Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-06-11 / 46. szám

lapunk mai száma a J5vő heti teljes Bá,a.ié-nmsort tartalmazza. ötveBharmadik évfolyam. 46. szám. Szombat, 1932. juninsíí. KOMAROMI LAfOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön Í20 Ke. Egyesszám ára 1 kotorna. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Másról beszél Bodóné Komárom, junius 10. önkéntelen is ez a szállóige jut eszünkbe, amikor Viskovszky had­ügyminiszter beszédét olvassuk, aki a takarékosságot példázva beszédé­ben, azt mondta, hogy »nem va­gyunk olyan gazdagok, hogy az ál­lam hét polgára egy közalkalma­zottat eltarthasson«, vagyis a köz­­alkalmazottak száma egy túlmére­tezett tisztviselői organizmust al­kot az államban, amely a maga szervezettségével és fegyelmezett­ségével az állam életében számot­tevő halaimat jelent. Vagyis min­den’ hét polgárra esik egy közal­kalmazott, a csecsemőket is bele­értve a polgárok közé. Nagyon ol­csó diadal lenne a miniszter sza­vai után a tisztviselők felesleges száma ellen izgatni, akiknek még a múlt évben a tizenharmadik hó­nap jutalmának egy részét megad­ta a kormány, pedig ebben az idő­ben már sok ezer ember éhezett. Mi azonban a közgazdaság állás­pontjáról nézzük a dolgot és tár­gyilagosságunkat meg tudjuk őriz­ni ebben az cselben is. Amint szük­ségesnek tartjuk azt, hogy minden munkásnak meglegyen a keresete, mert ez a fogyasztásnak elenged­­hetlen tényezője, épen igy a köz­alkalmazottak osztályát is, mint igen kiváló fogyasztó réteget bí­ráljuk el, akik az iparnak és ke­reskedelemnek nélkülözhetlen tá­mogatói. Természetesen legjobb lenne, ha a sok fogyasztó közalkal­mazott segíthetne az eltolódott gaz­dasági viszonyokat feljavítani fi­zetésüknek elvásárlásával, tehát a fogyasztással. A közalkalmazottak nagy számá­ra nem Viskovszky mutat rá elő­ször. Az államvasutak deficitje hatszáz milliót tett ki a múlt év­ben, az idén ez eléri vagy felül­múlja az egymilliárdot és az tudott dolog, hogy az államvasut leg­alább is húszezer fölösleges sze­mélyzettel dolgozik, vagyis ennyi ember fölösleges és nélkülük is épen olyan jól menne az államvas­utak szolgálata. A hadügyminisz­ter azonban egyről nem beszélt semmit, sőt igen mélyen hallgatott arról a sok felesleges kiadásról, melyet az ő tárcája emészt fel. A parlamentben és a sajtóban — az úgynevezett antimiliíarista sajtóban —, amelyet Viskovszky hamis pacifizmusnak állít be, az állami költségvetés tárgyalása al­kalmával mindig kiszámítják, hogy az állam minden egyes polgárára, tehát a csecsemőkre is, legalább is százhúsz korona katonai kiadás esik, amire a béke igazi barátai szerint nincsen szükség. Nincsen pedig azért, mivel háborút ez idő szerint egyetlen nemzet sem indít­hat, mivel erre pénze nincsen. A takarékosságnak tehát a béke igazi barátai szerint nem az állami és önkormányzati közalkalmazot­tak számának csökkentésén, ha­nem a költségvetésen kell kezdőd­nie, első sorban pedig a hadügyi költségvetésen. Mi is nagyon szük­ségesnek tartjuk a közalkalmazot­tak számának csökkentését, ennek azonban egy előfeltételt kell szab­nunk : a bürokrácia leépítését. Mert ha a járási hivatalnak két eszten­dőre van szüksége egy felebbezés elintézésére, azt érezzük, hogy itt valami nincsen rendben. Ha egy állampolgársági ügyet hat eszten­deig küldözgetnek a csendőrségtől kezdve minden hivatalhoz, amig esztendők múlva a belügyminisz­tériumba jut, amit számos esettel Komárom, — június 10. A váltópénz törvényjavaslatot elfogadta a szenátus is. A szenátus csütörtökön tartott ülésé­ben foglalkozott a váltópénz szabályo­zásáról szóló törvényjavaslattal. A vi­tában többen résztvettek és gyorsított eljárásban második olvasásban is meg­szervezte a szenátus a javaslatot, va­lamint a végrehajtási rendelet novellá­ját is. A szenátus legközelebbi ülését kedden, junius 14-én, d. u. 3 órakor tartja. Csehszlovákia fel akarja bontani a magyarokkal létrejött eddigi kereskedelmi megállapodásokat ? A másfél évvel ezelőtt Csehszlová­kia részéről felmondott magyar keres­kedelmi szerződés újra való megköté­sére nézve huzamos ideig folytak tár­gyalások a két állam megbízott kép­viselői között, de végleges megegye­zésre nem tudtak jutni. Hónapokkal ezelőtt félbemaradt a tárgyalás, a két delegáció szétvált és az államok érdekelt körei türelmetlenül várják, hogy a tárgyalások megkezdődjenek. A tárgyalásokat a hivatalosan kiadott jelentések szerint, állategészségügyi és a devizaforgalomra vonatkozó kérdések miatt szakították meg, az utóbbi idő­ben azonban hirek keltek szárnyra, amelyek szerint a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés megújításának késedelmeskedését egészen más okokra vezetik vissza. A szerződés megújítá­sára irányuló tárgyalások lassú mene­tének hátterében a csehszlovák agrár­pártnak ama törekvése húzódik meg, hogy régóta kitűzött célját megvalósí­tandó, a fontosabb mezőgazdasági ter­mékek bevitelét messzemenően állami tudunk bizonyítani, itt is hibának kell lenni az adminisztráció körül. Talán az sem jó elintézési mód, ha a vagyondézsma felebbezésre hat esztendő múlva jön meg a vá­lasz, mint az e sorok Írójával meg­történt. Ha a tisztviselő nem képes egy dolgot egy hónap alatt elintézni, az adjon helyet olyan tisztviselő­nek, akinek erre jobb kvalifiká­ciója van és nem szenved hivatalos impotenciában. Vegyenek példát a bíróságról, ahol nem heverhet esz­tendőkig egyetlen ügy sem, akár­milyen bonyolult is az ügy. Vis­kovszky kijelentéseit igy kommen­táljuk és azt hisszük, hogy itt van, a középen az igazság. A takaró5- kosságot azonban minden minisz­ter kezdje meg önöiAgán és igy Viskovszky se a tisztviselők leépí­tése, hanem első sorban a hadügyi tárca leépítése mellett foglaljon ál­lást. befolyás alatt álló szindikátus mono­póliumára tegye. Ezen tervek kiterjed­nének úgy a gabonára, mint az őrle­ményekre, állatokra, húsra és zsírra. Olyan hirek is forgalomba kerültek, hogy a csehszlovák kormány e tervek megvalósításának biztosítása érdekében a szerződéses tárgyalások ujrafelvétele alkalmával visszalépni szándékozik azoktól a megállapodásoktól, amelyek mind e kérdésekre nézve megbízottai és a magyar delegáció között már létre­jöttek. A hónapok óta tartó lassúság és késlekedés okai tehát nem a köz­ismert állategészségügyi kérdések és fizetési forgalom tekintetében fölmerült nehézségek, hanem az agrárpárt maga­tartása, amely lehetetlenné teszi, hogy a két egymásra utalt szomszéd állam megegyezésre jusson. Ellentétes javaslatok a mező­­gazdasági hitelekre nézve. A mezőgazdasági hitelek kérdésévé foglalkozó héttagú koalíciós bizottság csütörtöki ülésén azokat az alapelveket beszélték meg, amelyek szeiint a mező­gazdáknak hitelt nyújtanának. A cseh­szlovák szociáldemokrata párt képvi­selőjének az volt az álláspontja, hogy csak a kis- és középgazdáknak, vala­mint a középerdő birtokosoknak adja­nak hitelt. A cseh nemzeti szocialista párt képviselője azt javasolta, hogy csak 50 hektárnál kisebb birtokkal rendelkező gazdák kapjanak hiteltl Mindezekkel szemben a köztársasági agrárpárt, a csehszlovák néppárt és a német agrárpárt képviselői ragaszkod­tak ahhoz, hogy a birtok nagyságára való tekintet nélkül az összes mező­gazdáknak juttassanak hitelt. A ta­nácskozás folyamán egyes lényegtelen kérdésekben sikerült közeledést elérni a pártoknak, azonban a vitás kérdé­sek nagy része nyitva maradt és ezekre nézve újabb tanácskozást kell még folytatni a pártoknak. Benes külügyminiszter pártja visszafizeti az államnále a Stribrnyéktől pártcélokra kapott pénzt. Élénken kommentálják politikai kö­rökben azt a hirt, amely szerint a cseh nemzeti szocialista.párt, amelyhez tudva­lévőén Benes dr. külügyminiszter is tartozik, elhatározta, hogy a párt vissza­fizeti az államnak azt a pénzt, ame­lyet Stribrnyék annak idején pártcé­lokra felajánlottak és befizettek a párt­kasszába. Mivel kiderült, hogy ezek a pénzek tisztességtelen keresetből szár-, maztak, mégpedig olyan keresetből amelyből az államra súlyos kár há­ramlóit, a párt kimondotta, hogy azt visszatéríti. A párt már meg is tette az erre vonatkozó indítványát, és pedig olyképen, hogy az összeget részletek­ben fizeti vissza s az első részletet — állítólag — már vissza is fizette. A prágai cseh lapok szerint a cseh nemzeti szocialista párt csak egy el­késett szépségtapaszt akar elkönyvelni a maga javára, de ez nem sokat segít, mert nyilvánvaló, hogy a párt annak­idején tisztában volt azzal, hogy a ka­pott milliókat Stribrnyék nem a saját megtakarított pénzeikből bocsátották a párt rendelkezésére. A sajtónovella szakszerű bírá­lata az alkotmányjogi bizottságban. Az alkotmányjogi bizottság leg­utóbbi ülésén folytatta a becsület vé­delméről szóló törvényjavaslat tárgya­lását, majd áttért a sajtónovella vitá­jára. Bacher német demokrata képviselő, a német újságírók szervezetének elnöke alapos felszólalásában kijelentette, hogy a javaslatot lelkiismeretes komoly tör­vényjavaslatnak kell tekinteni, mind­amellett antidemokratikus szellem ural­kodik abban. Még ezután a javaslat után sem lehet beszélni a szó szoros értelmében vett sajtószabadságról. Mert a legjobb sajtótörvény is célját téveszti, ha a végrehajtóközegek és a bíróságok nem annak szellemében járnak el. Mégis csak feltűnő, — úgy­mond Bacher —, hogy a bíróság, kevés kivétellel jóváhagyja az állam­­ügyészség minden kobzási intézkedé­sét nyilván azért, mert nem akarja az állampénztárt a kártérítési igényekkel megterhelni. A javaslat egyes rendel­kezései módosításra szorulnak, külö­nösen amelyek a felelős szerkesztőre kiszabható büntetésekre vonatkoznak. Határozott állást joglal a javaslat 27. §-a ellen, amelynek értelmében az újságokat hivatalos közlésére kénysze­rítik. Provizóriummal hosszabbítják meg a lakástörvényt. A lakástörvény módosítására készült törvényjavaslat ezúttal sem kerül végső döntés alá. Az agráriusok és cseh nem-POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents