Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-09-07 / 70. szám
2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1932 K’epf/rnhpr 7 a szinte már kirobbanásig feszült állapotokról. A kormány egyetlen gyógyszere a munkanélküliek segélyezési alapjának megteremtése, azonban ez a javaslat olyan nagy akadályokba ütközik, hogy egyelőre alig lehel belőle valami. Amin nem is lehet csodálkozni, mert a javaslat egyoldalúan akar intézkedni abban a tekintetben, hogy kikre háruljon a segítő alapból származó teher és ez ez egyoldalúság erős ellentállást vált ki azokból az osztályokból. amelyek eddig is túlon-túl meg vannak terhelve az adókkal s amelyek az állam minden néven nevezhető közterhéből aránytalan módon veszik ki a legsúlyosabb részt. A munkaadók és munkáltatók terhére akarják ezt a törvényt is megalkotni, előnyei pedig azoknak jutnának, akik eddig sem járultak semmivel sem a közterhekhez. De maguk a munkanélküliek sem tartják szerencsésnek ezt a megoldást, mert a munkanélküliek nagyobb része nem segélyt vár, hanem munkát, keresetet, hogy legyen kenyere, sőt az önérzetes munkást igen kényelmetlenül érinti az effajta segítség. Komárom, szeptember 6. A kultúrpalota képtártermében vasárnap tartotta a Magyar Munkaközösség programmismertető és szervező gyűlését, melyen a szervezet Pozsonyban székelő központja részéről Szörényi Ferdinánd dr., mint a Magyar Munkaközösség ideiglenes elnöke, Üuka-Zólyomy Norbert dr., főtitkár és Ludwig Aurél dr. titkár és luánjy Géza vál. tag jelentek meg. A hallgatóság soraiban a komáromi lakosság minden foglalkozási és társadalmi rétegének ott láttuk a képviselőit. A gyűlést Szörényi Ferdinánd dr. elnök vezette és ismertette a Magyar Munkaközösség célját. Ludwig Aurél dr. és Duka-Zólyomy Norbert dr. pedig a szervezetét és munka módszerét ismertették. Szerény! Ferdinánd dr. Kovács Alajosnak. az Általános Magyar Tanítóegyesület elnökének táviratát olvasta lel, melyben a gyűlésen való megjelenésben akadályozott tanítóegyesülelrek a Munkaközösség munkájában való szolidáris részvételét jelenti be. Szörényi dr. a következőket mondotta:- Munkaközösségünk abból a meglátásból született, hogy magyar népünknek. mindannyiunknak az állapota gyors és erélyes segítségei igényel. nincsen tehát időnk, hogy ideológiai beállításokon rágódjunk, hanem a tudomány módszereivel kell megkeresnünk a segítés módjait. Egán Edének. Kárpátalja egykor volt korúi ánybiztosának a nyomorgó ruszin népet mentő energiájával és tisztánlátásával akarunk segíteni. Ebben az elhatározásban egyek voltunk és a szolidaritás adja meg életképességünkéi. Munkaközösségünk egyik princípiuma: a politikamentessége. A politikamentességet és az ideológiáktól való függetlenséget olyan alapnak ismertem el, amelyen minden becsületes, jószándékú magyar emberrel együtt dolgozhatok a magyar nép érdekében. Munkatársaimnak politikai pártállásál ma sem ismerem, amenynyiben ismerem, nem kérdezem. Reflektálva egyes támadásokra, melyek a sajtóban jelentek meg, így folytatta: — Munkaközösségünk t :gjóinak szolidaritásán és közös céljain alapszik, ('.