Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-10-08 / 79. szám
1932. október 8. »KOMAROMI LAPOK« 3. oldak meg kellett fizetnünk az utat, ezt a prágai potyautazást sérelmesnek tartjuk a jogegyenlőség alapján. Nem mintha pont Prágába kívánkoznánk, hanem ránk férne egy kis vakáció, — mondjuk — a Magas Tátrában, ahol szép az ősz melankóliája és egyenesen pompás a tél. Reméljük, hogy Stunda képviselő más számlát nem kapott. A pilzeni korsók és a jó virslik számlái ki vannak egyenlítve. Bár Gutának akkor rossz hírét költötték egy-két fegyelmezetlen magyarral kapcsolatban, de ez kicsiben hasonlít a szentgáli kalandhoz, amikor még magyar őseink nyereg alatt puhított rostélyosokkal ruccantak át Svájcba egy kis akkori jó valutáért és így a szentgáli apátságot is meglátogatták, mintázta kolostor krónikája megőrizte a jámborés együgyü Heribáld f átér elbeszélése alapján. De hát vitézlő őseink nem kaptak erről számlát, hanem ellenkezőleg, maguk nyújtották be és azonnal le is számítolták nekik. Ebben a gazdasági válságos világban ekkora számla feltűnést kelt, de ha azt az agrárpárt címére küldik meg, ott ez icipici kis bagateli összeg, mivelhogy ez a pártkassza kimeríthetetlen. Tehát reméljük Hula úrral együtt, hogy fizet is. Költségvetési provizórium terve merült föl a politika horizontján, mert a képviselőház egybehivásának ideje még mindig bizonytalan és ha a törvényhozást össze is hívják, már nem marad annyi idő, hogy az állam költségvetését törvényes határidő alatt tető alá hozzák. Mikor a képviselőház július hóban sok eredménytelen pártközi tárgyalás után hirtelen bezárult, akkor mindenki arra gondolt, hogy majd szeptember elején folytatják a törvényhozói munkát és a pártok között áthidalhatatlannak látszó ellentéteket felidéző súlyos kérdések megoldást nyernek. A kormány azt hirdette, hogy legkésőbb szeptember közepén összeül a képviselőház, azonban még ma sem tudják biztosan, hogy mikor kezdik meg a munkát a képviselők, akik különben sem igen erőltetik meg magukat a törvényhozói munkában, Az idő múlik és a kormány nem tud az őt támogató koalíciós pártok között harmóniát teremteni, sőt minél tovább halasztgatjaja képviselőház öszszehivását, annál bonyolultabbá válik a helyzet, amiből azután egyáltalában lehetetlen lesz a kibontakozás. A függő kérdésekhez most a mindenek előtt legaktuálisabb kérdés, az állami alkalmazottak fizetésleszállitási kérdése csatlakozott, aminek megoldása széteséssel fenyegeti a koaliciót, mert a külömböző pártérdekek ebben a kérdésben is legyőzhetetlen akadályokat emelnek. A pénzügyminiszter az 1933. évi költségvetés kiegyensúlyozására elkerülhetetlenül szükségesnek tartja a fizetések csökkentését és ahelyett, hogy más irányban keresne fedezetet a deficit pótlására és ahelyett, hogy az államnak különböző holt beruházásainál érvényesítené radikális módon a takarékosság elvét s azokat a költségeket szüntetné be, amelyek a semmi hasznot sem hajtó külügyi reprezentálás fedezetére szolgálnak, a t'sztviselők'.verejtékes kenyeréből akar letörni egy darabot, hogy a költségvetés deficitét eltüntesse. A pénzügyminiszter e terve nagy felháborodást vált ki az összes pártokban, polgári és szocialista pártok egyaránt lehetetlennek tartják annak keresztülvitelét s mégis arra törekszik a kormány, hogy ezt a tervet ráoktroálja a pártokra. A kérdés miatt máris a koalíció bomlása mutatkozik. Egyes pártok a legridegebben elzárkóznak a Megérkeztek az új ^ |iéi és lányba télibabátob | az eddiginél sokkal nagyobb választékban. Kötött áruk, bőröndök ésférfi divatcikkek szin- II íén nagy választékban. "Kertész