Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-05-14 / 38. szám
1932. május 14 »KOMÁROMI LAPOK« 3. o dal. között tartják meg. Hogy milyen mozgalmas két napja lesz városunknak a két pünkösdi ünnep, azt eléggé bizonyítja az alábbi fényes program, amelyet alább ismertetünk már csak azért is, hogy a nagyközönség is lássa, hogy milyen változatos programnak lesz városunk közönsége is szemlélője. 1932. évi május hó li-én: 1. D. u. 6 óra 06 perckor hivatalos fogadás a komáromi vasúti pályaudvaron. 2. Este fél 8 órakor gyülekezés a városmajorban s innen pont 8 órakor zenés és fáklyás felvonulás a Nádor uccán keresztül a Klapka térre, hol a városháza erkélyéről az országos gyűlések kiküldötteinek üdvözlése fog megtörténni, majd pedig a menet a Megye és Nádor uccákon keresztül visszavonul a városmajorba... 3. Eslc 9 órakor ismerkedési est a »Li tővel.; szálloda színháztermében közös vacsorával és a komáromi »Egyetértés Munkásdalárda« közreműködésével az alábbi műsorral: 1. Sz. Nagy G.: Tűzoltó induló, előadja az énekkar. 2. Erdőházi Hugó: Prolog. Előadja: Sonnenschein Ilike. 3. Furtuner E.—Pelőfi: Mi voli nekem a szerelem, előadja az énekkar. Arany J.—Petőfi: Fül üvegén kurtakocsm:', előadja az énekkar. 1. Szóló ének, előadja Topos János. 5. Fortuner E.: Házunk előtt mennek el u huszárok, előadja az énekkar. Kerner G.: Béke hgmnus, előadja az énekkar. 6. Szóló ének. előadja Tory Béla. 7. Werdi: Ernám bordal, előadja az énekkar. 1932. évi május hó 15-én: 1. Heggel 0 órakor zenés ébresztő. 2. D. e. 8 órakor az országos parancsnokság gyűlése a Városháza számvevői szobájában í. emelet 3. ajtó. 3. 1). e. fél 10 órakor az országos szövetség választmányának gyűlése a Városháza nagytermében. 4. D. e. fél 11 órakor a katonai helyőrség térzenéja az Angol parkban. 5. I). u. fél 1 órakor ünnepi díszebéd az országos parancsnokság, országos választmány és járási szövetségi ' delegátusok, valamint a külön meghívottak részére a Kulturpálota emeleti nagytermében. 6. D. u. 3 órakor a komáromi önkéntes tüzoltólestület ünnepi közgyűlése a testület 60 éves jubileuma alkalmából a Városháza nagytermében. 7. Este 8 órakor műkedvelői szinielőadás a Legényegylet színháztermében. Színre kerül a »Csárdáskirályné : operett a »Komáromi iparoskor« előadásában. 1932. évi május hó 16-án: 1. Reggel 6 órakor zenés ébresztő. 2. Reggel iS órakor az országos tüzoltószövetség X-ik jubileumi közgyűlése a Kultúrpalota emeleti nagytermében. 3. D. e. fél 12 órakor a komáromi önkéntes lüzoltótestület támadási gyakorlata a Klapka téren. 4. Délben 12 órakor gyülekezés a Ráckerti sporttelepen, ahonnan az összes járási szövetségi és testületi Amióta Komáromot községgé degradálták és a város községi képviselőtestületébe jelentékeny számban kerültek be a kommunista és szociáldemokrata pártok tagjai, a költségvetés tárgyalásánál minden évben hosszas, sokszor igen éles hangú viták folynak a körül a kérdés körül, hogy köteles-e a város a kegyúri jogból keletkezett kötelezettségeket a római katholikus egyházzal szemben teljesíteni és ezek a munkás pártok erélyesen követelik, hogy a kegyúri terheket s az ezekkel szoros kapcsolatban levő más felekezetek részére kiszolgáltatni szokott egyházi segélyeket szüntesse be a város. A kommunista és szociáldemokrata pártokat ebben a kérdésben elvi szempont vezeti első sorban. Ama ismeretes programpontjukat akarják érvényesíteni, hogy „minden egyház tartsa cl a maga papját“, — ami ugyan túlságosan egyoldalú felfogásra vall, — de ezenkívül az a gondolat irányítja őket, hogy az igy felszabaduló összeggel a város még nagyobb mértékben álljon rendelkezésére azoknak az intézményeknek, amelyek a munkás- és népjóléti célokat szolgálják. Rendszerint kiküldöttek felvonulnak a városon keresztül. Útirány: Széna-tér, Deák F. ucca, Kossuth tér, Jókai ucca, Klapka tér és nádor ucca. Közben a diszmenet az országos parancsnokság és hivatalos kiküldöttek előtt a pénzügyi kirendeltség épülete előtt. Majd a díszmenet után tovább vonul a Nádor uccán a Városmajorhoz, hol megtörténik a szétoszlás. Itt említjük meg, hogy a Komáromi Iparoskor műkedvelőin kívül a Legényegylet gárdája is tart előadást és pedig mindkét ünnep délutánján, amikor az Aranykakas pompás vígjátékot mutatják be. így azoknak a kísérőknek, akik a hivatalos programban nem vesznek részt, bőséges szórakozásuk Komárom, — május 13. ilyen értelmű javaslatokat terjesztenek elő, mintha a város adóterheket viselő lakossága nem erején felül hozná meg már eddig is ezen a címen az áldozatot! Vita a tanácsban s a jogügyi bizottságban. A város ezen másfél évszázados jogából folyó kötelezettség kérdésében természetesen meddő a vitatkozás a két munkáspárt eivi álláspontja ellen, azonban mivel a város tanácsában lefolyt vita az egyenlő szavazatok folytán határozat nélkül végződött s mivel e vitában végre is nem jogászok vettek részt és inkább a politikai pártállás szerint oszlottak meg a szavazatok, szükségesnek látszott, hogy a képviselőtestület jogügyi bizottságát is megkérdezzék, hogy mi a véleménye. Mert fölmerült az a kérdés is, hogy nem lehetne-e a katholikus egyházzal szerződésileg olyképen rendezni az ügyet, hogy a várostól megkapná az egyház azokat a területeket, amelyek adományozása ellenében lett kötelezve a város a kegyúri kiadások viselésére. A tanácsban ennél a kérdésnél a kegyúri terhek eltörlése mellett Viddk Százezernél több Eternit-tető készült 30 évnél hosszabb idő alatt Csehszlovákiában, amelyeknek tartóssága és csinos külseje állandóan uj híveket szerez anyagunknak. Nem minősíthető tehát részünkről szerénytelenségnek, ha azt állítjuk, hogy Eternittel ön is csak a legjobb tapasztalatokra tehet szert. Kérjen ci legközelebbi elárusítótól, vagy pedig ETERNIT, PRAOJI., Vodickova 20 és MAHR.-SCHÖNBERG , kötelezettsége nélküli felvilágosítást és árajánlatot. Vince, Csevdr Ferenc, Tories István és Csizmazio György városbiró foglaltak különösen állást, velük szemben Fried Jenő és Fülöp Zsigmond h. városbiró a másfél évszázaddal ezelőtt vállalt kötelezettség fentartása mellett érveltek s ez utóbbi felszólalásában rámutatott arra is,^ hogy a képviselőtestület különböző pártjainak eme vitája teljesen felesleges, mert hiszen a felsőbb hatóság, vagyis a komáromi Járási Választmány is megállapította a városnak ezen kötelezettségét. A hét elején összeült a jogügyi bizottság és a kérdésben hosszas vita után olyan határozatot hozott, amelyben az a vélemény jutott kifejezésre, hogy a város nem köteles a kegyúri terheket viselni, s ilyen értelemben terjeszt a jogügyi bizottság javaslatot a legközelebbi közgyűlés elé. Tesát ismét a közgyűlésnek kell dönteni a kérdésről, de ezúttal már nem csak arról, hogy a költségvetésbe beállított mintegy 110.000 korona összeget megszavazza a kegyúri kiadásokra, hanem arról is, hogy egyáltalában köteles-e viselni a szóbanforgó terheket. A jogügyi bizottságban, mint értesülünk, Ghyczy János dr., a város tiszti főügyésze az eddigi állapot fenntartása mellett foglalt állást, de felemlítette, hogy meg lehetne kísérelni kölcsönös megegyezés alapján megoldani a kérdést, azonban a bizottság többsége Kendi Zoltán dr. szélsőséges álláspontjához csatlakozott, amely abban nyert kifejezést, hogy a város nem köteles a lesz ezen a téren is. A város kegyúri kötelezettsége és az egyházak segélye. A kommunista és szoedem képviselőtestületi tagok mozgalma a kegyúri kötelezettségek és egyházak városi segélyének megszüntetése iránt. — A kegyúri jo.g alapja. — A Járási Választmány határozata. faluban a nusi Albár községet sejtjük, amelyre a határjárásnak sok adata ráillik. IV. László tíz évvel később 1284-ben1 a győri várbirtokához tartozott Boton (Balony) falu határában a győri püspök cséplőinek (pulsatores) negyven hold földel adományoz, halászóhelyeivel, rétjeivel és kaszálóival együtt. A birtokba vezetésről szóló okirat a halászóhelyek közül felemlíti Barehtou (Barcstó), melyet az előbbi oklevélben is láttunk és az Ikkervegz nevű halászianyát. Ezek közelében még egy kis szigetecske, Ophida (Apahida) is hozzátartozik a birtokrészhez. IV. Béla az elpusztított Magyarország újjászervezője sorra építi a várakat, erősíti a városokat és szabadalmak adományozásával megnyitja előttük a fejlődés útját. E melleit nem feledkezik meg az egyházról sem, mely a nehéz napokban melléje állott. 1252. évben a thuróci monostornak adományoz földeket Győr- és Komárommegyékben. Ebben megemlékezik a Holtvágról, mely a nagy mocsáron keresztül a Sampsa nevű nagy állóvízbe ömlik és innen a víz Zakalos felé halad egészen a Dudvag vizéig, melybe beleömlik. A nagy mocsáron a legnagyobb valószínűség szerint a Gúla alatt elterülő Stagnóza lapost kell értenünk. A kolostor szerzeteseinek adja Kulcrud (Kulcsod) és Negeven (Negyven) nevű falukat, melyekben királyi szolganépek laktak, akik korábban Galgóc vár birtokához tartoztak. Ez a két község Nagymegyer és Bogya környékén állott. Az oklevél felsorolja a következő vizeket: Pyrsaghtu (Birságtő), Labanlu, Eprgestu (Eperjestő), Csicsó mellett Cbykuragatlui (Csikórágótó) Gekenestliu (Gyékényestő), ezeken kívül a Chelk, Swen folyóvizeket, a Sebestig (Sebeság), Siikag (Sokág) vizeket a mai Medve közelében, az Erech és Tormás mocsarakat és állóvizeket.1 2 Istennek tett fogadalmából leányát, Margitot a Boldogságös Szűzről nevezett, a pesti Nyulak szigetén levő apácák zárdájába adta. A királylány sokszor kérte, hogy kolostorukat segítse és az apa nem tagadta 1C. 1). V. 3. p. 231-233. 2C. D. IV. 2. p. 135. meg soha leánya kérését. így 1261-ben Thena helység egy birtokrészét, mely korábban a győri várbirtokhoz tartozott, a nyulszigeti apácáknak adja.1 Ez a helység a mai Tőnye. 1267-ben az) oklevél szerint 2 Margit leánya kérelmére a vágközi Zalonta Zakalus-l (a mai Apácaszakállas) adományozza IV. Béla a nyűlakszigeti apácáknak, amely község az: oklevél szerinl a Challó és a Vág folyók közt fekszik. Amint láthatjuk, ez a körülírás nem volt elég szabatos, mivel a Csalló folyó a nagy sziget felső részén, Pozsony mellett folyt. Az oklevél kiemeli, hogy a falu és a birtok a halászatra igen alkalmas. ÍV. László királynak, a keltezés nélkül felterjesztett jelentés szerinti az esztergomi káptalan embere, György mester, összehiván a szomszédokat és a határbirtokosokat Szakállas községben, a földeket az apáca-kolostornak iléli. Az ítéletnek Miklós Pynkusd (Pünkösd) fia, a komáromi vár jobbágya ellenmond, mivel ő és László nevű testvére Zakálosban ősi földecskéí bírnak. Az adományozott jószágrésznek határai Beryn (Berény), mely a váci püspökséghez tartozott a Dudvág mellett, azután Stául (Istái, a mai Felistái alatt), ahol királyi tárnokok laktak, kelet felől pedig a győri püspökség birtokával határos a Dudvág mellett, melyet Chgug-nak hívnák (Gug falu, ma puszta) fölötte fekszik Chyugthu (Gugtő), tovább fekszik Than Dudvag és Kueskuth (Köveskul), a birtok déli részén két halászóbely van, melyet Wcgzhel-nek (vejszehely hívnak a Myler vizén, de ezenkívül a szakállasi Szent Mihály egyházáig vezető úton még tizenkét halászóhelye is van az apácáknak, melyeket vejszehelyeknek neveznek. ÍV. László király Ladomér esztergomi érseknek megkoronáztatása körül kifejtett fáradozásai jutalmául 1285-ben a Vág és a Dudvág közt levő Szakállas falut és az ott virágzó cégehalászatot adományozza. Ez a Szakállas község a Balgan-Bitján Szakállas, mely nevét a Kalapán nemzetség egyik tagjától vette, s amelyet eltorzítva »Bálvány; Szakállas néven használnak ma ]C. D. IV. 3. p. 56. 2C. 1). is, pedig a bálványhoz soha nem volt semmi köze. Ez az oklevél1 tisztázza a Dodvágnak sokat vitatott helyét és irányát is. Szakállast korábban a komáromi vár udvarnokai és a királyi lovászok lakták. Hogy különösen a főpapok és szerzetesrendek mennyire ragaszkodnak halászati jogaikhoz, annak tanulságos példáját a garamszentbenedeki bencés apátság, amely 1075-ben jutott a zsitvatői halászat birtokához. Az adományt többször is megerősít'teti, így 1209-ben is.2 Két évtizeddel utóbb a király már ismét a zsitvatői halászat rendezésével foglalkozik, amely, egyike volt a legjövedelmezőbb vizeknek. Nagyon érdekes a halászat érdekében a bencés rendnek Jeruzsálemi II. András király elé terjesztett kérelme. A szentmártoni apátság — mint írtuk — már 1222-ben nyert Gönyiin adományt és ebhez megkapta az örvény nevű halászóhely egyharmadát is, a Duna harmadrészével és a Tanyával együtt. Két év múlva újabb adomány birtokába jut Gönyün, megkapja a Telek nevű hetven hold földet, két dunai szigetet és a halászatot. Uros pannonhalmi apát, a nagy birtok szerző és rendjének e kimagasló alakja 1225-ben újjáépíttetvén a leégett monostort Pannónia szent hegyén, a felszentelés ünnepén megjelent királytól, aki az apátságot, mint kegyúr, meg akarta ajándékozni, alázattal azt kérte konvenijévcl együtt, hogy adományozza az apátságnak Gönyü falut, melyet a király udvarnokai laktak, mivel legjobban rászorulnak a balra.5 A papság ragaszkodása a halászóvizek jogához kiderül Ladomér érseknek egyik okleveléből.4 Léli János, ki a dunamenti Lél faluban lakott, adós maradt a papi tizeddel, ennek fejében az érsek lefog!altatta Zeg (Szeg) nevű dunai szigetének felét. Mivel a foglalás aligha állott arányban a követelés értekével, az érsek visszaadja a Zeg sziget felét Léli János 1C. D. IV. 3. 290. 2Knauz. Monumenía. J. 190. 3A pannonhalmi Szent Beneilek-Rend története. I. 232 4C. D. V. 3. p. 26S.