ólunk, hogy a csehszlovákiai magyarságért áldozatos életet éljünk. Valljuk Erdély ifjúságával, hogy sehol annyi súlyos kérdés, mint nálunk, az élet sehol sem kíván olyan tiszta áldozatos életet, mint nálunk. Mi nem várunk a gyűlölettől semmit, mert t adjuk, mire vezet. Ismerjük lélektanát. tudjuk, hogy elsősorban ön-A kormány azonban nem akar ráeszmélni arra, hogy sokkal eredményesebb lenne, ha végre beváltaná Ígéreteit és a munkanélküli segély helyett munkát adna, ha a még hátralévő őszi hónapok alatt megindítaná a szükséges közmunkákat és az inségm unkákat, megteremtené így a munkalehetőségeket és az üres kezeket foglalkoztatná, az óriási arányokat öltő munkanélküliséget pedig legalább is enyhítené. Hogy a kormánynak ezen a megalázó törvényjavaslaton kivid mi lehet a terve, még a politikában benfentesek sem sejtik, pedig itt van már a tizenkettedik óra, hogy ebijen a kérdésben határozott és céltudatos lépés történjék. Nem akarunk rémképeket festeni előre, de aki nyitott szemmel vizsgálja a helyzetet, annak aggodalommal kell arra gondolni, hogy a közeledő tél milyen kimondhatatlan nyomorúságokat rejteget magában, aminek következményei egyelőre még beláthatatlanok. Nincs ok a tétovázásra, radikális megoldást kényszerítenek ki a viszonyok s ezért végre meg kell kezdeni a közmunkákat!... vére ellen fordul. Elvünk, hogy a sorsközösségben és nyomorközösségben élőknek kell hagynunk a döntést. Munkaterünk túlnő az ifjúság generációjának és problémáinak határain, keressük az itt élő magyarság súlyos kérdéseinek a megoldását. Munkamódszerünk, hogy kapcsolatot keressünk közéletünk minden szervével, mely munkánk megvalósításában segítségünkre lehet, szintetikusan dolgozunk. Segítségül hívjuk elsősorban a magyar tanítóságot, mely úgy feltáró mint propagativ munkánkban legértékesebb segítőtársunk lehet és kell. hogy legyen. Segítségül vesszük a magyar tudományos társaságot, hogy anyagi eszközeivel módot adjon munkánkhoz s nyilvánosságot biztosítson. Nem tekintjük a földi életet siralomvölgynek, nem tartjuk természeti törvénynek, hogy legyenek gazdagok és szegények, hanem sámánok és kufárok gyalázatos művének, hogy a pazarló gazdasággal szemben milliók mérhetetlen nyoomra áll szemben. Mi a földön állunk mind a két lábunkkal s az anyagi élet erőforrásait a földből akarjuk előteremteni. Konkrét ]>rogrammunk a szövetkezeti mozgalom propagálása révén anyagiakban megerősíteni a magyarságot. Végső célunk a magyar kulturautonómia kivívása. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Ludwig Aurél titkár ismertette a Magyar Munkaközösség alapszabályait, és adatgyűjtő munkájának módszerét ismertette, kiterjeszkedett az előadó a praktikus megoldásokra is. Duka-Zólyomy dr. főtilkár tisztázni kívánta a Magyar Munkaközösség nemzeti és szocialista célkitűzéseit. A Magyar Munkaközösség határozottan ellen fordul minden mozgalomnak, amely nemzeti szocializmus, hitlerizmus vagy fasizmus, vagy egyéb cím alatt olyan karakterrel bír, amely a nemzeti és szocialista ideológiák demagógikus kapcsolatából támadt. A munkaközösség szocialista társadalomszemlélettel akarja megoldani az itteni magyar nemzet minden problémáját. Dr. Kendi Zoltán kritikai felszólalására, melyben a marxi ideológiai alapra való helyezkedését ajánlja, Ludwig A\irél dr. tisztázta pontos és alapos tudományossággal a társadalmi szemléletnek a világszemlélettel való kapcsolatát és leszögezte, hogy a Munkaközösség módszere társadalom szemléletből indul ki. A két óráig tartott, az előadók tudományos képzettségére valló előadás után a Munkaközösség elnöksége a helyi fiók szervezésére egy bizottságot választottak meg, melynek tagjai a következők: Bóna János. dr. Borka Géza, Doma Ervin, Füssy Kálmán, Gödör K. János, Hacker Richard, dr. Kalvariszky Jenő, Kreska Károly, Lóránt Mihály, dr. Machnyik Ángor, Maurer Imre, ifj. dr. Mohácsy János, Mézes József, Nagy Jenő, Pálffy Antal, Somogyi István, Szombathv Viktor, dr. Szijj Ferenc, Telkes Mihály, Vásárhelyi Károly, Varga Sándor. Á szervezőbizottság a központ megbízottjával Ivánfy Géza választm. tagnak vezetésével a közeljövőben összeül és a még csatlakozók bevonásával a helyi fiók alapszabályszerű megalakításának munkáját végzi el. A Magyar Munkaközösség központi vezetői dr. Szerényi Ferdinánddal és dr. Szijj Ferenc, a komáromi iskolaszék elnökével vasárnap délután Partosuj telepen végeztek szociográfiái adatfelvételt. Beszámoló a Zsidó Főiskolások műsoros estélyéről. Komárom, szeptember 6. A forró nyárutói este nem tartotta vissza a közönséget attól, hogy kétharmad részben meg ne töltse, a Zsidó Főiskolások színháztermet avató estélyét, amely újabb őszinte sikert hozott a tehetséges műkedvelő gardának. Fehérre meszelt terem, egyszerűen, minden felesleges díszítés nélkül, in- Ute kis színpad, a színpadot égszínkék függöny takarja, — mindent egybevéve, szemnek kellemes látvány. A műsor: Zsidó Egyházi Énekkar énekszámai: Precíz kidolgozásban, jó hanganyagú énekkarral, Krausz Mór lelkiismeretes dirigálása mellett a sikert mindenképen megérdemelték. Waldmann Ernő dr. főrabbi avató beszéde: a béke, egyetértés és testvéries együttműködés rövid, de hatásos szózata. Schwartz Imre ügyvédjelölt üdvözlő beszéde: forrón temperált gondolatok, robbantó mondatok. Prológ: Erdőházi Hugó gondolatokban gazdag, stilszerű verse. A bájos Spitz Herta jól szavalta. A két vándor. Zsidó dráma. Mezei Imre írta. A dráma, mint olyan, nagyon jó, de egy nagy hibája van: nem időszerű. Erről természetesen a szereplők legke- Vésbbé tehetnek. Sőt úgy játszottak, mintha egy korszerű drámában problémákat oldottak volna meg. Már ahogyan főiskolásoktól, a jövendő generáció eszmevivőitől elvárjuk. A női főszerepet (az egyetlen női szerep) Ehrental Rózsi alakította. Pár évelőit már játszotta Ehrental Rózsi ezt a szerepet: kitünően, de most, mintha nüanszaiban tisztább, hozzáférhetőbb lett volna ez a szerep, amely nem tartozik a könnyűek közé. Férfi főszereplő volt három is. Goldring Béla, Radó Andor, Bloch Imre. Mind a háromról csak annyit, hogy jobban átélni és megjátszani ennyire elvont szerepel műkedvelőktől, alig láttunk. De a többiek is: Rotter Sándor, Engel Károly (nagyszerűen maszkírozva)) Fischer Imre, Löwy Andor kiteltek magukért. Táncgroieszk. Schubert valcer. Három aranyos csöppség, gyermeki közvétlenséggel táncolta. Mind 'kitűnően: Baumöhl Magda, Schwarcz Teri, Sonnenschein lby. A táncokat Schwarcz Sári tanította be, igazán tehetségesen. Kapott is érte sok tapsot és virágot. A zongorakiséretet Lengyel Klári látta cl, diszkréten. Török Rezső: Tesfameníom. Vígjáték. A paraszkomédiák hálás szerepet juttatnak alakítóiknak. így volt ez a Mári szolgáló, Andris gazda, meg a Mihály bá' szerepeivel is. Török Rezső a pesti kabarészinpadok népszerű parasztdarabjainak szerzője alapos ismerője lehet a földnek. Tisztán is rajzolta meg alakjait, még pedig oly annyira tisztán, hogy néha az az érzésünk támadt, hogy görbén futott a ceruza hegye. Schwarcz Erzsi Márija, Király Dezső Andrisa, Radó Bandi Mihály bá’-ja olyan elsőrangú magyaros parasztalakítás volt, hogy szinte belekívánkozik a muskátlisablakos, agyaggal tapasztott falusi portába. De az epizódszereplők is nagyszerűen beleélték magukat a falu légkörébe: Grosz Bözsi. Lengyel Klári. Rotter Sándor, Bloch Imre. A darabnak megérdemelt forró sikere volt. RÁDIÓN magától mos Lengyel Miklós: Üldöznek a nők. Vígjáték. Az estély legsikerültebb száma. Megkacagtatott mindenkit. Fordulatos, élénk párbeszédes burleszkszerű komédia, melyben hálás szerep jutott minden egyes szereplőnek. Nem is lehet megdicsérni mindenkit, hanem egyöntetűen megállapíthatjuk, hogy a szereplők a darab komikumának legkisebb nüánszait is meg tudták játszani. Az egyik jobb volt, mint a másik. Löwy László Fucek Ödönjét hivatásos színészek sem alakították volna, Engel professzora kabinettalakítás volt. Diszkréten, előkelőén játszóba meg a fővárosi orvosprofesszort. Tehetséges színész lenne belőle. Grosz Bözsi a vénkisasszony titkárnő hálás szerepébe valósággal beleélte magát, szinte azt lehetne mondani, hogy átélte azt. Sok tapsot is kapott, Goldring Béla remek figurát csinált a hypochonder paciensből. De Lengyel Klári és Roller Sándor is részesei voltak a sikernek. Nem szabad elfelejtkeznünk Korai Feriről, aki. mint rendező, nagyon sokat dolgozott az est sikere érdekében. A dicséretet és elismerést mindenképen megérdemli. Eddig a műsor kritikai méltatása. A tánc közben tartották meg a Miss Academiea vá’asztást. Miss Academicanak a zsűri Rausnitz Györgyit, kél udvarhölgyének pedig Schwarcz Erzsit és Lengyel Klárit választotta meg. Most pedig valamit a közönségről: Először arról az egyharmadról, amely odahaza maradt. Csak annyit, hogy hogy nem illett volna. Még akkor sem, ha gazdasági válság van. Mert van. De az a pár korona, az szintén megvan. Azokhoz pedig, akik eljöttek és későn jöttek: Nem gondolják, hogy kissé furcsán hangzik, ha azért méltatlankodnak, mert az előadás olyan későn ért véget, — noha csak háromnegyed órát késtek'? ________C-mhk Egy nap alatt tizenhárom helyen gyulladt ki a gazdasági udvar Madáron» A gyújtogatások elszaporodására jellemző esel a madari tüzek ügye. Madar községben a termések behordása óla napirenden vannak a tüzesetek s a legulolsó két hétben huszonnégy esetben ütötte föl fejét a vörös kakas. Az egyik nap tizenhárom gazdasági udvarban gyulladt ki a behordott ga- Ixina. Leginkább széna, szalma, ta karmány. gabona, ól, háztető, istálló lesz a tűz martaléka, de számos helven nagyobb értékek is elégtek. A becslés szerint az utolsó két hétben összesen százötvenezer korona kárt szenvedtek a gazdák. A madari önkéntes tűzoltóság derekas munkál végez, de a gyújtogatásokat természetesen nem tudja lehetetlenné lenni s csak a tűz lokalizálására szorítkozik munkássága. A betérn i tüzoltónapot különösen felhasználták a gyújtogatok, akkor kezdtek gyújtogatni, mikor 3 tűzoltók a szomszéd községben tartották járási ünnepélyüket. Most állandó készenlétben kell lenniük, de csendőrségi segílséget kérnek a sorozatos gyújtogatások megakadályozására s a gyújtogatok kézre kerítésére. 8A és */* iskolahegedű, vonó és tok, összes húrok és alkatrészek, bőr akta- és iskolatáska ELBERT-nél. Fényképészeti készülékek, filmek és papírok Hacker és Neufcldnéi. A Magyar Munkaközösség programismertető szervező gyűlése.
