Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-08-27 / 67. szám
4. o'dal »KOMÁROMI LAPOK« 1 982. auguszlus 27. Közeledik az «8WB»S»SS®«!a^^ iskoJa-beiratás!! I—HliWI'flIÍIIBIIIIJIII[IHM! — Mill I IIIMW I Gyermekeinek örömet, sajátmagának megelégedést szerez, ha kitűnő minőségű fiuruháinkat, raglánjainkat minél előbb megveszi. ..MORAVIA" ruhaipari r. t. 149 B atislava, Michalská 8. ha szépet akartok látni és ozsonnál enni a mi vendéglátó házigazdánknál. Tovább nem is fogtok menni, legfeljebb Merschner apó hajlékáig, ahol 103 éves présóriás múzeummá avatja a pincegádort. Itt Ízleljétek meg a riziinget, ami a százéves prés alól csorog, mindig nedvesek fogtok maradni. Ez az én privát hitem ugyan, de vendégmarasztaló gazdánk is pont ezen a véleményen van velem. Kukkó, Jánoska. Jánoska a várerődben lakó szegény kis „proh“-gyerek. Apja rokkanttá vált munkanélküli, anyja nincs, ő pedig a szomszéd asszonyok irgalmas jóvoltából nevelkedett fel hat éves koráig. Jánoska ott állt a népkonyha cifra beton kövezetén, nyűtt cipőjéből kikandikált apró lábaujja, nadrágja rongy, kabátkájában pedig nem tudná elfogni hét macska se azt a bizonyos egeret, de azért Jánoska vig legény. Tömzsi kis testéoöl duzzadó egészséggel visit ki gömbölyű buksi feje és nagy, okos űióbarna szeméből tiz élet lángja lövel, amint kacagva szalad az osztó asztal elé, hogy eivegye a neki félretett gyürkés kenyeret. Jánoska okos gyerek. Tudja, hogy tél van, karácsony hete, tudja, hogy ’ ilyenkor jön a Jézuska sok-sok ajándékkal s hiszi, hogy neki is hoz jó cipőt, ruhát, kalapot. És a jószivek adományából Jánoska hozzá is jut. Örömmel cipeli a sok drága ajándékot, büszke boldogsággal viseli azokat s a népkonyha zárultával tűnik el a szemhatár látköréből. * A nyári nap most még magasan áll, fénye erősen világit, sugara ontja a tüzet, de a mindinkább hosszabbodó estek jelzik az elmúlás kezdetét s a korán sárgult levelek a zöld szin haldoklását, hogy egy-két hónap elmúltával fehér szemfedőt húzzon rá a tél hava. Egy ily őszbe készülő nyár estjén vézna sovány kis kezecske nyújtja felém tenyerét az irgalom fillérjéért. Jánoska az, de alig ismerni rá. Megváltozott, megnyúlt, testben, arcban. Eltűnt róla a vidor életpir s tiz életet lövelő szép szeme bágyadtan pislog, amint ott áll mezítláb egy szál nadrágocskában, melyből kisápad sovány teste. Jánoska ő.. , Jánoska a koldus. Féléve nem láttam s mivé lett szegény! Arcán ugyan nincs ránc, de látszik, hogy fújja az élet szele, teste nem hajlott, de lerí róla a küzdelem nyoma, lelke még tiszta, fehér, de már húzódik föléje a nélkülözés, szenvedés sugalta bűn sötét felhője. És ott áll érzéktelen közömbösséggel, az élet forgatagába korán került szomorú alakjával, mely még szomorúbbá válik a reá szálló est homályában,.. A természet rendje szerint az alá szálló est éjbe megy, hogy helyt adva a hasadó hajnalnak, vidám nappalá legyen. Így lesz-e ez nálad is, véled is Jánoska? Hat éves életedre korai sötétség borult, a küzdelmet már ismered, s mi lesz, ha gyönge tested abban kifárad? ... Ha nemsokára újból megynyilik a népkonyha s te ismét kapsz egy falat kenyeret s a jó szivek adományából talán ruhát is és újból ott állsz a beton cifra kövezetén, de most már senkitől se védve egyedül. Vájjon mit gondolsz, vájjon milyen érzésed lesz erődöknek lakója, szegény, szegény kis gyerek.. Jánoska. Farkas Péter. Csallóközi alakok. Falusi bűvész. Többek között, hát ez is egy foglalkozás: vándorbűvésznek lenni. Itt csatangol egy ilyen vándorbűvész a Csallóköz falvai között, néha átrándul Nyitramegyébe, vagy Párkány, felé. Ilyenkor, nyáron, nehezebb a dolga neki is, mert az emberek kint munkálkodnak a réteken, földeken s nemigen van kedve a népségnek bűvészetet nézni. Iskolaidőben, őszi esőzések alalt nagyobb a sikere neki is. összedoboltatja a falut, avagy beszél a tanítóval s csudalátni gyűlnek az iskolába a népek. A belépődíj ötven fillér, vagy két tojás. Ez a valuta. Van, aki egy zacskó búzát hoz, akad, aki szép halat tesz a bűvészet