Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-08-24 / 66. szám

1952. augusztus 24. »KOMÁROMI LAPOK« 3. oldal Katonák és civilek parázs barcászati gyakorlatai. Vasárnap a KFC-pályán pofonok csattantak és bajonettek vil­lantak a football-izgalom hevében. — Szombatra virradóra a Magyar uccától az Eötvös ucca mélyéig verte föl a harci zaj a békésen alvókat. — Összesen három csatát regisztrál a tudó­sitó, de lehet, hogy több is volt. — augusztus 23. A forró augusztusi nap, amely már hetek óta fűti a komáromi koponyá­kat, úgylátszik, a kedélyeket is fel­forralja s türelmetlenné teszi a leg­békésebb embereket. Mert valószínűleg a hevítő napsugár a ludas abban, hogy a sport fokozottabb lázba hozza azt is ,akinek szerepe csupán a csendes szemlélődés volna s valószínűleg a fülledt éjszakák az okai annak, hogy a borilal jobban fejébe száll a ko­máromi emberiségnek, — legyen akár civil, akár katona s az italozásból ki­folyólag az augusztusi hőség jobban kirobbantja a temperamentumokat. Az elmúlt hét Komáromban a ka­tonák és a civilek parázs közelhar­cainak jegyében folyt le. A „barátságos“ football mérkőzés. Vasárnap délután a KFC csapata az u. n. Vojenská XI. nevű katonai elitfootballcsapattal tréning keretében mérkőzött a KFC pályán. A mérkőzés, mint ilyen, nem volt rendőrileg bejelentve s így hivata­losan rendőrség nem is jelent meg a mérkőzés színhelyén. A mérkőzés egyideig a szokott tem­póban ment, hol lázasabban, hol nyu­­godtabban, egészen a második félidő­ig. Tekintettel azonban arra, hogy a mérkőző felek meg nem engedett já­tékszabályok szerint játszottak s a football-lapda helyett egymást is rugdosni kezdték, a túlnyomó­­lag katonákból álló nézőközönség is beleavatkozott a játékba, még pedig egyre szenvedélyesebben. A most következőkről a vélemé­nyek s az előadások eltérőek. Tény, hogy egy katona, aki a nézőközönség között foglalt helyet, összeveszett egy civiljátékossal s egymással dulakodni kezdtek. Csakhamar parázs verekedés indult meg. A katona kirántotta oldalfegy­verét s hadonászni kezdett vele. A nagy lármáira néhány szenve­délyes verekedő is a pályára ér­kezett, segítségéül a civilnek s erre a katonák egy része egyön­tetűen kirántotta a bajonettjét, hogy társát védelmezze. A harc, miként egy antik görög csata, ide-oda hullámzott s a katonák, kirán­tott késsel, üldözőbe vették az első számú verekedő civilt. Nagy lett a kavarodás. A tábornoki magaslaton helyet foglalt KFC-vezetőség is s jobb­nak látta a menekülést és tisztes, békés polgárok, sport­­tudósítók indultak neki a bizony­talan jövőnek, ki merre látott. Utólagos bevallásuk szerint az élcsa­patot akarták üldözni ők is, ámde a nagy körforgalomban végül nem lehetett tudni, ki az üldöző s ki az üldözött. Az eredetileg üldözött civil, egy állí­tólagos szúrással, melyet bajonettel ejtettek a kezén, elszökött, s azóta sem jelentkezett. így, panaszos nem lévén, az eljárást megindítani a rendőrségnek nem le­het. A rendőrség a KFC vezetősége el­len azonban eljárást indít, mert az nem tett előzetes rendőrségi bejelen­tést. Az ütközet további folyamán egy katona nekiszaladt a nyílt uccának s annyira sietett, hogy még szuronyát sem tudta hüve­lyébe dugni. Úgy fogták el aztán a Nádor uccán, nehogy világgá fusson. Keze kissé vérzett. A nagy harc lezajlott, a hírek va­sárnap este többet mondtak, mintami történt s a szenvedélyes vészmadarak már két halottat és négy sebesültet emlegettek. Ennyi áldozat, hálisten­­nek nem esett, de a tanulság az, hogy; a football mérkőzésre csak fegyelmezett kö­zönség mehet. Pontosan nem lehet megállapítani, lé­nyegében ki kezdte a verekedést, mivel a főtettesek némelyike idejében eltűnt. Sajnálattal állapítjuk meg azonban, hogy a sportszenvedély miatt a ka­tonák és a polgárok között szükséges jó egyetértés olykor megszűnik és ide­ges kirobbanásokra vezet. A harc úgylátszik, nem ért véget ezzel az incidenssel. Este újból össze­tűzött egy komáromi polgárember s egy rezervista az uccán és ismét bajo­nettel segítettek a dolgon. Hír szerint a verekedés ezúttal egy nő körül for­gott. Éjféli csendélet az Eötvös uccán. Ezt megelőzőleg szombatra virradó­ra is történt egy kis összezördülés Komárom belvárosában. Erre az ösz­­szezördülésre az Eötvös uccai lakók hívták fel figyelmünket. A Magyar ucca, Gazda ucca s Eötvös ucca lakói ezen, a nevezetes estén nem tudtak aladni a harci lárma miatt s a nyilvánosságot szeretnék igénybe venni abból a célból, hogy ezek a ba­­jonettes játékok megszűnjenek. Egy szemtanú állítása szerint a — augusztus 24. Véres tragédia történt Naszvad köz­ségben, mely csak a véletlenen múlt, hogy halálesethez nem vezetett. Ne­mes József húsz éves legény családja régóta ellenséges viszonyban állott Nagy József negyvenéves kertésszel. Az ellenségeskedés egy pörös ügy­ből kifolyólag tört ki s lassankint ádáz haragra vezetett. A Nemes-család Nagy'Józseffel egyház s kerttulajdon kérdéséből kifolyólag pörben állott s a port legutóbb Nagy József nyerte meg, Nemes József édes­apjával szemben. Nemes József csa­ládi házára a törvényszék rátáblázott háromezer koronát s Nemes József ezért akart bosszút állni Nagy Jó­zsefen. Tömeges kolbászmérgezés Imelyen és Naszvadon. Olcsó húsnak ezúttal igazán hig volt a leve, Naszvad, — augusztus 23. Nagyarányú husmérgezés történt a napokban Imelyen és Naszvadon. Gas­­parik hentes néhány sertést vásárolt Imelyen, amelyek állítólag betegek vol­tak. A disznó húsából kolbászt csinált s kihirdette, hogy igen olcsón adja. Az olcsó kolbászt sokan vették. Néhány családnak nyomatékképen, ajándékba is adott a kolbászból. Pár óra múlva néhány család hus­mérgezés tünetei közben megbe­tegedett. magyar uccai Weiner féle vendéglő előtt egy ulászezredbcli katona összeve­szett Pápes István munkással. A katona, — a panasz szerint, — éjjel többedmagával hazatért s hogy­hogy nem, lekapta Pápes István fe­jéről a kalapot. Pápes nem hagyta magát, neki­ment a katonának, aki arculvágta, hogy Pápest elöntötte a vér. Pá­­pest viszont a méreg öntötte el s a Hajnal uccu környéke többnyel­vű kiáltástól lett zajos. A kiáltások értelme azonban egy volt. — Megölöm! — harsogták a harcoló felek. Parázs verekedés indult. A katona kirántotta bajonettjét, a harc lassan áthúzódott az Eötvös luccára s ámerre a szereplő személyek vonultak, mindenütt nyíltak ablakok s négy ucca lakói voltak kénytelenek fel­ébredni a nagy csatazajra. Kellő asszisztálás mellett- folyt le a nevezetes mérkőzés. Lassankint ötven főre szaporodott fel a nézőközönség, de az odaérkező utász altisztek, a rendőrség emberének felszólítására sem akartak rendet teremteni, ők is élvezték a jelenetet. Végre a küzdő feleket nagy nehe­zen szétválasztották. Ekkorra már vége volt a lakók éjjeli nyugalmának. A fent jelzett uccában lakók arra kérik a helyőrség parancsnokságát, hogy tiltsa el a katonákat az azon­nali bajonetthasználattól. Természetesen, feltételezzük, hogy a katonák sem többször okai a vereke­déseknek, mint a polgárok s a harcok szerzőségét ötven százalékos arány­ban kell megosztani. A katonák és a polgárok között feltétlenül szükséges egyetértés megkívánja azonban, hogy a katonaság harci kedve se kulminál­jon rögtön késvillogtatásban. Villan a bicska a Csallóközben úgyis eleget! zsefet, aki egy biciklin ment s közvetlen közelről ráfogta revol­verét s hatszor rálőtt. Nagy Józsefet váratlanul érte a tá­madás, úgy, hogy^ védekezni sem volt ideje. A hat lövés közül négy célt té­vesztett, de kettő súlyros sérülést oko­zott : egy lövés arcon találta Nagy Jó­zsefet, egy pedig ballábán. A súlyosan sérült embert első segély­ben részesítették s beszállították az érsekujvári kórházba. Nemes József elfutott s Ógyalla felé menekült, azt hívén, hogy agyonlőtte ellen­ségét. A lelkiismeret üldözte s Ógyallán azon­nal a csendőrségre ment, ahol felje­lentette önmagát. Beszállították a ko­Azonnal orvost hívtak Érsekújvárból s az orvos gyomormosást alkalmazott. Alighogy egy családnak nyújtott első segélyt, többen is jelentkeztek s nemsokára a mérgezettek száma megközelítette a százat. Erre már több orvost is kellett hívni, akik sürgősen nekiláttak a munkának. Ugyanabban az időben Naszvadon is többen betegedtek meg hus­­mérgezésben. Naszvadon Öllé mészáros árulta a romlott kolbászt s itt 16 esetben kel­lett gyomormosást alkalmazni. A ható­ság azonnal nyomozást indított s ki­derült, hogy valóban romlott húst árult a két mészáros, akiket őrizetbe is vettek. Később szabadlábra helyezték őket, de az ógyallai jársbiróság megindította a vétkes mészárosok ellen az eljárást. Vasárnap használta a rendőrség először a riadó kürt jelet. A komáromi Kossuth téren vasár­napra együttes népgyülést hirdettek az összes szakszervezetek. A gyűlés vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődött s tárgya a kollektív szerződés, a gazdasági helyzet és a munka­­nélküliség volt. A gyűlésen kezdetben 150 főnyi em­ber vett részt, később számuk fel­szaporodott 450—500 főre. A gyűlésen számos szónok beszélt. Mikor az ifjú­munkások nevében egy Matejovics ne­vű fiatalember szónokolt, a jelenlevő Uhrovcsik István rendőrtisztviselő fi­gyelmeztette, majd megvonta tőle a szót, mert eltért a tárgytól s az álla­mot sértő nyilatkozatokat tett, vala­mint Major István képviselő erőszakos kiszabadítására bíztatta a jelenlévőket. Utána Mező szenátor szónokolt ha­sonló értelemben. Mivel ő sem a programmba fölvett témáról szólt, a rendőrtisztviselő tőle is megvonta a szót. Mező szenátor azonban nem akar­ta elhagyni a szónoki emelvényt, sőt durva szavakkal illette a fi­gyelmeztető rendőrtisztviselőt, amire a rendőrség a gyűlést fel­oszlatta. Komáromban előszói’ hallatta a rend­őrség a figyelmeztető kürtjelet. Háromszori felszólítás után a kür­tös megfújta a riadót, erre a tö­meg hirtelen oszolni kezdett. A gyűlés így minden különösebb inci­dens nélkül véget ért. — A rendőrség ezúton is felhívja a közönség figyel­mét arra, hogy a népgyülések felosz­latása, — ha a szóbeli figyelmeztetés nem használ, — ezután kürtjellel tör­ténik s a kürtjelet már a fegyverhasz­nálat (gummibot, kardlap, esetleg lő­fegyver) követi, mint a karhatalom eszközeinek igénybevétele. A felszó­lítás után a közönség a saját érdeké­ben hagyja el a gyűlés színhelyét. HÍREK A vakító Hold. Olyan halkan tapossuk a park ka­vicsait, mintha tolvajútra mennénk. A Hold hosszú, szürke árnyékokat fest a fák alá s a kis kupolák, mint mese­beli kastélyok húzódnak meg a bokrok között. Csillagvizsgáló. Halkan nyílik az ajtó s mintha a titok fátyola mögött lennénk, ösztönszerüleg hallgatunk el, hangosan beszélgetni senkinek sincs kedve, csak suttogunk. Vezetőnk felnevet: — Mit suttogtok? Nincs itten titok! Magunk sem tudjuk, miért hallgat­tunk el ebben a homályos kis házikó­ban. Talán, mert a nagy Titokkal, az örök csillagos Éggel kerülünk köze­lebbi ismeretségbe s a hatalmasan va­kító holdfény, a csikorgó kupolatető, a homályba vesző nagy távcső különös hangulatot áraszt. Mintha tolvajuton lennénk .. . Meg­lessük a Holdat. Simán gördül a távcső, kettényilik a kupola teteje, már szegezzük is neki a lencsék sorát a Hold karimájának. Vakító fehérség. Nagy, kerek ko­rongja a messzi égitestnek beleragyog a csőbe: egy percenettel közelebb kú­szott a Nagy Titok, de megfejteni a Mindenséget igy sem tudod. Kacérko­dik veled. Hegyek és völgyek, kráterek, suga­ras árkok a fehér gömbön. Mint egy finoman erezett modern villanylámpa­­ernyő, talmi alabástromból... Holdvilág ... De miért vagyunk még mindig olyan csöndben, mintha betörtünk volna vala­hová? Véres tragédiára vezetett a ház miatti pörösködés. — Hatszor lőtt családja ellenségére egv naszvad! legény. — Naszvad község egyik uccájan Nemes József megleste Nagy Jó­maromi ügyészség toghazaba.

Next

/
Thumbnails
Contents