J Jenő ^%l~Bai Ei~ szerencsétlen terv elfogadása elől s úgy látszik, hogy hiába kísérli meg a miniszterelnök a pártok vezéreivel való tárgyalást, igyekezete meddő marad és a kérdés megoldást nem nyer. A pártok között nem sikerül megegyezést elérni s ma már annyira megromlott a helyzet, hogy itt van október közepe s még mindig nem képes a kormány a törvényhozást összehívni. Hát bizony ez szomorú állapot és a tehetetlenségnek akkora mértéke, hogy épen ideje volna már más kormánynak átvenni az ügyek vezetését, amelyet az Udríal kormány egyáltalában nem tudott a kellő mederben megtartani, sőt programtalanságával kaotikus állapotokat teremtett. Ez a tehetetlenség oka annak, hogy az állami költségvetést ebben az évben már nem tudják letárgyalni s csak provizórikus előirányzat fog állani rendelkezésére a kormánynak, amely az állami életet meg fogja bénítani s az állami gazdálkodásnak gátakat és akadályokat emel. S a mai helyzetben még jó lesz, ha a provizóriumot is megkaphatja a bukását régen megérdemelt csehszlovák kormány. mmmmammma» könnyű, kiadós táplálkozásra van szükségük. Nehezen emészthető zsír nem való öreg gyomornak. Ezért lujMtncuCfműidig Visszaballagunk, mint a rák. Nem lehet reggel 8 óra Most már 5 óra után nek fel a távíróban. előtt telefont használni ősszel és télen, ajánlott és expressz leveleket sem vesz-Komárom, — október 7 A legnagyobb nyilvánosság elé kívánkozik a posta és telefonszolgálat ügye, amely közérdeket képvisel. Most ezen a téren olyan visszafejlődések történtek, — készséggel ismerjük el, hogy nem a helyi postatáviró vezetősége kezdeményezésére — amelyek a várost visszalökik a falu színvonalára. Ott ugyanis annyiban vannak jobb viszonyok, hogy a postai szolgálat nem délután öt óráig, hanem hat óráig tart. Az, hogy a téli hónapokban a telefonszolgálat reggel 8 órakor kezdődik, nem egyeztethető össze egy város kereskedelmi életével. És Komáromban októbertől április elsejéig nem lehet telefonon senkit sem felhívni és nem lehet interurbán hívásokra sem válaszolni, ami sűrűén történik meg. Nyilvánvaló, hogy ez nem városi, hanem falusi állapot és mintha ezzel bizonyítani akarná a postaigazgatóság azt, amit a közigazgatásban megcsináltak, hogy városok nincsenek, hanem csak faluk, ahol a biró és a kisbiró az úr, a pógár pedig csak arra való, hogy fizessen rogyásig. Csodálatos, hogy a postaigazgatóság ezen az egy órán takarékoskodik, aminek semmi értelme sincsen. Komáromban pedig, ahol elegendő számú személyzet áll a posta rendelkezésére, ez igazán nem jelent sem megtakarítást, sem pedig munkatöbbletet, mivel a nyári évszakban reggel hét órától kilenc óráig tart a telefonozási idő. Meg kell jegyezni, hogy még ez is kevés, mert a telefonszolgálatnak legalább is éjfélig kellene lennie minden húszezer lakosú városban, ahol éjjel is élnek az emberek és nem feküsznek le a tyúkokkal. Az, hogy a telefonszolgálatot a közegészségügy, közigazgatás, közbiztonság, tűzrendészet nagy érdekei követelik, talán szintén nem mellékes. A másik intézkedés pedig egyenesen megdöbbentő. Eddig a nyolc óráig feladott levelek el is mentek az éjjeli vonatokkal. Most ajánlott és expressz leveleket a posta csak délután öt óráig vesz fel, a hivatalos órák tartama alatt és a távirón nem lehet ilyeneket feladni, amit idáig egész kilenc óráig lehetett. Ha ez nem rákszerü visszafejlődés, akkor semmi sem az. Hány iroda van Komáromban, mely levelezését nem bonyolítja le a délután korai óráiban, hanem az esti órákban! Ezek most arra vannak ítélve, hogy leveleik nem mennek el aznap, hanem a postán maradnak másnap reggelig. Ezek után nem is következhetik más, mint visszatérés anno 1832, amikor egy levélhordó járta be a várost és ha nagy volt a sár, a leveleket visszatette tarisznyájába, megvárta mig a sár meg'Sßj&äsit KIADÓS. TISZTA MÖVÉNYZSIRT fagy és közlekedni lehet a város külső részeivel. Valóban sok dolgot megértünk már, de az ilyesmi igen megrendíti a postába, mint intézménybe vetett hitünket. Tudjuk, hogy ez is felsőbb intézkedés, de ha ezeket az intézkedéseket bíráljuk, meg kell állapitanunk, hogy olyan emberek csinálhatják, akik nem jártak még vidéki városban. Reméljük, hogy ez az állapot csak átmeneti és nem hisszük, hogy Komáromban már délután öt órakor álomba merülne a posta, amelynek a postai forgalom érdekében a napi munkát még a kései órákban is pontosan kell elvégeznie. Mint furcsaságot említjük fel, hogy a napokban visszaérkezett egy kereskedőnek a levele, felbontva, azzal a jelzéssel, hogy a pozsonyi postahivatalhoz már nyitott állapotban érkezett Zárt levélről, tehát levéltitokról van szó. Jó lenne megtudni, hogy kinek a kíváncsisága nyitogatja ki Komárom és Pozsony közt a magánleveleket. Ennek a körmére kell koppintani, de olyan kiadósán, hogy egész életére megérezze. Két hétig fog tartani a komáromi esküdtszéki ciklus. A lévai arzénkeverök ügye. — Családi drámák a törvény előtt. — Gyújtogató falusiak. — A kerületi bíróság őszi esküdtszéki ciklusa igen érdekesnek Ígérkezik. Különös érdeklődésre tart számot az, hogy ezen fogják tárgyalni a lévai arzénnel mérgező asszonyok ügyét, miután a vizsgálatok ez ügyben befejeződtek s az anyag az ügyészség, illetve a bíróság kezében van. Az esküdteket kisorsolták s a ciklus hétfőn, i 0-én kezdődik meg. E napon kezdik tárgyalni Madarász István bátorkeszí munkás gyilkossági bünpörét, valamint másodrendű vádlottként Dukán Franciska ügyét, akit gyilkosságra való felbujtással vádol az ügyészség. Madarász István a vád szerint, Dukán Franciska szeretője volt s mivel Madarásznak volt felesége is, összebeszéltek, hogy Madarászáét elteszik láb alól. Madarász több Ízben kísérelte meg, hogy megölje feleségét. 1930-ban mérget kevert az ételébe, 1931-ben kútba lökte. Mindkét esetben megmenekült az aszszony a bestiális férj gyiikossági kísérlete elől, végre a férjnek mégis sikerült aljas tervét véghezvinni s egy este kicsalta feleségét a gyümölcsőskertbe, ahol először agyonverte, majd felakasztotta egy fára, az öngyilkosság látszatát keltve. Rábizonyult a gyilkosság, amit a csendőrség előtt bevallott, a vizsgálóbíró előtt azonban már mindketten tagadtak. — A második ügy Lippo Ferenc kurali napszámos gyujtogatási pőre. A harmadik szándékos emberölés ügye. Kovács Ignác Bucskó, komáromszentpéteri cigány egy vonó miatt agyonverte Lakatos Jánost. A következő ügy megint egy családi tragédia. Lakatos Lajos 20 éves csatai munkás viszonyt folytatott Lakatos Gergelynével s hogy megszabaduljanak a férjtői, agyonverték. Kisiklott a csallóközi vicinális Szerdán délután a Pozsonyból Komárom felé indított csallóközi helyi vonat két kocsija Ekecs állomás közelében kisiklott. Szerencsére csak a személykocsikhoz kapcsolt tehervagonokról volt szó, amelyek azonban rádültek a pályatestre s az utazóközönség körében nagy riadalmat okoztak. Súlyosabb szerencsétlenség nem történt, a kocsikat megfeszített munkával sikerült visszaállítani a sínpárra s a vonat késéssel folytatta útját. Tekintve a csallóközi vonatok sokszor kifogásolt lassú menetidejét s a tipikusan vicinális közlekedést, a kisiklás különösnek tűnik. A vizsgálat megindult. Fényképészeti készülékek, filmek és papírok Hacker és Neufeldnél.
