Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-05-28 / 42. szám
8. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1*32 május 28 Az új doktor. Irta Csathó Kálmán. Mariska éppen azon gondolkodott, hogy a gyomra fájjon-e, vagy pedig ne tudjon aludni? Az előbbivel az volt a baj, hogy, diétára fogták volna, pedig neki nagyon jó étvágya volt, az utóbbival viszont az volt a veszedelme, hogy nem hitték volna el, mert minden este ő aludt el legelőször és sohasem tudott róla, hogy az anyja mikor feküdt le, pedig az a szomszéd szobában hált és az ajtó nyitva volt köztük. — Talán inkább azt fogom mondani, — gondolta, — hogy folyton fáj a fejem.. Ebben a pillanatban, akárcsak a mesében, kinyílt az ajtó és az édesanyja izgatottan újságolta: — Képzeld I Marcinak harminckilenc fokos láza van! Mariskának felragyogott az arca és csepp híjjá volt, hogy azt nem felelte: — Hála Istennek! — Szerencsére még idejekorán észbekapott és azt mondta: — Azonnal el kell hívatni az új doktort 1 Az anyja meghökkent: — Az új doktort?... Az öreg meg fog aprehendálni! — Hát aztán? — csattant fel Mariska. — Fontos az, mikor a drága kis öcsém életéről van szó? Bánom is én, hogy az a vén suszter megaprehendál! Mikor itt van ez a nagyszerű, modern, fiatal tudós!... Tessék csak elküldeni érte Zsuzsit... Marcit pedig le kell fektetni! Mindjárt jövök én is és mellette leszek... Az anyja kiment, izgatottan a kezét tördelve aggodalmában, mint mindig, ha valamelyik gyerek beteg volt, Mariska pedig nekilátott, hogy hozzákészüljön a betegápoláshoz. Ez abból állt, hogy magáravette a csinosabbik ruháját, megigazította a frizuráját és egy kis rúzst tett az ajakára. Az új doktor nemsokára megérkezett. A mamának kezet csókolt, Mariskának szintén, aztán belenézett a Marxéi torkába, nagyot nevetett, mintha ott valami tréfás dolgot látott volna, mire a hölgyek szintén elmosolyodtak, félénken ugyan, de mégis bizakodva és a mama azt kérdezte: — Nagy. baj van, doktor úr? — Baj? Macskát!... Egy. kis közönséges torokgyulladás! Három napig nem szabad tanulni! Annyi az egész! Na meg egy kis priznic! Egyéb nem kell semmi!... — Orvosság nem kell? — kérdezte a mama aggódva és olyan hangon, amiből kiérzett a vágy, hogy egy pár kanál valamit beleöntsön a fiacskájába, bízva a szerek csodatévő erejében. A doktor bólintott: — Hogyne! Feltétlenül! — És magában olyasmit gondolt, hogy a betegnek nem árt, a mamának pedig használni fog, ha Mír egy. kis szirupot. Aztán odafordult Mariskához: — Már különben is készültem ide, hogy bemutatkozzam ... Mariska mosolygott: — Doktor úr Pestről került hozzánk, ugye?... — Igen.:. Pestről... Csak egy hónapja vagyok itt, de még nem is tudom, maradok-e?... Falusi ember vagyok, tetszik tudni, és jobb szeretnék ilyen helyen élni, mint nagyvárosban. Feltéve, hogy szert tehetek itt egy kis prakszisra... A dolog nehezen indul persze, a parasztok bizalmatlanok, az intelligencia konzervatív és az öreg doktorbácsihoz ragaszkodik... Ami helyes is... hiszen én különben is úgy gondoltam, hogy ő nem is győzi egyedül ezt a nagy területet és... Folyékonyan beszélt, mint aki nem először mondja el ezt a mondókát, amit azonban Mariska szemmelláthatóan rendkívül érdekesnek talált, ö persze először hallotta. — Szóval, ha elegendő prakszisa lenne, itt telepednék le doktor úr? — Ez a legforróbb vágyam!.., — szólt a doktor és látva, hogy csak ketten vannak a szalonban, minthogy a mama még Marci körül szorgoskodott, hozzátette: — A másik forró vágyam ugyanis, hogy magával megismerkedhessem, már beteljesedett... Mariska elpirult egy, kicsit, nem felelt, de mosolygott. Aztán bejött a mama és részletes utasításokat kért a beteg további kezelését illetőleg, amiket meg is kapott. — Kezét csókolom nagyságos asszonyom! — búcsúzott a doktor. — Holnap is eljön, ugy-e? Jöjjön el, édes doktor úr! Én úgy félek! — Eljövök, hogyne jönnék! De félni igazán ne tessék... Ha pedig akármi nyugtalanítaná nagyságos asszonyomat, csak tessék átüzenni értem... Mariska búcsúra megint kapott egy. kézcsókot, mikor kikísérte a doktort. Aztán visszament a betegszobába és azt mondta: — Kedves ember! Mama nem találja annak? — Dehogynem! Igazán aranvos ember! És olyan bizalomkeltő! — Kitűnő doktori Sajnálnám, ha elmenne innen. — Hát el akar menni? — Nem akar, sőt itt akar letelepedni, ha kellő prakszisa volna... — Hát az még lehet neki. Hiszen csak egy hónapja van itt mindössze! Mi például már ajánlani fogjuk mindenkinek ... Mariska ezért a szóért megcsókolta az anyját: — Ügy-e, mamuskám? Én úgy szeretném ! Az anyja felkapja a fejét. — Nini!'— mondta. — Hát így vagyunk? Te!... Tudod, hogy ez nem is olyan rossz ötlet?.. .Remek parti volna neked!... Hát, fiam, ennek az embernek meg fogjuk csinálni a pozícióját!... Bízd csak rám! ... Én tulajdonképpen egy cseppet se csodálkozom az eseten. A doktor határozottan csinos ember volt és mindenképpen különb, mint akárki a környéken, aki szóba jöhetett. Manapság nem olyan nagyon van miben válogatni, nem mintha kevesebb lenne a fiatalember, mint békében volt, hanem mert nagyon kevés akad köztük, aki el tud tartani egy asszonyt. Végre is, mindenki csak nem mehet földesúrhoz, de ha mehet is: bizony azok se nagyon ugrálhatnak a mai búzaárak mellett. Abban se találok semmit, hogy egy kicsit egyengették az útját a doktornak. Ajánlgatták ide is, oda is és dicsérték, ahol csak lehetett. Annyira, hogy egy félesztendő alatt nemcsak a megélhetése volt biztosítva a doktornak, de már alkudott is a Lamperték házára. Csak az az egy volt különös, hogy Mariskának még mindig nem nyilatkozott egy árva szóval se. A Mariska nagynénje, hogy kiugrassza a nyulat a bokorból, hamiskásan meg is kérdezte tőle: — Hallom, doktorkám, hogy házat vesz. Hát arra nem gondol, hogy olyan nagy házba asszony is kéne? Vagy éppen azért veszi a házat?... Már talán van is valakije kiszemelve? A doktor szerényen mosolygott. — Hogyne kérem! — felelte. — Éppen ma írtam a feleségemnek, hogy jöjjön le. Most már biztos, hogy itt maradhatok, hát ideje, hogy ő is leköltözzék a gyerekekkel... Mariska hirtelen felállott és észrevétlenül kitámolygolt a szobából, a néni pedig ijedten dadogta: — Hát maga házas ember? — Négy éve, — bólintott a doktor és ártatlan pofával kérdezte: — Nagyságos asszony nem tudta: Mariska anyja rögtön feltalálta magát és előkelő hidegvérrel felelte: —1 Hogyne tudta volna. Hiszen mind tudtuk!!... Csak bizonyosan elfelejtetted lelkem! — fordult a testvéréhez. — Az ilyen lényegtelen dolgokat könnyen elfelejti az ember. Mert hiszen egy doktornál igazán nem ez a fontos!... Amiben igaza is volt és éppen ezért érthetetlen, hogy legközelebb, mikor Marcinak megint megfájdult a torka, miért akarta hozzá az öreg doktort havatni? Mariska persze ekkor elkezdte magyarázni neki, hogy ezzel csak nevetségessé teszik magukat a világ előtt, sőt, hogy most kell csak igazán dicsérni és pártolni a doktort mások előtt, nehogy bárki is, vagy éppen maga a doktor megsejthesse az igazat. Hát azóta ebben vagyunk. Az új doktornak remek prakszisa van és Mariska mindig olyankor a legélénkebb és legjobb kedvű, ha az új doktor jelen van, vagy beszélnek róla. Annyira, hogy most már maga a doktor is gondolkodóba esik néha, hogy vájjon nem tisztán a tudományának köszönheti a karrierjét. Én azonban nem ajánlom neki, hogy egyszer éjszaka egyedül, egy sötét uccán összetalálkozzék a Mariska mamájával. Mert az aztán akkor megmagyarázná neki az igazat. • SPORT• — *fi ppi f r A KFC vasárnap Pozsonyban játszik. A KFC vasárnapi ellenfele a bajnoki küzdelmekben a bajnokság utolsóelőtti helyezettje a Cérnagyár lesz. A KFC a megszokott felállításban játszik a kiesési Zónában levő csapat ellen. A lila-fehérek győzelmi esélye nagyobb, mint a pozsonyiaké, mert csapatuk egységesebb. A Cérnagyárnál van egy pár egyénileg jó játékos, de hiányzik náluk az összeszokottság és a kombinativ játék. Mégis a Cérnagyár nem lebecsülendő ellenfél, mert már egypárszor a KFC sikeres előretörésének kerékkötője volt. A játéktudást pótolja náluk a nagy lelkesedés, mely tud győzelmet is kivívni. A KFC-nek határozottan jó játékot kell mutatnia az idegen pályán, ha a két értékes pontot haza akarja hozni. A mérkőzés bírája Brüll dr. lesz, kinek személye garancia arra, hogy a a meccs fair keretek között fog lefolyni. KFC—Vojenská XI. 3:3 (3:1) A két csapat találkozása nagyon élvezetes jó játékot hozott. A katonák nagy lendülettel játszó csapata majdnem meglepetést csinált. A nehéz, sáros talaj nagyon befolyásolta a játék menetét. A KFC erősen felforgatott csapattal kísérletezett, amely csak részben felelt meg. Az egész játék alatt tulnyoraólag a KFC támadott, de a szívós katonavédelem megakadályozta a KFC győzelmét. A KFC-nél csak Csivre játszott jól, Simon 111., mint csatár egész ügyes volt. A katonacsapat meglepően jól játszott, nagy erényük a gyorsaság. Egyénileg a balszélső és a center volt jő. íerny biró a hazai pályán nem tudott objektiv lenni. A Ferencváros csütörtökön Pozsonyban szerepelt a Bratislava ellen és azt 3:1 arányban megérdemelten legyőzte. • Az Egyetértés-Rapid S. C> újból vidéken vendégszerepei, mivel IÍ. oszt. bajnoki mérkőzését a jóhirnevű Diószeg S. E. ellen, Diószegen játsza le. A Diószeg S. E. igen erős ellenfélnek bizonyul a saját otthonában akár egy I. oszt. ellenfél ellen is, amit kellőkép igazol a bajnokságban elért előkelő helyezése és elért pontjainak száma. Az őszi mérkőzést Diószeg biztosan nyerte s most az Egyetértés— Rapidot a revánson kívül hevíti az a tudat ,hogy a hátralévő mérkőzésein mindent meg kell kísérelniük a pontszerzés érdekében, mivel az odaadó és a lelkes játék már sok mérkőzés eredményét megváltoztatta. A Vágselyén szerencsétlen góllal elvesztett mérkőzés még nem vette el a csapat kedvét és küzdőképességét, mivel egyre reménykednek, hogy ezúttal tán nem kiséri annyi balszerencse minden akciójukat, mint eddig és sikerül a legjobb formájukat kijátszani. A K. M. T. E. a zselizi szép jatéka után, ahol a favorit bajnoktól 1:1 eredménnyel pontot szerzett, most Érsekújvárba készül, hogy az É.S. E. »11« ellen álljon ki a pontokért. Az őszi találkozás l:l-es döntetlent hozott. S most az otthonában küzdő É. S. E. »11« szintén igen erős ellenfélnek bizonyul, amit bizonyít a másik két helybeli együttesnek egyformán 0:3 arányban elszenvedett veresége. Ezidáig csak egyedül K. M. T. E. tudott a helybeli együttesek közül pontot szerezni az É. S. E.»ll«-től. A K. M. T. E. azon tudattal indult a küzdelembe, hogy a zselizi szép játék után, most az É. S. E. »11« ellen mutatják meg, hogy. nincs biztos mérkőzés, mert különösen most fognak odaadással küzdeni, hogy a helybeliek első, értékes győzelmét megszerezhes-A K. F. C. „11“ is idegen pályán játsza le a bajnoki mérkőzését, Bátorkeszin a Bátorkeszi S. C. ellen. Ez a mérkőzés a K. F. C. »11« biztos győzelmét hozza, mint őszszel. így itt helyben a ráckerti pályán csak egy bajnoki mérkőzés kerül lejátszásra fél 6 órai kezdettel: Peredi T. E.-Dunaváros A« C. III. oszt. bajnoki, előmérkőzésül a zseniszták vendégszerepeinek. A Dunavárosnak ez a Peredi T. Er együttese lesz az utolsó vidéki ellenfele, éppen ezért az utolsó pontszerzési lehetősége. Ősszel a Dunaváros A. C. 3:0 arányban nyerte a mérkőzést és vele az értékes pontot, most újból Dunaváros indul nagyobb eséllyel a küzdelembe, mivel a csapat otthonában ma már képes akár mindkét pont megszerzésére is. A tardoskeddi igazságtalanul elszenvedett veresége, amikor is a már megadott tizenegyeseit is visszavonta a pártos biró, a közönség tüntetése mellett, még nem kisebbítette a küzdőkedvét és lelkesedését, hanem most kívánja Dunaváros megmutatni, hogy csakis a pártos biró volt az oka, hogy a tardoskeddi mérkőzése nem a sikerét jelentette. Ezen egyedüli, helybeli, bajnoki mérkőzést a ráckerti pályán bizonyára sok kiváncsi néző fogja érdeklődéssel kisérni, mivel a sorsolás szeszélye folytán már két hete most ez lesz az egyedüli, helybeli, bajnoki küzdelem. Schlégel. Kerékpárverseny. Az SK. Komárom kerékpáros szakosztályának f. évi május 29.-én délután 2 órakor a komárom—pozsonyi országúton tartandó házi versenyének sorrendje. Start. Indulás a Nádorucca végéről a mozi elől. Cél ugyanott. Versenyszámok: 1. Fiatalkorúak versenye 2 km. 10—14 évesek részére. 2. Hölgyek versenye 4 km. 3. Kezdők versenye zárt, csak klub tagok részére, távolság 10 km. részt vehetnek, akik még eddig versenyen díjat nem nyertek. 4. Haladók versenye 20 km. zárt, csakis klubtagok részére. Versenyszabályok: 1. A versenyek előírt útvonalát a résztvevő versenyzők kötelesek pontosan betartani. 2. A versenyzők kötelesek a rendezőség minden utasítását a legpontosabban betartani, be nem tartás diszkvalifikálást von maga után. 3. Minden versenyző a saját felelősségére és veszélyére indul s a kerékpáros szakosztály bukás, vagy sérülés esetére semminemű felelősséget nem vállal. 4. Esetleges óvások legkésőbb fél órával a versenyszám lefutása után jelentendők be 5 Ke óvásdíjjal, mely elutasítás esetén a szakosztály javára esik. Versenydíjak: A fiatalkorúak versenyénél az első beérkezőnek kis ezüst, a másodiknak nagy bronz, a harmadiknak kis bronz érem, ugyanezen díjak a hölgyek, a kezdők s a haladók versenyénél is. Nevezési díjak: Fiatalkorúak versenyénél személyenkint Ke 5.—, a hölgyek versenyénél Ke 7.—is a kezdők s és haladók versenyénél Ke 10.—. Nevezni lehet Kubik Béla alelnöknél, valamint a startnál 5 perccel a verseny, megkezdése előtt. Díjkiosztás este & órakor a klubhelyiségben Weiner Sándor vendéglőjében. A verseny megtekintése díjtalan, azonban a versenyalap javára önkéntes adományokat szívesen fogadnak. • Folyó hó 16-án tartotta meg a Győri Dunántúli Atlétikai Klub szokásos évi páros pályaversenyét, amelyen körünknek 5 férfi és négy női tagja vett részt. Bár a mi résztvevőink még pályán soha sem futottak, mégis a negyedik dijat nagy ezüst érmet kaptak Horváth Sándor és Kapják Imre, ez az eredmény a Győriek szerint olyan egyénektől akik még pályán sohasem futottak, nagyszerű eredmény. Egyben értesítjük a nagyérdemű közönséget, hogy a Jóbarát Kerékpárkör, junius hó 5-én, délután 3 órakor tartja meg, ezidei tavaszi kerékpár versenyét, az Ógyallai utón, start és cél a Vágóhíd mögötti 4. km kőnél. Kérünk számos látogatást, belépő dij nincs
