Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-09-28 / 76. szám
1952. szeptember 28. »KOMAROMI LAPOK* 3. oldal. r Megérkeztek az új ^ I női és lányka télikabátok y eddiginél sokkal nagyobb választékban. a Kötött áruk, bőröndök és férfi divatcikkek szintén nagy választékban. Kertész J. Jenő Knmaiflia.liMiMi.zs, I 468 J ismertettük az erre vonatkozó tanácsi, pénzügyi bizottsági és népkonyha bizottsági javaslatokat is. Ezek közü) fontosabb intézkedések voltak eddig a következők: a város fölírt az összes érdekelt hatóságokhoz a munkanélküliek segélyezése érdekében s a közmunkák és szükségmunkák mielőbbi megkezdése iránt. Ismertette az előadó a népkonyha bizottság határozatát, amely szerint a népkonyhában csakis azok kaphatnak ebédet, akik 1928. január 1-je előtt már állandóan Komáromban tartózkodtak, az élelmezésre jelentkezőkről katasztert készít a város szociális ügyosztálya és az erre kiküldendő bizottság fogja megállapítani, hogy kik azok, akik a népkonyha élelmére rászorulnak. Az iskolák igazgatóinak értesítése alapján október 1-től 420 tanuló fog naponkint két deci tejet kapni az iskolában, ahol a szünetek alatt osztják ki a fejadagokat. A felállítandó melegedőhelyiségek számára tüzelőanyagot ad a város. A társadalmi akció megindítására október 10-án ülés lesz a városházán, ahol az akció keresztülvitelének módozatait fogják megállapítani. A fölmerülő költségek az 1933. évi költségvetés terhére lesznek fölszámítva. A tárgyalás folyamán Lóránd István javasolta, hogy a népkonyhát már október 15-én nyissa meg a város és amennyiben az erre megindított társadalmi akció révén nem folyna be elegendő pénz, akkor a kiadások megtérítésére vegyen föl a város egybelsőkölcsönt. Ennek végrehajtását a társadalmi akcióbizottságra bízzák. Trencsik János kérte, hogy a kommunistáknak ide vonatkozó beadványát is tárgyalja a rendkívüli közgyűlés, a melyet Igó dr. előadó szintén ismertetett s egyben a tanács elutasító javaslatát is -előterjesztette. Trencsik ujabbi felszólalása alatt, midőn ez a munkanélküliségről beszélt, az egyik polgári párti képviselőtestületi tag azt az ártatlan megjegyzést tette, hogy ez így van az egész világon«, mire Vidák Vince kommunista oszlálygyűlőlettől izzó vehemenciával, a legdurvább hangon intézett kirohanást a kapitalisták és a polgári társadalom ellen, azt állítván, hogy ezek jóllakottságukban több százezres jövedelmük mellett nem törődnek a munkanélküliekkel, mert nem bírnak azzal a szociális érzékkel, amivel fel tudnák fogni a súlyos helyzetet. A gyűlölettől tajtékzó beszédre Fried Jenő reflektált, aki visszautasította Vidák valótlan állításait és rámutatott arra, hogy a köznyomorban sínylődök közölt is találhatók olyanok, akik mikor jó keresetben voltak, pezsgőztek és kártyáztak. Fried Jenő e szavára a kommunisták felugráltak helyeikről és irtó lármában törtek ki, közben a szidalmak özönével árasztották el a felszólalót. Az elnöklő városbíró csengetett ugyan, de a lárma tovább tartott és csak néhány perc múlva csendesedett le a vihar, amikor Fried Jenő folytatva beszédét, kijelentette, hogy kár ilyen izgató beszédeket mondani a közgyűlésen, amikor éppen arról van szó. hogy közös akarattal segítsenek a munkanélküliek szerencsétlen sorsán. Minden társadalmi réteg egyformán érzi a munkanélküliség hatását, valótlan tehát az, hogy nem gondolnának ennek a súlyos problémának a megoldására. Valótlan az is, hogy ebben a városban százezres jövedelmekről lehetne a mostani időkben szó. de tény az, hogy a kereskedők és iparosok rettenetes helyzetben vannak. A munkanélküliségen csakis akkor lehet segíteni, ha mindannyian összefognak. Kendi Zoltán dr. komolyan figyelmezteti a kommunistákat, hogy csak olyan követeléseket támasszanak, amelyeket teljesíteni is lehet, mert különben nem lesz ereddménye sem-Saját tudósítónktól. <• Nagy meglepetés érte hétfőn reggel lpovitz és Ivánffy jónevti komáromi vaskereskedő céget, amikor reggel a cég Klapkatéri üzletét kinyitották és az irodahelyiségbe bementek. Mind a két helyiség, de különösen az irodahelyiség viselte magán a forgatás, a keresés, a kutatás nyomait. Az első pillanatban lehetett látni, hogy az éjjel betörők jártak az üzletben. Az iroda padlója tele volt szórva iratokkal, levelekkel, számlákkal, nyugtákkal. Ezeket az iratokat a fiókokból szórta ki lázas sietséggel a betörő, aki több fiók tartalmát kutatás közben a földre szórta. Azonnal jelentést tettek a rendőrségnek, ahonnét detektívek jöttek ki a betörés színhelyére. A megejtett vizsgálat hamarosan tisztázta, hogy a betörő az Ipovitz-lvánfy vaskereskedő cégnek a Klapkatéri üzletével kapcsolatos és a Sétatérre nyiló ablakokkal biró raktárhelyiségén keresztül hatolt be az üzlet, illetve az irodahelyiségbe. Szóval az Első Hitelintézet Klapkatéri bérházában levő raktárba és üzletbe az épület hátsó részén hatoltak be, vagyis a csendes, néptelen Sétatér felé eső részen. Itt a vasredőnnyel lezárt ablak egyikének redőnyét álkulccsal kinyitotta a Saját tudósítónktól. / Csak egy hete nyílt meg Komárom és Budapest között a villamositott vasúti közlekedés, amelyet magas feszültségű áram hoz mozgásba. A villamos mozdonyokat Komáromnál kapcsolják a Győr felől jövő vonatokhoz és Komáromnál kapcsolják le és gőzmozdonnyal cserélik föl a Komáromnál tovább menő és Budapestről jövő vonatoknál. A villamos mozdonyt működésbe hozó magasfeszültségű villamáram nagyon veszedelmes és előre lehetett tudni, hogy az áldozatot is követel és éppen ezért minden óvó intézkedést megtettek. A napokban mindenkit megrendített az a hir, hogy már most, ilyen korán emberáldozatot követelt a technikának ez a nagyszerű haladása. miféle kezdeményezésüknek. Csevár Ferenc és Fehér Lajos fölszólalása után a közgyűlés az előadó javaslatát Lóránd István javaslatával kiegészítve egyhangúan elfogadta, mely után a közgyűlést a városbíró berekesztette. Betörtek a vasúti pénztárba, de eredménytelenül. — szeptember 27. A napokban éjjel ismeretlen tettesek betörést kíséreltek meg a komáromi vasúti állomás pénztárába. Az éj leple alatt bemásztak az ablakon, bejutottak a pénztár-szobába, de a páncélszekrényt nem tudták feltörni, ahhoz sem eszközük, sem idejük nem volt. Csak azt akarták megszerezni, amit első „fogásra“ megkaphattak. Így tehát csupán értéküket veszteit bélyegeket emeltek el. A betörést később észrevették, a rendőrség néhány gyanúsítottat elő is állított, — ezeket vallatóra fogta az Ipovitz-bolt ellen elkövetett betörés ügyében is, — de mindezideig pozitív nyomra akadni nem lehetett. betörő, a rolót lehetőleg csendben fölhúzta és bemászott az ablakon. A vasredőny fölhuzása nem ment egészen csendben, mert az emeleten lakók közül többen hallották, hogy a földszinten redőnyt húznak föl, de nem tulajdonítottak a dolognak nagyobb jelentőséget. Ez a zörej este 11 óra tájban lehetett. A raktárba bejutott betörő az üzletnek udvarra nyiló ajtaját szintén álkulccsal kinyitván, könnyű szerrel jutott be az irodahelyiségbe. Minden jel arra mutat, hogy a betörő nagyon is ismerős volt a helyzettel, mert a kinyitott fiókok körül nagy jártassággal járt el és csak azokat a fiókokat nyitotta ki, amelyekről tudta, hogy ideiglenesen szoktak azokban kisebb-nagyobb pénzösszegeket elhelyezni. Azokat a fiókokat, amelyekben sose tartott a cég ideiglenesen se pénzt, egyáltalában ki se húzta. Az üzlethelyiségben levő automata pénztárt is feltörte az éjjeli látogató és a benne levő ércpénzt is elvitte. Az irodahelyiségben levő vasszekrényt nem próbálta fölfesziteni, vagy megfúrni. A rendőrség a cégnek egy volt alkalmazottját letartóztatta. A nyomozás tovább folyik. Komárom, szeptember 27. Fát raktak a komáromi személypályaudvaron egy vasúti kocsiba a munkások. Ennél a munkánál dolgozott Korén Lajos 18 éves komáromi napszámos is. Délután félnégy lehetett, amikor Korén Lajos hirtelen felugrott a munkásvonat szerelvénye egyik kocsijának a tetejére, hogy a bátyjának az ostorsziját, amelyet az pattogtatás közben elhajított, megkeresse. A szerencsétlen fiatal ember keresés közben fölállott a vasúti kocsi tetejére és nem gondolt arra, hogy a magas feszültségű villamáram vezetéke a feje fölött húzódik végig. A sapkája megérintette a villamos drótot és a borzalmas erős áram megütötte a szegény fiút. Betörtek az lpovitz és Ivánfy cég Klapkatéri üzletébe. A betörő az épület Sétatérre néző oldalán, az ablakon keresztül hatolt be. — A betörést a helyzettel nagyon ismerős követte el. — A cég egyik volt alkalmazottját letartóztatták. Komárom, szeptember 27 Egy ostorszijért egy emberélet! A magasfeszültségű villanyáram első áldozata Komáromban. A saját vigyázatlanságát az életével fizette meg. A villamos ütés lángbaboritotta a ruháját és égő fáklyaként zuhant le a kocsi tetejéről. Hiába tépték le róla társai a lobogó ruhát, akkora már harmadfokú égést szenvedett. A szegény Korén Lajost azonnal orvosi segélyben részesítették és nyomban a győri kórházba szállították, $,de életét már nem lehetett megmenteni, még aznap éjjel kiszenvedett. A megejtett vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlen fiú önmagának okozta a vesztét, mert a vasúti szigorú tilalom ellenére fölment a kocsi tetejére. mmmmmmzsmmmmsmmMmmaHm Gondolatok felhőfutása. Ezelőtt a szeretet: béke volt és derül Manapság úgy hívják a szeretetet, hogy: aggodalom. * Axel Munthe írja könyvében: „A jó orvosnak elsősorban jó embernek kell lennie.“ Ebben az ideges, nyugtalan világban megfordítva is áll a dolog: a jó embernek elsősorban jó orvosnak is kell lennie. Ha valami bánatod van és eljö egy reggel, amikor nem annak a bánatnak a gondolatával riadsz föl nyugtalan álmodból: akkor az a bánat már múlófélben van. Hs Nem az igazi szerelem a halálos szerelem. Hanem az, amelyik inkább nyugtalanság és idegesség. * A léleknek is van cenzúrája! Jaj annak, aki megcenzurázatlanul bocsátja lelke mélyére a veszedelmes képzeteket. * Miért van az, hogy igen sokszor az tudja a legjobb tanácsokat adni, aki maga a legnagyobb bolondságokat csinálja? Talán éppen azért. H: Autó állott meg az országút szélén. Unott emberpár húzta föl a gramofont s egy pillanat alatt elindult a fáradt, idegen jazz-melódia. A Biedermeier-kor boldog vándorai gyalog jártak és tele tüdővel fújták a kedves vándordalokat. E dalok mindenike: öröm és remény. * Ha egy nő kétségbeesve fölsikolt, hogy: „Soha!“ — ez jó jel. De ha szépen megmagyarázza, körüldisziti, nyugodtan elhárítja a közeledést: akkor ne reménykedj! # Nem az első benyomás a döntő fontosságul Hanem a találkozások első jubileuma: a huszonötödik találkozás. H: Maupassantnak van egy kis remekműve, amelyben egy összeroppant idegzetű ember azt a viziót látja, hogy a bútorai élnek: szekrénye, ágya, asztala mindenhová utána vágtat. Manapság ez a látomás szinte valóra vált: apáink, nagyapáink nagy, masszív bútorai — ezek a különben kedves és drága ereklyék — mindenhova követnek bennünket, kénytelenek vagyunk nagyobb lakást bérelni a számukra vagy beraktározási dijat fizetni. * Egy hízelgő igy menti szavait sajátmaga előtt: — Nem, én nem hizelgek. Csak szeretek kellemes dolgokat mondani, még akkor is, ha nem is igaz. * Apró, fájdalmas igazság: mindig szomorú, ha a ragyogó aranypénzt fakó ezüstökre és barna krajcárokra kell felváltani. * Egy pletykás önvallomása:-Én nem vagyok szajkó, hogy úgy mondjam el a dolgokat, ahogy hallottam. Farkas Imre. — Doni kozákok hangversenye, A világhírű »Plaloff« doni kozákkórus egyetlen hangversenyét oki. 3-án, hétfőn esle tartja fél 9 órai kezdettel a Kultúrpalota nagytermében. Jegyek ÍO, 8, (i koronás árban a Spilzer-féle könyvesboltban kaphatók.