Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-08-27 / 67. szám

4. o'dal »KOMÁROMI LAPOK« 1 982. auguszlus 27. Közeledik az «8WB»S»SS®«!a^^ iskoJa-beiratás!! I—HliWI'flIÍIIBIIIIJIII[IHM! — Mill I IIIMW I Gyermekeinek örö­met, sajátmagának megelégedést sze­rez, ha kitűnő minő­ségű fiuruháinkat, raglánjainkat minél előbb megveszi. ..MORAVIA" ruhaipari r. t. 149 B atislava, Michalská 8. ha szépet akartok látni és ozsonnál enni a mi vendéglátó házigazdánknál. Tovább nem is fogtok menni, leg­feljebb Merschner apó hajlékáig, ahol 103 éves présóriás múzeummá avatja a pincegádort. Itt Ízleljétek meg a riz­­iinget, ami a százéves prés alól csorog, mindig nedvesek fogtok maradni. Ez az én privát hitem ugyan, de vendég­marasztaló gazdánk is pont ezen a véleményen van velem. Kukkó, Jánoska. Jánoska a várerődben lakó szegény kis „proh“-gyerek. Apja rokkanttá vált munkanélküli, anyja nincs, ő pedig a szomszéd asszonyok irgalmas jóvoltá­ból nevelkedett fel hat éves koráig. Jánoska ott állt a népkonyha cifra beton kövezetén, nyűtt cipőjéből ki­kandikált apró lábaujja, nadrágja rongy, kabátkájában pedig nem tudná elfogni hét macska se azt a bizonyos egeret, de azért Jánoska vig legény. Tömzsi kis testéoöl duzzadó egészség­gel visit ki gömbölyű buksi feje és nagy, okos űióbarna szeméből tiz élet lángja lövel, amint kacagva szalad az osztó asztal elé, hogy eivegye a neki félretett gyürkés kenyeret. Jánoska okos gyerek. Tudja, hogy tél van, karácsony hete, tudja, hogy ’ ilyenkor jön a Jézuska sok-sok aján­dékkal s hiszi, hogy neki is hoz jó cipőt, ruhát, kalapot. És a jószivek adományából Jánoska hozzá is jut. Örömmel cipeli a sok drága ajándékot, büszke boldogsággal viseli azokat s a népkonyha zárultával tűnik el a szemhatár látköréből. * A nyári nap most még magasan áll, fénye erősen világit, sugara ontja a tüzet, de a mindinkább hosszabbodó estek jelzik az elmúlás kezdetét s a korán sárgult levelek a zöld szin hal­doklását, hogy egy-két hónap elmúltá­val fehér szemfedőt húzzon rá a tél hava. Egy ily őszbe készülő nyár estjén vézna sovány kis kezecske nyújtja felém tenyerét az irgalom fil­lérjéért. Jánoska az, de alig ismerni rá. Megváltozott, megnyúlt, testben, arcban. Eltűnt róla a vidor életpir s tiz életet lövelő szép szeme bágyad­tan pislog, amint ott áll mezítláb egy szál nadrágocskában, melyből kisápad sovány teste. Jánoska ő.. , Jánoska a koldus. Féléve nem láttam s mivé lett sze­gény! Arcán ugyan nincs ránc, de látszik, hogy fújja az élet szele, teste nem hajlott, de lerí róla a küzdelem nyoma, lelke még tiszta, fehér, de már húzódik föléje a nélkülözés, szenvedés sugalta bűn sötét felhője. És ott áll érzéktelen közömbösség­gel, az élet forgatagába korán került szo­morú alakjával, mely még szomorúbbá válik a reá szálló est homályában,.. A természet rendje szerint az alá szálló est éjbe megy, hogy helyt adva a hasadó hajnalnak, vidám nappalá legyen. Így lesz-e ez nálad is, véled is Jánoska? Hat éves életedre korai sötétség borult, a küzdelmet már is­mered, s mi lesz, ha gyönge tested abban kifárad? ... Ha nemsokára újból megynyilik a népkonyha s te ismét kapsz egy fa­lat kenyeret s a jó szivek adományá­ból talán ruhát is és újból ott állsz a beton cifra kövezetén, de most már senkitől se védve egyedül. Vájjon mit gondolsz, vájjon milyen érzésed lesz erődöknek lakója, szegény, szegény kis gyerek.. Jánoska. Farkas Péter. Csallóközi alakok. Falusi bűvész. Többek között, hát ez is egy foglal­kozás: vándorbűvésznek lenni. Itt csa­tangol egy ilyen vándorbűvész a Csal­lóköz falvai között, néha átrándul Nyitramegyébe, vagy Párkány, felé. Ilyenkor, nyáron, nehezebb a dolga neki is, mert az emberek kint mun­kálkodnak a réteken, földeken s nem­igen van kedve a népségnek bűvé­szetet nézni. Iskolaidőben, őszi esőzések alalt nagyobb a sikere neki is. összedobol­­tatja a falut, avagy beszél a tanítóval s csudalátni gyűlnek az iskolába a népek. A belépődíj ötven fillér, vagy két tojás. Ez a valuta. Van, aki egy zacskó búzát hoz, akad, aki szép halat tesz a bűvészet oltárára, vagy egy kiló szőlőt áldoz föl. A hivatalos valuta mégis a két tojás. így vándorol a bűvész faluról-falu­­ra. Kócot nyel, varázsol, eltüntet és előad. Nagy sikere van a nyúllábbal, amelyet minden kövér gazda nyaká­ból elővarázsol, meg a színes kendők­kel, amelyeket papírtölcsérekből hu­zigál ki. A csirkealtatás is őszinte el­ismeréssel jár, mikor pedig azt mond­ja, hogy: — No, most elvarázsolom a Pali gyereket s lesz belőle papagáj, — akkor Pali gyerek, minden kol­légájával egyetemben nagy ordítások kíséretében rohan ki a teremből. Egyszóval pompás mulatság egy ilyen bűvész. Sajnos, annyi tudo­mánya még nincs, hogy a semmiből is pénzt tudna elővarázsolni. Tehetsé­ge véges. A tojás valuta kapott meg legjob­ban. Élelmes bűvész ez, nem hagyja magát a körülményektől legyűrni. Azzal van mégis legnagyobb sikere, mikor a tojást feltöri, cilinderbe csor­bítja s rézőrát varázsol a kalapból elő. Ezt a mutatványt nagy figyelem ki­séri, titkon otthon is megpróbálják a gyerekek, de minden eredmény nélkül. A múltkor, rögtön első feladatul is ezt kívánták tőle. Mindjárt adtak neki három tojást. Felbontja az egyiket, büdös. Fel a másikat, annak is rettentő szaga van. A harmadikat meg se próbálta: — Záp ez a tojás! Felszólal egy vastag hang: — Hát, ha aranyórát tud belőle csi­nálni, akkor átváltoztathatja ezt egész­ségessé is... Lám, ilyen ez a bűvész. Ezt már nem tudta. Könnyebb tyúktojásból aranyórát csinálni, mint zápból egész­ségeset. Fel is kerekedett a nézőközönség s otthagyta a bűvészt az iskolában, a pódiumon egyedül. Szegény bűvész! Csak annak a megmutatására emlí­tettem ezt a kiváló férfiút, hogy ada­lékokat adjak át az utókornak a csal­lóközi ősfoglalkozások történetéhez. Ilyen emberek is vannak... (sz.) Felhívás a csehszlovákiai magyar akadémiku­sokhoz! A csehszlovákiai magyar egyetemi és főiskolai hallgatók 1931. kassai or­szágos kongresszusa alkalmából beik­tatott ideiglenes tisztikar ezúton érte­síti a csehszlovákiai magyar főisko­lás diákságot, hogy az ezidén esedékes VII. országos diákkongresszust szept. 10., 11. és 12. napjaira hívja össze Komáromba a Komáromi Magyar Aka­démikusok Egyesülete rendezésében. A részletes programmot a sajtó közli. A diákügyekben teljhatalommal fel­ruházott ideiglenes tisztikar döntése alapján a kongresszuson megjelenhet minden csehszlovákiai egyetemi és fő­iskolai hallgató beleértve a most érett­ségizett és főiskolára készülő diáksá­got is. A jelenlevőknek felszólalási jo­guk, a diákszövetség jogi ügyeiben azonban szavazati joguk csak a hiva­talos kiküldötteknek van. Hivatalos kiküldötteknek számítanak a követke­ző egyesületek delegációi: a prágai és a pozsonyi MÁK 6—6 taggal, a brünni MÁK és a brünni Corvinia3—3 taggal, azonkívül minden olyan szlovenszkói és ruszinszkői magyar diákszervezet 3—3 tagból álló delegációi, amely di­ák szervezet hatóságilag jóváhagyott és a diákszövetség követelményeinek megfelelő alapszabályokkal rendelke­zik, vagy legalább is 40 nap telt el az alapszabályok beadásától számítva a kongresszus megnyitó napjáig. A de­legáltaknak a kiküldő egyesület ré­széről írásbeli meghatalmazással kell rendeikezniök. A hivatalos kiküldöttek és diákláto­gatók neve, egyesületi hovatartozása és érkezésének pontos megadása leg­később szeptember 6-ig bejelentendő Nagy Árpádnál Komárom, Székfü u. 19 .sz. Esetleges diákelőadások ugyan­addig a terminusig jelentendők be az előbbi címen. Az ideiglenes tisztikar nevében: Dr. Brükk Sándor s. k. elnök. JUC. Leskovits István s. k. titkár. Irodalo Haiczi Kálmán dr,: Léva története a XVi. század végéig. Érdekes történelmi tanulmány gaz­dagítja tudományos irodalmunkat. Léva város múltját dolgozta föl Haiczi Kálmán dr, a tudós szőgyéni plébá­nos. Tanulmánya több szempontból érdemel dicséretet. Elsősorban hézag­pótló munka és adatainak alaposságá­val fontos szerepet tölthet be mint forrásmü is. A város vidékének őslakosságát Írja le az első fejezetben a szerző és meg­állapítja, hogy a honfoglaláskor nem­csak a Lévától északra fekvő sikterü­­letet foglalta el a magyarság, hanem kiterje&zkedett a dombos vidékre is. A tatárjárás és a török háborúk vi­szontagságai következtében azonban megfogyatkozott a magyarság száma, sok falu lakossága kipusztult, amely­nek helyébe más nyelvű jobbágyokat telepitettek a földesurak. Tanulmánya további részében a Léva név eredeté­vel, királyi várbirtokká való fejlődésé­vel foglalkozik. Kimentő részletesség­gel sorolja föl a lévai vár birtokosait és különösen érdekes szint kap a tö­rökkel vivott harcok idejében való élet, a végbeli magyar vitézek baj­viadalai és a vallon zsoldosok pusz­tításai nyomán fakadó keserűség Haiczi Kálmán dr. tudásának és gondos kutatásainak gazdag tárházá­ból merit Levéltárak, régi okmányok, vagy történetíróink müveinek adatait használja föl és olvasztja kerek, egy­séges formába. Müve, amely a Bars cimü lap külön lenyomataként jelent meg, ösztönzésül szolgálhat másoknak is, hogy a múltban való elmerüléssel erősítsék a magyarság öntudatát és meghonosítsák az egészséges lokál­patriotizmust, amely az ősi föld emlé­keinek föltárásában és szeretetébea nyilvánul meg. Itteni tudományos iro­dalmunk amúgy is szegényes. Kétsze­res tehát az örömünk, ha akad vállal­kozó, aki lelkiismeretes gondossággal karolja föl városaink, népünk történe­tét és a tudás tiszta fegyverével moz­dítja elő törekvéseinket A könyv ára 8 Kő, megrendelhető a szerzőnél Sel­­dín-Szőgyén (párkányi járás). AZ EVANGÉLIKUS LITURGIA MEGÚJHODÁSA TÖRTÉNETI ÉS ELVI ALAPON. (Irta ifj. Jánossy Lajos.) Ez a testes kötet egy fiatal és kitünően képzett evangélikus pap­nak a teológiai doktori értekezése, melynek alapján a pécsi egyetem­nek Sopronban székelő evangélikus teológiai fakultása a munka szerzőjét — Magyarországon talán elsőnek — a doktori cimmel tüntette ki. Jánossy Lajos dr. könyvében egy nehéz és bizonyos mértékben a hagyományok ellen szóló gondolatot vet fel: az ősi liturgiához való visszatérés eszméjét. Ebből a szempontból megismertet a kereszténység első századainak litur­gia-hagyományaival, annak az újabb középkorban való kifejlődésével egé­szen Luther fellépéséig: ez a keresz­tény mise liturgiája, melytől a ma használalban levő és így megszokott egyházi szertartások rendje, messzi­re álltak. Jánossy, Lajos óriási appa­rátussal dolgozik. Munkájához fel­használta az összes európai és latin nyelven megjelent idevonatkozó mű­veknek talán százait és így" ezzel a történeti bizonyító eljárással kíván a meggyőződés útján előrehaladni a krisztusi igazság felé. Ez az út nehéz, ez az út hosszú, ezzel a kiváló szer­ző is tisztában van. Ennek az útnak vannak akadályai, előítéletei, ame­lyekkel szemben nincsen más fegyver, mint a tiszta meggyőződés és tudás eszközei. Minden megújhodás a mai ideológia értelmében átalakulás, te­hát forradalmat jelent. De Jánossy könyvének a célja az, hogy az evan­gélikus egyház a régi liturgikus for­mákhoz való visszatéréssel elmélyítse a liturgia kihangsúlyozott jelentőségé­nél fogva a hitvallást és az istentisz­teleteket a pap és az egyházközség közös funkcióival az evangélium lel­ki közösségébe foglalja. Jánossy La­jos dr. könyve bizonyára nagy fel­tűnést fog kelteni a magyar lutherá­­nusság körében, amelynek íródott. Ez a könyv szerzőjének nevét egyszerre ismertté fogja tenni egyházának kö­reiben. A szerzőnek nagy műveltsége, melyet Európa híres kuiturcentrumai­­ban sajátított el, széles áttekintése, felkészültsége nagyobb feladatok meg­oldására is utalják. Az evangélikus egyházi irodalom magyar kisebbségi ága, amelyből a fiatal egyházi író származott (Jánossy Lajos komáromi esperes-lelkész fia), jogos büszkeség­gel mondhatja őt a magáénak abban a biztos reményben, hogy nevéről még sokszor és mindig a legjobb vo­natkozásban fog hallani, amire első könyvének ritka értékeinél fogva kö­vetkeztetni lehet. (p. f.) ki a szlovák nyelvben és könyvelésben is jártas, szép Írással, helybeli nagykereskedésbe felvéteti!*:. Cim a kiadóhivatalban. 413 nmsmmmmmmmmmmmMBmmm Szigetkert a Fő-úton házhelynek is nagyon alkalmas, jutányos áron sürgősen eladó. Érdeklődni lehet: 4i4 A. Ceglédy Nádor ucca 2. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents