Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-10-05 / 78. szám

4. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1932. október 5. hm ,n inrn-^ ' «II H-g-— — i. iragj*a»Ba>M«s*.-.-. • fcLjo«JCt«5 Vadászat a „szellemhajók“-ra. Az Egyesüli Államokban megtartott »Nemzetközi tengerészeti kongresz­­szus«-on szóba kerültek a szellem­hajók is, amelyet a babonára köny­­nyen hajló tengerészek mindig bizo­nyos rettegéssel, le nem győzhető bor­zongással emlegetnek. A hajósok jól tudják, hogy nem ki­sértetek, nem szellemek vezetik a ha­jókat, amelyek váratlanul fel-feltün­­nek az óceán látóhatárán, hogy az­után csakhamar elsuhanjanak a sem­miségbe. A tengerészek tudják, hogy a »szellemhajók elpusztult hajók ron­csai, amelyek utas nélkül, személyzet nélkül, mint a szelek és hullámok te­hetetlen játékszerei bolyonganak a ten­geren. De azért ha a »szellemhajó« sötét foltja megjelenik a távolban, a hajósok keresztet vetnek magukra és gondterhesen megcsóválják fejüket: ez nem jót jelent. Lehet, hogy a viharra gondolnak, amely a büszke óriásból ilyen akarat­nélküli, hitvány roncsot csinált. Vagy lehet .hogy az a sok összeütközés jut eszükbe, amelyeket ezek a gazdátla­nul bolyongó »kisértethajók« okoztak. Mert bármily hihetetlenül is hangzik, száz és száz ilyen magára hagyott, félig elpusztult hajó kóborol a nyilt óceánon állandó veszedelmére a ten­geri közlekedésnek. A nemzetközi értekezlet elhatái’ozta, hogy a hajósoknak ezeket a rémeit és veszedelmeit elpusztítják. A »Seneca« amerikai, és a »Terror« angol páncé­los cirkáló kapták a megbízást, hogy fogdossák össze, vagy robbantsák fel, süllyesszék el ezeket a gazdátlan ha­jókat. A feladat megoldására három évet állapítottak meg. A bizottság ugyanis tudatában volt annak, hogy a dolog nem könnyű. Először is nagyon sok az ilyen »kisértethajó« száma, má­sodszor pedig az időjárás, amelynek minden változása: a forróság, az eső, hó ,fagy. szélvész éveken át megpró­bálta erejét a roncsokon, kemények­ké, szinte elpusztithatatlanokká ková­csolta különösen a faalkatrészeket. Mert ezek a »kisértethajók« éveken át bolyonganak a tengeren; sőt elve­tődnek az egyik óceánról a másikra. A tengerészek például jól ismerték a »Silicos« nevű mexikói vitorlást, amely 1848-ban egy rettenetes tájfun­ba került. A rettenetes vihar letépte vitorláit, ledöntötte árbocait, a fedél­zetet szinte lesimitOita. A legénység el­menekült és a hajóroncs nyolcvan év­nél tovább kóborolt a tengeren. 1929- ben az amerikai »Mac Ivinley sze­mélyszállító gőzössel összeütközött, an­nak egyik oldalát benyomta és a meg­sérült hajó csak nagy erőfeszítéssel tudott elvánszorogni a legközelebbi ki­kötőbe. Akkor ágyunaszádot küldtek k i a hajó elpusztítására, de az eltűnt. Most végre sikerült felrobbantani. A »szellemhajók« összefogásával, el­süllyesztésével végzett a két hajó; il­letve letelvén az 1929-ben kapott meg­bízatást, a kiküldetés eredményéről beszámoltak. Sikerült megkeríteni és elsüllyeszteni a »W. G. Sargent há­­romárbócost, amely 1891-ben futott ki értékes rakománnyal a kaliforniai öbölből és azután eltűnt. Hét évig nem tudtak róla semmit, mig egyszerre az­után Uj-Zeeland vizein tűnt fel. Ek­kor már roncs volt. A főárbóc kereszt­ben feküdt a fedélzeten. Vitorlái ron­gyokban lógtak le. Élőlény nem mu­tatkozott. A hullámok vitték tovább. Hajósok a »W. G. Sargént« roncsait hol Ausztrália, hol India, majd Japán, azután Észak- és Dél-Amerika, ké­sőbb Afrika közelében látták. Ta­pasztalt tengerészek összevetve a