Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-07-13 / 54. szám

5 4. szám, Ötvenharmadik évfolyam. Szerda, 1932. jalias 13* KOMÁROM LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 K5, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Eőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A lausartnei kiegyezés Komárom, — július 12. Lausanncban a franciák csinál­tak jó üzletet, mert így mégis kap­nak mintegy három milliárd jóvá­tételt, amely a vészeli fejszének a nyele. Ha a német kormányban nem áll be változás, Brüning fel­tétlen a nem íizelünk egy pfenniget sem jelszó alaíl vilié volna a tár­gyalásokat és ha valaki nem is Ind, meg nem is akar fizetni, igen nagy művészet abból milliárdoka! eiő­­muzsikálni. Talán Németország sem járt egészen rosszul, bár elő­nyösebb szerződést is kői betett vol­na az olasz hátvéd előtt és az an­gol segítség birtokában. De Papén, akii eleinte úgy festettek le, mint aki mindennap kést és villái reggi*­­lizik, mini a porosz junkerek, si­mábbnak és hajlékonyabbnak bi­zonyult, mint Brüning és mint Slresemann. Ezért odahaza egészen valószínű, hogy nem szavaznak köszönetét munkájáért, amiben nincs is sok köszönet a német nemzetre nézve azon kívül, hogy felszabadult egy nagy nyomás alól, amelyet a hábo­rú vége óla, Ruhr megszállás, raj­nai megszállás és más alakban éreztettek vele a mai békülékeny franciák. Valami nagy szimpátia nem is mutatkozik Lausanne után Németországban. Az a pár milliárd, amit Papcnék ki engedtek a zse­bükből húzni, jő lett volna az öt­­milliónyi munkanélkülinek és mun­kaalkalmakat lehetett volna belőle teremteni. A német közvélemény nem fog könnyen napirendre lér­ni Lausanne felett. A francia győzelem azonban nem csak abban van, hogy egyáltalában jóvátételt kapnak, amire nem is számítottak már, hanem abban az ügyes sakkhúzásban, amelyben ki­kapcsolták a tárgyalások politikai méregfogait. A franciák tehát meg­tartották a féltve őrzött Versaillesi békét csorbítatlanul és sértelcnül, mert a németek politikai követelé­seit jégre kellett tenni a kiegyezés érdekében. Ez kétségtelenül nem siker, sőt mehetünk tovább is, ez olyasvalami, mint mikor a versail­lesi szerződést alá kellett írni, a németeknek a királyi kastély mei­­léklépesöjén kellett felvonulni XIV. Lajos királyi tróntermébe. Vissza­felé már joguk volt használni a fő­lépcsőt is. Talán kezet is fogtak már velük. Szóval a politikai ered­mények a nullával egyértéküek. Azt mondják erre a németek, hogy a politikai tárgyalásokat már egészen más légkörben, a teljes egyenjogúság levegőjében hozzuk elő és kiharcoljuk a szerződésből azoknak a részeknek a törlését, amelyék a német nemzetre nézte lealázák, mint a háborús bűnös­ség. Nem tétijük a németeket, ahol annyi a kiváló államférfi, hogy azokban válogatni lehet, tízek az emberek el fogják érni céljukat. Sőt a németek, akik ina látszólag a vi­lággazdaság nyomorúságainak a mélypontján bukdácsolnak, gyor­san felérkeznek a gazdasági felké­szültség, tudás és akarat segílsé-Komárom, — július 12. 4719 milliót tesznek ki a» adóhátralékok. A szenátus most tárgyalta a jöve­delmi adópótlékról szóló törvényjavas­latot, amelyet Facsek dr. szenátor elő­adó ismertetett. Az előadó rámutatott arra, hogy 1930-ban 426 millió volt a deficit, amely az államgazdaság előző évi eredményével szemben 1438 millió rosszabodást jelent A kedvező gaz­dasági évek egész sora után a mos­tani kedvezőtlen helyzet következtében a jövőben sem várható, hogy kedvező évek következzenek be. Az adóhátra­lék 4719 millióra rúg, ami ugyan az 1926. évben jelentkezett hátralékkal szemben két milliárd javulást mutat, de ezt a javulást nem csupán tényle­ges fizetésekkel, hanem sok adóleirás­­sal érték el. Az adóhátralékot termé­szetesen nem szabad tartaléknak te­kinteni, amelyben az állami bevételek fognak kiegészítést nyerni. Az állami üzemek 1446 millió nyereséggel sze­repelnek, azonban ha a monopóliumot kivesszük, akkor 162 millió veszteség mutatkozik. Különösen az államvas­utaknál mutatkozik 196 millió veszte­ség és az állami gazdaságoknál és erdőkezelésnél 85 millió helyett csak 80 millió a nyereség. A kedvezőtlen gazdasági eredménynek okát az előadó az üzemek organizációjában látja. Az államadósság dacára az amortizációnak, 33.334 millió koronára rúg, elsősor­ban a hágai egyezmény alapján meg­növekedett felszabaditási adósság kö­vetkeztében. Kombináció Udrzal miniszter­elnök utódjára nézve. A szenátus legutóbbi ülésén komoly cseh és német politikusok arról be­széltek, hogy a kormány az őszre okvetlenül rekonstrukció alá kerül és ezzel kapcsolatban olyan hirek terjed­tek el, hogy ősszel Udrzsal miniszter­elnököt Malypetr képviselőházi elnök fogja felváltani a kormányelnöki szék­ben, Viskovszky jelenlegi nemzetvédel­mi miniszter Meissner dr. igazságügy­­miniszter helyébe kerülne, mig Siávik helyét Meissner vagy pedig Hampl venné át. Vagyis a belügyminiszteri tárca szociáldemokrata kézbe menne át. Természetes, hogy ez a kombináció még semmi .konkrét alapon nem nyug­gével a mélység árnyékából a nap alá. És szentül hisszük azt is, hogy a népeknek egymást megértve meg kell egyezniük és visszaadni mind­azoknak a nemzeteknek az élet fel­tételeit, amelyek azokat hasztala­nul keresik már évtized óla és ek­kor lehel elmondani a nemzetek tanácsának, hogy jó munkát vég­zett. szik, azonban bizonyítéka annak, hogy ősszel biztosra várható a kormány újjászervezése, vagy pedig a teljes kormányváltozás. A gabonabehozatali szindikátus felállítását tudomásul vette a minisztertanács. A pénteken tartott minisztertanács megegyezett abban, hogy a gabona­behozatali szindikátust azonnal életbe­léptetik, ami azt jelenti, hogy mellőz­nek minden törvényes vagy kormány­­rendeleti formát. A szindikátusnak fel­adata lesz a kormány hozzájárulása mellett minden hónapban a behozatali kontingenst megállapítani s ez köte­lező lesz valamennyi illetékes hivatalra és szervezetre nézve. Az érdekelt ke­reskedők és importőrök meglepetéssel fogadják a szindikátus ilyen rövid utón történt életbeléptetését, amit a kormány egyszerűen tudomásul vett. Ezzel kap­csolatban máris arról beszélnek, hogy a búza minimális árát 150, maximális árát pedig 175 koronában állapítják meg. Ősszel kerül napirendre a nyug­di)módosító törvényjavaslat. A pénzügyminisztérium most egy újabb törvényjavaslatot dolgozott ki a nyugdíjasokról és azt beterjesztette a minisztertanácsnak. A javaslat súlyo­san érinti azokat az állami tisztviselő­ket és nyugdíjasokat, akiknek mellék­­foglalkozásuk van. A minisztertanács elhatározta, hogy nyugdíjba küldi azo­kat a közalkalmazottakat, akik szol­gálati idejüket már betöltötték, azon­kívül felbontja a szerződéseket mind­ama nyugdíjasokkal, akik jelenleg az állam valamely hivatalában mint szer­ződéses alkalmazottak dolgoznak. A törvényjavaslat képviselőházi tárgyalá­sát az őszre halasztották. A pénzügyi prokuraturák unifikálása. A pénügyminisztérium törvényjavas­latot dolgozott ki a pénzügyi proku­­raturákra vonatkozóan, amelyet a kor­mány most terjesztett be a szenátus­nak és amelynek az a célja, hogy ezeket és a többi jogi tárgyaknak jogi képviseletét megreformálja és az egész állam területére unifikálja. Mint a ha­tóságok jogi képviselői, minden or­szágban a pénzügyi prokurdtorok fognak szerepelni. Így tehát Cseh­ország, Morvaország és Szilézia részére megmaradnak az eddigi pénzügyi prokuraturák (Prága és Brünn szék­hellyel), Szlovenszkóban és Ruszinsz­­kóban pedig, ahoi eddig az országos pénzügyigazgatóságok jogügyi osztályai látták el a jogi képviseletet, ezeket a jogügyi osztályokat önálló pénzügyi prokuraturákká alakítják át, de meg­tartják eddigi elnevezésüket, mert ezek már teljesen közismertek és átmentek a köztudatba. Ezt a prokuraturát sze­mélyi és adminisztratív tekintetben közvetlenül a pénzügyminisztériumá­nak lesznek továbbra is alárendelve. Ünneprontó sovinizmus. Komárom, — július 12. Hatalmas nagy ünnepségek színhe­lye volt az elmúlt héten Csehszlová­kia fővárosa, amelynek történelmi falai közölt zajlottak le a szokolkongresszus­sal kapcsolatos óriási méretű torna­gyakorlatok. Az aranyos Prágában ösz­­szegyüíték az összes szláv nemzetek szokol szervezetei és testvéries érzés­sel ölelkeztek össze az északi és déli szláv nemzetek kiküldöttei. A kon­gresszuson felvonultak a kisantant ha­talmak hadseregei is és nagy szláv nemzeti demonstrációban olvadtak össze hat Szláv nemzet ragyogó népi viseletben ünneplő fiai és leányai. Az ünnepély fényes sikerrel zajlott le és sokáig emlékezetes marad mind­azok számára, akik ott voltak. De hogy azoknak is emlékezetes legyen ez a szláv nemzeti ünnep, akik arra hivatalosak nem voltak, arról gondoskodott a cseh soviniszta sajtó több orgánuma, amelyek a szokol­­kongresszust magyar és németellenes kirohanásra használták jel. így pél­dául a kormánykörökhöz közel álló Veccr teljes leleplezellenséggel írja meg egyik cikkében, hogy »a szláv nemzetek szokolainak és a kisantant hadseregek delegátusainak prágai fel­vonulása intés a csehszlovák állam ellenségei számára. A százezrek, akik a főváros uccáin végigvonultak, nem fogják megengedni, hogy Csehszlová­kia a koldus osztrákkal és a falánk magyarral egyenlő alárendelt szerepet játszék, Csehszlovákia nem tűri, hogf^ vele ne úgy bánjanak, mint kétségte­len győztes állammal. Utolsó figyel­meztetés ez mindenkinek és tiltakozás az ellen, hogy Csehszlovákiát, Pán­­európa vagy dunai konföderáció for­májában gazdaságilag vagy politikai­lag megakarják károsítani.« Ha véletlenül nem tudnók, hogy a Veöer egyike a legtürelmetienebb so­viniszta agrárlapoknak, talán csodál­koznánk azon, hogy a szokolkongresz­­szus ilyen súlyos kirohanásokra ra­gadja. Azonban hozzá vagyunk már ehhez szokva és az ilyen és hasonló uszítás nem ismeretlen előttünk. Úgy látszik, hogy a cseh sovinisztákat III III! 11II1—IIIliiül—BHHMtiH iltt'JMHMaWBWMBM—MWBBBB8WMW POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents