Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-10-01 / 77. szám
»KOMÁROMI LAPOK« 3. oldat. 1932. október 1. ban ma ne méltóztassék adó nélkül kalkulálni, mert csak úgy kipökni az asztalra százezres jövedelmet nem lehet anélkül, hogy az adófizetéssel is tisztába ne lennénk. Oh milyen boldog burzsoák lennénk, ha a Nádor ucca aszfaltján százezres jövedelmek szoknyáit és kalapjait, meg felöltőit fujdogálhatná az ősszi szellő! Azonban Komárom nem ilyen szerencsés. Ide nyugdíjasok özönlenek, akik megvesznek egy egy viharvert régi házat és annak kuckójában merengenek a régi időkről, mig a kézbesítő meg nem zavarja álmodozásukat és nem kézbesíti nekik a jövedelemadó kivetést, amelynek egyik tétele — mondjunk csak egy számot — 800 korona és a másik tétele a jövedelem-Saját tudósítónktól. Sok vig és szomorú riportot irtunk már, de az alábbihoz hasonlót nem igen sokat. Ott kezdődött a dolog, hogy Havasi Gyula párkányi aranyművesnek dolga akadt Érsekújváron. Amikor a dolgát elvégezte, egyik ismerősével, Haulik Lajossal mulatni ment és gyorsan ürültek a poharak. A város egy másik vendéglőjében mulatott Kulina Gyula kertész Szekeres János nevű barátjával nők társaságában. Éjfél már elmúlt, amikor haza akartak menni és körülbelül a zsidótemplom előtt lehettek, amikor szemben találkoztak Havasi Gyula párkányi aranyművessel és társaságával. A fölvett jegyzőkönyv szerint Havasi ittas állapotban kötődni kezdett Kulináékkal. Eleinte csak szócsata volt közöttük, de hamarosan verekedni kezdtek és elő kerültek a kések. Kulina erősen a hátába szúrt Havasinak, akinek a hátából erős sugárból ömlött a vér. Nagy lett erre a riadalom, mert Havasi nagy fájdalmában igen sokszor felorditott. A csoporthoz mind több és több kiváncsi csatlakozott. Az erősen vérző aranyművest Hauiik átkarolta és a Városház uccában lakó Frank dr. orvoshoz akarta cipelni. Történetesen ugyanabban az uccában la-Saját tudósítónktól. Röviden jeleztük már, hogy a város számvevői hivatala az idén a törvényes idő pontos betartása mellett készíti el a város 1933. évre szóló költségvetését. A költségvetés már elkészült, sőt a tanács elé is terjesztették, amely érdemben a legközelebbi ülésén fog ezzel a fontos üggyel foglalkozni. A számvevőség által elfogadásra javasolt költségvetés ezúttal is rendes és rendkívüli költségvetésből áll. A jövő évi rendes költségvetés szükséglete 9.802.820 Kő OG f-t tesz ki, amelyre rendes fedezetül 7,786.7.54 Kő 75 f-t vettek föl a költségvetésbe. A hiányzó fedezeti összeg ezszerint kitesz 2,016.065 Kő 31 f-t, amely hiánynak fedezetére a következő számvevőségi javaslatot terjesztik elő: kivetendő városi pótadóban 180o/o, amely a házbéradó és a többi egyenesadó után kivetve összesen kitesz 1,036.900 Ke 90 f, a községi pótadók aktív hátraléka az előző évekről 340.536 Kő 25 f, adópótlék 320 korona a munkanélküli alap javára. Ma drága városatyánk, tessék tudomásul venni, hogy Komáromban minden olyan adózó, aki pár száz korona jövedelemadót fizet, — tehát a jobb keresetű munkás is, — hiszen ők tanúsíthatják ezt elsőkézből: megfizeti ezt a munkanélküli pótlékot A százezres jövedelmek százszázalékos pótlékot. Akkor tehát el tetszik hibázva lenni: hiszen örülnie kellene minden munkásnak, hogy vannak százezres jövedelmek még, amelyeket itt már leszüretelt a gazdasági válság. Mi azért nem vagyunk rossz burzsoák, ha nincs is százezres jövedelmünk, de a népkonyhára csak azért is adakozunk! Voila! • . mmmm. Komárom, szeptember 30. kik Frank dr. ügyvéd is és természetesen a részeg társaság eltévesztette, mert különben meg se irnók az esetet •és az orvos helyett az ügyvéd háza elé mentek és ott kezdtek dörömbölni és csengetni. Az álmosan fölriadt ügyvéd kezdetben nem tudta miről van szó, de amikor megtudta a tévedést, sok idejébe került, amíg meg tudta magyarázni a kótyagos tömegnek, hogy ő doktor ugyan, de gyógyítani nem tud. Megértette velük, hogy az orvos a szomszédban lakik. A 20—30 főre emelkedett tömeg erre az orvos kapuján kezdett dörömbölni. Az emeleten lakó orvos már egy félórája hallotta a zajt az uccáról, nem sejtette, hogy a dörömbölés neki szólt és nem nyittatott kaput. Erre a türelmetlen tömeg bezúzta a kapu üveg ablakait. Közben az aranyműves a nagy vérzés miatt, már a végét látszott járni. Végre az orvos ajtót nyitott és kezelni kezdte a beteget, aki a kötszerek láttára annyira megvadult és annyira kitört, hogy úgy kellett lefogni. Az előbbi gyengeség csak látszat volt és amig az orvos bekötözte, rendőröknek kellett ott asszisztálni. A késelési ügyben megindult a vizsgálat. Komárom, szeptember 30. egyéb aktív hátralék 550.689 Kő 47 f, pénztári készlet az év végén 88.614 Kő —f, összesen 2,016.740 Kő 62 f. s így tiszta maradvány mutatkozik a költségvetésen 675 Kő 31 f. A város rendkívüli költségvetésében felvett szükséglet 5,120.000 Kő-t tesz ki, amelynek fedezetére az uccák rendezésére felveendő kölcsön fog szolgálni. E főtételeket összehasonlítva az 1932. évi költségvetés főösszegeivel, úgy találjuk, hogy a folyó évre fölvett rendes szükséglet nagyobb összeg volt (10,040.844) természetesen a fedezet is (8,079.586). Az 1932. évi költségvetés hiányára 190o/0-os pótadó szolgál fedezetül, ami kerek tíz százalékkal nagyobb az 1933. évre kivetni javasolt százaléknál. A költségvetést a város tanácsának szeptember 30-án délután Csizmazia György városbiró elnöklete mellett megtartott ülésén Herczegh István számvevő ismertette, mely után a tanács határozatilag kimondotta, hogy a költségvetés érdembeli letárgyalása céljából elrendeli a költségvetés sokszorosítását és annak a tanács, pénzügyi bizottság és képviselőtestület tagjai részére mielőbbi kiosztását. Október hó első felében tehát már alkalma lesz a tanácsnak és pénzügyi bizottságnak a jövő évi költségelőirányzattal behatóan foglalkozni és a képviselőtestületi közgyűlés számára kellőképen előkészíteni. Gondolatok a tudományról és művelőiről.*) Irta: dr. Kenessey Kálmán, Ógyalla. A tudomány és művészei gerince a kuliurának. A tudomány az igazat keresi, a művészet a szépet. De az igazi tudomány a jóság jegyében jár, mert jót akar tenni az emberekkel. Farkasordító, kegyetlen fagyos éjszakák köszöntöttek a Kis-Alföldre 1914. év januárius havában. A csonthóra fagyott dérvirágok fagyasztó csillogással verték vissza a téli Hold hideg, kékes fényét. Bundába burkolódzva mégis ott dolgozott a spektroszkóppal felszerelt nagy látcsöve mellett az »Öreg úr«, Konkoly Theyc Miklós, a magyar csillagászattan atyamestere, minden korok egyik legzseniálisabb csillagfizikusa éjszakárói-éjszakára. A Hold szinkép-telvételeit végezte, hogy megtudja: milyen kristályos kőzetekből épült fel Földünknek ez a bolygója. De alig piheni ki az éjszakai fáradalmakat, laboratóriumában folytatja a kutatást: méri a különböző ősgránitok, ősguliszok viszszavert fény-spektumát. Méri és öszszehasonlítja a Hold-megfigyelésekkel, mert a két színkép egyezősége adja a Hold, illetve a Föld életkorát és ezek a vizsgálatok megadják Wegener elméletének egyik igazolását. Konkoly Thege Miklós itt fáradott és küzdött ógyallai otthonában, mig a halál félbeszakította munkáját. — Wegener pedig hősi halált halt a tudomány érdekében Grönland jeges mezőin, ahol a csonthóra fagyott dérvirágok fagyasztó csillogással verték vissza a téli Hold hideg, kékes fényét!... Az Alpok glecser-jegébe vájt laboratóriumában, ahol a jégréteg adta a sugárszűrő-közeget — végzett sugárzási mérések új kozmikus sugarak felfedezéséhez vezettek, amelyek távoli csillagvilágok sugárzó-energiáit hozzák Földünkre. Hogy ezeket közelebbről megismerhessük, gömb-labolatóriumával már két ízben repült fel Piccard professzor a sztratoszférába, ahol 50—60°-os hideg mellett csak vízszintes légáramlások vannak. Éjt, napot egybetéve dolgoznak a tudósok, hogy minél jobban megközelítsék a való élet tényekben megnyilvánuló igazságait, amelyek öszszességét nevezzük ismeretnek. Az ismeret az emberi szellem önfenntartásának egyik alapvető ténye. »Nem mulatság és nem is magánszorgalom eredménye, hanem a létnek és nem létnek a kérdése, mert világunk az igazság alapgondolatán épül fel s ezért csak az tud benne megélni, aki igaz és nem igaz között különböztetni tud.« Az ismeret úgy jön létre, hogy az öntudat szembeállítja magával a mást és e más-sal szemben megőrzi önmagának azonosságát. Én az vagyok, akinek önmagamat, mint egyéniséget (individuálitást, mástól különbözőt) megismertem — »más« a rajtam kívül álló valóság kozmikus adottsága. Én is, de a más is a Kozmosz egy valósága. Az »én« észreveszi a »nem én«-t (a »mást«), de a »nem én«-nel szemben fenntartja egyediségét, individualitását, — személyiséggé válva (fejlődve) szuverenitását. A »nemén« megértése az ismeret. Az egyes ismereteket a lényeg és a forma, az állandóság és a változás, a mozgás és a cselekvés ,az élet és a halál, az oktörvény és a célszerűség kategóriáiba helyezzük el. Ez az ismeret megalapozása, fundaciója. A részlet-ismereteket aztán egyetlen egységes gondolatközponlba foglaljuk össze, amivel megadjuk az ismereti világnak a rendszerét. Az egyes ismeretek nagy egy*) 1932. IX. !0. A „MAR“ diákűongresszus kulturestjén tartott felolvasás. illik 5 If Ilii fehér, foszfásralranko és vámmentesen 36 Ke, pelyhes 70 Ke. Mintái ingyen küldünk. Sachsel, Budapest 5. Dob-u. 3. RendelésgyűjtSket magas jutalékért 475 keresünk. ségekben való olyan feldolgozását, amely tisztán a tapasztalatra támaszkodik, a jelenségeket, mint tényeket megmagyarázza és összefoglalja: nevezzük tudománynak. A tudomány, mint az ismeretek egységes rendszere, a mindenkori szellemi fejlődés fokán adja a világ megértésének és magyarázatának szellemi alkatát s vele együtt a »világ tiszta képét«. így a tudomány nem egyéb, mint rendszerbe egységesített ismeret s mint ilyen az emberi értelem teljesítményének az összessége. így a tudomány csak egy s a célja nem egyéb, mint a világosság. Részekre csupán szellemi erőinknek és eszközeinknek gyarlósága osztja. Megosztottsága művelőire nézve csak célszerűségi követelmény, de a lényegéhez nem tartozik. A tudomány megosztott részeit nevezzük szaktudományoknak, amelyeket Letörne ndi így határoz meg: »az össztudomány alkalmazása a tudás bizonyos ágára.« — »Egy olyan felsőbbrendű értelem számára — írja Ramon y Cm fal amely ismerné a világ egyetem tüneményeinek összes titokzatos összefüggéseit, megszűnnének a (szak)-tudományok, mert összeolvadnának az egységes Tudományba. — Szemünk az össztudományt óriási fának látná, melynek ágai az egyes részlet-(szak)-tudományok, törzse pedig az az elv, vagy azok az elvek, melyből táplálkozik. A szaktudós hasonlít a levélen ülő hernyóhoz, mely abban a csalódásban él, hogy kis világa egymagában ringatózik a térben; a filozófiai érzéssel biró egyetemes tudós pedig meglátja az ágak sokaságán túl a közös törzset.« A tudományos kutatás nem lesz más, mint az igazság megismerésének folyamata a tényeken keresztül, mint a kutatás tárgyain. A tudós keresi a világosságot, hogy fényénél meglássa az igazságot. »Ö az egyedüli, aki némileg megérti azt a titkos nyelvet, melyen Isten a Természetet megírta; csak ő képes megérteni a Teremtés csodálatos művét s ezáltal az Abszolút kultuszának áldozni, hatalmas alkotásain keresztül azt megismerni, csodálni és imádni.« (R. y. Cajal.) (Folyt, köv.) Ä kisipar mai helyzete és O «O JFJF ® jovoje — szeptember 30. A mindjobban fokozódó gazdasági válság, a munkásosztályon kivül, egyetlen társadalmi osztálynál sem vált ki oly nagyfokú bizonytalanságot és elkeseredést, mint a kisiparos osztálynál, amelynek létfentartási lehetőségei oly annyira összezsugorodtak, hogy már most sem tud megküzdeni a reá háruló közterhekkel és az életfentartás nehézségeivel. E nagyfokú bizonytalanságot napról-napra fokozza az, hogy műhelyeikben a pókok munkáján kivül heteken és hónapokon át nincs semmi munka. E jelenségek igazolják azt, hogy a kisiparososztály létfentartási harcában magára van hagyatva és látnia kell azt, hogy az az illúzió, amely idáig táplálta, nem volt más, mint légvár. Áll ez elsősorban is a politikai pártokra, amelyeknek állandóan uszályhordozója volt, mivel azoktól várta helyzetének javulását, de ahonnét sohasem kapott mást, mint üres és tartalmatlan szónoklatot, amelynek állandó jeligéje volt a kisipar megmentése. Mindezen jelenségek igazolják azt, hogy a kisiparos életlehetőségének Amikor a hasonnevű ügyvédet az orvossal S Amig kimagyarázzák a tévedést, addig csaknem elvérzett a szegény beteg. - Ha a beteget le keli kötözni, hogy a sebét bekötözzék. - Amikor valaki Párkányból kiruccan máshova mulatni. Elkészült a város 1933. évi költségvetése 9,802.820 Ke. 06 f. rendes szükséglet, 7,786.754 Kő 75 f rendes íedezeí mellett 2.0í6.0ő5 Kő 31 í a hiány. A számvevőség 180% póladő kivetését javasolja.
