Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-07-09 / 53. szám
8. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1932 julius 9. fénykorát a múlt század harmincas éveiben, bizonyosan Sobri Jóska lovagias bandájában érte meg. Ennek a »Zsubrinak« az igazi neve Pap Jóska volt és a nép remek legendákkal vette körül. Sok nóta és vers is van róla. Valójában 1837. febr. 16-án a somogytolnai lápafői erdőben zsandárgolyótól esett el vagy lett öngyilkossá. Ez volt a nyugatmagyarországi rablóromantika vége. A szabadságharc szelleme már nem volt ilyen romantikus, hanem világpolgárias, a franciák módjára. De a mi dicső népdalosunk, Petőfi Sándor sem szerette már a betyár-költészetet. 1845-ben csúfolódva ünnepli a »zsiványság végét« ilyenformán: Hej zsiványság, Derék szép zsiványság, A te véged hatalmas mulatság; Lesz belőled, úgy hord a szerencse, Száraz fának száradó gyümölcse. A többi még jobban csúfolódik, például az ajföldi betyár gyorsaságáról, aki a Kecskeméten lopott csikót már másnap eladja Fejérváron és Holnapután már valahol Becskereken Lovagol egy karcsú fakón: A deresen. Mégis a szabadságharccal kezdődik a magyar betyár-romantika második fénykora. A tiszaparti romantika Rózsa Sándorral, akit »övéivel« együtt Kossuth kormánya a szerb fölkelés ellen alkalmazott. Tatár kegyetlenséggel, lovon és hurokkal, csikós-módra dolgoztak, de Világos után is, mint a »puszták oroszlánjai« tovább fosztogattak a Tisza—Duna közén, nemzeti és felekezeti külömbség nélkül. Erre 1856-ban második életfogytig való tömlőc, 1867-ben új amnesztia és új rablóvilág, 1872-ben pedig a harmadik Ráday-féle életfogytig való tömlöc következett és 1878-ban, 75 éves korában, a szamosujvári tömlőében a halál. Azóta nincs már betyár-romantika, de van városi alvilág és kapcabetyárság. De én még kora-gyermekkoromban a romantikus rablóvilágból láttam valamit. Mivel akkor ezeket a »szegény betyárokat« a hatalmon lévő osztráknémet üldözte, a népnél az egész szerzetnek igen nagy volt a becsülete. Egyszer egy egész kocsi vidáman éneklő rablócsapatot láttam a falun átvonulni Csóka felé. A nép a kapuban közömbösen jegyezte meg, hogy: »ezek a Rózsa Sándor emberei«. A vassisakos osztrák zsandárok mindig a hült nyomukat ütötték. A mi falunkban sohasem veszett el semmi, a mi két lovunkon kívül. De ezeket is csak addig kerestük, amig ki nem tudódott, hogy nem a »mieink« kötötték el, hanem a bácskai zsiványok (ezek nem is igazi betyárok), akik éppen a magyarpadéi határban tartották a tiszai révüket. Tulnan, a bácskai rész már nem tartozott a Rózsa Sándor szegedkörnyéki birodalmához és onnan sohasem került vissza semmi. 'Nem is keresték. Apám külömben mindig a leghelyesebb falubeli betyárlegényekből fogadott kocsist, udvarost, hetest, csőszt, inast. Nem igen voltak maradósak, de amíg ott voltak, nagyszerűen szolgáltak. Az én dajkáim közül is kettő tartozott a falubeli szerzetbe. Ezek se voltak igen maradósak, de nagyon szép nótákat tudtak dalolni. A deres lassú alkonyodását is ebben a világításban láttam. A vármegye ugyanis, de még inkább a községek (ezek jobban tehették), az ősi, Petőfiféle karcsú fakót nem valami szeretetből, hanem azért tartották meg, hogy a tnémet — amint ma pesti nyelven mondják — pukkadjon tőle. Az apró tolvajokat, de olykor bizony az elfogott nagyokat is, tessék-lássék, ráfektették a deresre, hármat vagy hatot ráhegedültek és nem küldték Becskerekre, a császári törvényszékre. A derest azután 1858-ban Bécsben, császári pátenssel olyképpen törölték el, hogy csakis a cs. törvényszékek és csakis orvosi vizsgálat után alkalmazhatják. Nemes humanizmussal még a mogyoró-pálca nyelének az átmérője is egynegyed hüvelykre volt kiszabva. A nőknek pedig csak nyírfavessző-virgács járt ki. És mi lett ennek is az eredménye? Beszámolok róla abból az időből, amikor én még a falusi iskolában birkóztam az ABC nevű halálos ellenségemmel. Egy nap a tanító nem eresztett haza bennünket délelőtt 11-kor sem, hanem az iskola ajtaját ránkzárta és ránkparancsolt, hogy nem szabad a hasadékokon sem kukucskálni. (T. i. az iskola meg a községháza egyben volt.) Persze azonnal rohantunk egymás hegyén-hátán az ajtóhoz, mert tudtuk, hogy az udvaron valami pulykalopás miatt igazságot tesznek — a német nélkül. Az udvaron már ott állott a deres. Mellette a szomszédunk: Virág János, az öregbíró és Berta Miska esküdt. A kisbíró kezében a mogyorófapálca és épen a garicsból (ez is olasz népies kölcsönszó) eresztette ki a hat csapásra ítélt suhancot, névszerint a Rúzsa Pistáék kamasz legényét. Sírt. Ráfektették a deresre és a kisbíró a középre állott. Az öregbíró: — Üsd! — Ssss — puff! — Jaajaajajajaj édes szülém, jaj neköm. Az öregbíró ünnepélyesen: — Köll-e pulyka, mi? (Kisvártatva.) Üsd! — Ssss — puff! — Jaajaajaj, édes anyám! Mit tösznek velem?! — Köll-e pulyka, mi? — Üsd... Ez így ment hatig. Akkor, apai kioktatás után előbb őt eresztették haza, azután minket. Szent félelemmel követtük, de nem csúfoltuk. Később a mi siheder kocsisunk is rákerült egy másikkal együtt erre a karcsú fakóra, mivel a kocsmában a mi szobalányunk nagy örömére bicskát vágtak egymásba. Amikor meggyógyultak, a bíró úr megidézte őket a szüléikkel együtt, hogy mit akarnak? El akarnak-e menni Becskerekre: a »törvényhez«, és vagy félévig odamászkálni, pénzt és időt pocsékolni, vagy jobb lesz, ha itthon rájukhegedülnek ötöt-hatot és azzal vége. Ész nélkül kaptak rajta! Tudjuk, hogy már a törvény mindenkorra eltörölte a testi büntetéseket, de én még azt is tudom, hogy azért nálunk ott évekig szolgálatban volt a deres. Hangos Mozi Mikor leszel az enyém? Filmoperett Eggerih Márta és Georg Alexander Pótműsor: Micky egér. Richard Eichberg rendezte a nagyszerű filmoperettet, melyet szombat és vasárnap mutat be a Modern mozi. Mikor leszel az enyém? slágerdal adja a film alapötletét, mely pikáns fordulatokban bővelkedik. A főszerepekben Eggerth Márta és Georg Alexander tűnnek ki. A filmnek megérdemelt sikert jósolunk, mert a kánikulában mindenki könnyű operettekre szomjuzik. Atlantic Fritz Kortner és Willy Forst. A hétfői moziszünet után következik az Atlantic repríze. Monumentális hangos film szemlélteti a legnagyobb hajókatasztrófát. Thomas professzor szerepét Fritz Kortner alakítja, aki páratlan önuralmat árul el és színészi teljesítménye emberfeletti. Willy Forst is hálás szerepben mutatkozik be. Atlantic kedd és szerdán pereg a Modern moziban. Jön: Hippolit a lakáj. • SPORT• Az ötnapos „Tour de Hongrie“. A Magyar Kerékpáros Szövetség elismerése Kopják Imrének és a „Jóbarát“ Kerékpár Körnek. A múlt héten zajlott le az ötnapos „Tour, de Hongrie“ kerékpárverseny immár nyolcadszor 1043 kilométeres útszakaszon. A kezdetben kis keretek között megtartott körverseny ma már nemzetközi méretekben is naggyá fejlődött. Az idei Tour-on már hét nemzet legjobbjai küzdöttek a Nemzetek Dijáért. Az egyes városok a legelső befutónak dijakat tűztek ki, pl. Tokajon az első egy demion finom aszút kapott. Hódmezővásárhely városa minden nemzetnek egy búzakalász koszorút adott. Mivel Csehszlovákiát a „Jóbarát“ Kopják képviselte így Komáromba hozta haza az Alföld ajándékát. Városunkból a „Jóbarát“ Kerékpár Kör tizenegy tagja vasárnap reggel hat órakor nyeregbe ült, hogy Budapesten a célnál üdvözölje Kopjákot. Délután negyed négy felé a kifáradt, gépemberek utolsó csepp erejüket megfeszítve rohantak a célvonalnak. A lengyel vezetett, de az utolsó pillanatban az olasz versenyző ugrott be elsőnek. A csapat — mondhatom — szánalmasan nézett ki. A folytonos öntözés következtében az út minden pora sárrá változott a dresszükön s az izzadtságtól csonttá keményedéit. Kopják szép zöldfehér dresszén csak nyomait lehetett látni a fehér színnek. Este a Millenáris pályán gyülekeztek a díjkiosztáshoz. Az ötnapos túra öszszehozta a fiúkat s lelkes bajtársi barátság fejlődött ki köztük. Minden versenyző meg van elégedve a vendégszeretettel, csak az utak ellen panaszkodnak. A csehszlovák szövetség két másik kiküldöttje nem jelent meg és így Kopják kisérő nélkül futott. A díjkiosztásnál a szövetségi kapitány lelkes szavakkal emelte ki Kopják teljesítményét s zúgó taps keretében tűzte ki mellére az ezüst érmet. A „Jóbarát“ kör városunknak ismét megszerezte külföldi versenyzők között is az elismerést. Hétfőn reggel a már tizenkettőre szaporodott „Jóbarát“ csapat indult Komárom felé, hogy meghozza a hírt. (- eth.) * Az elmúlt hét sporteseményei. A Juventus—Ferencváros meccs 3:3 arányban végződött és a magyar bajnok is kiesett a további küzdelmekből. Szerdán a Juventus Prágában a Slaviától meglepetésszerűen 4:0-ra kikapott. A meccs botrányba fulladt. KFC komb.—Egyetértés-Rapid 1:1. A KFC könnyelműen vette ellenfelét. KMTE—Peredi TE III. o. bajnoki elmaradt, mert a perediek nem jelentek meg. Az I. oszt. bajnokság végállása: 1. Ligeti 2. LTE 3. KFC 4. Vas 5. Makkabea 6. ÉSE 7. PTE 8. Húsos 9. Kábelgyár 10. Galánta 11. Cérnagyár 20 16 1 3 61:14 33 20 11 6 3 43:25 28 20 10 3 7 37:22 23 20 11 1 8 51:32 23 20 8 4 8 34:34 20 20 7 6 7 27:31 20 20 6 6 8 32:41 18 20 7 3 10 33:50 17 20 6 4 10 33:42 16 20 4 6 10 29:41 14 20 2 4 14 22:69 8 Tenniszmérkőzés a KSE pályán. Vasárnap, július 3-án a Komáromi Sport Egylet tenniszversenyzői barátságos mérkőzést tartottak saját pályájukon a helybeli tisztikar játékosaival. A csehszlovák egyesület részéről Spinka, Janda, Ruzicska, Ludvig, Lednik, Jandáné, Tumáné, Spinkáné, és Jellikné játszottak, a KSE részéről Papp, Riszdorfer K. és M., Schnell, Katona P., Gyalókay, Sterk, Katona Ilona, Molnár Erzsébet, dr. Wágnerné, dr. Kállayné és Soltészné játszottak. Eredmény 16:4 a KSE javára. Játék fair és szép. * A rovatvezető üzenetei: „Egy néző.“ Névtelen cikkeket nem közölhetünk le. „Eth.“ A cikk oly nagy terjedelmű, hogy a rovat keretein belül nem lehetett teljes egészében lehozni. immmii&mamiiiammeMmammsamsmmiim (§) Szovjet-Csehszlovákia éltetéséért kétheti fogházat kapott. Richter Mihály nagydiószegí lakos volt egyik tavaly szeptemberben tartott kommunista népgyülés szónoka. Beszédében azt fejtegette, hogy szükséges lenne, ha a proletáriátus hadat üzenne a háborúnak, de a jövő háborúját polgárháborúvá változtassa át. Ezek után arra buzdította hallgatóit, hogy harcoljanak a mai társadalmi rend lerombolásáért, és Szovjet-Csehszlovákiáért. A komáromi kerületi bíróság mindkét felhívásban a közbéke megzavarását állapította meg és Richterre 14 napi fogházat szabott, amelyben az államügyész megnyugodott. (§) Ha mulatnak a nánai legények. A komáromi kerületi bíróság ság Nemes József párkányi lakos, kőmives munkás felett Ítélkezett, aki Nána községben, ahol jó ujbor termett, nagy jókedvében a következő nótát énekelte: Átmegyek, átmegyek az esztergomi várba, Áttekintek, áttekintek Csehszlovákiába, Vigyázz cselák, gyün a Horti Miklós katonája! Nemes a kihágás elkövetését tagadta, mert nem emlékezett vissza semmire, annyira megártott neki az ujbor. A tanuk azonban terhelő vallomást tettek ellene és eskü alatt igazolták, hogy a kérdéses dalt énekelte. Ennek alapján a kerületi bíróság feltételesen nyolc napi fogházat szabott ki a vádlottra, de az államügyész megfelebbezte az ítéletet. r^r-yii E rovatban közöltekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség sem a kiadóhivatal. Ezennel kijelentem, hogy feleségem Tinez Nohejl adósságaiért felelősséget nem vállalok. Karel Nohejl Jarabník 326 Murán Megbízható, szlovák, magyar, német nyelvismerettel biró pédicure-5s lány felvétetik. Bat’a-fiők. 327 — Szerencsétlenség. A szecskavágó körül játszadozott Tóth Jolánka, 8 éves nagypákai kislány. Játék közben aztán a kések közé dugta kis kezét. A szecskavágógépet hajtó emberek ezt csak akkor vették észre, amikor velőkig ható sikolytás rázta meg a levegőt. A szerencsétlen kislány kezefejét a gép félig levágta. Cis. jed.: E 1641132|3. Vyt’ah drazobného oznamu. Súd v exekúőnej veci vymáhajúceho veritel’a NovozarasVej Sporobanky üő. ápol. proli dlíníkovi Stefanovi Hornyákovi a spol. nariadil exekuinú draábu o vymoienie pohl’adávky 13.800 Kő istiny a jej prísluánosti na nemovitosti. ktoré sú na üzemi starod'alanskéhé okresného súdu obsaüené v póz. kn. katastrálneho územia Marcelova vo vloike ő. 56o pod r. C. A. I. 1—4. p. ő. 4030, 4101, 4299. na mene Stefana Hornyákovi v celosti písanl vo vykr. cene 5000 Kő. — Vo vl. í. 561 obee tej istej pod r. ő. A. II. 1, 2 pare. C. 4482, 4483 na mene Stefana Horny áka vo vykriőnej cene 4000 Kő. Drazba bude o 15 hodine odpoludúajsej dna 5 septembra 1932. v obecnom dome obee Marcelova. Do draiby dáné nemovitosti nemoíno odpredat’ níze dvoch tretln vykriőnej ceny. TI. ktorí chcú drazit', sú povinní sloíit’ jako vádium 10%-ov vykriőnej ceny v hotovosti alebo v cennfch papieroch, ku kaucii sposobityeh podl'a kurzu, uríeného v § 42. zák. cl. LX. z roku 1881 a to osobe, vyslanej súdom alebo tejto odovzdat’ poistenku o predbeznom ulození vádia do súdneho depozitu. Taktiei sú povinní drazobné podmienky podpisat’. (§ 147, 150, 170. zák. CI. LX. z roku 1881, § 21. zák. ől. XL. z roku 1908.) Ten, kto za nemovitost’ viacej sl'ubil néz vfkriőná cena, jestli nikto viacej nesl ubuje, povinnf je podl’a procenta vykriőnej ceny urőené vádium po vysku práve takového proeenta ním sl’úbenej ceny hned’ doplnit’. Okresny súd v Starej D‘ale, odd, II. döa 27. mája 1932. 327
