Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-02-06 / 10. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes Badiá-másort tartalmazza. Ötvenharmadik évfolyam. ÍO. szám, Szombat, 1932. február 0. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 K5, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 Ke. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Miben higyjünk? Komárom, február 5. A most folyó népszövetségi ta­nács-ülésszak valóban épen jókor ült össze. Keleten a japán hatalom indította el flottáját és szárazföldi hadseregének egy részét is, hogy »megvédje« érdekeit sárga fajro­konaival szemben. Minden hadize­­net nélkül elfoglalt egy óriási föld­területet, melyre neki szüksége van, de ezzel nem elégszik meg, hanem Kína legnagyobb kikötővá­rosát bombázza, kihajózott kato­náival annak egyik elővárosát el­foglalja és az előjelekből ítélve a kínai kikötőből japánt akar csi­nálni. Ezeket a gonosztetteket a népszöveség tanácsa is tárgyalta, de segíteni — úgy látszik — nem tud rajta. A japán vakmerőség Párizsban bizakodik és a franciák keleti ér­dekei megértő támogatásra találnak úgy Tokióban, mint Sanghajban is. Az USA nyilván nincsen eléggé fel­készülve még és így nem üthet kardjára, a népszövetség ultimá­tumára pedig fütyülnek a japánok. A konfliktus ezek szerint tehát el­mérgesedik és nehéz a végét látni. Ugyanez a nagyhatalom benne van a népszövetség tanácsában, ahol állandó helye van, aláírta vala­mennyi időközi békepaktumot is és meghatalmazott miniszterének aláírása ott sárgállik a párizskör­­nyéki szerencsétlen békeszerződé­sek megfakult papirosain. Elnök­lete alatt mondja ki a hágai nem­zetközi döntőbíróság azt, hogy a német-osztrák vámunió megsérté­se a szerződésnek és így meg nem valósítható. Most pedig száztagú delegációval vesz részt a »leszere­lési« konferencián. Nem krajeáros komédia ez? Vájjon a népszövetségi alkotmány melyik paragrafusa alapján küld­te el ez a keleti hatalom páncélo­sait Sanghaj kikötője elé és milyen jogcímen mészárol le a kínai biro­dalom földjén ezer meg ezer kínai polgárt és katonát, azt majd elinté­zik kölcsönös sajnálkozásokkal, de hogy miért akar beszüntetni kínai lapokat ez a megkótyagosodoit ja­pán tengernagy, ezt már aligha le­het megérteni, csak úgy, ha a kínai birodalmat vazallusának tekinti. Európában a békét hirdetik és már a csömörlésig unalmasak a népszö­vetségi fogadkozások, amelyeknek gyakorlati értékét a japánok mu­latják meg. Míg nem volt népszö­vetség és a békének intézményes biztosítékai hiányoztak, ilyenkor a legközelebb érdekelt hatalmak ha­tározottan léptek fel a támadó ál­lam kormányánál és biztosítékul flottagyakorlatokat szoktak ren­dezni a támadó hatalom kikötői közelében. Ma azonban minden üzlet és sza­bad zsákmány, a keleti konfliktus Európa szemszögéből nézve nem érdekli az itteni hatalmakat. l)e hát akkor mirevaló a népszövet­ség és miért utaznak a külügymi­niszterek évenként négyszer Svájc­ba, ha a Kellogg paktum, a világbéke egyik biztosítéka nem elegendő egy háborúnak huszonnégy óra alatt való likvidálására! Avagy a nagy ragadozóknak minden szabad és masíroznak akadály nélkül abba az államba, amelyiknek földjét megáhították? Nem lehet hinni szerződésben, paktumban, népszö­vetségben, ha ez így mehet és a nemzetközi jogba beleugat egy pán­célosnak huszonötcentiméteres messzehordó ágyúja. Amikor azt látjuk, hogy össze­gyülekeznek a világ minden részé­ből a leszerelési konferenciára és pár hónapig Genf a világ közép­pontja lesz, de érdemleges határo­zatról nem is lehet szó: akkor ké­telkednünk kell az államok jóhi­szeműségében is, amelyek csak Komárom, — február 5. A képviselőházat minden héten összehívják s elnapolják. A parlament munkaképtelenségének legvilágosabb bizonyítéka, hogy a képviselőház hétről-hétre összeül, azonban anélkül, hogy valami fontos határozatot hozna, az ülést egy hétre elnapolják. A koalíció pártjaiban tár­gyalások folynak több fontos törvény­­javaslatról, azonban megegyezésre nem képesek a pártok jutni, úgy hogy a képviselőház tétlenségre van kárhoz­tatva. Már hónapok óta Ígérgetik,hogy a banktörvényjavaslatot a parlament elé terjesztik, azonban még mindezideig nem következett be. Miután más munka nem áll a képviselőház rendelkezésére, a házelnökség úgy határozott, hogy a legközelebbi ülést ismét egy hét múlva, jövő csütörtökön délután három órára hívja egybe. A képviselőház csütörtöki ülésén az Ausztriával kötött kereskedelmi szerződés pét pótegyez­ménye került napirendre, emelynek vi­tájában felszólalt Kallina német nem­zeti párti képviselő, aki többek között kijelentette, hogy a dunai konföderá­ciótól nem lehet a helyzet javulását várni, mert szem előtt kell tartani azt, hogy Ausztria és Csehszlovákia nem tudja megvásárolni az agrár államok 42 miliő métermázsa termésfölöslegét. A »fegyverkezés csökkentését« kíván­ják megvitatni. Mivel egyes álla­moknak a fegyverkezése katonai szerződéseken alapszik, amelyeket a demokrácia nevében titokban kö­töttek meg másik államok kárára. A leszerelés is egyike lesz azoknak a humbugoknak, amelyben már szintén nem lehet hinni, amint nem téliét a népszövetség önmmagát túlélt munkájában sem. A jog illu­­zóriussá vált, mert a fegyverek ha­talma igazgatja azt. A fegyverek hatalma pedig csak »csökkenthető«, de ezt lerombolni nem lehet akkor sem, ha az állig felfegyverzett ál­lamok mellett teljesen lefegyverzetl államok egészen ki vannak szolgál­tatva a felfegyverzettek »békeaka­ratának«, amelynek olyan klasszi­kus példáját adja most Japán a szomszédos testvér államkolosszus­sal szemben. Miben bízzék tehát az emberiség, ha erkölcsi célok már nincsenek többé és a frázisgyárak nem tudnak szállítani csillapító­­szereket szép beszédek alakjában? Az emberiségnek két nagy hatalmi eszköze van az ágyúkkal és a tan­kokkal szemben: az egyik em­beri szolidaritás, amelyet h Jetni kell és megvalósítani nyugattól ke­letig, a másik a vallások munkája, amelyeknek hirdetniök kellene az emberiség nagy összefogásának új evangéliumát. leszerelési konferenciával kapcsolatban követeli, hogy Csehszlováki bontsa föl a Franciaországgal kötött katonai szer­ződést. Csehszlovákia béketörekvéséről nyilatkozott Viskovsky nemzet­védelmi miniszter Genjben, Viskovsky dr. nemzetvédelmi minisz­ter, a csehszlovák leszerelési delegáció vezetője Genfben, a sajtó képviselőinek hosszabb nyilatkozatot tett, amelyben kifejtette a népszövetség nagy hord­erejű és felelősségteljes feladatát a le­szerelés kérdésében. Nyilatkozata során kijelentette, hogy Csehszlovákia azok közé tartozik, akik a békét kívánják és akik a béke szolgálatába léptek. A csehszlovák köztársaság épenugy a bé­két akarja, mint amilyen őszinteséggel kívánják azt a kisantant többi államai is, bár a leszerelés kérdése az egyes államokat — körülményeik szerint — különböző mértékben érdekli és érinti. A csehszlovák delegáció állásfoglalása azon a mély békeszereteten alapszik, amely Csehszlovákia minden rétegé­ben gyökerezik. Mindamellett magától értetődő, hogy a csehszlovák nemzet élénk figyelemmel kiséri ezeket a ga­ranciákat, amelyek a csehszlovák köz­társaság biztonságára és integritására vonatkoznak. Saját magunk leszerelé­sére abban a mértékben fordíthatunk figyelmet, mint amilyen mértékben másirányban tudjuk biztonságunkat és önállóságunkat megerősíteni. Nincs meyeyyezes a. munkanél­küli segély alapjának kérdésében. A koalíció szociálpolitikai nyolcas bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a munkanélküli segély alapjának s a segélykiosztás elosztásának kérdésével. Az ülésen Czech dr. népjóléti minisz­ter referált a jelenlegi munkanélküli­ségről és azokról az intézkedésekről, melyeket a kormány foganatosított. Hosszú vita keletkezett az előterjesztés felett, amelynek során szóba került a munkanélküli szezonmunkások segélye­zése is. A tárgyalások azonban sem­miféle pozitív eredményre nem vezet­tek, mert az egyes pártok álláspontja a segélyezésre és munkanélküliség le­törésére vonatkozólag homlokegyenest ellentmondó. Tovább tárgyalja a banktörvényt a bankbizottság. A banktörvény kérdése még a múlt év őszén került napirendre, azonban még nem került olyan stádiumba, hogy a képviselőház elé lehetne terjeszteni. A kormány a tegnapi képviselő.... ülést azért hivatta össze, mert azt re­mélte, hogy a törvényjavaslatot előter­jesztheti, azonban a tárgyalások még mindig nem vezettek eredményre. És igy az eredeti terv megvalósítható nem volt. A banktörvény tervezetében még számos vitás pont szerepel, amelyekre nézve megegyezés nem jött létre és a kormány most fölhatalmazta a bank­bizottságot, hogy dolgozza ki a meg­egyezés formuláját. üvotus Viutort védelmébe veszi a szlovák parasztpárt vezére. Mint köztudomású, Scotus Viator, a régi pánszláv és nagyromán törek­vések lelkes pártfogója, miután Jugoszlá­viában tanulmányozta az ottani állapoto­kat, a napokban Kolozsvárt tartózko­dott és az ott szerzett információk alapján erős kritikát mondott a Romá­niában uralkodó állapotokról. Ennek a nyilatkozatnak Csehszlovákiában fel­tűnő viszhangja támadt a sajtóban, azzal vádolván meg a magyarok ez egyik legnagyobb ellenségét, hogy a magyarok szolgálatába állott. A Ná­­rodné Noviny c. lapban Razus, a szlo­vák nemzeti parasztpárt vezére védel­mébe veszi Scotus Viatort és azt Írja többek között, hogy most, amikor Scotus Viator kíméletlenül támadja a jugo­szláv és a román állapotokat, ezt a vádat csehszlovák részről is többen hajlandók lennének ellene emelni. Szerinte Scotus Viator, mint a jó or­vos, rámutat az utódállamok közálla­potainak különböző fekélyeire, ame­lyeket kiirtandóknak tart, mert rossz­hiszemű volna, ha nem tartaná köte­lességének, hogy a bajokra rámutasson. Csehszlovákia sem haragudhatik meg azért, ha Scotus Viatornak eszébe jut a csehszlovák közállapotokat bírálni, POLITIKAI SMILE

Next

/
Thumbnails
Contents