Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-10-15 / 81. szám
1932. október IB. »KOMÁROMI LAPOK« 3. oldal. Nagy orgona- és hegedühangverseny a Szent András templomban október 30-án délután Saját tudósítónktól. Az a nagy művészi esemény, mely október 30-án fog lezajlani a komáromi Szent András templomban, érthető feltűnést' keltett a legszélesebb körökben. Olyan rendkívüli esemény ez, amely igen ritkán adódik. Komáromban a lefolyt tiz év alatt mindössze két orgonahangverseny volt, melyek a legfényesebb sikerrel végződtek. Schmidthauer Lajos orgonamüvész és zeneszerző már beküldte előadandó darabjainak műsorát. Elsőnek Bach egyik halhatatlan müvét szólaltatja meg: a Toccata és Fuga-t d-mollban. Köztudomású, hogy Bach müvei orgonán a legteljesebb hatás mellett adhatók elő, mert az orgona felülmulhatlan kifejező erejét semmiféle hangszer nem szárnyalja túl. Ezt a darabot a zongoraművészek is nagy előszeretettel iktatják műsoraikba. A másik szám szintén Bach és pe-Komárom, — okt. 14. dig egyik Korálelőjátéka (Nun freut Euch, lieben Christen gemein...), melyben Bachnak utólérhetlen művészete jelentkezik. A világ legnagyobb zeneszerzőinek egyike volt Bach, aki az egyházi zene terén is a klasszikus mestermüveknek sorozatát hagyta az utókorra. Ebben a koráiban visszaadja a szövegnek hangulatát is és az örömnek felséges hangjai zugnak fel az orgonán és áradnak belőle szét a templom hatalmas boltivei alatt. A nagy művész ezek után Haendel variációkból játszik és szintén klaszszikust nyújt Haydn-Bossi: A négy évszak oratóriumból: Ah! vieni o fiora (Jöjj el tavasz!), majd a moderneket Claude Daquin Rondoja és Widor Ch. M. Toccata-jában mutatja be. A gyönyörű műsor bizonyára a legszebb műélvezetet fogja nyújtani Komárom és vidéke zenekedvelő közönségének. Életfogytiglani fegyházra ítélték a falusi Rómeót, aki nagybátyját agyonütötte s utána nyugodtan fotballozni ment. A húszéves unokaöccs és a nagybátya harca az asszonyért. ha helyesen kezelik a fehérneműt. Háziasszonyaink összessége évenként nagy veszteséget szenved a káros hatású mosóeszközök alkalmazása folytán, mint tiszta szóda, vízüvegszappan, stb . . . , amelyek szétroncsolják a drága fehérnemű szövetrostjait. Hogy ezen veszteséget elkerülje és a fehérnemű-állományt megőrizze, mindenkinek érdekében áll. Ezért mosáshoz csak jó,kipróbált színszappant használjunk,amely kíméli a ruhát, leghelyesebben a több mint 80 éve ismert &CH ICHT-SZ APPANT. FIGYELJEN A SZARVAS Saját tudósítónktól.. A komáromi esküdtbiróság csütörtökön ismét egy családi drámát tárgyalt, dr. Soós Imre felsőbirósági tanácsos elnökletével. Alig húszéves legény volt a tragédia előidézője, aki tulajdon nagybátyját ütötte agyon, mert beleszeretett nagybátyja fiatal feleségébe s az asszony viszonozta ezt a szerelmét. Lakatos Lajos csatai legényt gyilkossággal vádolta az ügyész, Lakatos Gergelyné Szántó Júliát pedig bűnpártolással, de a fiatal legény gavallérosan minden bűnt magára vállalt s nem akart arról tudni, hogy szerelmese a bűnpártolásban részes lett volna. Lakatos Gergely és a felesége régóta viszálykodtak egymással. ££ Lakatos Gergely hirtelenkezű ember volt s nemcsak a feleségét verte meg, hanem a felesége anyját is úgy megütötte, hogy csendőrkézre került. A felesége otthagyta a férjét s az anyjához költözött. Lakatos Gergely azonban szép szóval ismét visszahívta a menyecskét, akinek azonban már az unokaöccse. Lakatos Lajos udvarolt. Az udvarlás nem ment minden romantikus eszközök nélkül: szájharmonikával rendezett a fiatal öccs szerenádot a falusi szépségnek. Erre Lakatos Gergely rájött s kapával fenyegette a legényt. A családi viszály egyre jobban elmérgesedett, végre a legény bosszút forralt, átment Lel ér községbe az ablakon keresztül belopózoíf a nagybátyja lakásába s a gyanútlan nagybácsit egy vasdoronggal támadta meg. Az ütések halálosak voltak s Lakatos Gergely vérbefagyva maradt a szobában. Majd a gyilkos egy zsákot kerített, abba begyömöszölte a hullát s rázárta az ajtót. Mint aki dolgát jól végezte, elment a faluba társat keresni, akivel a hullát elcipelné s közben fotballozók közé keveredett s nyugodtan fotballozni kezdett. A fiatalasszonynak azonban elmondta a dolgot. — Mit csináltál? — kérdezte a ked* vese ijedten, — menj és jelentkezz a csendőrségen! A legény azonban nem jelentkezett s a hulla sem került a Garamba, mert közben a szomszédok felfedezték a Komárom, október 14. gyilkosságot. A csendőrök előtt megvádolták az asszonyt azzal, hogy a vért ő sietett felmosni a gyilkosság után. Ezt az asszony tagadta, de tagadta maga a gyilkos is. A bíróság sorra felvonultatta a tanukat, akik hangoztatták, hogy Lakatosék rosszul éltek egymással. Lakatos egyszer be is lőtt anyósa ablakán, de a tanuk azt is vallották, hogy a meggyilkolt sokat panaszkodott az unokaöccsére s a feleségére, mert szeretik egymást s emiatt állandó volt a családi perpatvar. Arra is akadt tanú, aki hangoztatta, hogy Lakatosné megunta az urát s valakivel agyon akarta üttetni. A bizonyítás befejezése után dr. Szellák államügyész vád-, dr. Schreiber Lajos ügyvéd védbeszédét tartotta meg s az esküdtek gyilkosságban találták bűnösnek Lakatos Lajost, a kedvesét pedig bűnpártolásban. A szakbiróság meghozta Ítéletét, mely szerint a gyilkos legényt életfogytiglani fegyházra, kedvesét négyhónapi fogházra Ítélte. Lakatos Lajos és védője semmiségi panaszt nyújtottak be, Lakatos Gergelyné belenyugodott s mivel vizsgálati fogságát a büntetésbe beleszámították, megkezdte a hátralévő 19 napos büntetés kitöltését. A tárgyaláson nagyszámú hallgatóság vett részt, maga a falusi rokonság is eljött s itéletkihirdetéskor a legény anyja elájult, ami nagy zavart okozott a hallgatóság között. Meghívó. Az országos keresztényszocialista párt 1932 november 30-án, szerdán d. e. 10 órai kezdettel rendezi Érsekújvárod az Aranyoroszlán szálló nagytermében 5 rendes országos kongresszusát, amelyre a szervezeti szabályok V. fejezetének 1. §-a értelmében meghívjuk az összes helyi pártszervezeteket és a párt törvényhozóit, valamint tartománygyűlési képviselőit. Az országos pártkongresszus tárgysorozatát a párt országos főtitkársága 15 nappal a kongresszus határnapja előtt közli a szervezetek vezetőségével. A kongresszus elé tartozó összes indítványoknak legalább 20 nappal a kongresszus előtt kell az országos főtitkársághoz beérkezniük, hogy azok a kongresszus napirendjére felvehetők legyenek. Minden szervezetnek 100 tagig jogában van 1 kiküldöttet, 100 - 500 tagig 2 kiküldöttet, 500— 1000 tagig 4 kiküldöttet és minden további megkezdett 1000 tag után 3 kiküldöttet küldeni az országos kongresszusra. A kongresszusi kiküldöttek helyi szervezeteiken kívül más helyi szervezetet is képviselhetnek. Egy kiküldött azonban legfeljebb 10 idegen helyi szervezetet képviselhet Írásos meghatalmazás alapján. Ha valamely szervezetnek több kiküldött küldésére van joga, de annyi megbízottat nem küld, a kiküldötteket annyi szavazattal ruházhatja fel, ahány kiküldöttet jogában van küldeni. Az országos kongresszusra kiküldötteket a helyi szervezetek azok nevével legkésőbb 15 nappal a kongresszus határnapja előtt jelentik be az országos főtitkársághoz. A kongresszusra szóló belépőjegyeket az országos központ állítja ki és küldi meg a szervezeteknek. Testvéri üdvözlettel: Pozsony, 1932 október 8. Az elnöki bizottság nevében: Grosschmid Géza dr. s. k. szenátor. Aixinger László dr. s. k. országos pártigazgató. Gondolatok a tudomány* ról és művelőiről. Irta: dr. Kenessey Kálmán, Ógyalla. (Folytatás. A tudomány három kérdésre felel: 1. mi van és mi történik; 2. miképen van és miképen történik; 3. miért van vagy miért történik? Az első két kérdésre megfelelnek a leíró tudományok, a harmadik kérdés az oknyomozó vagy magyarázó I adomány. A két első kérdésre a megfigyelés felel, ami nem egyéb, mint módszeres szemlélet, a harmadik kérdésre csak kisérleli összefüggések egész komplexumának a kibogozása adja a feleletet. »így a tudomány fogalma az elégséges ok elvének világmagyarázatát tételezi fel.« A tudomány az összefüggéseket, mint törvényszerűségeket ismeri fel, nem pedig megállapít. Két vagy több tünemény okozati összefüggését kifejező Ítélet a törvény. A törvényekbe foglalt tapasztalati tények okát az elmólcl igyekszik megmagyarázni, érthetővé tenni. Az elmélet a megfej teilen tüneményeket megfejtellen feltevések által magyarázza. A magyarázat, amelyet általa nyerünk, nem is lesz soha az egyetlen lehető, hanem csak egy a lehetők között. A feltevéseknek csak addig van létjogosultságuk, ameddig a munkát segítik (munka-hypotézis), de a tények észlelését nem befolyásolhatják, mert -akkor téves szemlélet, hamis fikciók, vaskos ostobaságok jöhetnek lei s a tévutak olyan labirintusába kerülhetünk, amely tönkre teszi tudományos hitelünket, egész munkásságunk érdemét és értelmét. A feltevések mindig csak eszközök, de sohasem célok. Sajnos, a kritikátlan tömeg könnyebben fogadja be a felszínes tévedést, mint a komor és nehézkes igazságot. A tévedés azonban sokszor lelkiismereti eltévelyedéssel jár egyült, elvesztjük lábaink alól az igazság és tárgyilagosság talaját s a tudomány élősdije, gyökerét rágó pusztító, ártó lényévé válunk. A feltevés mindig csak azt mondja: hátha és sohasem azt, hogy ez az igazság. A tudós Newtonnal együtt mindig állítja: »Hypotheseos non fingó.« A feltevések logikai formulákat adnak csak, pedig »régen tudott dolog, hogy a logikai formulákból és törvényekből (amelyeket közönségesen dogmáknak nevezünk) nem fakad egyetlen életrevaló gondolat« (R. y Cajal). Ha dogmák terhelik meg a világot, hihetetlen dolgok történhetnek: Giordano 'Bruno máglyahalált halt, meri a Kopernikus-rendszert hirdette; Gallileo Galilei felfedezte a Jupiter bolygó mellékbolygóit (holdjait) s Clavius jezsuita páter álarcos gúnymeneteket rendeztetett »tiszteletére«, mert a jcruzsálemi főtemplomban hétágú gyert3'alartó van s hét bolygónál több nem lehet, mert megdől a »széni szám« fogalma. Egy amerikai baptista prédikátor szerint pedig: ha a mikroszkopium mást mulat, mint amit a Biblia mond, úgy a mikroszkopium hazudik. Omár kalifa az »alexandriai könyvtár« felgyujtásakor így szólt: »Erre a könyvtárra semmi szükség sincsen, mert vagy az van benne, ami a Koránban s akkor fölösleges, vagy nincsen meg benne az, ami a Koránban van s akkor haszontalan«. A tudomány célja a megismerés $ a megismerés nem egyéb, mint önmagunk jelentésének a tárgyban való felismerése. »Minden •megismerés egy nagyszerű találkozás: a szellem két ágának összeérése, egyik az ismerő alanyban, másik az ismereti tárgy-
