Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-05-07 / 36. szám

lapunk mai száma a jövő heti teljes Fádió-miisort tartalmazza. Ötyenharmadik évfolyam. 36. szám Szombat, 1932. májas 7. KOMAROMI LATOK POLITIKAI LAß ■BuwBrwar .............-v — Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és - vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kö, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 Kö. — Külföldön 120 Kö. Egyesszám ára í korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton mmm sbmboi mmnmtmmmmmmm Doumer-t, a francia köztársaság ősz elnökét egy orosz emigráns golyói halálra sebezték. Tudósítás a 5. oldalon. POLITIKAI SZEMLE A szétesett Európa. Komárom, május 6. Politikai horoszkópot csinálni nagyon nehéz lenne Európa mai helyzetében, de azt meg lehet ál­lapítani, hogy a napóleoni hábo­rúk óta nem volt akkora bizony­talanság, annyi bizalmatlanság, annyi kilátástalanság Európában, mint a béke tizenharmadik esz­tendejében van. 1935-re jövendöl­ték meg Európa kritikus eszten­dejét, de az már elkezdődött ta­valy, amikor a német pénzügyi összeomlás előszele jelezte a kitörő vihart. Nem is kellett pénzügyi ciklon, vagy tájfun, a szollő is elég volt ahhoz, hogy Európa államai­nak pénzügyei összekuszáiódjanak és az államok egymás után mond­ják be a moratóriumot. Az egyes országok egymás után emelték fel a védővámokat, elkövetkezett a va­lutavédelem és a behozatali en­gedély. Az angol font kritikus helyzetbe jutott, de az angol nemzet nagy­sága a bajokban mutatkozik meg legjobban és a fenyegető katasz­trófát elhárította, költségvetését ki­egyensúlyozta. Franciaország fel­halmozta a világ aranykészletének jelentékeny részét, valutája tehát látszólag megingalhatlanul szilárd, de mit használ mindez, ha kivitele összezsugorodik, vasutai kihaszná­latlanok és a gyárai nem tudnak termelni, munkásaikat ezrével kül­dik ki az uccára. Még Olaszország az egyetlen állam, amelynek pénz­ügyi bajai nem olyan reményte­lenek, mint a többi államé. De: Középeurópa kis államait az ösz­­szeomlás veszélye fenyegeti, ha segítség nem érkezik. Segítséget pe­dig nem lehet várni a mai nehéz viszonyok között. A Tardieu-terv nem nyújtja azt, amire Középeuró­­pának szüksége lenne, mert nem oldja meg a gabona kérdését. De még egy más kérdést sem old meg: Ausztriának és Magyar­­országnak pénzügyi helyzetét, a mely ebben a két legyőzött állam­ban teljesen nyitva maradt, mert erről a békeszerződések nem gon­doskodtak. Itt tehát felmerül egy nagy politikai kérdés, hogyan le­hetne ezeket a bajokat, amelyek nem a világkrizisnek függvényei, úgy kiküszöbölni, hogy a két ál­lam életképes maradjon! Az egész európai kérdésnek a lényege azon­ban Németország. Aki figyelem­mel kísérte a német választásokat, az láthatta, hogy a helyzet óráról­­órára hogyan tolódik el az elkese­redés pólusa felé. Németország helyzetétől függ Európa helyzete. Azt már kijelentette, hogy jóvá­tételt nem hajlandó többé fizetni, de ez még nem gyógyítja meg Né­metországot. Az elesett beteget fel is kell emelni. A semleges államok is csak vege­tálnak, mert az európai kereske­delem lehetőségei gyorsan szűntek meg és minden állam félti keres­kedelmi mérlegének aktivitását. Előreláthatólag rájuk is áthara­­pódzik a munkanélküliség láza és ez aláássa pénzügyeik egészségét. Ehhez jön a hir, hogy Ameriká­ban meginog a dollár és egy egész­séges infláció révén akarnak sza­badulni a krízis feszítő erejétől. Ezt pedig már ismerjük elég jól. Ha az inflációt úgy lehetne sza­bályozni, mint az autó sebességét, ez lenne a legjobb pénzügyi ex­­pediens, amellyel a közgazdasági életnek injekciókat adhatnának be. Sajnos, az infláció nem hagyja ma­gát szabályozni. Amerikára tehát nem számíthat Európa, de úgy látszik, hogy An­golországra sem, Franciaország pe­dig visszahúzódik, mivel nemzet­közi befolyása Gcnfben nagyon visszaesett. Mi lesz tehát Európá­val? Meg kell keresni azokat az okokat, amelyek ide juttatták. Eze­ket meg is lehet könnyen találni. Európa politikailag nem egészsé­ges, tehát meg kell keresni ennek az okait is. Azután jöhet Tardieu terve, vagy más terv és keresztül is lehet vinni. De Európa beteg­ségét, melyet nevezhetünk bizal­matlanságnak, az államok egymás­tól való elszigetelődésének, okvet­len meg kell szüntetni és ennek a műveletnek kell megelőznie Európa szintézisének minden tervét. Vagy­is csak biztos alapra lehet építeni. A levegőben pedig csak légvárak épülhetnek. Vannak már világos koponyák, akik érzik és látják is a tények nagy összefüggéseit, ame­lyeket kis emberkék nem akarnak meglátni és felismerni. Komárom, — május 6. Nincs megegyezés a koalíciós pártok között egyetlen aktuális kérdésben sem. Régóta húzódnak már a tárgyalások a szesztörvényre nézve, azonban meg­egyezés mind e mai napig nem jött létre a pártok között. Sem a szesz és benzin keverékének árát, sem a kontin­gens felosztását, sem a szeszgazdálko­dás ujjárendezését illetőleg nem történt közös megállapodás. Elintézetlen a munkanélküliek támogatására vonat­kozó alapról szóló törvényjavaslat is, mert olyan javaslat, amely ebben a kérdésben megegyezést hozott volna létre, eddig nem volt elérhető. A cseh nemzeti demokraták hivatkoznak arra, hogy a forgalmiadó emelése következ­tében az iparnak és kereskedelemnek úgyis újabb terhet kell elviselnie, az újabb 150 milliós megterhelésnek a munkanélküliség megszüntetésére kell szolgálnia. Követelik azonkívül a beteg­biztosítás reformját, mert a munkaadók a magas dijak fizetését nem birják tovább. Az agrárpárt nevében a föld­­mivelésügyi miniszter ismét azt köve­teli, hogy a mezögazáaság részére tiz éven át olcsó hitelt folyósítsanak és ezeknél az állam bizonyos százalékig vállaljon garanciát. Az agrárkörök ezen­kívül junktimot állítottak fel az idei termés árának biztosítása és a munka­­nélküli alap között. A kereskedelmi mi­niszter pedig az ipari hitelek kérdésé­nek megoldását sürgeti. A képviselőház következő ülése május 10 én lesz. A képviselőház kedden és szerdán ülést tartott, amelyen befejezték az 1930. évi állami zárszámadások vitá­ját. A képviselőház a továbbszolgáló altisztekről szóló javaslatot, valamint a zárószámadásokat is elfogadta. A szerdai ülésen a vidék villamosításá­nak pénzügyi támogatásáról szóló törvénynovellát tárgyalta, amelynek során az előadó rámutatott arra, hogy a köztársaságban még több mint 7000 községben nincsen villamos áram, ami Csehszlovákia összes községének körülbelül a fele számát teszi. Egyik szlovák néppárti képviselő felszólalá­sában hangsúlyozta, hogy Szlovensz­­kót a történelmi országokkal szemben e téren is elhanyagolják. A törvény­javaslatot a képviselőház első olvasás­ban elfogadta s mivel néhány mentelmi ügyön kivül más tárgy nem volt napi­renden, az ülést elnapolták. A képvi­selőház legközelebbi ülését május 10-én kedden tartják. A- jövő héten tartja a kis antant tavaszi konferen dóját. Illetékes helyről származó belgrádi információ szerint május 13-án, 14-én és 15-én tartják a kisantant államai tavaszi konferenciájukat Belgrádban. Azt a körülményt, hogy a kisantant­­konferenciát nem június első felében tartják, mint azt eredetileg tervezték, úgy magyarázzák, hogy a kisantant­­államok a dunai együttműködés kér­désében minél hamarabb, lehetőleg még mielőtt a kérdés a népszövetség tanácsa elé kerülne, közös álláspontot igyekeznek kidolgozni. Tehát a dunai államok együttműködésének kérdése miatt vált hirtelen sürgőssé a konfe­rencia. Szigorú takarékossági intézke­dések a csehszlovák államvas­utak súlyos helyzetének javítására. A képviselőház közlekedésügyi bi­zottságában Huta József vasutügyi mi­niszter beszédet mondott az időszerű vasúti kérdésekről s megállapította, hogy az államvasutak 1931. évi bevé­tele 270 millió koronával csökkent az előző évivel szemben a forgalom ha­nyatlása következtében. A miniszter a tervbevett takarékosságot az egész vo­nalon nagy eréllyel szándékozik végre­hajtani s a takarékossági intézkedések mellett a jövőre nézve is sürgősen rendezni kell a vasutak viszonyait, hogy meg lehessen valósítani az üzem­gazdálkodás alapelveit. Ennek első feltétele az államvasutak pénzügyi alapjának rendezése, hogy ilymódon a vasúti vállalat mint pénzügyileg autar­­kiás üzem, önállóan gazdálkodhasson. A vasúti és autószállitás közötti köl­csönös viszonyt, a miniszter véleménye szerint, törvényes utón kell rendezni és erre nézve a pénzügyminisztérium vezetése alatt álló külön miniszterközi bizottság már elő is késziti a megfe­lelő törvényjavaslatot, amely szabá­lyozni fogja a motoros járómüvekkel való személy- és teherszállítást. To­vábbi fontos intézkedés, hogy lénye­gesen és tartósan le kell szállítani a vasutigazgatás adminisztratív költsé­geit, aminek keresztülviteléhez a vál­lalatnak minden irányban való gyöke-

Next

/
Thumbnails
Contents