Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-02-03 / 9. szám
»KOMÁROMI LAPOK« V932 február 3. 3. oldal. gyék minél impozánsabb győzelemre. Lelkes éljenzéssel fogadták a párt tagjai a megkapó beszédet, mely után Fülöp Zsigmond igazgató és városi képviselőtestületi tag szólalt fel és hosszabb beszédben fejtegette a megválasztandó uj képviselőtestület feladatát. Legelsősorban is arra kell törekednie, hogy a takarékosságot minden vonalon érvényesítse. A nyomasztó gazdasági válság súlyos napjaiban az adózó közönség amúgy is elviselhetetlen közterheit még fokozni lelkiismeretlen vakmerőség volna, aminek a városra nézve szomorú következményei lehetnének. Be kell szüntetni azokat a beruházásokat, amelyek jövedelmet nem hoznak és a jövőben csakis olyan beruházásokat szabad a város vezetőségének végrehajtani, amelyeknek hozama nemcsak az amortizációt fedezi, hanem tisztességes jövedelmet is biztosit a városnak. Meg kell akadályoznia az uj képviselőtestületnek, hogy a 220'Vo-ra felszökött községi pótadó emelkedjék és mindent el kell követnie annak lefaragására, mégpedig olyan mértékben, hogy az adózó képes legyen azt megfizetni. A lakosság teherbíró képessége elérte már a legvégső határt, tovább nem szabad kísérletezni és mindennemű uj városi adó behozatalától tartózkodni kell. De hogy ezt a nehéz feladatot az uj képviselőtestület sikeresen meg tudja oldani, elengedhetetlenül szükséges, hogy a képviselőtestületbe olyan tagokat válasszanak be, akik vállalkozási vagy egyéb hasonló kapcsolatban nincsenek a várossal s akik teljes függetlenséggel, minden magánérdeket mellőzve, elfogulatlansággal és tárgyilagossággal, de kizárólag a város lakosságának érdekeit tartva szem előtt, határoznak a város ügyeiben. Erre kell törekedni már a jelöléseknél, amit figyelembe kell venni a párt jelölőbizottságának is. A Magyar Nemzeti Párt városi képviselőtestületi tagjai eddig is arra törekedtek, hogy a legnagyobb odaadással szolgálják a polgárság érdekeit, az uj képviselet még fokozottabb mértékben köteles azt teljesíteni, mert csak önzetlenséggel és megközelíthetetlen puritánsággal lehet a város polgárságának javára munkálkodni. Az osztatlanul nagy tetszéssel és éljenzéssel fogadott beszéd után Füssy Kálmán szenátor emelkedett szólásra s lendületes szép beszédben arra hivta föl a párt figyelmét, hogy ennél a most elkövetkező választásnál a pártnak ismét győzedelmesen kell meglobogtatnia a reményteljes zöld színben ragyogó zászlót és a párt Iisztáját az eddiginél fényesebb diadalhoz kell juttatnia. Mint mindig, ez alkalommal is Komáromra tekint a magyarság, amely elvárja, hogy ez ősi város magyar polgársága hü marad a szent tradíciókhoz. Meg van győződve arról, hogy a párt minden egyes tagja közre fog munkálni abban, hogy lisztája diadalt arasson. A nagy tetszéssel fogadott lelkesítő beszéd után ifj. Koczor Gyula kerületi elnök szólalt föl, akinek buzdító beszéde után lelkes hangulatban oszlott szét a pártgyülés. V ilágnyelvek raagíntanulás utján való elsajátításra alkalmas nyelvtanok: Schidlof dr. „1000 szó“ módszere 10 füzet gyüjtőmappában Angol nyelvtan Kő 39.— Francia nyelvtan Kő 39.— Német nyelvtan Kő 62.— Olasz nyelvtan Kő 62.— Spanyol nyelvtan Kő 62.— Kapható: Spitzer Sándor könyvkereskedésében Komárom, Nádor-utca 29 . A komáromi járási ipartársulat választása a legnagyobb rendben a K oczor-Dosztál pártnak hatalmas többséget biztosított. Több szavazatot adtak le, mint a két előző megsemmisített választásokon. A járásból is nagy tömegek siettek a magyar egység jelöltjeinek támogatására. A Komáromi Lapok jóslásainak minden betűje teije>edett A Csalava-párt minden cáfolmány ellenére a Koczor-Dosztál pártba olvadt. Komárom, február 2. Vasárnap, január 31-én, folytak le a komáromi járási ipartársulat választásai olyan érdeklődés mellett, amilyenre csak azokból az esztendőkből emlékezhetünk, amikor a társulati elnökségért nagy politikai harcok folytak. Tulajdonképen ez a választás volt a harmadik Boldoghy Gyula elnök halála óta, ennek ellenére ez keltette fel az iparostömegek legnagyobb érdeklődését. Két párt mérkőzött a választáson, a magyar kisebbség pártegységének jelöltjei Koczor Gyula volt nemzetgyűlési képviselő és Dosztúl Jakab nagyiparos, a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara tanácstagja és az Országos Ipartanács tagja, aki mögött több évtizedes múlt áll, amelyet az ipartársulatban az iparosság élén munkában töltött el, Ezekkel a férfiakkal szemben egy új párt, az Iparospárt bontott szárnyat és pártokat, ezekből alakult meg Ipovitz József komáromi gépgyáros és Bircsák Károly hentes és mészárosiparos pártja, akit korábban a járási ipartársulat autonómiáját felfüggesztő járási hivatal állított az ipartársulat élére biztosi« minőségben. Mindketten ismeretlen emberek még a közélet terén és az iparos érdekekért nem volt alkalmuk dolgozni. Az, hogy egy új politikai pártot is alapítottak, felkeltette ellenük a gyanút,' hogy az ipartársulatba politikát visznek és annak tradíciói defétizmusuk áldozatává lesz. Ez adta meg az aránylag rövid időn belül az ipartársulat régi kipróbált Gyula 395, Ipovitz József 210, Dosztál Jakab 361 és Bircsák Károly 22í szavazatot kaptak, tehát a Koczor—Dosztál párt hatalmas fölényével végződött a választás. Egyes szavazatokat kaptak az elnöki állásra Bircsák Károly, az alelnöki állásra Csalava János és Ipovitz József. Koczor Gyulának tehát csaknem kélszerannyi szavazata volt, mint Ipovitz Józsefnek. Dosztál Jakabnak pedig 137 főnyi többsége volt. Az ipartársulat választmányára megindult szavazásban már sokkal kevesebben vettek részt, mert a vidékiek többnyire hazautaztak. Itt leadtak 212 szavazatot, amelyből 40 volt az érintetlen (hivatalos) szavazat, amely a Bircsák párt jelöltjeit foglalta magában. Ezeket azonban a Koczor-pártiak nagy tömegekben törölték, mivel az Ipovitz párt a társulat régi és köztiszteletben álló tagjait a jelölésnél mellőzte és helyükbe új és ismeretlen neveket írtak. Az Ipovitz—Bircsák párt egyik programjának minősítették a komáromi magyar iparosok a szlovák nyék ven címezett meghívókat és akadt nem egy iparos, aki nem akart résztvenni, a választásban, de azért sietett a Koczor—Dosztál pártra leadni szavazatát, mivel a címzést a Bircsák—Ipovitz pártnak tulajdonította. A választás rendkívüli érdeklődést keltett úgy a városban, mint a járásban, reméljük, hogy ezzel az aktussal az ipartársulat békéje is helyreáll.-smmiF9msB9isHSzssmss®BS8isst®^mseHBS Előadás Szovjeforoszországról, többszöri hatósági figyelmeztetéssel. Múlt hét péntekjén a Vigadó nagytermében dr. Ponicsan János előadást tartott „Szovjetoroszország társadalmi problémái“ cimen. Az előadó lelkesült szavakkal ecsetelte az oroszországi viszonyokat abból az alkalomból, hogy a csehszlovák légió 1919, évi anabázisának egyes állomásait a közelmúltban újra bejárta. Beszélt az ötéves tervről s a szovjetparadicsomról is. Különösen az nyerte meg a hallgatóság tetszését, hogy az orosz börtönök mintaszerűek, a foglyok, — akik lopásért, rablásért és „kisebb“ gyilkosságokért vannak bezárva, — egymást őrzik, saját kebelükből választanak őröket s fogházőrt sem tartanak. (Ez különösen a cseka államában nagyon hihető!) Tekintettel azonban arra, hogy a Szovjetparadicsomról szóló ismertető előadás lassankint a politikai gyűlés kereteit kezdte magára venni, Uhrovcsik István rendőrfogalmaző, a jelenlevő hatósági kiküldött többször figyelmeztette az előadót beszédjében, úgyszintén Lóránt Istvánt is, aki a vörös segélyről (mely illegitim szervezet) szólott, A gyűlésen nagyrészt munkások vettek részt, néhány intellektuelle! együtt. Rendzavarás nem történt. Dj háborús regényeK Carlo Salsa: Ä lövészárok (két kötet) Ez a regény az olaszok szempontjából világítja meg a háborút. A sziklás, hegyes olasz fronton játszódik le, melynek minden pontja örökké emlékezetes marad Roland Dorgelés: Fakeresztek A legfinomabb háborús írás. mely a front szomorú poézisét, a francia katonák humorát és a háborúból visszatért hősök megpróbáltatásait ábrázolja Kaphatók a Spitzer-féle könyvesboltban Komárom, Nádor-utca 29. SBSB»erőinek szervezkedését, akik a hatósági ízű támogatásban az iparosautonómiának kedvezőtlen fejleményeit. látták. Az itteni szervezett iparosság ugyanis tíz és egynéhány esztendő óta a hatóságok részéről igen Az Erdélyi Helikon irói Komáromban. Köztük lesz gróf Bánffy Miklós, volt magyar külügyminiszter, az Erdélyi Szépmives Céh megalapítója, a nagynevű Maecenás, irói néven Kisbán Miklós, továbbá Reményik Sándor, a magyar költők egyik legnépszerűbbje. — E hó 16-án szerepelnek Komáromban a Kultúrpalotában. Komárom, — febr. 2. kevés támogatásban részesült. Az állampolgársági kálvária az ő sorsukat érintette a legsúlyosabban. Az adók terhei leginkább fölöttük súlyosodnak. Mindezeken való változtatásra az Ipovitz—Bircsák párt vajmi kevés garanciát nyújtott, még Liska János iparospárti képviselőnek ígéretei ellenére is. Mindez azonban a helyzetet világossá telte már az első perctől fogva. Ennek okait másik cikkünkben találja meg az olvasó. Az Iparospárt a leghevesebb agitációt kezdte a magyar pártok ellen és külön sajtójában csak a választással foglalkozott. Röpcéduláin mint az »iparospárt többsége« szerepelt és megválasztását feltétlen biztosnak hirdette. A vidéken is agitált, azonban igen csekély eredménynyel. A választás előtt egy héttel Csalava János pártja, mely sok tagot számlált, minden feltétel nélkül a Koczor- Dosztál párt mellé állott és erről vidéki párthíveit is értesítette. Ezek után a választás kimenetele nem lehetett többé kétséges. Vasárnap reggel a Csallóközből érkező vonatok ontották a választásra érkező iparosságot. Gúla községből csaknem százan érkeztek, Nagy megy erről legalább ötvenen és a többi községek választói is megérkeztek. A választó közgyűlést Soltész Pál közigazgatási főbiztos vezette, Világhy Árpád jegyzőkönyvvezető segédletével. A választás kevéssel 10 óra után elkezdődik, amikor a városháza emelete és földszintje is tömve van választókkal és a teremben legalább háromszáz ember tolong. A választás egy óráig tart, amikor kezdődött a szavazatok összeszámlálása. Félkettő múlt el, amikor megállapították az eredményt: Leadtak 618 szavazatot, ebből öt érvénytelen volt, ebből Koczor Saját tudósítónktól. A napi sajtót már bejárta az a hir, hogy az erdélyi magyar irók szlovenszkói és ruszinszkóí művészkörutra indulnak. Ez a hiradás kellemes meglepetésként hatott az egyetemes magyar társadalomra és azok a városok, amelyeket meg fognak látogatni, örömmel várják a neves költőket és Írókat. A tervbevett városok nagy szeretettel készítik elő az erdélyi irók ünnepélyes fogadtatását és a kulturesték megrendezését. Ez a kultúrtörténeti esemény szivén találta a magyar irodalom minden igaz hívét és őszinte barátját. Ilyenformán már előre megjósolhatjuk, hogy február 16-án, amikor az Erdélyi Helikon irói Komáromban, a Kultúrpalota hatalmas dísztermében megtartják előadásaikat, felejthetetlen nagy élménye lesz a Beöthyek, Szinynyeiek, Jókaiak megszentelt földjének, Komáromnak és környékének, mert e kivételes ritka alkalommal tanúja lehet annak a kultúrtörténeti ténynek, hogy a magyarság szétszóródásának 13-dik évében ez alkalommal veszi fel a személyes kapcsolat meleg láncát a szlovenszkói magyarság az erdélyi magyar itodalmi és kulturélet reprezentánsaival, akik Erdély lelkét tárják fel Szlovenszkóban. Elkészült már a részletes program is. Ellátogatnak hozzánk: Bánffy Miklós gróf, volt magyar külügyminiszter, az Erdélyi Szépmüves Céh megalapítója, a népszerű mecénás, izigvérig művészember, aki Kisbán Miklós néven, mint ragyogó tollú iró ismeretes a magyarság előtt. Bevezető beszédet fog mondani a február 16-iki komáromi kulturestén, Kemény János báró, aki marosvécsi kastélyában gyűjti össze az Erdélyi Helikon Íróit, ő arról fog előadást tartani, hogy mi az az Erdély Helikon és mit akar s ennek keretében Erdély kulturális életéről is beszámol. Tamási Áron, ez a nemesveretü iró, aki novelláiból olvas föl. Reményik Sándor, a magyar köbök egyik legnépszerűbbje, akinek verseit rajongó szeretettel olvassák, szavalják mindenütt, ahol magyar szív dobog. Kós Károly, aki olyan nagy alapossággal és lelkes örömmel merül el Erdély múltjában, Erdély múltját és jelenét tárja föl a komáromi közönség előtt és azt fogja megvilágítani, hogy van-e sajátos erdélyi kultúra és mi annak a lényege, Kádár Imre, Komárom szülöttje, aki különösen Nászrepülés cimű regényével és szép verseivel egészen megnyerte az erdélyi magyarság rokonszenvét és
