Komáromi Lapok, 1932. július-december (53. évfolyam, 52-103. szám)

1932-08-20 / 65. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza

Ötrenharmadib évfolyam. 65. szám. __ Szombat, 1932. ailgnsztna 20.

Előfizetési ár csehszlovák értékben: Alapította: TUBA JÁNOS.

Helyben és vidékre postai szétküldéssel

egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké. negyed- Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAI’ JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer:

évre 20 Ki. - Külföldön 120 Kő. Egyesszám ára 1 korona.

Kőmunkatársak: ALAPI GYULA dr. és FCLöP ZSIGMOND.

szerdán és szombaton

POLITIKAI SZEMLE

A világgazdaság helyzete.

Komárom, — augusztus 19.

Az ottawai konferencia, amely arra lett volna hivatva, hogy az angol birodalom hatalmas világkereskedelmi építményének alapjait megerősítse, ezt a célját százszázalékosan nem érte el. De egy eredménye mégis van, ami erkölcsi eredmény ugyan, de a mai viszonyok között mégis felbecsülhetetlen és ez a dominionok megingaihatlan szolidaritása az anyaországgal. Ebbe talán nem illeszkedik bele szorosan India, azonban épen most tette közzé az angol kormány az indiai alkotmány tervezetét, az indiai parlamentárizmuis megvalósítását azzal a liberális alóirattal, hogy aki ennél Indiában jobbat tud javasolni, a kormány készen áll visszavonni javaslatát, vagy azt módosítani.

Anglia és a világ legnagyobb gazdasági hajtóerejét képviselő angol dominionok lehat együtt kivannak dolgozni a világgazdasági problémák körül, ami egyik biztos sarka lesz a romokbadöl! világgazdaság újjáépítése tervének. Mindenesetre jellemző Kanada magatartása, amely azt kívánja az anyaországtól, hogy a szovjetek birodalmával szakítsa meg a gazdasági összeköttetéseket, vagy azokat a legkisebb méretekre korlátozza. És itt van a világgazdaságnak a másik sarka. Oroszország gazdasági erejét nem lenne helyes számításon kívül hagyni és azt hisszük, hogy a gazdasági újjáépítés nem is mehet végbe a szovjeíbirodalom bevonása nélkül. Hiszen az angolok Is utálják az ottani rendszert, a szovjet Anglia ellen ágál,sajtója a legélesebben ír az angol kapitalizmusról, de azért kereskedelmi öszszekötletésük több, mint tűrhető, mondhatnék azt is, hogy egészen kielégítő, mert Anglia külkereskedelmének fizetési mérlegét ez az összeköttetés teszi aktívvá.

Távol keleten a sárga emberek között új háború kezdődik. A népszövetség kiküldött bizottsága megvizsgálta a kínai eseményeket és megállapította, hogy Kínának teljesen igaza van Japánnal szemben, Japán nemzetközi jogellenesen járt el vele szemben, irtózatos károkat okozott, oktalan vérengzéseket rendezett és a felelősség teljesen Japánt terheli. És mi történik ezzel izemben? Japán tovább folytatja Madzsúria meghódítását, most pedig a kínai konfliktus ismét kiujul, mert a japán árú bojkottja,— az első háborús bonyodalom rúgója, — ismét fellángolt Kínában, ahol tojásgránátokat vagdalnak azokba a boltokba, ahol japán árúkat tartanak eladás céljából. Itt nem volt

háború, hanem lesz még majd háború. Japán pedig, mint nagy hatalom tovább is nagyképüsködik az európai kérdésekben és döntéseket hoz szavazatával Hágában is.

Európával két nagy gazdasági csoport van egymással harcban: Németország és Olaszország oldalukon a legyőzött államokkal, a másik csoport Franciaország és szövetségesei, melyei szláv csoportnak is nevezhetünk. Erői illetőleg úgy látszik, hogy a francia töke, amely ma verseny nélkül áll, a szláv csoport javára billenti meg a mérleget. De ne feledjük el, hogy ez a francia fölény csak látszólagos, mivel Amerika álláspontja ismeretlen a nemzetközi adósságok kérdésében és Hoover annyit mégis elárult, hogy Amerika is feljavítani kívánja kereskedelmi mérlegét, tehát csak azoknak az államoknak vagy államcsoportoknak enged el valamit, mondjuk tesz engedményeket adósságaikból, amelyek tőle vásárolnak. Ez a business ősi politikája.

Az európai kisebb államok erőviszonyai meglehetősen egyenlőek. Középeurópa, amely ma két táborra oszlik, kevés jegeeesedési pontot mutat a gazdasági megegyezésre. Ezt mesterségesen is rontják, így Csehszlovákia és Magyarország vámháborúja, Ausztria és Magyarország vámháborúja, mind politikai tünetek, tegyük hozzá, hogy a rossz és elhibázott politika bizonyítékai. Ausztria helyzete tarthatatlan. Az az egy szavazat, melyet hordszékeu vittek be a parlamentbe s amellyel elfogadták a iausanne-i kölcsönt, jellemzi az egész osztrák helyzetet, amely nem életképes, de meghalni sem tud.

Ilyen kilátások közt nyilak meg a világgazdasági konferencia. Sokat ettől se várjunk, mert hiába beszélnek gazdasági összefogásról, amíg a politikai ellentétek megoldatlanok. A realitások csak úgy kecsegtethetnek eredménnyel, ha minden ellentét ki van küszöbölve. Ez pedig nincsen, tehát az eredményektől se várhatunk sokat. Az a kényelmes elmélet, hogy először gazdaságilag legyünk tisztában, azután a politikai ellentétek maguktól oldódnak meg, a mesék birodalmába tartozik. A világgazdasági helyzet tehát eléggé kúszálinak látszik, hacsak felületes pillantással is futunk felette keresztül. Ide nem elég a jóakarat, ennél sokkal több szükséges: áldozat. De hát ki hozza meg az áldozatot? Senki más, mint a gazdag és szilárd közgazdaságú nemzetek. Építeni csak az tud, akinek van miből építenie.

Komárom, — augusztus 19.

Szüllő Géza, dr. lemondott az

országos keresztényszocialista párt elnökségéről.

Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő levelet intézett Aixinger László dr-hoz, az országos keresztényszocialista párt országos pártigazgatójához, amelyben bejelenti, hogy tekintettel egészségi állapotára, lemond a párt országos elnöki tisztéről. Levelében hivatkozik orvosainak ama rendelkezésére, mely szerint hosszabb időre eltiltották minden agitáciős körúttól, népgyüléseken való beszédektől, izgalmas munkától és teljes pihenést rendeltek el. Szüllő Géza dr-nak lemondása nemcsak az országos keresztényszocialista párt vezetőségében és tagjaiban kelt megdöbbentő hatást, de a| pártvezérségtő! való visszalépése az egész magyar kisebbségi frontot mélyen érinti, mert Szüllő Géza dr. a magyarságnak eddig egyik köztiszteletnek örvendő vezére volt, aki nemcsak a belpolitikában, hanem a külpolitika frontján is derekasan állotta meg helyét. Az országos keresztényszocialista párt vezetősége bizonyára mindent el fog követni, hogy vezérét szándékának megmászására rábírja, mert a vezéri tisztről való távozása az egész itteni kisebbségi magyar közéletre veszteség volna.

Ivánka éles kritikája a kormány ellen.

Ivánka Milán, a soviniszta türelmetlenségéről ismert képviselő, a Národny Deník hasábjain hosszú cikkben foglalkozik a szlovenszkói követelésekkel és azok kapcsán azokkal a hibákkal, amelyeket a centralizmus Szlovenszkóval szemben elkövetett. Szerinte Szlovenszkót jelentős államsegéllyel gyorsított tempóban arra a bizonyos gazdasági és kulturális fokra kell emelni, amelyen a történelmi országrészek állanak. Noha ez a^ követelés egészen természetes és keresztülvitele úgy érdeke a cseheknek, mint a szlovákoknak, le kell szögezni, hogy a kormány ezt a követelést nem teljesiti és nemcsak hogy magára hagyja Szlovenszkót, hanem sokszor nem adja meg Szlovenszkónak még azt sem, ami annak adókulcs szerint járna. Ivánka szerint ebben a szlovákok is hibásak, akik nem tudják követeléseiket a kormánytól olyan energiával kiharcolni, mint azt kellene. Itt csak az segíthet, ha a szlovák képviselők valamennyien százszázalékban teljesitik kötelességeiket. De a nagyobb bűn az eddigi kormányokat, azok minisztereit és hivatalnokait terheli. Ezeknek mindjárt az államfordulat után kellett volna már annyi állami bölcsességgel rendelkezniük, hogy megértsék, miszerint Szlovenszkónak hosszú éveken át nem lesz elegendő kvalifikált hivatalnoka a centrumban és elegendő tapasztalt politikai képviselője a parlamentben, hogy ezek segítségével kiküldje a kormánytól azt, ami neki törvényesen jár. A minisztereknek és a hivatalnoki karnak magától kellett volna gondoskodnia arról, hogy Szlovenszkó megkapja mindazt, amire szüksége van. Ezeknek az embereknek meg kellett volna látniok, meg kellett volna érteniük, hogy az állam egyenesen megköveteli a kulturális és gazdasági egyenlőséget és egységet. Hogy az egyenlőség bekövetkezzék, arra volna szükség, hogy néhány miniszteri tárcát, mint a földmivelésiigyi, közmunkaügyi, vasutügyi, kereskedelmi és iparügyi minisztériumokat most egyideig szlovákokkal töltsék be, hogy a hivatalokban legalább egy harmad részben legyenek szlovákok képviselve. Legnagyobb jelentőséggel a közmunkaügyi és a vasutügyi minisztérium lennének Szlovenszkóra nézve, mert ezek követték el a legnagyobb bűnöket Szlovenszkó érdekei ellen. Cikke végén Ivánka a csehszlovák egység mellett tör lándzsát, amelyet legnagyobb értéknek tart s amelyet a magyarokkal, németekkel szemben, valamint a magyarónokkal és az esztelen szlovákokkal szemben az utolsó iélekzetig védelmezni kell. Az autonómiáról azt irja, hogy ez a szó eddig csak nagy frázis, amelynek tartalmát senki sem ismeri.

Az iskolaügyi minisztérium teljesen uj iskolareformot készített.

Dérer Iván dr. iskolaügyi miniszter a morva tanítók gyűlésén bejelentette az uj iskolareformot, amelyet a minisztérium már teljesen elkészített. A reform a kulturális demokrácia eszméjén alapszik és egységesen rendezi az iskolákat a csehszlovák köztársaság területén, de ennél néhány ország hagyományos sajátosságait figyelembe veszi. Az iskolaigazgatást elválasztják a közigazgatástól, az állami egység és a köztársaság létérdekeinek megóvásával. További elv az iskolaügyek önkormányzata, a polgárság és a tanítóság részvétele az iskolaigazgatásában. Az országos, járási és községi iskolatanácsok újjászervezéséről van szó, demokratikus elvek alapján, amelyek már a megyei iskolatanításokról szóló, végre nem hajtott törvényben is megvoltak. Ebben a keretben bizonyos fokig a nemzeti kisebbségek iskolaönkormányzatát is megvalósítják. Végül a tanítóság jogi helyzetét is egységesen rendezik az összes iskolákban. A miniszter bejelentésében egy olyan törvényjavaslatról is szólt, amely főleg a szlovenszkói népiskolákra vonatkozik és Szlovenszkóban is behozza a községi iskolatanácsok intézményét, ökonomizálja és egységesíti pedagógiai