Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-06-25 / 50. szám
4. oidai. »KOMAROMI LAPOK« 1932. junius 25. szivbemarkoló mondattal kezdte és végezte: — Fáradt vagyok. És igy fáradtan megy Philadelfiába, Baltimoreba, Washingtonba, majd Kubán és Havannán keresztül Pittsburgba. S itt már várta öt a fekete Nagyur, hogy kézen fogva bevezesse a sötét kapun, melyen a költő szavai szerint csak kívül van kilincs. Egyik vele volt szinésztársa irja le, hogy aznap este havas eső esett, erős szél szántott végig a kis amerikai város uccáin. Duse gyalog ment a színházhoz. Rettenetesen takarékoskodott, hiszen, amit ezzel az amerikai utjával szerezhet, nyugodalmas öregségének biztosítása volna. A színház kapuja be volt csukva. Duse, rendes szokása szerint, korán érkezett. Még senki sem várta. Jó tiz percig fagyoskodott, mig a portás megértvén, ki áll előtte, meleg szobába vezette. Agyonfázva, forró lázzal küzködve lépett azon az estén Duse Eleonora a színpadra. És akik látták, azt mondták, hogy művészetében saját magát múlta felül. A Hattyúdal, a búcsú, fenséges, Duséhez méltó volt. Másnap már nagybeteg. Fázik, didereg. Az utolsó percig eszméleténél van és csak azért könyörög, hogy vigyék haza. Itt nagyon fázik, az itáliai napon fog felmelegedni. Mikor két ragyogó, senkiéhez sem hasonlítható szeme lecsukódott, betakarták. Fehér virágokkal takarták be fáradt, agyonhajszolt testét. Azután egy olasz hadihajón, az olasz trikolórral leboritva, hozták haza a napfény országába. ügy ment ki Amerikába, mint egy szegény vándorkomédiás, öregségére egy pár garast szerezni. És jött haza mint egy fejedelemasszony. Agyulövések fogadták koporsóját. Rómában csak királyi személyeket megillető módon állítják fel ravatalát, a Michel Angelo Santa Maria degli Angeliben. Azután jön az utolsó ut, a csendes végső megpihenés, az asoloi cipruslombos temetőben. Iparos és kereskedő ifjúsági majálisa. A komáromi iparos és kereskedő tanonciskolák felügyelő bizottsága és tantestülete, a főgimnázium „Jókai“ cserkészcsapatának, a Járási Szaktanácsnak, az Ifjúsági Munkástestedző egyesületnek, a Katolikus Legényegyletnek és a Református Ifjúsági egyesületnek közreműködésével a tanonciskolák összes tanulóinak részvételével műsoros majálist rendez június 29 én az Apályi szigeten, melyre az iparos és kereskedő ifjúság barátait tisztelettel meghívja a Rendezőség. A majális műsora: 1. Junius 29-én d. u, V2I órakor a tanulóifjúság gyülekezése a tanonciskolában, a községi elemi fiú iskola udvarán; 2. 1 órakor az ifjúság zenés felvonulása a városon végig a külömböző ipari és kereskedelmi szakmák jelvényeivel a majális színhelyére; 3. az Apályi szigeten 3 órától szórakoztató mulatságok, tornajátékok, cserkésztáborozás, jelenetek a cserkészéletből, footballmérkőzés, fényképezés, karikatúra gyorsrajzolás, rádióüzenetek az Apályi szigeti stúdióból, „Miss Majális“ választás, világposta, tréfás női és ifjúsági zenekari hangverseny, tombola stb.; 4. a tanonciskola tanulóinak megvendégelése; 5. kabaréelőadás a város legjobb műkedvelőinek közreműködésével a szabad színpadon; 6. tánc, lampionos kivilágítás, konfetti- és szerpentin csata, csárdás és rumba verseny; 7. cserkész tábortűz. A majális tartama alatt a kompon való közlekedés és a majálison való részvétel díjtalan, bármily csekély önkéntes adományt köszönettel fogadunk. Autóbuszjáratok a Kossuth-térről és a kórháztérről minden órában. Egy menet oda vagy vissza egy személyre Kő 2.50, oda-vissza menet Kő. 4.— A tanonciskolák felügyelőbizottsága, tantestülete és a rendező bizottság. Ghillány József kémkedési ügyét junius végén fogja tárgyalni a komáromi törvényszék. Komárom, — június 21. Megírtuk annakidején, hogy a komáromi rendőrség egy kémkedési ügyről rántotta le a leplet. Ghillány József volt ennek az afférnak a középpontjában, azonkívül számos társát leplezték le, akik a vád szerint Magyarország javára katonai titkokat árultak el. Ghillány József nyitrai, régi földbirtokos família sarja, aki azonban nem tartotta a családi tradíciókat és kalandos életre adta a fejét. A családjának még most is van birtoka, szép jövedelme: öt magát életmódja és költekezései miatt gondnokság alá kellett helyezni s mivel jövedelmei megcsappanlak, mindenféle illegális jövedelem