je­­jelentések adatait, megállapították, hogy a hajóroncs egynéhányszor meg­kerülte a földet. Évekkel ezelőtt a brazíliai »Jason« áruszállító hajó a karábiai tengeren egy váratlanul feltűnt, egészen feke­tére festett oldalú hajót látott maga felé közeledni. A fedélzetről ágyuk fe­nyegető torka meredezett feléjük. A hajó nevét nem tudták sehol felfedez­ni. Ismertető jelzés sem látszott. Élő lény nem mutatkozott. Már azt hitték, hogy van Staatennek, az elkárhozott bolygó hollandinak rémhajója tart fe­léjük. A megrémült babonás matró­zok csak húzódozva ültek bele a mo­torcsónakba, amelyen a kapitány a kóborló hajóhoz vitette magát. Mikor azután a fedélzetre mentek, az egyik kabinban három hullát találtak. Sza­naszét fegyverek hevertek. Valószínű­nek látszott, hogy kinai vagy maláji kalózhajóra bukkantak, amelynek fel­lázadt legénysége a kapitányt, tiszt­jeit lemészárolta, ami pénz ,érték volt, azt elrabolta, azután elmenekült. A »Terror« gondoskodott róla, hogy egy rémhajóval kevesebb bolyongjon a tengeren. Volt hajó, amelyen húszezer hol­land forintot találtak. Úgy látszik, egy orkán alkalmával a személyzet elmenekült és a hajó pénztáráról a nagy sietségben megfeledkezett. A megsérült hajó nem süllyedt el, évekig hánykolódott a tengeren, mig most végre a tenger fenekére került. A »Seneca« és a »Terror« egyelőre befejezték munkájukat és bár sok »szellemhajót« elsülyeszlettek. vala­mennyit nem pusztíthatták el. Még maradi bőven a hasonló feladattal legközelebb megbízandó hajók ré­szére. — Tisztviselők tánckurzusa. Az állami és magántisztviselők szokásos őszi tánckurzusa okt. 12-én este fél 9 órakor kezdődik Kominek tánciskolá­jában (Dózsa Vigadó). E kurzus egészen kezdők és haladók részére van. Tanítva lesz: Tangó, Vals, Slow­fox mint uj tánc, Quickstey passo­­doble és Biguine. E kurzus zártkörű. Aki meghívásra igényt tart, jelentkez­zen Kominek tánctanárnál. Minden szombaton este és vasárnap délután tánc. 511 — Az ipari és kereskedelmi to­vábbképző tanfolyam előadásai. Szombathy Viktor iró a Sz. M K. E. titkára tart előadást október 7-én az ipari és kereskedelmi továbbképző tan­folyamon. Az előadás bevezetője annak a sorozatnak, melyben Szombathy Vik­tor a hihetetlen érdeklődést kiváltott, s ma már 80 hallgató részvételével tar­tott továbbképző tanfolyam igazgatósá­gának felkérésére a magyar nemzeti és a világirodalmat fogja népszerűén ismertetni. A tanfolyam hallgatói az iparos és kereskedő, valamint e pályák iránt érdeklődő magyar ifjúságnak ab­ból a rétegéből kerültek ki, akik a szakmabeli kérdések iránt való komoly tanulmányi készségük mellett az álta­lános műveltség szerzés minden alkal­ma iránt melegen érdeklődnek, mert intelligensek ahhoz, hogy megértsék, fogy az ipari és kereskedelmi pályán is szükségük van minden irányú is­meretre, amely a műveltséghez- tarto­zik Örvendetes és dicséretreméltó, hogy a tanfolyam igazgatósága a hallgató­ság állandó figyelmét szaktanulmányai tárgykörén túl kiterjeszti a magyar irodalom népszerűsítésére is. Szotn­­baihy Viktor első előadásának cime: Magyar irodalom — magyar művelt­ség. Az élvezetesen szórakoztató és nevelő célú előadás iráni a hallgató­ság között nagy érdeklődés nyilvánult meg máris. Az előadáson csak a tan­folyam beiratkozott hallgatói vehetnek részt. A későbbi előadások megtartá­sára különböző szak és általános mű­veltségi kérdésekben, a tanfolyam igaz­gatósága más szakembereket is fel fog kérni. — Berger F. Vilmos csemegeüzle­tében Komárom, Városház-u. állandóan