Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-07-09 / 53. szám

ß. oldal. »KOMAROMI LAPOKt 1933-ban Pünkösd ünnepén országos dalosünnepély lesz Komáromban. A Magyar Dalosszövetség közgyűlése Rimaszombatban. Bemegyek a borbélyhoz. Borotválkozás kölni vízzel, fejmosás­sal, minden illő és legjobb hozzávaló­val 10 leva. A bolgár borbély (és ál­talában véve a kereskedő) jövéskor, menéskor a vendégnek, a vevőnek nem köszön, a kabátját nem segíti se le, se fel és hosszú percekig állhatsz boltjá­ban, nem kérdezi tőled, hogy mivel szolgálhat. Erről több üzletben meg­győződtem. Meg is kérdeztem, hogy miért van ez? — Mindenki tudja úgyis, hogy mit akar! — volt a felelet. Ezek után lépjünk be Györgye Iva­­noff üzletébe. Férfiszabóüzlet és egyúttal műhely is. Rubin Jenő világjáró ma­gyar „iparművész“ a kedves kalauzom Russen. Háborús sors az övé is. A technológia utolsó évfolyamából vitték a harctérre, amikor évek múlva vissza­került az élet vágóhídjáról: „Miért ta­nuljak tovább?“ — kérdezte magától és kitűnő rajztudásával nekivágott a világnak. Bejárta Törökországot, Egyip­tomot, Görögországot, a Balkánt és most Ruszcsukban hozott vele össze a sors. Képeket fest és árulgat, megnő­sült és vándor sorsával meg van elé­gedve. Szives és kedves tolmácsom ő volt Russen. — Hogy él Györgye Ivanoff szabó­mester uram? ez volt a kérdés.' — Jól! — hangzott a felelet. — Munka ugyan nincs annyi, mint az el­múlt évben, de azért nem panaszko­dom. Nős vagyok, van négy gyerme­kem, a fiam itt dolgozik az üzletben, kívüle még három segédet tartok, a lányaim otthon dolgoznak a ház körül. Saját kis házacskámban lakom (ez a rendes helyzet a bolgár kisvárosokban), cselédet nem tartok. Négy szobám van, kis kertem, 4500 levából (cca 900 Kő) jól megélek havonta. — Tudja, hogy mennyit költ egy hónapban háztartásra? — Hogyne. 2500 levát. Vasárnap én szoktam bevásárolni, az nálunk szokás. Egy kiló marhahús 16 leva (3'20 Kő), disznőhús 18 leva, egy szép nagy csirke, vagy tyúk 35 leva. A boltért 900 leva bért fizetek. A többi elmegy adóra, mosásra és amire kell. — Mennyit kap egy mosónő egy nap­ra? 40—50 levát (cca 9 Kő) és élelmet. — Hogy a kenyér, a liszt? — Egy kiló fehér kenyér 6 leva, nem olyan fehér 480 (megkóstoltam: nagyszerű!), egz kiló liszt 5—6 leva. Azelőtt 3 leva volt a liszt kilója, de most felemelték az árát, hogy az export­liszt olcsóbb lehessen. Tejeszsemlze 1 leva, nagy fonott, tejes, cukroskalács 2 leva. 26 leva egy kiló cukor, zsír 20 leva, vaj 60 leva. — És aki tart, mit fizet a cselédnek? — Jobb mindenes 4—500 levát, el­sőrangú szakácsnő 800 levát kap egy hónapra. — És szobalány? A mester nem értette a kérdésemet. Mikor megmagyaráztam, hogy miről van szó, kijelentette, hogy Ruszcsukban a szobalány ismeretlen fogalom. — Iskoláztatás? — Elemi ingyen, gimnázium évi tandíja 500 leva (120 Kő). — És ezek után mennyiért csinál egy ruhát? — A legjobb bolgár szövet méterje 300 leva, egy férfiruhához kell 3 méter, csináltatás hozzávalóval 1100 leva, — 2000 leváért a legfinomabb ruhát szállítom. — Külföldi szövetre mennyi a vám? — Méterenként 250 leva! Nálunk mindenki belföldi szövetet hord. — Mennyi egy középosztályu ma­gánhivatalnok fizetése? — 2500 leva. Megélhet belőle. ... Az üzletekben, amerre csak men­tem, ahova csak benéztem, mindenfelé volt valami forgalom, az arcok meg­­elégedettebbek, vidámabbak voltak, mint mifelénk észak és nyugat felé, több fütyörésző, dudolgató emberrel találkoztam az uccákon, a „szegény“ Bulgária könnyebbnek és szabadabb­nak látszik, mint a civilizáció ugynd­­vezett fáklyahordozői. F. A. — Vakmerő betörés színhelye volt Tardoskedd, ahol eddig még ismeretlen tettesek betörtek a községi vendéglőbe és onnét több ezer korona értékű élel­miszert és italt vittek el. — július 8. A Csehszlovákiai Magyar Dalosszö, vétség július 5-én és 6-án tartotta Rimaszombatban nagyválasztmányi ülését és szövetségi közgyűlését Oil­ier János dr. tartgy. képviselő, szö­vetségi elnök vezetésével. Az ülése­seken számos tagegyesület képviselete volt jelen éspedig a Pozsonyi Bartók Béla Dalegylet, Komáromi Dalegyesü­let, Losonci Magyar Dalegylet, Lévai Dalárda, Országos Tanítódalárda, Ér­­sekujvári Iparosok Dalegylete, Érsek­­újvári Vasasok dalköre, Losonci Egyet­értés Munkásdalárda, Rimaszombati Magyar Dalegylet, Galsai Földinive. sek Énekkara és mások. Július 5-én délután és 6-án délelőtt a nagyválasztmány ülésezett, amely­nek legfontosabb teendőjét a verseny­­szabályok kidolgozása képezte. Július 6-án délután 3 órakor volt a közgyű­lés, amelyet Giller János elnök len­dületes szavakkal nyitott meg. A múlt évi közgyűlés jegyzőkönyvét, amely az 1931. évben lezajlott nagysikerű lévai dalosversenyt örökítette meg, felolvasás után hitelesítették. Bicsov­­szky Kázmér dr. ügyvezető alelnök­­nek az elmúlt év eseményeit hűsége­sen visszatükrözte tő jelentését egy­hangúan elfogadták. Az 1931. évről szóló zárszámadást és pénztári jelen­tést Riha főtitkár terjesztette elő és az ezekre vonatkozó ellenőri jelentést pedig Tranka Jenő bankigazgató ter­jesztette be a közgyűlésnek. A zár­számadásokat a közgyűlés egyhangú­an tudomásul vette és az ellenőrök javaslatára a pénztárosnak és a szö­vetség vezetőségének a felmentvényt HÍREK Négy férfi s egy csecsemő. Mit tesz az anya keze s mosolya! ... Hogy a Lackó baba egy pilla­natra csendben volt s jóízűen szu­nyókálni kezdett a csónakok között, kocsijában, a mama gyorsan felsza­ladt a tenniszpályára, egy percre csak, megtekinteni a versenyzőket. Nyugod­tan ment, mert kitűnő apja a gyer­meknek ott napozott a Duna szélén, minden neszre ügyelve, ami a kocsiból jön. Ámde, az álom úr még a legéberebb fölött is és a papa, kezében a könyv­vel, a következő pillanatban elaludt, gondolván, hogy a mama ott ül a gyerekkocsi mellett. Mivelhogy a gyerekeknek kitűnő ér­zékük van arra, hogy akkor sírjanak, amikor senki nem foglalkozhatik ve­lük, orvul felhasználva a mama tá- Vollétét s (az apa álmát: hirtelen moz­golódni kezdett s először nyöszörögve, majd később egyre hathatósabban, sírásba fogott. A mama eltűnt, a papát felkölteni ebben a jó melegben embertelenség. Lackó baba alighanem éhes. A csónakház hüsében négy derék fiatalember üldögélt. Jószívük meg­mozdult a baba keserves siránkozá­sán. Egyikük azonnal felugrott s to­logatni kezdte a pezsgőszínű kiskocsit. Persze, ez a ringatás nem volt olyan édes és kényelmes, mint a szülői kéz ringatta kocsi. A baba ezt megérezte s annál jobban sírt. Erre már a többi fiatalember is ak­cióba lépett. Összesen négyen voltunk. Azt a sür­­gést-forgást, ügyetlenséget a baba kö­rül! Az egyik a kocsit ringatta-tolo­­gatta, a másik a tejesfiaskót keres­gélte s nagy igyekezetében szoptatni akart, a harmadik takargatta s dalolt neki, jómagámnak a gummilepedő ju­tott, mert, mint kiderült, a babával komoly bajok történtek s váltani kel­lett a babafelszerelést... Betakartuk, kitakartuk, öltöztettük, babusgattuk, az apja azalatt nyugodtan aludt néhány méterrel odébb s nem volt szivünk felkelteni a tudományos férfiút. A baba meg csak sírt. Aki a part­egyhanguan megadták. Az 1932, évi költségvetés megállapítása után a köz­ponti és nagyválasztmány javaslatai­val foglalkozott a közgyűlés, amely azokat elfogadta. Ezek között volt a versenyszabályok végleges megállapí­tására vonatkozó javaslat is, amely­hez szintén egyhangúlag járult hozzá a szövetségi közgyűlés. A közgyűlés a nagyválasztmány je­lentése kapcsán lelkes örömmel fo­gadta Fiilöp Zsigmond kerületi el­nöknek, mint a Komáromi Dalegyesü­let elnökének előterjesztését az 1933. évben tartandó egyesületi hetvenéves jubileumi ünnepéllyel kapcsolatban rendezendő országos dalosünnepélyre vonatkozólag. A nagyválasztmány er­re vonatkozó javaslatát a közgyűlés egyhangúan elfogadta és kimondotta, hogy a szövetség 1933-ban, Pünkösd ünnepén Komáromban országos da­losünnepélyt rendez és a rendezéssel megbízta a központi választmányt, amely a Komáromi Dalegyesülette] karöltve fogja előkészíteni a nagy­szabású ünnepélyt. Több javaslat elfogadása után Gil­ler János dr. szövetségi elnök a meg­jelentek lelkes éljenzése közben buz­dító, meleg szavakkal zárta be a köz­gyűlést. A Magyar Dalosszövetség meg­jelent vezetőségének és tagegyesüle­teinek tiszteletére a Rimaszombati Magyar Dalegylet július 5-én este nagysikerű hangversenyt rendezett, amelyen Perecz Samu üdvözölte frap­páns hatású beszéddel a szövetséget. A hangversenyt 120 terítékes társas­vacsora követte. ról nézte működésünket, csodálkozva látta, hogy négy meglett fiatalember sürög-forog kétségbeesetten egy gye­rekkocsi körül s a kocsiból pelenkák, tejesüvegek, hálóréklik és takarók ke­rülnek elő, amit mindenki lebegtetett­lobogtatott, szárított és terített. A baba meg csak nyögdécselt. Élve­zetes nagy nap volt. Már a kereszt­apját emlegettük a kis ipsének, — aki Dublinban járta éppen a kongresz­­szus útját, — mikor az apja végre felébredt. Nagy szemtörölgetve látta a sürgést-forgást a síró trónörökös kö­rül. No, ejnye! Azzal ő is odaállt ötö­diknek a kocsi mellé s nagy buzga­lommal tölt s vegyít tejet-teát s nyom­ja a baba szájába. Kicsurran szája szélén az apróságnak a tejecske, de csak rugdalózik tovább. A nagynevű keresztapád mindenit! S ekkor jön az anya. Látva a for­galmat, gyanút fog s sietve jő... Csodálatos valami ez az anyaság. Mindig is sejtjük, mi férfiak, hogy a nőkkel nagy titkok vannak, de hiába próbáljuk kikutatni, nem érjük nyit­ját. Mert lám, megérkezik köpenyes anyja a gyereknek, szól egy enyhe szót, simogat egy varázslatosat, a gye­rek máris kapaszkodik felé, elcsitul és mosolyog. Négyen küzködtünk mi körülötte egy félóráig s nem tudtuk ezt elérni! Itt valami titok lappang! (thyvi) — Egyházmegyei bírósági ülés Komáromban. A komáromi reformá­tus egyházmegye julíus 13-án délelőtt 9 órakor a Kollégium tanácstermében időszaki bírósági ülést tart. — Választás. Moesz Géza, a ko­máromi kerületi bíróság nyugalmazott vezető ügyészét, a kiváló jogászt a gömöri evangélikus esperesi kerület a napokban tartott közgyűlésén egy­hangúlag az egyházi törvényszék elnö­kének választotta meg. — A Jókai cserkészcsapat ötven­hat tagja üdül a szklenói tábor­ban. A komáromi bencés főgimnázium Jókai cserkészcsapata Bíró Lucián fő­­parancsnok, Kocsis Károly, Sohdr Ottó parancsnok tanárok vezetése alatt meg­kezdte háromhetes szklenói táborozá­sát, mely a múlt esztendőben is a leg­szebb eredménnyel végződött. A tábort 1932. julius 9 meglátogatja több öregcserkész főisko­lai hallgató is. A Komáromi Lapokhoz küldött távirat szerint, melyet a kiadó­­hivatal közszemlére tett ki, a csapat nagyszerű formában érkezett meg és a táborhely a legrövidebb idő alatt mint­egy varázsütésre nőtt ki a földből. A szülőket megnyugtathatja a Jókai csa­patnak fegyelmezettsége és az a kö­rülmény is, hogy velük van Bardócz József dr. kiváló komáromi orvosdoktor is. A komáromi táborhoz közel több más cserkésztábor is talált otthont, köztük a katolikus magyar teológiai hallgatók tábora is. — Házasság. Czibor József deákii ref. lelkész július 4-én tartotta a komá­romi ref. templomban esküvőjét Tóth­­károlyi Ibolya urhölggyel, nagykeszii ref. tanítónővel, Tóthkdrolyi Lajos ny. törvényszéki bíró és neje Galambos Lidia kedves leányával. Az ifjú párt Balogh Elemér dunáninneni kerületi ref. püspök, egyetemes konventi elnök eskette, aki mélyen szántó beszédet intézett az uj párhoz. Násznagyok vol­tak Fiilöp Zsigmond népbanki igazgató, ref. egyházi főgondnok és Czibor Géza tekintélyes iparos — Szabadságon. Szombathy Viktor, a SZMKE. titkára, a Komáromi Lapok belső munkatársa egy hónapi szabad­ságra elutazott Komáromból. Szabad­ság ideje alatt külföldön fog utazni. —Negyvenéves lelkészi jubileum. Erdőssy István bátorkeszi plébános most tölti be negyvenéves papi műkö­dését; 1892. évben szentelték áldozó­pappá Esztergomban, Erdőssy István papi tevékenysége nemcsak egyházi téren volt gyümölcsöző, hanem mun­kásságát mindenkor a szegény nép vé­delmére tudta állítani és szociális téren is maradandó érdemeket nzerzett főleg a szövetkezeti ügy terén. Ez alkalom­ból tisztelői és barátai, úgyszintén hivei meleg jőkivánatokkal halmozták el a kiváló papot. — Tagestély a Dalegyesületben. A Komáromi Dalegyesület működőkara a szorgalmi idő befejeztével július 2-án az egyesület nádor uccai kerti helyi­ségében sikerült szigorúan zártkörű tagestélyt tartott, amelyen a Dalegye­sület tagjai szép számban vettek részt. Az egyesületi testvéries viszony erősí­tésére szolgáló, családias jellegű ked­ves összejövetelen hölgyek is részt­­vettek s a fiatalság vidám tánccal tette hangulatossá az estélyt. Hamarosan nagy tekéző partik alakultak, amelyek ezzel a népszerű kedves szórakozással töltötték el az időt. A működőkar Schmidt Viktor karnagy vezetésével két gyönyörű dalt (Lavotta—Hoppe: Re­ményhez, Kacsóh—Horváth: Késő ősz van ...) adott elő a közönség felvi­­harzó tapsaitól kisérve, megragadó hatással. A kitűnő hangulatban levő társaság az éjjeli órákig maradt együtt a nyári pompájában diszlő remek kerti helyiségben. A dalegyesület vezetősé­gének ezen újabb rendezése már az első alkalommal is szépen sikerült és reméljük, hogy a nyár folyamán azt többször megismétlik — Köszönetnyilvánítás. A róm. kath. Simor-el. leányiskola vezetősége ezúton is hálás köszönetét nyilvánítja azon jótevőknek, kik az intézet szor­galmas tanulóinak évvégi megjutalma­­zására kegyesen adományoztak: dr. Majer Imre prelátus 200 Kc-t, dr. Alapy Gyula 5 drb. értékes könyvet, Spitzer Sándor könyvkereskedő 5 drb. ifjúsági könyvet. Isten fizesse meg!

Next

/
Thumbnails
Contents