Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-07-09 / 53. szám

1952. julius 9. »KOMÁROMI LAPOK« 3. oldal. geztek rajta, kiújult s májusban any­­nyira elhatalmasadott rajta, hogy a múlt hó elején Budapestre ment egy ottani szanatóriumba kezeltetni ma­gát, azonban az orvosi tudomány nem tudott már rajta segíteni, hétfőn ha­zaszállították Monostorra, ahol más­nap, kedden délben csendesen kiszen­­vedett nagy fájdalmára szerető gyer­mekeinek. á\%\ A megboldogult kihűlt porait júli­us hó 7-én, csütörtökön délután he­lyezték a magyarkomáromi temetőben nagy részvét mellett örök nyugalomra. Temetésén megjelent a város társa­dalma, a Komáromi Önsegélyző Hitel­­szövetkezet (Népbank) tisztikara és igazgatósága testületileg vett részt, hogy az intézet volt érdemes vezetője iránt őszinte kegyeletének és tisztele­tének kifejezést adjon. Koporsója fe­lett Sáry Imre ref. lelkész mondott szárnyaló búcsúztató és méltató beszé­det, a ref. egyházi énekkar pedig Sulacsik Lajos pü. főszámtanácsos ve­zényletével megható gyászdalokat éne­kelt. Az elhunyt igazgatóban Velez Zsig­­mond dr. vegyészmérnök, Velez Re­zső gépészmérnök, Vermes Lajosné sz. Velez Beáta, Francén Leóné és Gaskó Béláné édesatyjukat veszítet­ték el, akik nejeikkel, illetve férjeik­kel és gyermekeikkel együtt siratják a legjobb, minden áldozatra kész sze­rető édesatyát, apóst és nagyapát. De kegyelettel őrzik meg emlékét volt tiszttársai, ismerősei és tisztelői, akik benne a tettek és munka emberét gyászolják. Áldás emlékére! F. Iskoláink beszámolói. II. Községi népiskola. Komárom város községi népiskolá­jának Évkönyve az 1931—32. iskolai évről Pethő Sándor igazgató szerkesz­tésében jelent meg. Az Évkönyv be­vezetés gyanánt az iskola tanítói tes­tületének indítványát közli, melyben az iskolaszéknek javaslatot tett az egy­huzamban való tanítás bevezetésére. Mint annak idején közöltük, ezt az indítványt az iskolaszék egyévi pró­baidőre elfogadta. Az iskolai év történetében olvassuk, hogy összesen 984 tanuló iratkozott be, akiknek egészségi állapota általá­ban kedvező volt. Két kis tanulóját gyászolja az iskola, akik az iskolai év közben hunytak el. A tanulók testi gondozását a Vöröskereszt helyi szer­vezete végezte, melynek nevében dr. Kalvariszky osztály orvos a gyermeke­ken tuberkulin oltást végzett. Ugyan­zongora P*a n'n 0 /Jj ár a tényleges értékhez / f!]j mérten oly kedvező, hogy EnliisapíljwS I M ön is, kényelmes részlet- W jjj W 1M fizetés mellett tulajdonosa 1 U * ^ f J6het w valódi „Försternek“ Szíveskedjék alacsony áraimról ^ meggyőződést szerzni, A gyárs GEORGSWALDE C. S. R. csak a Vöröskereszt 17 szegény tanu­ló ingyen nyaralásáról gondoskodott. Az iskola arra is ügyelt, hogy a ta­nulóknak erkölcsi nevelést is nyújt­son. Gondosan ellenőrizte, hogy a gyermekek vallásuk ünnepeit meg­tartsák és azok istentiszteletein részt­­vegyenek. Sajnos, van a tanulók közt olyan elem is, amelyen meglátszik a családi nevelés hiánya és ehelyett az ucca hatása. Ezeket gondosan kellett lenyesegetni róluk. A tanulmányi előmenetel szempont­jából nem merült fel nagyobb kíván­nivaló. A IV. osztályból 17 tanuló lépett át a gimnáziumba és azok he­lyeiket kettő kivételével jól megállták. Az iskolát meglátogatták Balló Gyula főtanfelügyelő, Jezsó Márton tanfel­ügyelővel és látogatásokat végzett az iskolaszék elnöke, dr. Szijj Ferenc ny. polgármester is, valamint az inté­zet igazgatója. Az iskolaszék elhatározta egy kise­gítő osztály létesítését azok számára, akik a többi tanulókkal nem tud­nak lépést tartani. Az év közben Tel­kes Miksáné tanítónő betegszabad­ságra ment, majd három évi ideig­lenes nyugállományba helyezte felet­tes hatósága. Helyét ideiglenesen Nagy Stefánia tanítónő töltötte be. Zsolnai Béla tanító a polgári iskolába meg­választatván rendes tanerőnek, helyét Teleky Miklóssal töltötte be. Csizmazia Anna és Schmidt Viktor az előírt ké­pesítő vizsgát letették. Az iskola pontosan megtartotta az előirt állami hivatalos ünnepeket. A tanítótestület pedig résztvett a más iskoláktól rendezett előadásokon és ünnepélyeken is. Az a rendkívüli nyomor, mely a városban uralkodó munkanélküliség következtében uralkodott, az iskolával is éreztette hatását. Az iskolafentar­­tó város, az ingyentej mozgalom tá­mogatásával, a Népjóléti Központ 125 tanulónak ingyen ebéd nyújtásával és maga a társadalom ruháknak adomá­nyozásával, a jótékony egyesületek a szegény gyermekek felruházásával si­etlek az iskola támogatására. Az iskola mellett működő óvodába 208 tanuló iratkozott, akiket két cso­portban foglalkoztattak az óvónők és szép előmenetelt értek el velük. Az intézetnek 21 tanítója és 2 óvó­nője volt és 11 hitoktató működött az iskolában. Az iskolának 42 ösztöndíj­alapítványa volt, 342 K pénzjutalom állott ezeken kívül rendelkezésére és 257 K értékű könyvjutalmat oszlott ki tanulói közül. Ebből 37 könyvjuta­lomban részesültek a szorgalmas és jó előmeneteld tanulók. III. Városi zeneiskola. A városi zeneiskola Évkönyve Wehz Emma igazgatónő szerkesztésében je­lent meg és bevezető cikkében a zene­A magyar előadó művészetnek egyik európai nevű tagja Medgyaszay Vilma, akinek igazi, vérbeli művészete az első pillanatokban meghódítja hallgatóságát és akinek előadását, szavalásait, ének­számait nem lehet eléggé hallani, azokkal sohase tudunk betelni, mert az igazi művészet a forrásuk és fino­mak, mint a leheletszerű brüsszeli csipkék, szívből jövők és a szívbe hatolók. Medgyaszay Vilma azok közé a szerencsés tehetségek közé tartozik, akiknek hatalmuk van az idő felett és az idők elmúlása semmi nyomot nem hagynak se testi, se lelki szépségükön. Medgyaszay Vilma ma is olyan üde, fiatal, mint mikor Fedák Sárival elő­ször hódította meg a világot Kacsoh Pongrác János vitézében. Medgyaszay volt az első Iluskája ennek a népszerű daljátéknak. A többi Iluska mind őt utánozta. De az igazi sikereit Medgya­szay Vilma nem a János vitéz lluskájával érte el, hanem akkor, ami­kor a kabaré, a sanzonszinpadra lé­pett Igazi, diszkrét finomságot, vérbeli művészetet vitt a legjelentéknyebb ka­baré- és sanzon dalba és azoknak ér­zéki élét mindig olyan finomságra tudta átcsiszolni, hogy az ő megjele­nése uj irányokat adott a magyar ka­baré és sanzonirodalomnak és zené­nek. A kabaré színpadra bevitte az örök értékeket: Petőfit, Aranyt, Adyt és a többi halhatatlant. És ez soha el nem évülhető érdeme Medgyaszay Vilmának kola az elmúlt iskolai évben több házi hangversenyt rendezett, de nyil­vánosan is szerepeltek az iskola nö­vendékei és szép sikert arattak. Az elmúlt iskolai évben 104 növendék iratkozott be az iskolába. Az évvégi vizsgák junius 16—25 közt folytak le. Ki kell emelni a zeneiskola Haydn hangversenyét. A tanári kar az igazgatónőn kívül két tagból állott: Schmidt Viktor he­gedűtanárból és Thiel Janka zongora­­tanárnőből. Az intézet énektanára, Kiss Margit állásától megvált és teendőit ideiglenesen az igazgatónő vette át. Az iskola jövő évi munkája szep­tember 5-én kezdődik, az évi tandíj 200 korona, amelyet szegé nysorsú ta­nulóknak a városi tanács az iskola javaslatára elengedhet. Komárom, — július 8 Ez a nagynevű művésznő tartott szombaton estet Komáromban a kul­túrpalotában. Bár nem is egy, hanem két helyi lap is reklamirozta a szom­bati estet és bár hatalmas falragaszok hívták föl a közönség figyelmét a hir­dető oszlopokról, a hirdető táblákról és az üzletek kirakataiból a közönség figyelmét erre a művészi esemény számba menő estre, kétségbeejtően kevés közönség gyűlt össze a fellépő európai nevű művésznő és a nagy reklarnirozás dacára. A megjelent gyérszámu közönség szinte szégyelte magát azok helyett, akik nem jöttek el. Voltak, akik az első sorban váltott jegyük dacára hátra ültek, szégyeltek az első sorba ülni, amelyet olyan nagy és szomorú üres­ség vett körül. Idol volt az a közönség, amelynek mégis csak kötelessége eljönni és ál­dozni, ha olyan neves magyar művész­nő lép fel, aminő /Medgyaszay Vilma? Hol volt hát ez s közönség? Mit ke­ressük, hogy hol volt, elég azt a szo­morú tényt megállapítanunk, hogy mindenütt ott volt, csak éppen a Med­gyaszay esten nem. Még azzal se lehet ezt az üres házat menteni, hogy nem volt pénze a közönségnek, mert szom­bat már a hónap elejére esett és a kávéházak, a vendéglők ugyancsak tele voltak ugyanazzal a közönséggel, amelynek mégis csak vannak kötele­zettségei a magyar előadásokkal szem­ben. Azt most hagyjuk, hogy ez a iskola céljait ismerteti. A 37. fennállási évét betöltött is-MEGJEGYZÉSEK A MEDGYASZAY ESTHEZ. — Miért nem rendeznek Komáromban többször hangversenyeket, előadásokat1? — az Omodék jó hasznothajtó halászóhelye volt. Az Omodék sem szerették a nyugalmas tétlensé­get. Bős, Várkony és a Karcsaszél mentén húzódó bir­tokaik egyre gyarapodnak. De ez még mindig nem elég. 1355-ben Pozsonyvármegye közgyűlésén Omodé mester tiltakozik az ellen, hogy Csitvúni (Csikvándi) Dénes balonyi részbirtokát eladja. Ez az Omodé mes­ter János fia és Karchai Lothárdnak unokája.1 1370. körül a Marczaltői-ek pereskednek a Várkonyi Omo­­dé-kkal és Szécsi Miklós országbíró Marczaltői Péter­nek Omodé István és Lothárd elleni perét 1372-ben elhalasztja.2 Az Omodé nemzetség 1380-ban nagy osz­tozkodást végez • Bős, Karcsa, Várkony, Stál, Mar­­chatou (Marczaltő) faluk határaiban elterülő birto­kaikról, amelyben természetesen a halászóvizek félő] is megegyeztek. A Karcsa-szélen elterülő birtokok is sok dolgot adnak a bíróságoknak, különösen amióta az Omodék ott birtokokat szereznek. Az egykorú oklevelekben sűrűén olvassuk Karchai Mese Miklósnak nevét. 1313- ban a ^pozsonyi káptalan Korcsai Iván részére Selyum Pálon-1 illetőleg ad bizonyítványt.3 A győri káptalan pedig Karcsa határjárására vonatkozólag megejtett vizsgálat eredményéről tesz jelentést, melyet a »csalló­közi kerületben« (in districtu Challokuz) teljesített 1358-ban.4 A birtokváltozásoknak, melyek vétel, adományo­zás, örökösödés, zálog és hatalmaskodás utján követ­keztek be, se szeri, se száma. Mindez természetesen a halászatot is érinti. így az Árpádok kihaltával a trón elnyerése körül támadt zavarokban az egész ország, de főleg annak nyugati része szenved sokat a háborús állapotoktól. A Trencséni Csák nembeliek el­foglalják a jelentékeny várakat, Pozsonyt, Komáromot már a század első éveiben. A Csákok az Anjou-trón­­követelő ellen szövetkeznek. Trencséni Csák Mátyus >C. D. P. III. 167. 2C. D. P. I. 281. 3C. D. P. IV. 126. 4C. D. P. V. 131. hatalmát kiterjeszti a Vág mentén le a Dunáig el­terülő nagy földsávra. Az esztergomi érsek, akinek a Vág alsó folyása mentén feküdtek nagy birtokai, panaszt tett a veszprémi káptalan előtt, hogy maga Mátyus úr 1312-ben megdúlta Perbete és Gug (Szímő mellett) falvait; a székesfehérvári káptalan előtt pe­dig azt panaszolja, hogy Csák Mátyus alvezére Chellus (Hellos, Ehellős) Naszvad, Gúla, Bajcs, Hemeu (Imő, Imely) és Pelud falvait rabolta meg.1 Tudnivaló, hogy Gug, Naszvad, Gúta az érsekségnek legjobb halászó­vizei voltak, mert a Kisdunának egy ága Naszvad felé kanyarodott és ott szigetet alkotva a legjobb viza­fogója volt az érsekségnek. Az Ekli-ek közül Lőrinc ekeli birtokából a Zegkuz (Szegköz) és a Zegfeu (Szegfő) közt elterülő negyven­holdas kis birtokrészét veti zálogba Guleri (Gelléri) Pálnak 1326-ban. 1 2 Szegköz és Szegfő vízmelléket je­lentenek, ahol a halászat sikerrel kecsegtet. Az Ekli család később, 1481-ben is osztozik és az elaprózott vagyonból lassan kikopva elmerülnek és szétszóródnak a nemzettest egyéb rétegeiben. A Komárom és Gadóc közt fekvő Várlcesző (Wa­­riobbaghkezew), melynek nevét a komáromi határnak Keszthelyi dűlője őrzi, 1335-ben részben Faber Péter birtoka, aki panaszt tesz Komáromvármegye nemesi bírósága, Sideu Mihályfia Vasi János alispán és bíró­társai Halapy Gergely, Batthány Pethő, Vőstői Már­ton és Kurtakeszői István szolgabírák előtt, hogy a két Nagymartom Nikiad (Miklós) az Ő várkeszői kúriáját, házát és épületeit felgyújtották.3 Várkeszőt másfél évszázad múlva, 1489-ben Mátyás király Komá­rom városának adományozza. A törökvilág zavaros éveiben azonban ez a község is, mint annyi más, elpusztul és eltűnik a föld színéről. Donch. mester zólyomi és komáromi főispán, aki királyi adományul kapta Komárom várát és tartomá-1Knauz: Monumenta. II. 660, 657. 2C. D. VIII. 187, 196. 3Fejér: C. D. IX. 2. p. 461. nyát cserébe Strigó és Csáktornya várakért, egyike volt azoknak, akiknek hősiessége folytán 1317-ben sikerült Komárom várából Csák Mátyus csapatait ki­ostromolni. Fiainak nevét a sok peres ügy őrizte meg az utókor számára, melyet folytattak. Már fentebb említettük a bakonybéli apáttal a komáromi piaci vámért folytatott perüket. Donch fiai a nyulakszigeti apácák ellen is pert visznek a szakállast birtok, több halfogó vejsze és a vám ügyében. Ezt a pert az ország­bíró 1347-ben elhalasztja.1 A szakállasi vám később csakugyan a komáromi vár birtoka lesz (1387.). Donch fiai azonban nagyot)!) hatalmasságokkal is tengelyt akasztottak, így az esztergomi érsekkel is, akivel el­keseredett perük folyik az Ekecs és Gúta között levő földek miatt. Ezt a pert azonban elvesztik az érsek­kel szemben 1349-ben.2 A ronkai nemeseknek a pannonhalmi apáttal való viszályában 1360-ban a Mélestó (a Mélyér, Mii lér egyik része) és Mezőlak-ra (mai Nagymező) vonatko­zó igényük tárgyában Bubek András országbíró fel­hívására kinyilatkoztatta a pannonhalmi apát, hogy azok nem Ronka faluhoz, hanem Füss-höz tartoznak, mire a meghozott ítélet a ronkai nemeseket örökös hallgatásra, vagyis a per folytatásától való eltiltásra ítéli. 3 Nagy Lajos király megerősíti a pannonhalmi apátságot Ásványtő (Assuantheu) birtokában, melynek határa a vágközi Chichou. 1378-ban még itt a bencés rend szedi a vámot, mert övéké volt a rév is öt dunai malommal együtt.4 Csicsót 1387-ben Alsou Chychow­­nak említik, 1422-ben pedig mint Chycho et alia Chy­­cho fordul elő.5 Egyébként a két: Kis- és Nagy-Csicsó a komáromi vártartományhoz tartozott és 1460-ban Mátyás király foglalásai korában az ásványtői vámot is a vár számára biztosította. A csicsói rakottyás és nádas 1ÁOU. V. 148. 2C. D. IX. 1. p. 709. 3Gyulai i. m. IV. 30. Pannonhalmi házi lt. Capsa XLVIII. C. 4Gyulai i. m. IV. 16, 24. Pann. házi lt. Capsa XLI. 8. 5Teleky: Hunyadiak kora VI. 166.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents