Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-01-23 / 6. szám

1932. január 23. >KOMÁROMI LAPOK« 5. o dal. Szlovenszkó egyik legveszedelmesebb soknevű betörőjét fogta el a komáromi rendőrség — és kiderült, hogy két­szeres gyilkosig is terheli a lelkét, Komárom város főköltségvetése az 1932. évre. Beszélő számok a város súlyos gazdasági helyzetéről. — Saját tudósitónktól, — A kukoricaszemektől két gyilkosság bevallá­sáig. — Hamis nevek alatt több esztendőt töltött kíilömböző fogházakban Ackermann Károly, azaz Tirpák László szentesi csavargó, aki a kommün alatt két embert megölt. — A singellői „Robinson“ Saját tudósítónktól. (Január 23.) A komáromi rendőrség szenzációs fogást csinált, amilyen tiz évben egyszer szokott előfordulni. A pompás fogás elhullajtott kukoricasze­mekből indult ki s folytatódott addig, míg egy többszörös gyilkost és betö1- rőt, három országban körözött csavar­gót nem találtak a kukoricatolvaj sze­mélyében. Négy mázsa kukorica Karácsony körül a vasúti állomáson — mint meg is irtuk, — ismeretlen tettesek feltörtek egy vaggont s négy mázsa kukoricát loptak onnan. Az elhullott kukoricaszemek özv. Petres Teréz singellői lakásába ve­zettek, ahol az asszonnyal Acker­mann Károly lakott vadházasság­ban. Ackermann, akit a singellői gyerekek Robinsonnak hivtak, elszökött a detek­tívek elől. A detektívek figyelték Petres Terézt s mikor az kedden Galántára utazott, utánament Cádra detektív és a galántai csendőrökkel együtt el­fogta egy külvárosi házban az ott bujkáló Ackermannt. Kedden este megvasalva be is hozták, de akkor még nem gyanították, hogy milyen nagystílű gazember. A száznevű betörő Dr. Machácsek Pál rendőrtanácsos és Uhrovcsik István fogalmazó meg­kezdték Ackermann kihallgatását és a kihallgatások során nem sejtett dolgok kerültek napfényre. Kiderült, hogy Ackermann Károly la­kásbetörésben és baromfiólak kipuszti­­tásában specializálta magát és alig van betörés Komáromban, aminek ne ő lenne a tettese. A Singellőben Fehérvári László néven ismerték s bizalmas barátait tyúkkal, kacsával, libával örvendeztette meg, amiket összelopkodott. így futtában a következőknél tett eredményes láto­gatást múlt nyártól kezdve: Thierl Vil­mos, Adamko József, Sztanic Mária, Beck Eszter, Cseh Zsigmond, Prezent Bernát, Veverka Ferenc, Csukás Erzsé­bet, Komáromi János, Szűr Róza. Baromfit, élelmiszert, ruhaneműt, házifelszerelést, órát, ékszert, min­dent elemeit s orgazdáknál értékesítette a holmikat, a baromfiakat pedig ismerősei számára megsütötte és megették jóízűen. Abban az időben néhány bizalmasabb barátja a háznak mindig hízott libával lakott jól. A kihallgatás során kiderült, hogy Ackermann Károlynak néhány más neve van még s minden nevén külön ült Szlovenszkó egyes börtöneiben. A működést Ruszinszkóban kezdte: jaszenes István, Papik Vaszil, György Lajos, Szabó István néven Beregszá­szon, Kassán, Pozsonyban több évet ült összesen 1920 óta, de szívesen használta a Hunyadi László, Mészáros, Kovács, Franke nevet is. Kiderült, hogy decemberben a gadóci vasúti őrháznál baromfi­­tolvajlás közben üldözőire lövöl­dözött is. A betörő igazi neve és arca Ugyanebben az időben a hatóságok kutattak egy Tirpák László nevű szentesi, csongrádmegyei csavargót, akit a magyar hatóságok többszörös gyilkossággal vádoltak s köröztek. Hire járt, hogy Tirpák ezen a vidéken tar­tózkodik, de nem sikerült megtalálni. Mikor Ackermannt elfogták, a komá­romi csendőrség nyomozó őrsének pa­rancsnoka: Simeg Vilmos alhadnagy és Vavraska József törzsőrmester szin­tén utánanéztek a dolognak s kiderí­tették, hogy Tirpák és Ackermann egy ugyan­azon személy. A szenzációs felfedezést siettek kö­zölni a rendőrséggel, ahol éppen folyt a kihallgatás. — Magát Tirpák Lászlónak hivják és Szentesről szökött ide! — mondták a szemébe. Ackermann elsápadt, aztán bevallotta, hogy igenis, ő Tirpák s az Ackermann nevet akkor vette, amikor egy hasonló­­nevű pozsonyi cipésznél dolgozott. Igazolványai is vannak erre a névre. A nyomozás uj fordulatot vett s ki­derült, hogy Tirpák 1919-ben két embert lelőtt Szentesen, mikor a kommunisták és a románok harcban állottak egymással. Gyilkosság, valamint rablógyilkosság miatt körözik a magyar hatóságok. Akkor megszökött, végígkalandozta egész Szlovenszkót, mindenütt elkövetett valamit s más-más néven mindenütt élt is hosszabb-rövidebb ideig, sőt még Bécsben is börtönbe dugták. Ahol megjelent, réme volt a vidéknek, összesen harmincöt éves, ebből öt évet börtönben töltött. Szülei becsüle­tes szentesi emberek, apja pedellus volt, két testvére van, anyja ma is él, holott első vallomásában azt hangoz­tatta, hogy mikor féléves volt, anyja a Dunába fűlt s igy, árvaságra jutván, romlottak el gyorsan az erkölcsei. A bűnrészesek. A rendőrség letartóztatta bűnrészes­ség miatt ifj. Pataky Lajos kertészse­gédet, Molnár Ferenc hajókovácsot és Petres Terézt Mint orgazdasággal gya­núsítottakat: Rajos Vendelt, Juhász Jó­zsefet, Juhász Veronikát, Tóth Imrét A lefoglalt büntárgyakat egy külön kis kocsival vitték az államügyész­ségre. Ebből is látszik, milyen nagy üzem volt Ackermann alias Tirpák betörő­üzeme. Ágynemű, ékszer, óra, csizma, ruha, berendezési tárgy: minden van a büntárgyak között. A Megyercsi-uccában is ? ... A rendőrség a gyanuokok alapján az irányban is kutatott, Vájjon Ackermann nem volt -e a Me­­gyercsi-uccai gyilkosság tettese? Sok gyanuok szólt e feltevés mellett s Tirpák-Ackermannt kétszer is kivit­ték a színhelyre, ahol szemmelláthatóan idegesen viselkedett. Nem akart tudni semmiről semmit s láthatóan azon volt, hogy üveg­cserepekben megsebezze magát, hogy igy kórházba kerüljön s onnan könnyeben megszökhessen. Egyelőre nem sikerült fényt deríteni a Megyercsi-uccai gyilkosságra, de a nyomozás ezirányban is erősen folyik. A csendőrség s a rendőrség derekas, szép munkát végzett a tiz év óta kö­rözött s egész országot veszélyeztető betörő kézrekerítésével. Ackermannt, bűntársaival együtt átadták az ügyész­ségnek. A községi közigazgatásról szóló tör­vény szerint a községek képviselő­testületei kötelesek a költségvetést az előző év november havának végéig megállapítani. Komárom városa sem képez ez alól kivételt, azonban Komá­romban ezúttal kivételes a helyzet, mert ennek az évnek elején esedékes a községi választás s nem teljesen indokolatlan az a felfogás, hogy az uj képviselőtestület állapítsa meg az 1932. évre szóló költségvetést, mert hiszen az év túlnyomó részében már az uj vezetőség fogja irányítani a város ügyeit. Tulajdonképen a város most exlexben van, azt hisszük azonban, hogy ezt még kibirja, mert a folyó ügyek ellátását a múlt évi költségvetés alapján eszközölheti. Uj kiadásokat nem folyósíthat, az állandó szükségle­teket azonban a régi méretekben elé­gítheti ki. A fent vázolt okokból tehát a város eddig nem foglalkozott a költségvetés­sel, mindazonáltal a számvevőség ren­delkezésére bocsátotta már a költség­­vetésre vonatkozó javaslatát az illeté­kes köröknek és igy módunkban van az 1932. évre szóló előirányzatot leg­alább is főbb tételeiben ismertetni. Ebben az évben az egész világon a takarékosság elvét akarják érvényesí­teni és az államok költségvetéseit is ilyen szempontok szerint igyekeznek megállapítani, bár a mai nehéz viszo­nyok között nem minden esetben si­került a redukció. Komárom város költségvetésénél sem járt sikerrel a takarékossági igyekezet, mert vég­eredményben épen a mostani súlyos viszonyok között kénytelen a szám­vevőség a városi pótadó emelését java­solni, holott a város adófizető lako­saira nagyon is ráférne terheinek csökkentése, amelyek úgyszólván már egész keresetüket és jövedelmüket föl­emésztik. A város súlyos pénzügyi helyzetét bizonyítják a költségvetésben felsorakoztatott fedezetnélküli szükség­leti számtételek, amelyeknek jelenté­keny részét csakis pótadó utján lehet fedezni, amit ezúttal 220 százalékban javasol a számvevőség megállapítani. A város 1932. évi szükségletét a következőkben állapítja meg a város számvevősége. Központi igazgatás Ke 1,861.726.41 Községi vagyon „ 336.148.— Pótadók és adók „ 11.860.— Közbiztonság „ 255.829.40 Építészeti szolgálat „ 310.859.— Népjólét „ Egészségügy Földmivelés és nem­­zetgazd. célok „ Iskolaügy, tudomány, nemzeti, ""vallási és kegyúri célok „ Vállalatok és intézmé­nyek „ Adósságok „ Rendkívüli szükséglet (uccakövezési költsé­gek kifizetése) összes szükséglet az 1932. évre Ke 568.533.— 3,078.407.95 100.797 — 759.298.90 1,650.829.50 1,106.555 — 3,284.490.- 13,325 334.16 E szükségletnek fedezetére előirány­zott bevételek: Központi igazgatás Kő Községi vagyon „ Pótadók és adók „ Közbiztonság „ Építészeti szolgálat „ Népjólét „ Egészségügy Földmivelés és nem­­zetgazd. célok „ Iskolaügy, vallási, kegy­úri stb. cél „ Vállalatok és intézmé­nyek Állami és országos já­rulékok „ Rendkívüli fedezet be­ruházási kölcsönből „ 201.603 — 679.297 — 1,477.100.— 220.135 20 128.436.- 65,302.— 2,994.465 — 58 907.— 11.000.-1,701.372.— 354.459.— 3,284.490. Összes fedezet az 1932. évre Ke 11,176,566 40 Szükséglet az 1932. Komárom, — január 22. évre Ké 13,325.334.16 Fedezet az 1932. évre Kg 11,176.566 40 Pótadóból fedezendő hiány Kg 2,148.767 76 A számvevőség ennek fedezésére 220% pótadó kivetését javasolja. A pótadó e kulcsának alkalmazása ese­tén az esedékes állami adók után vár­ható pótadó kitesz Kg 1,090.320.10-t, a községi pótadók aktiv hátralékából és egyéb aktiv hátralékból remélhető bevétel Kg 1,069.905.90, összesen Kg 2,150.226.—. Marad tehát végered­ményben a számvevőségi javaslat sze­rint Kg 1.458.24 s igy még többlettel zárulna a költségvetés. Hogy a számvevőség javaslatát a pénzügyi bizottság és a képviselőtestü­let milyen mértékben honorálja, az a tárgyalások folyamán dől el s hogy a folyó évben csakugyan 30%-al kell-e emelni a községi pőtadót, az is a plé­­num feladatát képezi. Tény az, hogy a város gazdasági helyzete igen súlyos és az eljövendő uj képviselőtestületnek legfőbb feladata az lesz, hogy a vá­rost e tarthatatlan helyzetéből okos és meggondolt takarékos gazdálkodással kiszabadítsa. Január 31-én lesz az Ipartársulat elnök­választó közgyűlése. — január 22. A Járási Ipartársulat elnökének, al­­elnökének és választmányi tagjainak régóta esedékes választása a jövő va­sárnap fog megtörténni. A Komáromi Járási Hivatal, mint I. fokú iparható­ság a társulati alapszabályok 18. g-nak 1. bekezdése értelmében összehívta a Komárom-Járási Általános Ipartársu­lat rendkívüli közgyűlését, amelyre az Ipartársulat összes tagjait meghívta. A közgyűlés 1932. január hó 31-én d. e. 10 órakor lartatik a városháza nagy közgyűlési termében. Határozat­­képtelenség esetén a közgyűlés d. e. 11 órakor veszi kezdetét és azt meg­tartják tekintet nélkül a jelenlevő ta­gok számára. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Meg­nyitás, jegyzőkönyv hitelesítők kijelö­lése. 2. Ipartársulati elnök és alelnök választása. 3. Társ. választmány vá­lasztása. A közgyűlést a Járási Hivatal mint I. fokú Iparhatóság részéről Soltész Pál közigazgatási főbiztos vezeti. A szétküldött meghívók névreszólnak és azt tartozik minden tag okvetlenül ma­gával vinni, minthogy az egyben vá­lasztási igazolványul is szolgál (Alap­szabály 24. §.) és anélkül senkit sza­vazáshoz nem fognak bocsátani. Az Ipartársulati választások elé nagy érdeklődéssel tekint a járási iparosság. Szegény Telléry! Irta QUIDAM Telléry Gyula már nem szegény, nem kell házbért fizetnie és a rákoskeresz­túri köztemető kis földfülkéjéből előre­láthatólag csak néhány évtized múlva lakoltatják ki. És mégis sajnáljuk Tel­léry Gyulát, a talpig embert, aki hitt ebben a szörnyű életben, amellyel vias­kodunk. Nem tudom elképzelni más­képen, mint ahogyan beszélgetni szok­tunk három évtizedes ismeretségünk­től kezdve. Benne volt a szepesi em­ber hihetetlenül erős „cipszer“ össze­tartása és önbizalma, mint ujságiró is a jobbak közé tartozott, mert művelt és fegyelmezett elme birtokosa volt. És mégsem mozog a föld, hanem áll, mert Telléry nem volt képes egy pi­cinké kis konjunktúrához odatapadni.

Next

/
Thumbnails
Contents