Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-06-18 / 48. szám
4 oldal 1932. junius 18. 38757 K 75 fii, kiadása 16734 K 75 f és maradványa 22023 K. Az alaptőke 42165 K 85 f-t tett ki, az elaggott szegények alapja 2170 K 54 f, a Baross Gáborné-alap 1149 K 29 f-t és az Antal Gábor dr. ösztöndíjalap 3643 K 87 f-t. Az elmúlt évben iskolásgyermekek cipősegélyére 4220 K-t, tankönyvre 586 K-t, szegények pénzsegélyezésére 3730 K-t, különböző rendkívüli segélyekre és egyházi célokra 1692 K-t, összesen tehát 10.228 K-t fordítottak. Ez a szám mutatja legfényesebben, hogy az egyesület vezetősége híven teljesítette alapszabályszerü kötelességét, melyért elismerés és a segélyezettek részéről hála illetheti csak a derék egyesületet. Valóban az elmúlt évben is nagy odaadással és áldozatkész önzetlenséggel fáradozott a Protestáns Jótékony Nőegylet nemes hivatásának betöltésében, amelyből az oroszlánrészt Pap Kovdch Elemérné elnök, Jánossy Lajosné és özv. Vargha Sándorné alelnökök, Vásárhelyi Károly titkár, Takáts Ilona gondozó, Fülöp Etelka pénztáros, Salamon Juliska jegyző és Pethő Sándor ellenőr vették ki, akik a legteljesebb elismerés mellett teljesítették a 40 tagú választmánnyal együtt szép feladatukat. Külön elismerés illeti meg Vásárhelyi Károly titkárt az évkönyv gondos megszerkesztéséért, amely egyben emlékkönyv is a múlt évben megtartott jubileumról. A gimnázium zenekarának nagy hangversenye június 26-án. Kedves ünnepségnek lesz színhelye június 26-án a Kultúrpalota: a gimnázium zenekara rendezi meg magasnivójú hangversenyét. Krizsán mester növendékei a szabadoktatási előadások során, vagy a gimn. házi ünnepélyein számtalanszor bemutatták már fegyelmezett játékukat, de most lesz először alkalmunk teljes hangversenyen hallani őket. A zenekar eddigi sikerei, Krizsán mester egyénisége, a kiválasztott műsor szebbnél-szebb számai már eleve biztosítják a nagy sikert. A komáromi közönség, amely már rég szeretetébe fogadta a szorgalmas és tehetséges fiúkat, bizonyára siet már elővételben biztosítani magának a hangverseny jegyeit. A hangverseny műsora a következő: 1. Blohm: Heil Europa! Induló, teljes zenekarral. 2. Gossec: Gavotte. Zenekar. 3. Fibich Z.: Poéme. Zenekar. 4. Indus dal. Schlaffer Ernő hegedűszólója. 5. Lehár: Cigányszerelem. Zenekar. 6. Hubay: Hejre Kati! Schlaffer Ernő szólója. Szünet. 7. Krizsán: Ibolya-valcer. Zenekar. 8. Haydn: Gyermek-szimfónia. Zenekar. 9. Chopin: Gyászinduló. Kőrös Kálmán hegedűszólója. 10. Ezredinduló. Zenekar. 11. Hubay: Románc. Schlaffer szólója. 12. Odysseus Polyphemusnál. Antik burleszk egy felvonásban. Irta dr. Borka Géza. Szereplők: Odysseus Zoltán György, Homeros Bolemann Iván, Polyphemus Hantos Ádám, görög harcosok, öregek kórusa. 13. Wagner: Tannhäuser. Játsza 40 tagú zenekar. Kezdete este 8 órakor. Helyárak: 1. hely 8 Kő, 11. hely 6 Kő, 111. hely 4 Kő. Állóhely 2 Kő. Jegyek elővételben a Spitzer-féle könyvkereskedésben kaphatók. I Dr. Klein üdülöotthona Kremnica p H fii L Penzió ár július 1-tftl 44 Ki egyágyas szoba, 48 Ki kétágyas szoba minden illetéket beleértve. Hidegvlzgyűgyintézet, Diétikus bony ha, Üdülőhely. Gyermekes családok elhelyezése kedvezd feltételek mellett 50°/o-os vasúti kedvezmény ! Prospektust készséggel küld Dr. KLEIN Kremnica. 298 — 1931-ből visszamaradt női és férfi fürdőruhát, cipőt, sapkát, köppenyt, flór gyermektrikót félárban kiárusítja ELBERT Nádor u. 19. Fényképészeti készülékek, filmek és papírok Hacker és Neufeldnél. »KOMAROMI LAPOK« A képviselőtestület megkezdte a költségvetés tárgyalását. Napirend előtti felszólalások. — Obstrukciós hangulat a közgyűlésen. — Egymásra licitáló javaslatok -'Névszerinti szavazás a végletekig Saját tudósítónktól. A város képviselőtestülete június 16-án, csütörtökön közgyűlést tartott, amelyen a város 1932. évi költségvetése volt a napirenden. Hat tanácsülésen és egy pénzügyi bizottsági ülésen, amelyek este 9 óra körül értek véget, — készítették elő a város Í932. évi költségvetését és a hosszadalmas felszólalásokkal teljes viták alatt több módosító javaslatot fogadlak el, amelyek a költségvetés egyes tételeinek megváltoztatását idézték elő. A két előkészítő városi szerv ülésein behatóan és részletesen megvitatták a város gazdasági helyzetét és megrostálták a számvevőség által elkészített kőilségvetést, de az események azt mlelátják, hogy nem volt eléggé kimerítve a tárgy, bőven maradt még megjegyezni való és javasolni való, melyet azután a közgyűlésen adtak elő a képviselőtestület tagjai. Tulajdonképen rendbenlevőnek kellene tartani, hogy a képviselőtestület ennél a fontos kérdésnél részle'.es vitában foglalkozik a költségvetéssel kapcsolatos dolgokkal, mert a képviselőtestület tagjai legfőbb kötelessége az volna .hogy a város adózó lakosságának érdekeit igen közelről érintő költségvetést minden tételben gondosan megvizsgálja és annak végső kialakulását a közérdek szemelőtt tartásá. val úgy segítse elő, hogy azoknak, akik a városháza zöld asztalához beküldlék őket, teljes megelégedéssel találkozzék működésük. Ezt azonban csak komoly, lelkiismereets munkával lehet elérni, legkevésbé olyan magatartással, amilyennel a komáromi képviselőtestület egyes frakciói és egyes tagjai viseltetnek a nagy horderejű ügy iránt. A kommunisták obstrukciós taktikája semmi hasznára sincsen a városnak s vezetőik komolytalan magatartása meg épen nem segíti elő a súlyos helyzet megváltozását, legfeljebb csak arról győzheti meg a város ügyeivel komoly kötelességladással foglalkozókat, hogy nincsenek tudatában a képviselőtestületi tagsággal járó felelősségérzetnek s a közgyűlést sem tekintik másnak, mint népgyűlési dobogónak, amelyről a demagógia kéteshírű fegyvereivel puffogtatják el demonstrációs célból, ismert és agyoncsépelt mondókáikat. Mint a gramofon, úgy recitálják el a jólismert frázisokat, léleknélkül, megrögzött szokásból. Hogy egyes új városatyák hasonló hibába esnek, az bizonyára a járatlanságot árulja el, de semmiképen sem válik a köz javára, ha olyan példa után mennek, amely minden konstruktiv munkának ellene van. A csütörtöki közgyűlés obstrukciós hangulatban folyt le, számtalan felszólalás hangzott el, több indítvány került a közgyűlés elé, amelyeknek végeredményben semmi értelmük sem volt, mert a többség sorra leszavazta azokat. A költségvetésnek csak a hetedik fejezetéhez jutott el a közgyűlés, amely a kommunisták kívánságára névszerinti szavazások sorozata volt. Kilátás van arra, hogy a képviselőtestület legközelebbi közgyűlésén sem végez még a költségvetéssel. Megnyitás és napirendi felszólalások A képviselőtestület közgyűlését a hivatalos elfoglaltsága miatt Pozsonyban tartózkodó Csizmazia György városbiró helyett Fülöp Zsimond helyettes városbiró nyitotta meg, aki a határozatképesség megállapítása és a törvényes formaságok elintézése után bejelentette a helyettesítéseket. A távollevő vagy a megjelenésben akadályozott képviselőtestületi tagok helyére a következő póttagokat hívta be a városbiró: a szociáldemokrata pártból Csizmazia György helyébe Tarics Lajost, Dénes Emil helyébe Wágner Istvánt, Neuwirt József helyébe Lax Dánielt, a magyar nemzeti párti Komáromi Komárom, — június 17. Lajos helyébe id. Ivacz Lászlót, a keresztényszocialista Dosztál Jakab helyébe Palati Ignácot és az iparospárti Ipovitz József helyébe Scheiner Dezsőt. A megjelent póttagok a fogadalmat letették a közgyűlés színe előtt. Majd következtek a napirend előtti felszólalások. Zechmeister Sándor kerszoc tanácstag a képviselőtestület esti <V óráig való tartását indítványozta a közgyűlésnek, amely ezen indítványt egyhangúan elfogadta, kimondván, hogy úgy a képviselőtestületi közgyűlés, mint a tanács és a különböző szakbizottságok ülései este 8 óránál tovább nem tarthatnak. Ugyancsak Zechmeister Sándor lett javaslatot arra nézve, hogy a közgyűlés utasítsa a városbírót, hogy a kOo/oos községi illetékeknek pótlólagos kivetése tárgyában hozott tanácsi javaslatot a legközelebbi közgyűlésnek terjessze be. A közgyűlés ezt a javaslatot szintén elfogadta. Bucsi Béla kommunista képviselőtestületi tag a munkanélküliség ügyében mondott demonstrativ beszédet és azt indítványozta, hogy a képviselőtestület írjon föl a felettes hatóságokhoz és a kormányhoz és követelje, hogy a munkanélküliség megszüntetésére mindent kövessenek el. Az elnöklő h. városbiró az előterjesztésre kijelentette, hogy mivel az politikai szempontjai miatt figyelembe nem vehető, a képviselőtestület felirali joggal különben sem rendelkezik, a közgyűlés az indítvány felett napirendre tér. Ezt a képviselőtestület tudomásul vette. Az 1932. évi költségvetés általános vitája A főszámvevő előterjesztése Elnöklő h. városbiró ezután fölkérte Sándor Ernő főszámvevőt, hogy a költségvetésre vonatkozó tanácsi és pénzügyi bizottsági javaslatokat terjessze elő. A főszámvevő előadta, hogy a régi tanács és pénzügyi bizottság még január 12-én, illetve február 8-án tartott ülésében, elodázta a költségvetés tárgyalását és csak a február 21-én megválasztott képviselőtestület tagjaiból megválasztott tanács foglalkozott április 19, 26, május 2, 3, és 10-én tartott ülésében érdemileg a költségvetéssel s miután a pénzügyi bizottság május 19-én megtartott ülésében szintén letárgyalta azt, a törvényszerinti 14 napi közszemlére történt kitétel után a jelen közgyűlésre tűzetett ki a költségvetés tárgyalása. Majd beterjesztette a tanács által meghozott határozati javaslatokat és előterjesztette a pénzügyi bizottság áláltal véleményezett költségvetést a következő tételek szerint: Az 1932. évi szükségleti végösszeg 13.365,475 K 16 f. a fedezeti végösszeg 11,364.076 K 75 f. marad tehát költségvetési', hiány ' 2,001.398 K 41 f. Ezen hiány fedezetére szolgál az állami adóhivatalnál előírt 350.181 K 60 fill, házbéradó után kivetendő 190o/0 községi pótadó 665.345 K 04 f. az előírt 145.418 K 45 f. többi adó után kivetendő 190o/o községi pótadó 276.295 K 06 f. községi pótadók aktiv hátralékából a megelőző évekből 309.891 K 35 f. egyéb aktiv hátralékokból 652.266 K 55 f. 1931. dec. 31-én pénztári maradvány 97.748 K — f. Összes fedezet 2,001.546 K — f. A maradvány összege kitesz 147 K 59 fillért. Ismerteti a pénzügyi bizottságnak véleményező javaslatait és kéri a közgyűlést az ekként módosított, illetve módosítandó költségvetést elfogadásra. A költségvetéshez elsőnek Kendi Zoltán dr. szólott, aki a szociáldemokratapárt nevében kijelentette, hogy a költségvetést általánosságban elfogadja. Zechmeister Sándor kerszoc. párti tanácstag nem fogadja el általánosságban sem a költségvetést és indítványt terjeszt a közgyűlés elé, hogy keresse meg az országos hivatalt, a mindezideig be nem terjesztett zárszámádások ügyében tartandó vizsgálat megindítása, valamint a mulasztást elkövetők elleni fegyelmi vizsgálat elrendelése iránt. Csevár Ferenc a kommunista párt nevében utasította el a költségvetést és újnak készítését javasolta, Lóránd István pedig hosszas felszólalásában mondott kritikát általánosságban a költségvetés felett. Fülöp Zsigmond h. városbiró hivatkozott arra, hogy a képviselőtestület pártjainak számaránya szerint megválasztott tanácstagok, valamint a pénzügyi bizottság tagjai több ülésen beható részletességgel foglalkoztak a költségvetéssel és azt az előterjesztett módosítások mellett el is fogadták. Feltehető tehát, hogy a pártok teljes tájékozást szereztek a költségvetés felől, amiből az következik, hogy azt általánosságban elfogadják. Csodálkozással látja, hogy többen azok közül, akik a tanácsülésen és a pénzügyi bizottságban megvitatták és elfogadták a költségvetést, most előbbeni álláspontjukkal szembehelyezkedve, minden következetesség nélkül ellene foglalnak állást. A költségvetés ügye régóta húzódik, itt a huszonnegyedik óra, hogy azt a közgyűlés a város jól felfogott érdekében tető alá hozza. Kéri a képviselőtestületet, hogy a költségvetést az általános tárgyalás alapjául fogad ja el. Ezután a közgyűlés névszerinti szavazással döntött. A szavazás eredménye az lett, hogy a képviselőtestület 19 szóval 16 ellenében elfogadta általánosságban az 1932. évi költségvetést a részletes tárgyalás alapjául. Részletes tárgyalás A részletes tárgyalás során az első vitát a városbíró illetményeinek költségvetési tétele keltette. Vidák Vince és Csevár Ferenc kommunisták kifogásolják a beállított 28800 koronát és nem hajlandók azt megszavazni. Kendi Zoltán dr. szerint csak hitelelőirányzatról van szó és ezért a tételt el lehet fogadni. Fried Jenő, Zechmeister Sándor, Ghyczy János dr. t. főügyész, Kollányi Miklós és Stern Bernát felszólalása után névszerinti szavazással dönt a közgyűlés a kérdésben, amely a költségvetés szükségleti rovatának központi igazgatás cim alatt felvett 1,861.726 koronát kitevő összegét 20 szóval 9 ellenében (nyolcán nem szavaztak) elfogadta a képviselőtestület. A községi vagyon címen fölvett 328.389 K szükségletet szintén névszerinti szavazással, 22 szóval 13 ellenében fogadja el a közgyűlés. A pótadók, adók és illetékek címén előirányzott 11.860 K szükségletet 20 szóval 7 ellenében (12 nem szavazott) elfogadta a közgyűlés. A közbiztonság címén költségvetésbe fölvett 255.829 K összeget ugyancsak névszerinti szavazással 23 szóval 6 ellenében (9 nem szavazott) elfogadta a közgyűlés. Az építészeti szolgálat cimen beállított 300.859 K-t 20 szóval 5 ellenében (13 nem szavazott) fogadta el a képviselőtestület. Ennél a címnél a közgyűlés az uccák megjelölésére és házszámozására beállított 60.000 K helyett 50.000 K beállítását határozta el. Viharos vita keletkezett a költségvetés hatodik címénél, a népjóléti intézményekre előirányzott összegeknél. Lóránd István a hadirokkantak szövetsége részére 5000 K-t kívánt fölvenni a költségvetésbe úgy, hogy a szövetség vezetősége maga számoljon el a kiosztott összegekkel. Igen erélyes hangú beszédben követelte indítványa elfogadását, ami feltűnést keltett. Jankulár Lajos indítványt lett, hogy a közgyűlés az önhibájukon kívül nyomorbaj ütött szegény iparosok segélyezésére 100.000 koronát vegyen föl a költségvetésbe. Fedezetül megjelölte a városbírói illetmény egy részét: 9000 K-t, a tisztviselők karácsonyi remunerációjára előirányzott és a közgyűlés által már elfogadott 17.844 K-t, valamint a központi műhely kiadásaiból 73.156 K-t. Az indítványt meglepődve fogadták a képviselőtestület tagjai, akik közül
