Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-01-27 / 7. szám

Ötvenharmadik évfolyam. 7. szára Szerda, 1932. január 27. KOMAROMI LATOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 Ke. — Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPI7 GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Kaumaas nezT&rfszvaaxi .• srtaxtzsrmmB Komárom, január 26. Hétfőn kezdődött meg a népszö­vetségnek hatvanhatodik üléssza­ka, amellyel egyidejűleg Japán már Kínál támadta meg és hadiflottájá­val a legnagyobb kínai kikötőt, Sanghajt blokád alá vette. A hadi­hajókról japán katonaságot rakott ki — mini azt hivatalosan jelen­tik — és ezek a csapatok meg fog­ják védeni a japán lakosságot. A népszövetség ülésén, ahol mindig a békéről beszélnek feltűnően sok frázist és értelmetlenséget, a japán tanácstag, Sato báró vagy márki sárga, ragadozó kezeivel jegyzete­ket csinál és szintén a békéről fog kijelentéseket tenni, mig Mandzsú­riában, ahol a kínaiak mind rablók a japán felfogás szerint, ezért tehát nem ismernek hadifoglyokat, ha­nem azokat keresztrefeszítik és vá­logatott kínzásokkal ölik meg a kulturált japánok. \ civilizáció má­za alól tehát előbújik a bestia, akit csak a vér látása tud kielé­gíteni. Az ékesszavú Briand mór a jól megérdemelt nyugalomba vonult, vagy küldte az ifjú és máris na­gyon tehetséges miniszterelnök, aki kijelentette, hogy senki se sajátít­hatja ki magának a béke munká­ját. Ezért kapott a japán állam a francia kamara hozzájárulása nél­kül nyolcszázmillió frankot, amely­nek legnagyobbrészét hadiszerek­ben szállítja a Schneider—Creuzot hadiszer gyár és erre a célra 55.000 munkás t vett fel. Ez a béke tehát igen jól kezdő­dik és az elegáns Paul Boncour, a szalonszocialista politikus Géni­ben meg fogja magyarázni a fran­ciák nagy békeszeretetét, úgy hogy a németek is értsenek belőle. A né­metekkel úgyis más programmjuk van már a békeszerető franciák­nak, most már nem jóvátételre tar­tanak igényt, hanem hadisarcra. E közölt az a küiömbség, hogy a jóvátételt békés önmegtagadással kell fizetni, a hadisarcot pedig, ha másképen nem megy, erőszakkal is el lehet venni. Mert a németek jól bírják magukat és makacsok, nem akarnak fizetni. Majd gondoskodik arról Schneider—Creuzot! Emlékezzünk vissza, hogy milyen elbűvölően szavalta az öreg Bri­and, hogy a háború bűn, nem, gaz­tett az emberiséggel szemben! Re­méljük, hogy ezt nem felejti el az öregúr és felemeli szavát minden gaztett ellen, ami készülne a világ­béke felborítására. Mert most már nem is leplezik a háborús szándé­kot Párizsban. Pedig a háborúhoz elsősorban íelkesültség lenne szük­séges. Már pedig a francia kama­ra ülésén igazán mérsékelten lel­kesedtek a háborús llerriot beszé­de után és a kormány kis többség­gel úszta meg a döntő parlamenti ütközetei. A radikálisok és szocia­listák nem akarnak háborút. Mert tudják, hogy mégegyszer háború­ba vinni a nemzet virágát már igen bajos, mert az álkos defétizmus nagyon terjed, hiszen írók — hal­latlan dolog: francia írók! mer­ték leírni, hogy nem sülnek el egy fapuskát sem a németekre, ezekre a jó fiúkra. így romlanak a régi jó háborús erkölcsök. igen valószínű, hogy ez a hábo­rú úgy végződnék, hogy a hadse­regek egyszerűen kitűznék a béke fehér zászlaját és amit elvakult politikusok és lehelséglelen vám­pírok nem tudtak megcsinálni, a hadseregek majd megcsinálják a békét a harctéren. Legyenek nyu­godtak drága Paul Boncour, az önök drága és jó üzleteiért, ame­lyet a Schneider—Creuzoi-vai csi­nálnak, nem ambicionálja egyetlen piu-piu sem, hogy a bőrét kilyug­gassa, mikor odahaza sokkal jobb dolguk van. Nagyon valószínű, hogy azokat, amelyeket mi gondolunk, Genfben is a fejükben forgatják a delegátu­sok, a béke kis vezérkara korlá­tolt felelősséggel. Az a baj, hogy egy kicsit eljátszották a hitelüket, nyíltan szállítói a sárgák háború­jának és Franciaország Japánnal már jó eleve megszerződött a jó haszon reményében és azért, mert programjában áll :Délkinából szin­tén egy jókora darabot, de leg­alább is akkorái, mint az európai Franciaország, lekanyarítani. A japán—francia érdekek ezúttal azo­nosak. Tehát tudjuk, hogy mire halmozzák Párizsban az aranyat, keleti háborúra és talán egy kis európai haddelhaddra is, mert már a nemzetek e! is felejtik a háború fogásait. A népszövetség hatvanhatodik ülésszakának kezdetén ez a gondo­lat motoszkál az európai agyteker­csekben. Majd elválik, hogy mit is akarnak. Közeledik a leszerelési konferencia is, ahol Kina egész bizonyosan javaslatot tesz majd az általános leszerelés megkezdése iránt, de Adatsi márki finom sár­ga mosolyával int rá majd nemet. Senki sem tett annyit a leszerelés érdekében, mint a francia nemzet, — mondotta egyszer Briand a gen­fi üvegpalotában. Valószínűleg éreznie kellett az öregúrnak, hogy eldobta a sulykot és ez a frázis akkorát puffant, mint egy vaktöl­­tésre töltött tarack. Nagyon helyes az amerikai álláspont: Fran­ciaország fizessen háborús adós­ságokat, mert fizethet; fizessen, mert állig fel van fegyverkezve és szállítsa le a tíz milliárdos hadügyi költségvetését ötmilliárdra. Azonban ne mondjuk, hogy nem nagylelkű a világ első nemzete, hi­szen leiéves moratórium helyett adna talán egyéveset is a csalfa németeknek, ha megmaradnának Komárom, — január 26, A parlament munkaprogramm­­ján dolgoznak a bizottságok. A képviselőház január 28-án, csütör­tökön tartja legközelebbi ülését, addig a koalíció különböző bizottságai ta­nácskoznak az uj törvényjavaslatok fö­lött. Hétfőn a kormány négytagú bank­bizottsága, kedden a politikai minisz­terek és a koaliciős pártok vezérei tartottak konferenciát. A készülő bank­törvényt már pénteken megtárgyalták, amikor a négyes miniszteri bizottság által el nem intézett vitás pontokat be­szélték meg, kedden pedig a részlete­ket vitatták meg. A Narodni Listy ér­tesülése szerint abban az esetben, ha a banktörvény tervezetének függő kérdé­seit elintézik, akkor a banktörvényja­vaslatot a kormány a csütörtöki ülésen benyújtja a képviselőháznak. A koalí­ció nyolcas bizottságai ezen a héten foglalkoznak a többi törvényjavaslattal is. így a szeszbizottság a benzin és szesz keveréséről és a szeszgazdálkodás általános szabályozásáról szóló javas­lattal foglalkozik, a koalíció szociál­politikai nyolcas bizottsága pedig há­rom javaslatot tárgyal és pedig a mun­kanélküli alap létesítésének és az álta­lános betegsegélyezés kiterjesztésének fontos kérdéseit. A munkanélküli alap létesítésénél igen nagy ellentétek van­nak, csak az látszik bizonyosnak, hogy az alapot meg fogják csinálni. A cseh demokrata párt a munkanélküli se­gély kiadása módjának megszigorí­tását kívánja és a munkanélküliekkel szemben a munkavállalás kötelezettsé­gét akarja kimondani olyan esetben, ha a munkanélküli részére munka­­alkalom kínálkozik, mert ismételten előfordultak olyan esetek, amikor a munkanélküli inkább választotta a mun­kanélküli segélyt, semmint a keresetet biztositó munkát. A hét végén össze fog ülni a cukorbizottság is, amely a cukorgyárakra elrendelendő numerus clausus ügyében hozandó törvényre nézve foglal állást. A csehszlovák-magyar kereske­delmi tárgyalások eredménnyel kecsegtetnek* Remény van arra, hogy a Budapes­ten folyó csehszlovák-magyar keres­kedelmi tárgyalások megegyezéssel fognak végződni. Ezt a nyilatkozatot Pazdorka dr. csehszlovák meghatalma­zott miniszter mondotta, aki kijelen­tette, hogy kötött utasításokkal ment a csehszlovák delegáció Budapestre. Igaz ugyan, hogy a magyar kormány meg­jó fiúknak. Ott van, szerencséjük­re a »háborús« Marin, majd vigyáz az a német kormányra, hogy túl ne fegyverezze magát, mert ő rögtön leleplezi őket, akik irtózatosan fel vannak fegyverkezve. Emberek, jó­zan emberek: nem kell ebbe bele­örülni? lepetést készített elő, amennyiben Ma­gyarország újabb 42 árucikket vétetett korlátozás alá, de azért mi nem tehe­tünk szemrehányást. Igyekezni fogunk — úgymond — hogy kölcsönös en­gedményeket tegyünk és hogy mini­málisra csökkentsük azoknak az áru­cikkeknek a számát, amelyek még útját állják a megegyezésnek. A Li­­dové Novinynek azt jelentik, hogy a tárgyalások első három napja optimiz­musra jogosít, amely különösen ma­gyar részen nyilvánul meg. Mindkét fél meg van győződve, hogy a tárgya­lás tiz napon belül sikeresen befeje­ződhetik s igy a szerződés február elején aláírható. Az agrárpárt elégedetlen elemei és Hodxsa Milán. Belső harc dúl az agrár párt kebe­lében, amelynek radikális elemei arra törekednek, hogy Udrzált és Bradács földmivelésügyi minisztert kibuktassák. Ezek a harcok a párt szlovenszkói osz­tályában is viszhangot keltettek és rö­vid időn belül megmozdulás történik itt is. Ezzel kapcsolatban a hivek azt beszélik, hogy Hodzsa Milán dr. volt iskolaügyi miniszter ismét egészséges­nek kezdi magát érezni s úgy hiszi, hogy itt van a legjobb lélektani pilla­nat, amikor újra akcióba léphet elvesz­tett hatalmának visszaszerzésére. Hod­zsa hir szerint január utolsó napjára Pozsonyba összehívta az agrárpárt szlo­venszkói vezetőférfiait, hogy a mai sú­lyos gazdasági helyzetről tanácskozzék A beavatottak azonban azt is tudni vé­lik, hogy Hodzsa az ülésen foglalkozni akar az agrárpárti krízissel és meg­akarja szervezni a szlovenszkói egy­­sdges frontot Prága mai politikája ellen, amely teljesen elhanyagolja az agrárpárt'szlovenszkói szervezeteit s még az agrárpárti sajtóorgánumokat is szubvenció nélkül hagyja. Hodzsa igen szoros kapcsolatot tart fenn az agrár­párt elégedetlen elemeivel és abban az esetben, ha azoknak sikerül Udrzalt és Bradácsot megbuktatni, akkor Hodzsa megint politikai hatalomhoz jut. A banktörvényt és a kurtell­törvényt követelik a szociál­demokraták. Meissner dr. igazságügyi miniszter a cseh szociáldemokra párt pilzeni csoportjának vasárnapi ülésén beszé­det mondott, amelyben hivatkozott a bel- és külpolitikai helyzetről és hang­súlyozta, hogy a mai gazdasági krí­zisben a csehszlovák szociáldemokrata pártnak arra kellett legelsősorban tö-POLITIKAI SZEMLE ' [ Hoi. lm Élőik.

Next

/
Thumbnails
Contents