friss zsámbokréti teavaj. Sajtkülön­legességek. Dessert bonbonok. Torta- és ostyalapok. Rák, kaviár, olajos és pácolt halak, valamint a legfinomabb francia Oliva olaj. Hornimans angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, likőr­különlegességek. Asztali fajborok,Mumm és Pommery francia pezsgők. Graham kenyér és Karlsbad! kétszersült. A legfinomabb fajkávék naponta fris­sen pörkölve, valamint Hág coffein­­mentes kávé kapható. — Amikor a csősz elalszik. Lámi Éliás Bátorkeszi község mezőőrét az abnormis nagy meleg kissé eltikkasz­totta és leült pihenni az ut szélére. A nagy melegben azonban nem sokáig bírta az ébrenlétet és hamarosan el­nyomta az álom. A csősz szunyókálá­­sét valami szemfüles tolvaj fölhasználta és a csősznek ellopta a tárcáját, amely­ben pénzén kivül az iratait is tartotta. Ez az eset nagyon elkeserítette a kár­vallott csőszt. Különösen az iratait saj­nálta. A becsületes megtalálónak, azaz tolvajnak volt azonban annyi tisztes­sége. hogy a tárcát és az iratokat a következő este a tolvaj bedobta a csősz udvarára, Így hát most már csak a pénze után kesereg a csősz. A csend­őrség a megejtett nyomozás alapján a lopással Lakatos' Veront gyanúsítja, aki ellen meg is indították az eljárást. — A telefonszolgálat Komárom­ban október elsejétől kezdve ismét reggel 8 órakor kezdődik. A telefon­­előfizetők egyöntetű kívánsága, hogy mint eddig is, 7 órakor már használni lehessen a ielefont s ne szenvedje a közönség a nagyon is vidéki izü nyári és téii időszámítás keserveit. Ha már egész éjjel nem tart szolgálatot a telefon posta, legalább a reggeli szol­gálat kezdetének idejét helyezzék hét órára, hiszen valószínűleg számtalan előfizető van, aki éppen a nyolc órai munkába indulás előtt szeretné telefon­hívásait elintézni. Tisztelettel kérjük a telefon szolgálat 7 órai kezdetét — Gyújtogatással vádolják. Kúrál községben tűz ütött ki és Bélik Károly kurali lakosnak négyezer koronát érő szalmakazla elégett. A csendőrség a nyomozás során arra a gyanúra jött rá, hogy a tüzet gyújtogass okozta és a gyújtogatással Sloska András kurali fölemivest vádolja, aki azonban erősen tagad. — Elitéit kommunista gyűjtők. A párkányi járásban több kommunis­tát pár napi elzárásra ítélt a rendőr­­biztosság pártcélokra való pénzgyüjtés miatt. — A szellőben kezdődött és a kórházban végződik. Néhány ké­­méudi legény kiment szórakozni a szöllőbe. Ott kissé jobban felöntöttek a garatra úgy, hogy a szöllőből haza­térőben veszekedett kedvük támadt. Ebben a fékezhetetlen jókedvükben aztán bent a faluban éktelenül elkezd­tek dörömbölni Szalay Ignác házának kapuján. Ez a vad dörömbölés éktelen dühbe hozta Szalayt, aki fiával, Szalay Vidorral kirontott az uccára a rend­zavarok közé és azok közül Ujváry István nevű legényt az apa fejszével, a fiú kapával úgy megsebesített, hogy súlyos sérülésével a kórházba kellett vinni. A két Szalayt letartóztatták. — Gyilkossági kísérlettel vádol­ják. Juhász Pál tibádi lakost a csend­­őrség letartóztatta, mert azzal vádolják, hogy a vele haragban levő nagybáty­jára, Juhász józseí föídmivesre rálött. A letartóztatott vádlott ezt erősen ta­gadja, de a bizonyítékok ellene szólnak. — Autokarambol. A Somorja és Nagymagyar között közlekedő Heim Ede tulajdonát képező autónak hátul­ról neki ütközött Bartók csörgepusztai földbirtokos autója. Az összeütközés a sürü autoforgalom által fölvert átlátha­tatlan porfelhő miatt történt. A somorjai autó megrongálódott és az utasok ki­sebb nagyobb sérüléseket szenvedtek. — Amikor a cigány verekszik. A muzsikus cigányok általában nagyon békés népek és a józan, sőt még a részeg mulatozótói is igen sokat el­tűrnek azért a kis pénzért, amit muzsi­kálás közben keresnek. Éppen azért nagyon meglepő az a hir, hogy a párkányi cigányok megverték az ottani volt másoübirót. Bizonyosan sokat mó­kázott velük, vagy egyébként haragí­totta magára, különben nem verték volna meg. A dolog úgy történt, hogy Benke Vince volt párkányi másodbiró az egyik éjjel csendesen ballagott ha­za, amikor összetalálkozott a szintén hazatérő muzsikus cigányokkal, akik most alaposan elhúzták a volt biró nótáját, mert a hegedűtokokkal neki­támadtak és több helyen beszakitották a fejét. Sérülései súlyosak. A hegedű helyett hegeoűtokkal muzsikáló cigá­nyok ellen megindították az eljárást. X Kényszeregyezségek és csődök Szlovcnszkóban és Ruszinszkóban. Lakatos Mitra és neje gazdálkodók Gyeskovce, Beregszász mellett, Fried­mann Sándor vegyeskereskedő Kurima, Wagenhoffer Ferenc és neje gazdál­kodók Sazdic, Komárom mellett, Gart­ner Rudolf vegyeskereskedő Nagyszom­bat, Bodnár József és neje gazdálkodók Haniske, Necsss Ottokár Ferenc mérnök Pőstyén, Necsas Angéla magánmérnök Pőstyén, Schwarz Oszkár nagybirtokos Nagymihály, Vodicska Konstantin szál-Elsörancjú minőséget és kiváló hangot jelentenek Kérjen díjmentes árjegyzéket Kényelmes fizetési feltételek Használt hangszerek cserélése Gyári lerakat: FLEISCHMA^N és STERN Komárno, Jókai utca 22. 498 Bútoráruházában. lodás Pőstyén, Tóth Vince gazdálkodó Diósförgepatony, Hodzsa Sándor ma­gántisztviselő Pozsony, Rónai Károly vegyeskereskedő Varannó, Grünfeld Hermann vegyeskereskedő Homonna, Dobrovodszki Ferenc szállító Zsolna, Zágár Jakab, vegyeskereskedő Pozsony, Antalkovics Vince és neje gazdálkodók Lőgérpatony,Pál Géza csemegek. Érsek­újvár, Cicutó Romoló Trencsén, Kozák György kőmivesmester Eperjes. — Csődök: Steinberg Henrik konfekciős Tőketerebes, Gross Sámuel rövidáru kereskedő Szécső, Stern Ferdinánd kon­­fekciós Eperjes. H a ii g © s M ozi Köpenicki kapitány Hangos vígjáték. Max Adalbert. A szemfüles cipészmester beöltözik kapitányi uniformisba, az uccán talál­kozik egy katonai járőrrel, rendelkezik velük, vonatba szállnak és Köpenick városa pénztárát lefoglalják. Megtévesz­tik a város polgármesterét, a tanácsot és az egész világ nevet a csinytevő szélhámoson, aki az uniformis varázsát felhasználta a közigazgatás és rendőr­ség felültetésére. A köpenicki kapitány figurája hangos filmen is megelevene­dik, az álkapitányt Max Adalbert fé­nyesen alakítja. Richard Oswald ren­dezte a nagyszerű vígjátékot, mely hűen tükrözi vissza a háború előtti tekintély­tisztelő rendszert. A film korképnek is beillik és sokat vett át Carl Cuckmayer Köpenicki kapitány című szellemes sza­tírájából. Bemutató csütörtök és pénte­ken a Modern moziban. őfelsége parancsol Willy Fritsch és Nagy Kató. Diadalmas filmoperett pénteken kö­vetkezik a Modern mozi műsorán. V ilágnyelvek magántanulás utián való elsajátításra alkalmas nyelvtanok: Schidlof dr. „1000 szó“ médszere 10 füzet gytljUmappában Angol nyelvtan Ki 39.— Francia nyelvtan Kő 39.— Német nyelvtan Kő 52.— Olasz nyelvtan Eő 52,— Spanyol nyelvtan Kő 52,— Kapható: Spitzer Sándor könyvkereskedésé­ben Komárom, Nádor-utca 29 szám ügyvédarai flg inébe I ilS f „Drazobné ozná­­menie a drazobné podmienky “ nyom­tatványt Rsz. 18 d. alatt szállít a SPITZER féle könyv­kereskedés Komárom, Nádor ucca 29. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents