Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-01-23 / 6. szám
1932. január 23. >KOMÁROMI LAPOK« 5. o dal. Szlovenszkó egyik legveszedelmesebb soknevű betörőjét fogta el a komáromi rendőrség — és kiderült, hogy kétszeres gyilkosig is terheli a lelkét, Komárom város főköltségvetése az 1932. évre. Beszélő számok a város súlyos gazdasági helyzetéről. — Saját tudósitónktól, — A kukoricaszemektől két gyilkosság bevallásáig. — Hamis nevek alatt több esztendőt töltött kíilömböző fogházakban Ackermann Károly, azaz Tirpák László szentesi csavargó, aki a kommün alatt két embert megölt. — A singellői „Robinson“ Saját tudósítónktól. (Január 23.) A komáromi rendőrség szenzációs fogást csinált, amilyen tiz évben egyszer szokott előfordulni. A pompás fogás elhullajtott kukoricaszemekből indult ki s folytatódott addig, míg egy többszörös gyilkost és betö1- rőt, három országban körözött csavargót nem találtak a kukoricatolvaj személyében. Négy mázsa kukorica Karácsony körül a vasúti állomáson — mint meg is irtuk, — ismeretlen tettesek feltörtek egy vaggont s négy mázsa kukoricát loptak onnan. Az elhullott kukoricaszemek özv. Petres Teréz singellői lakásába vezettek, ahol az asszonnyal Ackermann Károly lakott vadházasságban. Ackermann, akit a singellői gyerekek Robinsonnak hivtak, elszökött a detektívek elől. A detektívek figyelték Petres Terézt s mikor az kedden Galántára utazott, utánament Cádra detektív és a galántai csendőrökkel együtt elfogta egy külvárosi házban az ott bujkáló Ackermannt. Kedden este megvasalva be is hozták, de akkor még nem gyanították, hogy milyen nagystílű gazember. A száznevű betörő Dr. Machácsek Pál rendőrtanácsos és Uhrovcsik István fogalmazó megkezdték Ackermann kihallgatását és a kihallgatások során nem sejtett dolgok kerültek napfényre. Kiderült, hogy Ackermann Károly lakásbetörésben és baromfiólak kipusztitásában specializálta magát és alig van betörés Komáromban, aminek ne ő lenne a tettese. A Singellőben Fehérvári László néven ismerték s bizalmas barátait tyúkkal, kacsával, libával örvendeztette meg, amiket összelopkodott. így futtában a következőknél tett eredményes látogatást múlt nyártól kezdve: Thierl Vilmos, Adamko József, Sztanic Mária, Beck Eszter, Cseh Zsigmond, Prezent Bernát, Veverka Ferenc, Csukás Erzsébet, Komáromi János, Szűr Róza. Baromfit, élelmiszert, ruhaneműt, házifelszerelést, órát, ékszert, mindent elemeit s orgazdáknál értékesítette a holmikat, a baromfiakat pedig ismerősei számára megsütötte és megették jóízűen. Abban az időben néhány bizalmasabb barátja a háznak mindig hízott libával lakott jól. A kihallgatás során kiderült, hogy Ackermann Károlynak néhány más neve van még s minden nevén külön ült Szlovenszkó egyes börtöneiben. A működést Ruszinszkóban kezdte: jaszenes István, Papik Vaszil, György Lajos, Szabó István néven Beregszászon, Kassán, Pozsonyban több évet ült összesen 1920 óta, de szívesen használta a Hunyadi László, Mészáros, Kovács, Franke nevet is. Kiderült, hogy decemberben a gadóci vasúti őrháznál baromfitolvajlás közben üldözőire lövöldözött is. A betörő igazi neve és arca Ugyanebben az időben a hatóságok kutattak egy Tirpák László nevű szentesi, csongrádmegyei csavargót, akit a magyar hatóságok többszörös gyilkossággal vádoltak s köröztek. Hire járt, hogy Tirpák ezen a vidéken tartózkodik, de nem sikerült megtalálni. Mikor Ackermannt elfogták, a komáromi csendőrség nyomozó őrsének parancsnoka: Simeg Vilmos alhadnagy és Vavraska József törzsőrmester szintén utánanéztek a dolognak s kiderítették, hogy Tirpák és Ackermann egy ugyanazon személy. A szenzációs felfedezést siettek közölni a rendőrséggel, ahol éppen folyt a kihallgatás. — Magát Tirpák Lászlónak hivják és Szentesről szökött ide! — mondták a szemébe. Ackermann elsápadt, aztán bevallotta, hogy igenis, ő Tirpák s az Ackermann nevet akkor vette, amikor egy hasonlónevű pozsonyi cipésznél dolgozott. Igazolványai is vannak erre a névre. A nyomozás uj fordulatot vett s kiderült, hogy Tirpák 1919-ben két embert lelőtt Szentesen, mikor a kommunisták és a románok harcban állottak egymással. Gyilkosság, valamint rablógyilkosság miatt körözik a magyar hatóságok. Akkor megszökött, végígkalandozta egész Szlovenszkót, mindenütt elkövetett valamit s más-más néven mindenütt élt is hosszabb-rövidebb ideig, sőt még Bécsben is börtönbe dugták. Ahol megjelent, réme volt a vidéknek, összesen harmincöt éves, ebből öt évet börtönben töltött. Szülei becsületes szentesi emberek, apja pedellus volt, két testvére van, anyja ma is él, holott első vallomásában azt hangoztatta, hogy mikor féléves volt, anyja a Dunába fűlt s igy, árvaságra jutván, romlottak el gyorsan az erkölcsei. A bűnrészesek. A rendőrség letartóztatta bűnrészesség miatt ifj. Pataky Lajos kertészsegédet, Molnár Ferenc hajókovácsot és Petres Terézt Mint orgazdasággal gyanúsítottakat: Rajos Vendelt, Juhász Józsefet, Juhász Veronikát, Tóth Imrét A lefoglalt büntárgyakat egy külön kis kocsival vitték az államügyészségre. Ebből is látszik, milyen nagy üzem volt Ackermann alias Tirpák betörőüzeme. Ágynemű, ékszer, óra, csizma, ruha, berendezési tárgy: minden van a büntárgyak között. A Megyercsi-uccában is ? ... A rendőrség a gyanuokok alapján az irányban is kutatott, Vájjon Ackermann nem volt -e a Megyercsi-uccai gyilkosság tettese? Sok gyanuok szólt e feltevés mellett s Tirpák-Ackermannt kétszer is kivitték a színhelyre, ahol szemmelláthatóan idegesen viselkedett. Nem akart tudni semmiről semmit s láthatóan azon volt, hogy üvegcserepekben megsebezze magát, hogy igy kórházba kerüljön s onnan könnyeben megszökhessen. Egyelőre nem sikerült fényt deríteni a Megyercsi-uccai gyilkosságra, de a nyomozás ezirányban is erősen folyik. A csendőrség s a rendőrség derekas, szép munkát végzett a tiz év óta körözött s egész országot veszélyeztető betörő kézrekerítésével. Ackermannt, bűntársaival együtt átadták az ügyészségnek. A községi közigazgatásról szóló törvény szerint a községek képviselőtestületei kötelesek a költségvetést az előző év november havának végéig megállapítani. Komárom városa sem képez ez alól kivételt, azonban Komáromban ezúttal kivételes a helyzet, mert ennek az évnek elején esedékes a községi választás s nem teljesen indokolatlan az a felfogás, hogy az uj képviselőtestület állapítsa meg az 1932. évre szóló költségvetést, mert hiszen az év túlnyomó részében már az uj vezetőség fogja irányítani a város ügyeit. Tulajdonképen a város most exlexben van, azt hisszük azonban, hogy ezt még kibirja, mert a folyó ügyek ellátását a múlt évi költségvetés alapján eszközölheti. Uj kiadásokat nem folyósíthat, az állandó szükségleteket azonban a régi méretekben elégítheti ki. A fent vázolt okokból tehát a város eddig nem foglalkozott a költségvetéssel, mindazonáltal a számvevőség rendelkezésére bocsátotta már a költségvetésre vonatkozó javaslatát az illetékes köröknek és igy módunkban van az 1932. évre szóló előirányzatot legalább is főbb tételeiben ismertetni. Ebben az évben az egész világon a takarékosság elvét akarják érvényesíteni és az államok költségvetéseit is ilyen szempontok szerint igyekeznek megállapítani, bár a mai nehéz viszonyok között nem minden esetben sikerült a redukció. Komárom város költségvetésénél sem járt sikerrel a takarékossági igyekezet, mert végeredményben épen a mostani súlyos viszonyok között kénytelen a számvevőség a városi pótadó emelését javasolni, holott a város adófizető lakosaira nagyon is ráférne terheinek csökkentése, amelyek úgyszólván már egész keresetüket és jövedelmüket fölemésztik. A város súlyos pénzügyi helyzetét bizonyítják a költségvetésben felsorakoztatott fedezetnélküli szükségleti számtételek, amelyeknek jelentékeny részét csakis pótadó utján lehet fedezni, amit ezúttal 220 százalékban javasol a számvevőség megállapítani. A város 1932. évi szükségletét a következőkben állapítja meg a város számvevősége. Központi igazgatás Ke 1,861.726.41 Községi vagyon „ 336.148.— Pótadók és adók „ 11.860.— Közbiztonság „ 255.829.40 Építészeti szolgálat „ 310.859.— Népjólét „ Egészségügy Földmivelés és nemzetgazd. célok „ Iskolaügy, tudomány, nemzeti, ""vallási és kegyúri célok „ Vállalatok és intézmények „ Adósságok „ Rendkívüli szükséglet (uccakövezési költségek kifizetése) összes szükséglet az 1932. évre Ke 568.533.— 3,078.407.95 100.797 — 759.298.90 1,650.829.50 1,106.555 — 3,284.490.- 13,325 334.16 E szükségletnek fedezetére előirányzott bevételek: Központi igazgatás Kő Községi vagyon „ Pótadók és adók „ Közbiztonság „ Építészeti szolgálat „ Népjólét „ Egészségügy Földmivelés és nemzetgazd. célok „ Iskolaügy, vallási, kegyúri stb. cél „ Vállalatok és intézmények Állami és országos járulékok „ Rendkívüli fedezet beruházási kölcsönből „ 201.603 — 679.297 — 1,477.100.— 220.135 20 128.436.- 65,302.— 2,994.465 — 58 907.— 11.000.-1,701.372.— 354.459.— 3,284.490. Összes fedezet az 1932. évre Ke 11,176,566 40 Szükséglet az 1932. Komárom, — január 22. évre Ké 13,325.334.16 Fedezet az 1932. évre Kg 11,176.566 40 Pótadóból fedezendő hiány Kg 2,148.767 76 A számvevőség ennek fedezésére 220% pótadó kivetését javasolja. A pótadó e kulcsának alkalmazása esetén az esedékes állami adók után várható pótadó kitesz Kg 1,090.320.10-t, a községi pótadók aktiv hátralékából és egyéb aktiv hátralékból remélhető bevétel Kg 1,069.905.90, összesen Kg 2,150.226.—. Marad tehát végeredményben a számvevőségi javaslat szerint Kg 1.458.24 s igy még többlettel zárulna a költségvetés. Hogy a számvevőség javaslatát a pénzügyi bizottság és a képviselőtestület milyen mértékben honorálja, az a tárgyalások folyamán dől el s hogy a folyó évben csakugyan 30%-al kell-e emelni a községi pőtadót, az is a plénum feladatát képezi. Tény az, hogy a város gazdasági helyzete igen súlyos és az eljövendő uj képviselőtestületnek legfőbb feladata az lesz, hogy a várost e tarthatatlan helyzetéből okos és meggondolt takarékos gazdálkodással kiszabadítsa. Január 31-én lesz az Ipartársulat elnökválasztó közgyűlése. — január 22. A Járási Ipartársulat elnökének, alelnökének és választmányi tagjainak régóta esedékes választása a jövő vasárnap fog megtörténni. A Komáromi Járási Hivatal, mint I. fokú iparhatóság a társulati alapszabályok 18. g-nak 1. bekezdése értelmében összehívta a Komárom-Járási Általános Ipartársulat rendkívüli közgyűlését, amelyre az Ipartársulat összes tagjait meghívta. A közgyűlés 1932. január hó 31-én d. e. 10 órakor lartatik a városháza nagy közgyűlési termében. Határozatképtelenség esetén a közgyűlés d. e. 11 órakor veszi kezdetét és azt megtartják tekintet nélkül a jelenlevő tagok számára. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Megnyitás, jegyzőkönyv hitelesítők kijelölése. 2. Ipartársulati elnök és alelnök választása. 3. Társ. választmány választása. A közgyűlést a Járási Hivatal mint I. fokú Iparhatóság részéről Soltész Pál közigazgatási főbiztos vezeti. A szétküldött meghívók névreszólnak és azt tartozik minden tag okvetlenül magával vinni, minthogy az egyben választási igazolványul is szolgál (Alapszabály 24. §.) és anélkül senkit szavazáshoz nem fognak bocsátani. Az Ipartársulati választások elé nagy érdeklődéssel tekint a járási iparosság. Szegény Telléry! Irta QUIDAM Telléry Gyula már nem szegény, nem kell házbért fizetnie és a rákoskeresztúri köztemető kis földfülkéjéből előreláthatólag csak néhány évtized múlva lakoltatják ki. És mégis sajnáljuk Telléry Gyulát, a talpig embert, aki hitt ebben a szörnyű életben, amellyel viaskodunk. Nem tudom elképzelni másképen, mint ahogyan beszélgetni szoktunk három évtizedes ismeretségünktől kezdve. Benne volt a szepesi ember hihetetlenül erős „cipszer“ összetartása és önbizalma, mint ujságiró is a jobbak közé tartozott, mert művelt és fegyelmezett elme birtokosa volt. És mégsem mozog a föld, hanem áll, mert Telléry nem volt képes egy picinké kis konjunktúrához odatapadni.