szerzésére vállalkozott. Itt lakott Komáromban, szomorú anyagi körülmények között, miután a nagyvilág számos helyiét bejárta. Szülei támogatták anyagilag, de az apanázst is lefoglallatták a hitelezők. így keveredett bele egy kémkedési ügybe Scherk Kálmán nyitrai hivatalnokkal, Gáfor József né nyugdíjassal, Szabó István ii}'. főjegyzővel, Czuczor József állásnélküli pincérrel együtt. A rendőrség rájött kémkedésükre s letartóztatta őket. Az államügyészség vádja szerint tavaly és tavalyelőtt kémkedést folytattak. Az anyagot Czuezor szállította, Ghillány a többieket postásnak használta. A kémkedést akkor leplezték le, amikor Ghillány a komáromi katonai kórház anyagkészletét, osztályainak elhelyezését kutatta s úgynevezett »sluzebny pfedpist«, — szolgálati előírást keresett. A tárgyalás előreláthatólag zárt lesz, a katonai titkokra való tekintettel. Katonai szakértők fogják megállapítani, mennyiben árultak el fontos titkokat Ghillány és társai s milyen kövelkezményei lehettek volna ennek a kémkedésnek. A tárgyalást 30-án kezdik, három védőügyvéd bevonásával. ■ . — -----AídeÁ Mégis megindult a turista-1 jt -• 1 1 Evezősök és gyalogosok vasárnapi I túrája Martosra, ahol azonban min- OZiUIi.UO£ilUiy • denki mezei munkán volt s nem cifrálkodott. Komárom, — június 24 — »Kis mise, nagy mise, nem lesz abból semmi se! — mondták az újdonsült turistaszakosztály megalakítására a komáromi éles nyelvek. A remények, hogy valaki gyalogtúrára szánja rá magát, nem voltak valami nagyon kecsegtetők. Mikor e sorok írója boldogan értesítette egyik levelében tátrai ismerőseit a legújabb kuriózumról: az alföldi turisták szervezetéről, a Kárpátegyesület egyik nesztora derűs, de kétkedő hangú levélben fejezte ki örömét és kívánt minden jót az alföldi heg3rmászó egyesülethez. Pedig nem hegymászásra alakultunk, hanem csupán a week-endi csavargások erőteljesebb művelésére s a hegyeknek, a sík természetnek, a zsitvamenti, vágparti tájaknak gyakoribb támogatására akartuk ösztökélni a helybeli lelkeket. Meg akartuk mutatni, hogy minden tereprésznek meg van a maga kedves szépsége, akár dimbes-dombos, akár magas-hegyes, akár csak sík terep is az. Egy kis jótékony séta, vasárnapi friss kedély, változatosság mindig jólesik s csak így, kapásból is fel lehet sorolni jó néhány helyet, ahová a komáromi ember ellódulhat vasárnaponkint, ha unj: a dunaparti mulatságokat s a túloldal: »restiben« való borozást. *- -^1 Mi, A Zsitva partja, Vág füzesei, szigetei, a martosi népviselet, a madar: erdő, a nyitrai Zobor, Kovácspatak, i Gerecse-tető, a Czuhavölgye, Pannon halma, a tatai tó és az esztergom hegy: akár ideát, akár túlsó oldalor akarunk járkálni, week-endsétát min denütt tehetünk, nem szólva a ki tűm csónaktúrákról. így határozódott el az első martos kirándulás és mondhatni, várakozásoí felül sikerült vala. Tizenöt résztvevő szánta rá magát az útra, közte persz< hatan evezősök, akik a Nyilrán jöttél fölfelé. * A »turistaszakosztály« nekilendül lagjai Ögyallától kezdve gyalog mér ték végig az utat, minekutána megnéz ték a csillagvizsgáló intézet kertjénél szép parkját. Az út a napsütéses reg gelben a Szeszélyes pusztán kérész tül igen vidám és kellemes vala. A tár saság polihisztor tagja a hajdan Hirsch báróról tartott történelmi elő ladást a báróról, aki a szeszélyes-pusz tai kastélyt építtette s így a nagy dis kurálás közben nem is vettük észre hogy csodálatos mély homok váltott: fel a mezei utat. A nemzetgazdászok nak azonban alkalmuk volt gyönyör ködni a szép termésigéretben és mikoi Dr. (Jeíker M§ PUDDING PÓRBÓL MANDULA'VANÍLIA-CITROM* CSOKOLAOÉ-eS MÁLNA ÍZBEN MINDENÜTT KAPHATÓ* mire a másik ijedten: — No nézd, az az úr az ingivei együtt a haját is levetette! A gyalogosok érzékeny búcsút vettek a hajósoktól s egy utolsó rohamot intéztek a sörösüvegek ellen a szövetkezetben. Mivelhogy a szövetkezet előtti téren »zajlik« le a martosi kaszinó egy rozoga kuglipálya és holmi húsz fillért dobáló társasjáték alakjában, a nyerteseknek társaságunk egy-egy üveg sört tűzött ki a festőművész jóvoltából s a martosi útra így tettünk fényes pontot, nagy emlékezetet. ' * öreg este volt már, amikor az első komáromi luristaszakosztály tagjai bebocorogtak a gyallai állomásra. Úgy odaültek az állomás padjaira, hogy még ma is ott ülnének talán, ha a cammogó újvári gőzös be nem érkezett volna. így aztán bennünket is elindítottak az európai tárcsával és a vikendjegygyei* Tapasztalat: bármily furcsán hangozzék is, Komárom vidékére is lehet tenni egészen sikerült, kedves kirándulásokat, csak kedv és akarat, nemkülönben faluszeretet és természetrajongás kell hozzá. Akiben ez megvan, vegye a hátizsákját s induljon útnak. Jó programmal, útitervvel mindig szívesen szolgál: —-thyvi—. Komáromban fognak kikötni a jugoszláviai Szokolkiküldöttek, akik a prágai ünnepségekre jönnek. — június 24. Július elsején és másodikán érdekes vendégei lesznek a komáromi kikötőnek. A prágai Szokol-kongresszusra többezer jugoszláv kiküldött érkezik, részint szerb szokolisták, részint pedig jugoszláv katonai küldöttség. A szokolisták és a kiküldöttek három hajóval érkeznek Csehszlovákiába s először Komáromban fognak csehszlovák partot érinteni. A komáromi kikötőben ünnepélyes fogadtatást rendeznek részükre a katonai és polgári hatóságok. A szokolisták, — férfiak és nők, — a Vojvoda Misics és a Car Nicola II. nevű hajón jönnek elsején, míg másodikán a katonai küldöttség érkezik a Kraljica Marija nevű hajón. mmmmsmmmmmmmmmmmmmmBaaam Handlova—Stubnyaflirdő —Körmöcbánya környékére rándult a községi elemi iskola ifjúsága. Telkes Mihály, Brauner József és Freystadtl László tanítók vezetésével 40 tanuló indult el kedden reggel egy. élvezetes tanulmányútra. Az első állomás Handlova volt, ahol az egész bányászkolóniát megtekintették. A bánya igazgatósága a legnagyobb figyelemmel fogadta az ifjúságot s mindent bemutattak, ami csak a tanuló ifjúságot érdekelheti. A handlovai szénbánya részvénytársaság tárnáiban most 2500 munkás dolgozik, termelésük azonban több, mint amennyit elhelyezni tudnának s ezért az igazgatóság azzal foglalkozik, hogy a termelt szenet villanyenergia termelésre fordítsa s igy a szenet ebben a formában értékesítse. Handlován valósággal egy. villamos centrále alakul, amely, a környező városokat és falmár azt hitte mindenki, hogy. Martos sohasem következik el s emiatt hatalmas étkezési pihenőt tartott a társaság: feltűntek a töltés mögött a falu kis házai és újult erővel rohamozta meg a túrázó szakosztály, a martosi szövetkezet sörösüvegeit. Egy kis gyerek sírdogált az úton, csoda melege lehetett a népviselet örömében: azt lefényképeztük jobbról-balról, de magát, a martosi viseletét csak elvétve láthattuk, lévén a martosiaknak fontosabb dolga most a szénakaszálás, mintsem hogy, a városiak számára népviseletben járkáljanak fel-alá a poros uccán. A marlosi emberiség roppant szorgalmas, igyekvő, »szerző« nép s nyári időben, akár vasárnap, akár hétköznap virrad rájuk, egyképpen a mezőn vannak s majd csak ősszel öltik fel ismét a díszes ruhát. Hatvanhétén voltak összesen a templomban, — jelentette egy pergőnyelvű kis parasztlányka s hogy mégis lássunk martosi menyecskeruhát, a társaság egyik kedves hölgytagját öltöztette be egy dohos parasztszoba mélyiben két igyekvő I; néniké. Volt is sikere hatalmas, külö- A nősen, ami a fotografáló masinák ost- P romát illeti. (J A társaság a nyitraparti füzesek árjLnyékában kötött ki, ahol már az eve- Szősök is kipányvázták vizi csikójukat ^sés lenge rövid nadrágokban éltek a ‘fjránlotlcsirkc örömének a kivetődött niartosiak nagyobb vigalmára. A rántottcsirke annyira tetszett a turistaszakosztálynak, hogy még a kalarábéval táplálkozó lindewiesei propagátor is lelkesen figyelte a körülötte tornyosuló csontokat, amelyek a martosi kutyák örömét növelték. Rövid közelharc csak a szúnyogokkal fejlődött ki. A meleg is kiadós volt Martoson. így aztán, a kirándulás valóban egyszerű vasárnapi kirándulás maradt csak és a nagy tervekből, amit a festőművész a rajzokat és motívumokat illetően, a zenész a zenei folklore új gyűjtéseit, az író a jeles mondásokat illetően tűzött ki, jóformán nem lett semmi, csupán egy marlosi szobának berendezését szemléltük meg tövirül-hegyire, a falra-akasztott tékától a papírosra varrott párnáig. * A martosi bennszülöttek között nagy sikere volt az evezősöknek, különösen annak az úrnak, akinek fején megcsillant a napocska... — Milyen parasztos színük van! — kiáltotta el magát az egyik atyafi a hídon, nézegetvén a regatta indulást,