Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-06-15 / 47. szám

47. szám, Szerda, 1932. jnnins 15, • • ötvenharmadik évfolyaai. nwj? wtsenggaggflgBsrasw^BHgsgwmswgsiiiii^^ esssssesíísszí v Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kö, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. - Külföldön Í20 Ke. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A miniszterelnök megnyugtató nyilatkozata. A kormányelnök minden olyan alkalommal, melyet közérdekűnek tart a közvélemény megnyugtatá­sára, nyilatkozatot tesz közzé a sajtó megafónja útján, amelynek szava a legtávolabbi zugokba is elhallatszik. Mostani nyilatkozata — az elhangzott egyéb miniszteri kijelentések melleit — főkép arra irányul, hogy a bizalmat meg­erősítse a polgárokban. Mivel ez a nyilatkozat minden mondatában és gondolatában a jobboldal közvéle­ményéhez szól és a munkásság nagy kérdéseit nyitva hagyja, ele­gendőnek tartja azt, hogy a de^ mokráciáról mondjon diszkussziót és hitvallást tegyen a demokrácia mellett. Sajnos, éppen ez a része a leggyöngébb és legsebezhetőbb pontja a kormányelnök nyilatkoza­tának, meri a világgazdasági vál­ságban a sokat vitatott demokrá­cia módszere Amerikán kezdve, se­hol sem vált be. A kormányeinök pártállásra néz­ve a cseh agrárius párthoz tarto­zik és így természetes, hogy első­sorban a mezőgazdaságra helyezi a fősulyt, amelynek válságából erednek a többi gazdasági rétegek­nek válságai. Itt olyan kijelenté­seket tett a miniszterelnök, ame­lyek a köztudaltal szemben álla­nak, beszélt a mezőgazdasági ter­mények árának elhalaszlhatatlan stabilizációjáról és kijelentette, hogy a minőséget illetőleg nem va­gyunk importra rászorulva, mert buzavetésterületünk állandóan nö­vekedik. Ezt a tények cáfolják meg, amennyiben a kormányelnök be­jelentette a szigorú behozatali rendszabályokat, szóval a gabona­monopóliumot, tehát a gabona sza­bad kereskedelmi forgalmának gát­lását. Hogy a demokrácia elvének mennyiben felel meg, efelől gon­dolkodni lehet. Mi úgy találjuk, hogy a kor­mány működésének irányvonala általában az államszocializmus fe­lé sodródott az utóbbi időkben. Bizonyítéka ennek elsősorban a munkanélküliség kérdésének egy­oldalú, a munkaadóktól beszeden­dő illetékekből alkotandó alap lé­tesítése utján való megoldása, mely egy osztályt terhel meg és szapo­rítja az amúgy is hihetetlenül ma­gas szociális terheket. De bizonyí­tékot szolgáltathat a benyújtott la­kóvédelmi törényjavaslat is, amely tizenkét évig akadályozná meg tör­vényerőre emelkedésével azt, hogy a háztulajdonnal tulajdonosa sza­badon rendelkezzék és a bérjöve­delem egy részét venné igénybe kislakások építésére. Bizonyítéka továbbá a pénzügyminiszter által tervezett új adójavaslatok tenden­ciája, mely ismét a közteherviselő rétegek ellen irányul. És elegendő bizonyíték az a kormányterv is, amely lehetővé kívánja tenni az ál­lamhatalom részére a magántulaj­donban levő gyárak és bányák és más üzemek kisajátítását. A kormányelnöknek az a kije­lentése, amely arra irányul, hogy a kormány a korona és az állami háztartás egyensúlyának védelmé­re mindent elkövet, megnyugtató. De viszont ezzel szemben az érde­keltek jogosan mutatnak rá az ál­lami jegybank helytelen politiká­jára a mai napokban, amikor hite­leket nem folyósít és ezzel zárol­ja a magánbankok ezirányú tevé­kenységét is. Ez a passzivitás a gazdasági élet követelményeivel szemben, sajnos, a szövetkezetek­re is átterjedt és éppen a mező­­gazdaság az, mely elvérezni kény­telen ennek a bankpolitikának kö­vetkeztében. A tervezett segítség későn jő. Az ősszel már a föld­művesek tízezrei jelentkeztek ue-Komárom, — június 14. A képviselöház pénteken tartja legközelebbi ülését. A képviselőház elnöksége hétfőn tartott ülésében elhatározta, hogy a képviselőházat június 17-ére, péntek délelőtt 11 órára hivja egybe. A kö­vetkező ülést július 21-én tartják. A 17-iki ülésen a lakástörvény és jöve­delmi adótörvény tervezetét negyven­­nyolc órás határidővel visszafogják utalni a bizottságoknak s mindkét törvényt azután a július 21-iki ülésen tárgyalják le. Fizetésleszállitás a három legmagasabb jizetési osztályban. TrapI dr. pénzügyminiszter azzal az indítványával, hogy az állami tisztvi­selőknek ebben az évben ne fizessék ki a karácsonyi remunerációt, azaz a ti­zenharmadik havi fizetést, kisebbségben maradt. Eszerint tehát az állami tiszt­viselők meg fogják kapni a karácsonyi pótlékot. Ezzel szemben a fizetések leszállításának terve került előtérbe és el is határozták, hogy az állami tiszt­viselőknek a három legmagasabb fize­tési osztályba tartozó tagjai fizetését tiz százalékkal leszállítják. Az egyes minisztériumokban ebben az értelem­ben dolgozzák ki a jövő évre szóló költségvetést. A közigazgatás racionalizálása. A magyar ellenzéki pártok képvise­lői számtalanszor hangoztatták beszé­deikben, hogy az állami közigazgatás a túlnagy bürokrácia és nehézkesen nagy apparátus miatt amellett, hogy lassú, még nagyon drága is. A köz­harangozott és törvényben is biz­tosított állami garanciális kölcsön­re, de ezt a törvényt az állam nem hajtotta végre, hanem új törvényt akar alkotni ennek a tervnek a megvalósítására. A kormányelnök kijelenti, hogy a közönségnek nincsen oka a kor­mányzat ellen való bizalmatlanság­ra, a pénzt ne vonják ki a for­galomból, hogy azt tezaurálják. Ha leszállítják a végrehajtó kö­zegek a csendőrség, a katonatisz­tek és a továbbszolgáló altisz­tek számát, ez nagy tehertétel lik­vidálását jelentené, azonban ezzel is újra egy fogyasztó réteg bénul meg. Amit a miniszterelnök az il­letéktelen párlbefolyásokról mon­dott, azzal mindenkinek egyet kell értenie, aki a politikai tisztesség álláspontján áll. A népbolondító­­kat illetőleg kifejtendő erély igen tág meghatározás és ellenkezik a demokrácia helyes értelmezésével mert ha ennek megállapítása egy­oldalúan történik, vonatkoztatható ez a kellemetlen kritikára is, ez pedig a közérdek szempontjából nem lehet kívánatos. igazgatási apparátusnál is elsősorban politikai tekintetek jöttek figyelembe és Udrzal miniszterelnök legutolsó sajtóexpozéjában is szükségesnek látta rámutatni arra, hogy a képesítés jelent mindent, a pártlegitimáció pedig sem­mit. Végre a kormány is megelégelte az eddigi állapotokat és bizottságokat létesit, amelyeknek az lesz a feladatuk, hogy a közigazgatást a gazdaságosság alapjaira fektessék. A pénzügyminiszter megbízást kapott, hogy egyetértve a belügyminiszterrel, egy átszervezőbizottságot létesítsen. A pénzügyminisztérium azonban csak ak­kor lát ehhez, ha már megalakult a takarékossági és ellenőrző bizottság, nehogy a két bizottság összeütközésbe kerüljön egymással. A közigazgatás racionalizálását előkészítő bizottság a miniszterelnökség mellett fog működni és a közigazgatás gazdasági megszer­vezését készítené elő. A bizottságokba hivatalnokokat és szakértőket fog a kormány kinevezni. A racionalizálási bizottság elnöke a miniszterelnök, he­lyettese pedig a pénzügyminiszter lenne. A bizottság tanácsadó testületé lesz a Ankétot tartanak a lakás törvényjavaslatról. Említettük, hogy a lakástörvény kér­désében ezúttal sem képes megegye­zésre jutni a koalíció. A tárgyalások mai állásából arra lehet következtetni hogy az összes pártok megbarátkoztak már azzal a gondolattal, hogy a lakás­­kérdést csak további provizóriummal lehet megoldani. A koalíció lakásbi­zottsága legutóbbi ülésében elhatározta, hogy a népjóléti minisztérium által benyújtott nagy lakástörvény javaslat három első, vitatott fejezete ügyében ankétot hiv össze, amelyre a házelnök­ség utján meghívót kapnak a kereske­delmi és iparkamara központja, a vá­rosok szövetsége, a nemzet önkormány­zati testületek szövetsége, a háztulajdo­nosok és bérlők, valamint az építkezési szövetkezetek képviselői. Az ankét csak a fent jelzett három fejezetről folytat tanácskozást. A provizóriumot illetőleg a szocialista pártok azt követelik, hogy ezt az eddigi állapot fentartásával, minden módosítás nélkül határozzák el. Ezzel szemben a cseh agráriusok és a nemzeti demokraták a háztulajdo­nosok érdekeit szolgáló módosításokat követelnek, így többek között a lakbé­rek emelését is. Minden jel arra mutat, hogy végül is újabb hathónapos pro­vizóriumra kerül a sor, azonban hír szerint a lakásbizottság az egész nyá­ron permanenciában marad, mert az a szándéka, hogy a lakáskérdést ebben az évben feltétlenül szabályozzák. TJj helyzet a magyar—csehszlovák kereske­delmi tárgyalások tekintetében. A kormány németnyelvű félhivatalosa jelenti a következőket: A kereskedelmi tárgyalásokon, amelyek megszakítások­kal már régebben folynak Magyaror­szág és Csehszlovákia között, a két álláspontot illetőleg bizonyos közeledés történt már ugyan, de számos kérdés­ben nem jött eddig létre megegyezés. A csehszlovák gabonabehozatali szin­dikátus, az esetleg létesítendő marha­behozatali szindikátus megvalósítása és a behozatalnak Magyarországban is várható monopolizálása teljesen uj helyzetet teremtenek a két állam közötti gazdasági tárgyalásokat illetőleg. Azért igen valószínű, hogy a tárgyalásokat a helyzet tisztázása előtt nem is fog­ják folytatni és azokat a létrejött ala­pon újonnan kell majd kezdeni. Érde­kes, hogy dacára ennek a helyzetnek, Udrzal miniszterelnök az újságírók előtt tett nyilatkozatában az ebben a kér­désben hozzáintézett kérdésre azt vá­laszolta, hogy végre a tárgyalások hamaros befejezésére lehet számítani kormánynak. pl Új menetrendek: || I Kosch-féle 4'— Ke, Cedok 19'— Ke, 1 Ír Resek 10 „ Wiesner 8 50 „ ■1 flf Kaphatók Spitzer Sándor könyvkereskedésében |p 11 Komárom, Nádor-ucca 29. 9 % i POLITIK2U SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents