Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-08-24 / 66. szám

60. szám. Szerda, 1932. augusztus 84, Ötvenharmadik évfolyam. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főm unkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Komárom, — augusztus 23. Az agrárpárt cseh káderei bom­­ladozóban vannak. Hogy mennyire nincsenek megelégedve, azt meg­mutatta a szenátusi szavazás, ami­kor az agrárpárt a kormány ellen szavazott. Udrzsal miniszterelnök ennek a következményeit le akarta vonni és a Ilradzsinban felajánlot­ta lemondását, de ezt a köztársaság elnöke nem fogadta el. A francia demokrácia már sokkal érzéke­nyebb ennél, mert az ilyen eset ti­zenkét órán belül kormányválságot idézne elő. Itt az államfő tér ki ez elől a kizárólag csak a parlamen­­tárizmus látószögéből megítélendő kérdés megoldása elől. Udrzsal azonban még ezzel a szépségflast­­rommat sem szabadult, mert az agrárpárt vezetősége ezek után he­lyesléssel vette tudomásul szená­torainak magatartását. Itt indult el a Végzet az agrárpárt felett és hogy az már benne van sorsában, azt kétségtelen jelek mulatják. A csehországi káderek sorra meg­mozdulnak és számonkérik, hogy mit is telt az agrárpárt a földmivc­­sekért a válságos évek alatt. A rendesen jól értesült szociáldemo­krata párttól kapjuk meg ezekre a választ. A választó tömegek elfor­dulnak az agrárdemokrácia jelsza­vától, mely üresen kong, mint a hordó. Az agrárdemokrácia jelszó maradt, mert abba nem vitt tar­talmat ez a párt. Ellenben össze­tett kezekkel nézte a földmívesré­­tegek hallatlan eladósodását és a sok milliárdos hitelek bekebelezé­sét. Ma egy eladósodott földmives­­rétegnck kellene újra ígérni az ol­csó kölcsönöket, amelyeket a par­lament megszavazott, de a kor­mány elfelejtett folyósítani. Soha olyan perfid módon nem csaptak be választókat ígéretekkel, mintáz agrárpárt kortesei, titkárai és tör­vényhozói. Ezek a fürge agrárde­mokraták ott voltak minden ke­resztelőn és lakodalmon, most majd ott lesznek a nagyböjtön is, mely agrárékra a végzet törvényszerű­ségénél fogva el fog következni. Nézzétek meg a magyar földmí­vest, miket ígértek annak ezek a lelkiismeretlen emberek! Nézzétek meg, mi teljesedett ezekből az ígé­retekből! Hol van az a bizonyos adóleírás? Hol van a múlt év »jö­vedelmező« eredménye után a jö­vedelemadó leírása? A holdban és az agrárvezérek rossz lelkiismere­tében. Hol vannak azok a kedvező kölcsönök, amelyekkel konvertál­ni kellett volna a földmívesnek föl­szaporodott adósságait ? Ezek a kölcsönök sem a holdakon van­nak bekebelezve, hanem csak a holdban és megnézhetik a becsa­pott magyarok, hogyan hegedüli el Szent Dávid. A földmíves az állam tartó rétege és annak az adóterhe viszonylag a legnagyobb, könnyített-e az agrárpár ezen csak egy milligrammal is? Sőt, megsza­­szavazta a jövedelemadó pótléko­lását a képviselőházban, tehát az adót felemelni segített és ne vono­­gassa a vállát senki sem, hogy ez így vagy amúgy csekélység, mert a progresszíven emelkedő pótlék a múlt évi közismerten »jövedelme­ző« gazdasági év után súlyos új terhet jelent a szegény kisgazdára nézve. A becsületes agrárnép ezekután el kell,hogy forduljon ettől a párttól, amely így szolgálja választóinak érdekeit. Itt magyar nyelven hány sajtótermék zengedezi ennek a párt-Komárom, — augusztus 23. Kompenzációs egyezmény Cseh­szlovákia és Magyarország között. A régóta húzódó kompenzációs egyez­ményt végre sikerült tető alá hozni. Augusztus 19-én este a csehszlovák és magyar kormányok képviselői, Fried­mann dr. meghatalmazott miniszter és Ghyczy Jenő dr. követségi tanácsos parafálták a kompenzációs utón való kölcsönös árucserére vonatkozó egyez­ményt. Ezen egyezmény alapján en­gedélyezni fogják almának, szilvának, görögdinnyének, paradicsomnak, fog­hagymának, hagymának és bornak Magyarországból Csehszlovákiába való behozatalát és gömbfának, vágottfának, faszénnek, pamutfonalnak, pamutszö­vetnek, gyapjufonalnak, cipőnek, por­­cellánnak, üvegárunak, rotációs papír­nak a bevitelét Magyarországba Cseh­szlovákiából. Az üzletek közelebbi vég­rehajtásáról s az egyezmény érvénybe­lépésének időpontjáról kellő időben értesíteni fogják az exportőrök köz­ponti érdekszervezeteit. Az egyezmény, ami a hagymát, foghagymát és bort illeti, december 31-ig fog érvénnyel bírni. Ami a többi magyarországi árut illeti, november 30-ig, a másik részen viszont ami a gömbfát és vágott fát illeti, december 31-ig, a többi cseh­szlovákiai árut illetően pedig novem­ber 30-ig bir hatállyal. Belső válság az agrárpártban. Már régebb idő óta Írják a cseh lapok, hogy a parlament legnagyobb kormánypártja, a köztársasági párt, vagyis az agrárpárt nagy válságon megy keresztül. A pártban kétféle irányzat vív egymással küzdelmet és pedig az Udrzal miniszterelnök hrad­­zsinbarát árnyalattal szemben a Stanek- Hodza szárny. A lapok szerint az utóbbi mind jobban előtérbe kerül, amint azt a Ludova Politika cimü lap irja. A lap ugyanis közli Slávik belügyminiszter távozásának s budapesti csehszlovák nak a dicséretét és ez a nagy di­cséret, aligha meg nem ártott az olvasónak. Mert a vakulj magyar jelszó már lejárta magát. Az agrárpárt volt az, amely be­lekergette a vámháborúba az álla­mot Magyarország ellen és kérdez­zék meg a liptói vagy a kárpátaljai népet, hogy az erdei vágáson rot­hadó fája mennyi jövedelmet ho­zott neki, feleljenek meg rá az ag­rárpárt leleményes ügynökei, a beszervezett cseh, meg szlovák és magyar tanítók és jegyzők fönn az erdők zónájában! Kérdezzék meg, hogy a kereskedelmi mérleg pasz­­szív százmillióit az agrárpárt va­gyonná tudja-e változtatni! A Vég­zet elindult és az agrárpárt riadtan látja annak feltarlózhatatlan köze­ledését ... iiMiwii'Wi'iiiiiaiwiiHiwiimiwi'Miinniii i *1 követté való kinevezésének hírét s ezt az agrárpárt súlyos belső válságával hozza kapcsolatba. Slávik az agrárpárt hradzsin-barát szárnyához tartozott, amely UdrZállal az élén, a szocialista pártokkal való feltétlen együttműködés hive. Slávik távozása ezek szerint az UdrZal-szárny pozíciójának meggyen­gülését és egyben a Stanek-Hodzsa csoport megerősödését fogja jelenteni. Hlinka András éles kritikája a kormány ellen. Hlinka András, a szlovák néppárt vezére, résztvett a szlovák néppártnak Oszlányban tartott népgyülésén, ahol a párt törvényhozói sorában ő is felszó­lalt és élesen bírálta a kormányt. Ma az egész kormány bugdácsol — mondta Hlinka András. Többször fölmerült a kérdés, hogy a kormánnyal vagy a kormány ellen megy-e a szlovák nép­párt. Mi kezdettől fogva óva intettük az illetékeseket a bűnös politikától, amely két kézzel szórja a pénz. A vas­útra a múltban naponként egy milliót fizettünk rá, most már közel kettőt, — de mindenütt és mindenre ráfizetünk. A mi válaszunk — jelentette ki Hlinka — a következő lehet: A kormányba csak akkor lépünk be, ha mi fogjuk intézni Szlovenszkó ügyeit. Morzsákért nem adjuk el magunkat és nem vesz­­szük magunkra unokáink átkát. Református leány* konferencia Hefényen. — augusztus 23. A szlovenszkói ref. konvent misszió bizottsága Hetényen aug. 20-án ren­dezte meg az évi rendes leánykonfe­renciát, melynek célja a ref. leányok lelki életének mélyítése abból a célból, hogy azok Jézus munkatársai legyenek a családban, az egyházban s a társada­lomban. A konferencián a közeli és távolabbi községek református hiveiből, leányai­ból, lelkészeiből, tanítóikból sokan vettek részt. Közel 2000 résztvevő aja­­káról felhangzó, eget ostromló zsoltár szárnyalása hirdette fennen, hogy „a Krisztus anyaszentegyházán a pokol kapui sem vehetnek diadalt.“ A leánykonferencia reggel 8 órakor kezdődött. A négy iskola teremben Németh Erzsébet, Tárnok Gyula, Ke­lemen Kálmán és Kis Gyula vezetésé­vel biblia kör volt, melyen a Magve­tőről szóló példázatot tárgyalták. 1/i9- kor az összes résztvevők templomba vonultak, hol a gyülekezőének (LXXX1V. 25. és a 37 dics) eléneklése után Zsemlye Lajos hetényi lelkész tartott lelkeket megragadó beszédet, össze­foglalván a biblia órák tanulságait, előkészítve a sziveket jó szántó földdé, melyben Isten igéjének magvai jó gyümölcsöt teremjenek. Buzgó imája oda vezette a lelkeket Isten királyi széke elé, áldást könyörögve a szent célú összejövetelre. A hetényi ref. énekkar éneke után, melyet Nemesik Béla vezetett, Zsemlye Lajos hetényi lelkész megkapó sza­vakkal üdvözlte a megjelenteket s a leánykonferenciát megnyitotta. Ajánla­tára a konferencia tagjai Soós Károly egyházmegyei főjegyző, bácsi ref. lel­készt egyhangú lelkesedéssel disz­­elnökké, jegyzőkké Fekecs Ella és Fehér Juliánná tanítónőket választották meg. Zsemlye Lajos ref. lelkész negyha­­tásu megnyitó beszéde után Németh Erzsébet főiskolai hallgató tartott le­bilincselő hatású előadást „Kálvinista vagyok“ címen és előadásában meg­győző szavakkal magyarázta meg az igazi kálvinista fogalmát. A névleges kálvinistára — úgymond — nincs szüksége a Jézusnak. Az igaz kálvinista Jézus követője. „Kálvinista vagyok“, — azt jelenti, hogy élet ideálom a Krisz­tus, Azt jelenti, a lélek embere vagyok s nem tűröm el a test uralmát a lélek felett. Azt jelenti, biblia olvasó ember vagyok és az írás által állandó össze­köttetésem van Istennel. Azt jelenti: felelős vagyok e világért, minden sza­vam, minden cselekedetem, egész éle­tem egy szent cél szolgálatába állítom, terjedjen e földön Isten dicsősége, va­lósuljon meg Jézus királysága. A mély tudásról, még mélyebb hit­ről tanúskodó előadás nagy hatással volt a hallgatóság lelkére. A hetényi ref. énekkar újabb éneke után madari Papp Béláné szavalta ifj. Szász Károly „A hitetlen“ cimü versét preciz előadással. Majd dr. Kenessey Kálmán meteero­­lógus „A lélek értéke“ cimü remek előadása következett. A népszerű előadó a tőle megszo­kott közvetlenséggel fejtette ki a min­den világi érték fölött álló igazi érté­ket, a lelki értéket A református ke­resztyén előtt egyedüli értéke csak a léleknek van, mert az isteni szikra mi bennünk, Utána Nemesik Béla hetényi ref. kántortanitó nívós előadása követke­zett „Boldogság“ címen. Rámutatott arra, hogy igazi boldogságot sem a gazdagság, sem a külső szépség, de a művészet és a kultúra sem adhat. Iga­zán boldog csak az a lélek lehet, mely a szenvedések, a fájdalmak között is képes e vallástételre: „én boldog va­gyok, mert nekem van Istenem“. Az előadásokat hozzászólások kö­vették, a hozzászólások után Zsemlye Lajos foglalta össze azok tartalmát tö­mör szavakkal, hogy hatásuk bevésőd­jék a szivekbe. Az ebédszünet előtt Zsemlye Lajos lelkész a jelenlevők nagy örömére be­jelentette, hogy Balog Elemér püspök táviratban értesítette, hogy délután POLITIKAI SZEMLE Közeleg a Végzet...

Next

/
Thumbnails
Contents