oltárára, vagy egy kiló szőlőt áldoz föl. A hivatalos valuta mégis a két tojás. így vándorol a bűvész faluról-falura. Kócot nyel, varázsol, eltüntet és előad. Nagy sikere van a nyúllábbal, amelyet minden kövér gazda nyakából elővarázsol, meg a színes kendőkkel, amelyeket papírtölcsérekből huzigál ki. A csirkealtatás is őszinte elismeréssel jár, mikor pedig azt mondja, hogy: — No, most elvarázsolom a Pali gyereket s lesz belőle papagáj, — akkor Pali gyerek, minden kollégájával egyetemben nagy ordítások kíséretében rohan ki a teremből. Egyszóval pompás mulatság egy ilyen bűvész. Sajnos, annyi tudománya még nincs, hogy a semmiből is pénzt tudna elővarázsolni. Tehetsége véges. A tojás valuta kapott meg legjobban. Élelmes bűvész ez, nem hagyja magát a körülményektől legyűrni. Azzal van mégis legnagyobb sikere, mikor a tojást feltöri, cilinderbe csorbítja s rézőrát varázsol a kalapból elő. Ezt a mutatványt nagy figyelem kiséri, titkon otthon is megpróbálják a gyerekek, de minden eredmény nélkül. A múltkor, rögtön első feladatul is ezt kívánták tőle. Mindjárt adtak neki három tojást. Felbontja az egyiket, büdös. Fel a másikat, annak is rettentő szaga van. A harmadikat meg se próbálta: — Záp ez a tojás! Felszólal egy vastag hang: — Hát, ha aranyórát tud belőle csinálni, akkor átváltoztathatja ezt egészségessé is... Lám, ilyen ez a bűvész. Ezt már nem tudta. Könnyebb tyúktojásból aranyórát csinálni, mint zápból egészségeset. Fel is kerekedett a nézőközönség s otthagyta a bűvészt az iskolában, a pódiumon egyedül. Szegény bűvész! Csak annak a megmutatására említettem ezt a kiváló férfiút, hogy adalékokat adjak át az utókornak a csallóközi ősfoglalkozások történetéhez. Ilyen emberek is vannak... (sz.) Felhívás a csehszlovákiai magyar akadémikusokhoz! A csehszlovákiai magyar egyetemi és főiskolai hallgatók 1931. kassai országos kongresszusa alkalmából beiktatott ideiglenes tisztikar ezúton értesíti a csehszlovákiai magyar főiskolás diákságot, hogy az ezidén esedékes VII. országos diákkongresszust szept. 10., 11. és 12. napjaira hívja össze Komáromba a Komáromi Magyar Akadémikusok Egyesülete rendezésében. A részletes programmot a sajtó közli. A diákügyekben teljhatalommal felruházott ideiglenes tisztikar döntése alapján a kongresszuson megjelenhet minden csehszlovákiai egyetemi és főiskolai hallgató beleértve a most érettségizett és főiskolára készülő diákságot is. A jelenlevőknek felszólalási joguk, a diákszövetség jogi ügyeiben azonban szavazati joguk csak a hivatalos kiküldötteknek van. Hivatalos kiküldötteknek számítanak a következő egyesületek delegációi: a prágai és a pozsonyi MÁK 6—6 taggal, a brünni MÁK és a brünni Corvinia3—3 taggal, azonkívül minden olyan szlovenszkói és ruszinszkői magyar diákszervezet 3—3 tagból álló delegációi, amely diák szervezet hatóságilag jóváhagyott és a diákszövetség követelményeinek megfelelő alapszabályokkal rendelkezik, vagy legalább is 40 nap telt el az alapszabályok beadásától számítva a kongresszus megnyitó napjáig. A delegáltaknak a kiküldő egyesület részéről írásbeli meghatalmazással kell rendeikezniök. A hivatalos kiküldöttek és diáklátogatók neve, egyesületi hovatartozása és érkezésének pontos megadása legkésőbb szeptember 6-ig bejelentendő Nagy Árpádnál Komárom, Székfü u. 19 .sz. Esetleges diákelőadások ugyanaddig a terminusig jelentendők be az előbbi címen. Az ideiglenes tisztikar nevében: Dr. Brükk Sándor s. k. elnök. JUC. Leskovits István s. k. titkár. Irodalo Haiczi Kálmán dr,: Léva története a XVi. század végéig. Érdekes történelmi tanulmány gazdagítja tudományos irodalmunkat. Léva város múltját dolgozta föl Haiczi Kálmán dr, a tudós szőgyéni plébános. Tanulmánya több szempontból érdemel dicséretet. Elsősorban hézagpótló munka és adatainak alaposságával fontos szerepet tölthet be mint forrásmü is. A város vidékének őslakosságát Írja le az első fejezetben a szerző és megállapítja, hogy a honfoglaláskor nemcsak a Lévától északra fekvő sikterületet foglalta el a magyarság, hanem kiterje&zkedett a dombos vidékre is. A tatárjárás és a török háborúk viszontagságai következtében azonban megfogyatkozott a magyarság száma, sok falu lakossága kipusztult, amelynek helyébe más nyelvű jobbágyokat telepitettek a földesurak. Tanulmánya további részében a Léva név eredetével, királyi várbirtokká való fejlődésével foglalkozik. Kimentő részletességgel sorolja föl a lévai vár birtokosait és különösen érdekes szint kap a törökkel vivott harcok idejében való élet, a végbeli magyar vitézek bajviadalai és a vallon zsoldosok pusztításai nyomán fakadó keserűség Haiczi Kálmán dr. tudásának és gondos kutatásainak gazdag tárházából merit Levéltárak, régi okmányok, vagy történetíróink müveinek adatait használja föl és olvasztja kerek, egységes formába. Müve, amely a Bars cimü lap külön lenyomataként jelent meg, ösztönzésül szolgálhat másoknak is, hogy a múltban való elmerüléssel erősítsék a magyarság öntudatát és meghonosítsák az egészséges lokálpatriotizmust, amely az ősi föld emlékeinek föltárásában és szeretetébea nyilvánul meg. Itteni tudományos irodalmunk amúgy is szegényes. Kétszeres tehát az örömünk, ha akad vállalkozó, aki lelkiismeretes gondossággal karolja föl városaink, népünk történetét és a tudás tiszta fegyverével mozdítja elő törekvéseinket A könyv ára 8 Kő, megrendelhető a szerzőnél Seldín-Szőgyén (párkányi járás). AZ EVANGÉLIKUS LITURGIA MEGÚJHODÁSA TÖRTÉNETI ÉS ELVI ALAPON. (Irta ifj. Jánossy Lajos.) Ez a testes kötet egy fiatal és kitünően képzett evangélikus papnak a teológiai doktori értekezése, melynek alapján a pécsi egyetemnek Sopronban székelő evangélikus teológiai fakultása a munka szerzőjét — Magyarországon talán elsőnek — a doktori cimmel tüntette ki. Jánossy Lajos dr. könyvében egy nehéz és bizonyos mértékben a hagyományok ellen szóló gondolatot vet fel: az ősi liturgiához való visszatérés eszméjét. Ebből a szempontból megismertet a kereszténység első századainak liturgia-hagyományaival, annak az újabb középkorban való kifejlődésével egészen Luther fellépéséig: ez a keresztény mise liturgiája, melytől a ma használalban levő és így megszokott egyházi szertartások rendje, messzire álltak. Jánossy, Lajos óriási apparátussal dolgozik. Munkájához felhasználta az összes európai és latin nyelven megjelent idevonatkozó műveknek talán százait és így" ezzel a történeti bizonyító eljárással kíván a meggyőződés útján előrehaladni a krisztusi igazság felé. Ez az út nehéz, ez az út hosszú, ezzel a kiváló szerző is tisztában van. Ennek az útnak vannak akadályai, előítéletei, amelyekkel szemben nincsen más fegyver, mint a tiszta meggyőződés és tudás eszközei. Minden megújhodás a mai ideológia értelmében átalakulás, tehát forradalmat jelent. De Jánossy könyvének a célja az, hogy az evangélikus egyház a régi liturgikus formákhoz való visszatéréssel elmélyítse a liturgia kihangsúlyozott jelentőségénél fogva a hitvallást és az istentiszteleteket a pap és az egyházközség közös funkcióival az evangélium lelki közösségébe foglalja. Jánossy Lajos dr. könyve bizonyára nagy feltűnést fog kelteni a magyar lutheránusság körében, amelynek íródott. Ez a könyv szerzőjének nevét egyszerre ismertté fogja tenni egyházának köreiben. A szerzőnek nagy műveltsége, melyet Európa híres kuiturcentrumaiban sajátított el, széles áttekintése, felkészültsége nagyobb feladatok megoldására is utalják. Az evangélikus egyházi irodalom magyar kisebbségi ága, amelyből a fiatal egyházi író származott (Jánossy Lajos komáromi esperes-lelkész fia), jogos büszkeséggel mondhatja őt a magáénak abban a biztos reményben, hogy nevéről még sokszor és mindig a legjobb vonatkozásban fog hallani, amire első könyvének ritka értékeinél fogva következtetni lehet. (p. f.) ki a szlovák nyelvben és könyvelésben is jártas, szép Írással, helybeli nagykereskedésbe felvéteti!*:. Cim a kiadóhivatalban. 413 nmsmmmmmmmmmmmMBmmm Szigetkert a Fő-úton házhelynek is nagyon alkalmas, jutányos áron sürgősen eladó. Érdeklődni lehet: 4i4 A. Ceglédy Nádor ucca 2. sz.
