Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)
1932-08-27 / 67. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza •• ötvenharmadik évfolyam. 67. szám, Szombat, 1932. angpsztn«i 27. «^Bsasassiasű aaMaMMBMNBaKBnMHatraaB9HmaiaHaaMnaaani''iaHBBaBmmNMati (KOTSEJSSäFSiU Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 K5, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Kő. — Külföldön 120 K6. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Kemény üzenet. Komárom, augusztus 26. Az ottawai kongresszus jelentős eredményeket ért el úgy gazdasági, mint politikai tekintetben. Gazdaságilag Anglia és dominiomainak szoros egymáshoz kapcsolódását segítette elő és politikailag is megerősítette azokat a lazulni kezdő kötelékeket, amelyek Anglia és nagy gyarmalállamai közt fennállanak. Anglia tehát megerősödve került ki ebből a nehéznek látsz ó problémából és mivel jó üzletet csinált, büszkén hirdeti, hogy a világgazdasági helyzet megszilárdulásának megtalálta a sarkpontját, amelyről most egyelőre jó tanácsokat ad az európai kontinens államainak. Egy kis szépséghiba az nem fontos és Anglia kiküldöttei zsebrevágták a szemrehányást, hogy a szovjet-kapcsolatai kereskedelmileg nagyon erősek, ez virágnyelven Ottawában is azt jelenti, hogy Anglia jó fogyasztója az orosz búzának és a többi gazdasági terméknek, de Kanada is értésére adta, hogy náluk is van egy kis búza felesleg. A varsói agrárkonferencia igen hasonlít az ottawaihoz, itt is búzát árulnak az agrároszágok Európának. Anglia egyelőre csak áldását küldi ahhoz, hogy Európa kitaláljon valahogyan a világgazdaság csődje felé vezető útról a helyes útra. A lengyel külügyminiszter, aki nemcsak a szakmájában otthonos, hanem a politikai kapcsolatok és összefüggések megértésében is, igen jól beharangozta a konferenciát, mikor kiadta a jelszót: ha a nyugati államok tovább is bojkottálják a keleti agrárországok termékeit, akkor ezek a keleti államok majd egyszerűen beszüntetik adósságaik fizetését, mert erre csak úgy képesek, ha gabonájukkal nem mozdonyokat fognak fűteni. Ez a figyelmeztetés, amely kissé karakán formában, de igen okosan hangzott el, bizonyára Parisban is visszhangra talál, a világ fővárosában, ahova Lengyelországot más kötelékek is kapcsolják, no meg a konferencia több tagállamát: Romániát, Jugoszláviát és Csehszlovákiát is. Párisban meg kell érteni, hogy a jó barátság nem abban áll, ha szövetségeseinek kölcsönöket ád és azt kimustrált repülőgépekben, öreg ágyukban és sálorlapokban folyósítja, hanem elsősorban abban, hogy segítsen felvenni Keleteurópa agrárállamainak buzafeleslegét. Szól ez Olaszországnak is, mely szintén szovjelbuzával táplálkozik és a gazdag semlegeseknek, akik a háború alatt a konjunktúra előnyeit élvezték. A lengyel pénzügyminiszter volt az első, aki reátapintott a gazdasági krízis kelevényére, talán fel is szisszentek utána azok, akik ezt a hangot eddig nem hallották a népszövetség nyílt színén és kulisszái mögött. Talán nem is volt tapintatos a nyilatkozat, de azt el kell ismerni, hogy odatalált, ahová célzott. Ezt a lengyel követnek sokkal letompítollabb hangon kellett volna a Quai 1)’ Orsay gondosan elpárnázott ajtói mögött clsusognia a lyoni radikális szalon oroszlánnak, Herriot-nak. így jobban meghallja, ha olvassa a leibzsurnáljában a külföldi táviratok között. Keleleurópán nem az segít, ha Szent-Iványi József memoranduma az elemi csapások által sújtott mezőgazdaság érdekében. A Közép- és Keletszlovenszkón, valamint Ruszinszkón a buzavetésekben fellépett fekete rozsda által a mezőgazdaságnak okozott súlyos károk enyhítése érdekében Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt elnöke előterjesztést nyújtott be Bradács földmivelésügyi miniszternek, Országh József dr. országos elnöknek éa Bella M. Mátyás dr.-nak, az országos mezőgazdasági tanács elnökének. Szent-lvány e memorandumában utal a katasztrófális helyzetre, amely a kis- és nagygazdákat és ezekkel kapcsolatban a mezőgazdasági munkásokat sújtja és megállapítja, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó mezőgazdái joggal várják a kormány, az országos hivatal és a mezőgazdasági tanács együttes és erőteljes támogatását a következő kérdésekben: 1. Hitelnyújtás a mezőgazdasági ingó hitel bázisán a célból, hogy a most bekövetkező gazdasági és üzemi költségeit, amelyeket a fekete rozsda pusztításai folytán elveszítettek, fedezhessék és a mezőgazdaság átlagát fentarthassák, a munkálatok kivitelét a jövő évi termés érdekében biztosíthassák. 2. A károsult vidéken általános és nem egyénenkénti adóelengedés a kár nagysága szerint 40 - 50%-ban. Vonatkozik ez elsősorban a földadóra és a kereseti adóra (bérlők). A kár figyelembevétele a kiszabandó jövedelemadónál. 3. Vetőmagosztds egy éves hitelre. A memorandum e kérdésnél megállapítja, hogy a kormány, az országos hivatal és a mezőgazdasági taegy-egy nyugati állam félmillió métermázsa gabonát rendel egyik vagy másik államban, hanem az, hogy ha Nyugateurópa leül és számvetést segít készíteni, ki és milyen mennyiségben fogyasszad az idén termett gabonát készpénzfizetés avagy kompenzációk fejében. A problémát így kell és csak így lehet megoldani. Csehszlovákiának ilyen problémái nincsenek, itt inkább a behozatal kérdése a nagy probléma. Azonban a belföldi termelésnek megvannak a maga nagy bonyodalmai. A pozsonyi dunai vásáron tüntetés készül a szlovák agráriusok részéről, akik tüntetnek az adóbehajtások és a gabona alacsony ára ellen, mely romlásukat jelenti. Ez is elég nagy probléma és jele annak, hogy mi sem megyünk a szomszédba kölcsön kérni egy kis agrárproblémát. nács a mezőgazdaság felsegitésére eddig tett intézkedéseiből hiányzott a nagyvonulaság és a szakértelem. De ezenkivül minden ilyen természetű akció a politikai pártok agitációjának lett martaléka, holott ennek nem lett volna szabad megtörténnie. A mai viszonyok között hangsúlyozni kivánja a memorandum, hogy általános és nagyvonalú intézkedéseket vár és követel a kormányhatóságoktól. Majd a három kérdés részletes taglalását foglalja magába a memorandum, mely különösen a vetőmag kiosztás tekintetében követel szakértelmet abban az irányban, hogy a kiosztandó búzát úgy válasszák meg és osszák szét, amint azt a különböző vidékek kiimája megkívánja. Országos pártvezetőségi ülés Szülló Géza lemondása ügyében. Az országos keresztényszocialista párt vezérének, Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselőnek a párt elnöki tisztéről történt lemondása ügyében a párt országos vezetősége ülést hivott össze. Augusztus hó 31-én lesz a keresztényszocialista párt országos végrehajtó bizottságának ülése Zsolnán, amely napon ugyanott az országos pártvezetöség is ülést tart. A végrehajtó bizottság délelőtt, az országos pártvezetőség délután fog ülésezni. Az elnöki szék betöltésének joga az országos pártvezetőséget illeti meg, de nem valószinü, hogy már most sor kerülne az uj elnök megválasztására. A párt vesetősége ugyanis mindenesetre meg fogja kísérelni, hogy Szüllő Gézát rábírja lemondásának visszavonására, különben ha Szüllő ragaszkodik elhatározásához, akkor is még időbe kerül, amig az uj pártelnök megválasztására nézve a helyzet kialakul. A párt ügyeit ideiglenesen Dobránszky János dr. nemzetgyűlési képviselő, országos alelnök intézi. Jövő héten misisztertanács lesz. A miniszterelnök újra megkezdte hivataloskodását és a jövő héten megtartják az őszí kampány előtt az első minisztertanácsot. Ugyancsak a jövő héten tartanak megbeszélést a koalíció bomlási folyamatáról és azokról az éles ellentétekről, amelyek a koalíciós pártok között változatlanul fennállanak. A parlament összehívásának napja még nem ismeretes. Az agrárpárti válság a kormány válságát vonja maga után. Udrzsal miniszterelnök befejezte karisbadi kúráját és hazautazott Prágába, ezzel egyidejűén megjelent Stanek ismeretes és nagy feltűnést keltő interjúja, amelyben egyenesen kiutasítja Udzsált és a többi agrárpárti minisztereket a kormányból. Stanek az agrárpárt szélsőséges szárnyának vezetője, társa Hodzsának, aki szintén nincsen megelégedve a mai politikai állapottal. Az interjú az első pillanatban csak a kormány széjjelrobbantását célozta, azonban a politikai közvélemény ma már úgy tekinti Stanek föllépését, mint az egész koalíció megbontására irányuló akciót, amelynek végzetes következményei lehetnek. Az a vélemény ugyanis, hogy Udrzsálnak, Vyskovskynak, Sláviknak és Bradácsnak kiválása a kormányból nem elegendő a koalíció megmentésére, sőt a Stanek-szárny miniszterejelöltjeinek kormányrajutása csak még jobban fokozná az agrárpárt és a szocialisták közötti éles ellentéteket, úgyhogy Stanekék is, meg a szocialisták is uj koalíció alakítására gondolnak. Stanek abban reménykedik, hogy a szocialista pártok kiszorításával egy polgári jellegű többség fog keletkezni, amelybe a szlovák néppárt és a cseh nemzeti liga vonatnék bele, a szocialisták egy agrármentes többség lehetőségén gondolkoznak és szintén a szlovák néppártot akarják az agrárok helyébe bevonni. Legvalószínűbb azonban, hogy nem az egész agrárpárt válik ki a mai koalicióból, hanem csak Stanekék, akik 25-en vannak, mig Udrzsal hívei 15 mandátummal továbbra is együttműködnének a szocialista pártokkal s igy a mostani koalíció tovább kormányozna anélkül, hogy a szlovák néppártot föl kellene venni a kormányba. A Stanek-szárny azonban nem akar ellenzékbe menni, sőt inkább osztozni akar a hatalomban és ha az másként nem sikerül, el van határozva, hogy uj választások kiprovokálásával borítják föl az ellenük irányuló hatalmi konstellációt. Ezt persze a szocialisták, akikre nézve az uj választás a mai válságos helyzetben nagy csapás lenne, semmi áron sem akarják, azért inkább szövetkeznek a katolikus pártokkal s velük alkotnák meg az uj koalíciót. Ha ez nem sikerülne, a leg-POLITIKAI SZEMLE Komárom, — augusztus 26
