö. A költségvetés fedezeti (bevételi) tételei a következők: Önkormányzat: központi igazgatás Komárom, október 14. 220.528.20, községi vagyon 576.159.20, pótadók és adók 1,144.000.—, közbiztonság 227.018.45, építészeti szolgálat 93.437.—, népjólét 91.580.—, egészségügy 3,000.936.50, földmivelés és gazdaság 69.020.—, vállalatok és intézmények 1,707.154.60, állami és országos járulék 381.620.80, adósságok 75.000.— Ke. Összes rendes fedezet 7,786.754.75 Ke. Rendkívüli fedezet (bevétel) 5,120.000— Kö. — Összfedezet (összbevétel) 12,906.754.75 Kö. A költségvetésben kimutatott hiány 2,016.065.31 Kő, amelynek fedezetére a tanács elfogadta a számvevőség javaslatát, amely szerint 180o/0-os pótadó kivetése válik az 1933. évben szükségessé. Kivetendő 381.700.80 Ke házbéradó és 194.355.25 Ke egyéb állami adó után összesen 1,036.900.90 Ke pótadó, ehhez jön az előző évi községi pótadó aktiv hátralékából 340.536.25 Ke, egyéb aktiv hátralékokból 551.098 Ke 69 f., pénztári maradványból pedig 88.614.— Ke, vagyis az előirányzott összes pótadó és hátralékfedezet kitesz 2,017.149.84 Kc-t, ezt levonva a fedezetre szükséges összegből, marad fenn a költségvetés tiszta maradványaként 1.074.54 Ke. A tanács által ekként elfogadott költségvetést a város pénzügyi bizottsága elé terjesztik, amely a keddre egybehívott ülésen fog az előirányzati számadásokkal behatóan foglalkozni. A pénzügyi bizottság által elfogadásra véleményezett költségvetés 14 napra nyilvánosan kifüggesztetik s e határidő lejártával kerül a képviselőtestület elé, amely előreláthatólag, csak a jövő hóban tartandó közgyűlésén fogja megállapítani a város 1933. évi költségelőirányzatát. mmm&msmiigmmmmm&tmHaasBmmi Hatévi fegyházat kapott a szentpéteri cigány, aki egy vömé miatt agyonverte társát — A komáromszentpéteri pince-mulatság szomorít vége. — Saját tudósítónktól. A komáromi esküdtbiróság dr. Krizstanácsa szerdán tárgyalta a komáromszentpéteri halálosvégű cigánypárbaj ügyét. A komáromszentpéteri cigányok hires zenészek, de nagy verekedők is. Komárom, október 14. A szentpéteri cigánysoron két cigány volt egymással haragban: Kovács Ignác, buckó és Lakatos János, akik riválisok voltak s már régebben görbe szemmel néztek egymásra, ha valamelyik többet keresett a hegedűjével. Ezév április 23-án végre is kenyértörésre került köztük a sor 8073/32 VEZÉRÜGYNÖKSÉG PRÁGA H.VÁCLAVSKÉ60.1 ÉSZAKAIMÉT LLOYD B R E MEN SZÉP FEHÉR FOGAK elérésének helyes módja, amely egyúttal a csúnya lerakodásokat Is eltávolítja a fogról, a kővetkező: Száraz Chlorodont-fogkeféjére (speciális, fogazott vágású sörtével) tegyen Chlorodontfogpasztát, kefélje ezzel fogsorát minden oldalról, mégpedig lentről felfelé is s csak ezután mártsa vízbe a fogkefét, valamint öblítse ki száját Chlorodont-szájvizzel alaposan gurgulázva. A siker meg fogja önt lepni 1 A csunyaszinü lerakodások eltűnnek a fogakról s csak a frissességnek kellemes érzése marad vissza. EgyÖubus 4.— Ké. Ne engedjen rábeszéléseknek, hogy olcsó árut vegyen, mert legnemesebbje, amije van, fogainak, csak a legjobb jó felel meg. és a rivalizálás halállal végződött: Kovács Ignác baltával verte agyon Lakatos Jánost. A halálos cigánypárbaj oka egy vonó volt. A kérdéses napot megelőzőleg a komáromszentpéteri pincékben muzsikáltak a cigányok s már ott összeszólalkoztak azon, hogy ki tud szebben muzsikálni. Lakatos János hajnalig húzta, mig Kovács Ignác korábban hazatért és lefeküdt. Hajnali ötkor Lakatos János megjelent Kovács Ignác ablaka alatt s a vonóját követelte amit elcseréltek. A vonó ürügy volt a további veszekedésre, az összeszóialkozás egyre erősbödött, úgy, hogy a szomszédság is felébredt. — Ha ki nem adod a vonómat azonnal, akkor ma még krucifixes világot élsz meg! — kiáltotta Lakatos az ablakon át a szobába, erre Kovács felesége ajtót nyitott, Lakatos berohant s mire a szomszédok előkerültek, Kovács már végzett Lakatossal, Négy baltacsapással kioltotta riválisa életét. A tárgyaláson Kovács Ignác, egy tipikus „rossznézésü“ cigány, azzal védekezik, hogy hogy tettét önvédelemből követte el, Lakatos késsel rohant rája. Emiatt volt ő kénytelen fejszét fogni. A bíróság nagyszámú tanút hal! gátolt ki, az egész cigányudvar népét beidéztette, hogy tisztázza az emberölés részleteit: igaz-e, hogy önvédelemből ölte meg Kovács a haragosát, vagy minden előzmény nélkül végzett vele. A szaporaszavu, élénk előadásu cigányok általában egybehangzóan adták elő az eseményeket, csak a késhistóriát festették le külömbözően. A tanuk kihallgatása után dr. Szellák mondta el a vád- és dr. Aranyossy Endre hatásosan felépített védőbeszédét. Az esküdtszék szándékos emberölésben mondta ki bűnösnek és a bíróság hatévi fegyházra, ötévi hivatalvesztésre és a kár megtérítésére büntette meg a gyilkos cigányt. A Dalegyesület jövő évi nagy jubileumi ünnepélyének előkészitésére hozott fontos határozatot a Dalegyesület választmánya. — október 14, A Komáromi Dalegyesület választmánya október 12-én, nádor-uccai helyiségében Fiilöp Zsigmond elnöklete mellett igen látogatott ülést tartott, amelyen több fontos határozatot hozott a jövő évben rendezendő nagyszabású jubileumi ünnepéllyel kapcsolatban. Az elnök jelentése során beszámolt az egyesület által a nyár folyamán rendezett nagy sikerű tagestélyekről, amelyek a testvéries kapcsolatot erősítették a tagokban. Beszámolt a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség nagy választmányának és évi rendes közgyűlésének lefolyásáról, amelyet tudomásul vett a választmány s különösen nagy örömére szolgált a választmányak a szövetség azon határozata, hogy a jövő évben, az egyesület hetvenéves fennállási ünnepélyének alkalmából Komáromban országos dalosünnepélyt rendez. Majd az elnök előterjesztésére megállapította a választmány a működőkar jelenlegi tagjainak számát és azt fölterjeszti a szövetség vezetőségéhez. Az ünnepély részletes sorrendjére tett javaslatot ezután az elnök, akinek e javaslatait egyhangúan elfogadta a választmány. A választmány a beszerzendő zászló tervezésére felkéri dr. Polony Béláné úrasszonyt, a kiváló művésznőt, a rendezésben résztvevő hölgybizottság megszervezésére pedig a társelnök és ügyv. elnök nejeit: Bartos Frigyesné és Kovách Tihamérné urhölgyeket kéri föl a választmány. Száztagú nagybizottságot szervez az egyesület, amelyből alkotja meg az egyes szakrendező bizottságokat, felkéri a választmány a Dalegyesület müködökarának régebbi időkben működött tagjait, hogy a férfikarba újra belépni és az ünnepélyen az igy kibővített karral közreműködni szíveskedjenek. Az ünnepélyt 1933. junius 5. és 6. napján, Pünkösd két ünnepén rendezik. Pünkösd előtti szombaton a müködőkar a Dalegyesület alapitó elnökének, Molnár Adámnak és első karnagyának, Kopeczky Józsefnek sírját megkoszorúzza a ref. illetve a r. kath. temetőben. Este a város tiszteletére a városháza előtt szerenádot ad, mely után a zászlóanyának ad szerenádot. Pünkösd első ünnepén délelőtt díszközgyűlés keretében örökitik meg az évfordulót és avatják föl ünnepélyesen az új zászlót. Ugyanekkor a müködőkar a 30 évet meghaladó szolgálatot teljesítő tagjait koszorús emlékéremmel, a 25 éves tagokat ezüst emlékéremmel tünteti ki. Délben fél 2 órakor a Dalegyesület kerti helyiségében közös ebéd. Délután 6 órakor országos dalünnepély a Dalegyesület kerti helyiségében. Este 9 órakor táncestély. Pünkösd másodünnepén délelőtt a Magyar Dalosszövetség évi rendes közgyűlése, délben a közgyűlés tagjainak közös ebédje. Nagy vonásokban állapította meg a választmány az ünnepély sorrendjét és ezt a Dalosszövetség elé fogja javaslatként terjeszteni. Megállapította a választmány a működőkarnak az ünnepéllyel kapcsolatos művészi munkaprogramját, majd tudomásul vette Vörös Béla pénztáros és Herczegh István háznagy jelentését. Több új tag felvétele után a választmányi ülés véget ért. — Berger F. Vilmos csemegeüzletében Komárom, Városház-u. állandóan friss zsámbokréti teavaj. Sajtkülönlegességek. Dessert bonbonok. Torta- és ostyalapok. Rák, kaviár, olajos és pácolt halak, valamint a legfinomabb francia Olíva olaj. Hornimans angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, likőrkülönlegességek. Asztali fajborok,Mumm és Pommery francia pezsgők. Graham kenyér és Karlsbadi kétszersült. A legfinomabb fajkávék naponta frissen pörkölve, valamint Hág coffeinmentes kávé kapható.
