Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-04-30 / 34. szám

1932. április 30.

»KOMÁROMI LAPOK«

9 oldal

Látogassa meg a

SiigiBiittíifíÉi

május 7—16.

Több mint ezer kiállító! 200 szakma!

Élelmiszer, textil, bútor, építőipari, bőr, vas, és gép, turisztikai és számos egyéb csoport. Kézműipari és háziipari csoportok. Rád!6n üzentiet haza!

50%-os utazási kedvezmény Magyarországon 33%"°® utazási kedvezmény

Csehszlovákiában,

úgy az oda, mint a visszautazásnál.

Magyarországon ezenfelül 33°/o-os kedvezmény a magyar vidék megtekintésére.

Vízummentes határátlépés^

Nagyméretű kedvezmények

gyógyfürdődbe színházakba és szórakozóhelyekre.

Vásárigazolvány és felvilágosítás kapható. Budapesten:

a vásárirodánál, V. Alkotmány ucca 8. sz. Komáromban:

Komáromi Kereskedők Testületé. 212

A színész.

Iria Majthényi György.

Valamelyik téli estén rámköszöni az uccán egy magyar parasztgazda.

— Szervusz, öregem! Hová mégy?

Csak a hangjáról ismertem meg

színész barátomat, meri különben igen helyre módon ki volt öltözve és kemény, vikszölt bajusz feszített az orra alatt. Tetőtől talpig megbámultam s ez láthatóan jól esett neki.

— Ha mög nem mukkanok, hát rám se ösmersz, mi? — kérdezte büszkén.

— Biz az megeshetett volna.

Elmondta, hogy szabad estéje van

s valami iparosegyletbe megy, ahol vacsora <j-x némi rút anyagiak ellenében Iréfás programmbcszéddcl lógja szórakoztatni az egybegyűlteket.

— Tavaly is vótam olt, — nyomta meg a szót parasztosan — igen jól eldanáztunk utána ... Hanem ezt hallgasd mög, hogyan jártam odamenet.

És mivel jódarabig együtt vitt az utunk, elmesélte a tavalyi esetét.

— Ahogy a villanyosra szállók, hát egy jóképű gazdaemberrel találom magam szömbe. Kalapomhoz érlelőm az ujjamat. Ő is köszön. Haladunk vagy egy áliomásnyit, ezalatt fúrt nézöget. Aztán mögszólal.

— De akkurátus bajsza van kendnek, — mondja.

— Van biza. Mink, szögediek, így szeretjük, — mondottam én.

— Hát kend szögedi? No nízd! Én meg debreceni vónék.

— Így összeösmerkedtünk. Megtudtam. hogy az atyafi a bikavásárra gyűlt föl s most a sógorával van találkozója valahol. Útba is igazítottam. De ő is faggatott. Rösteltem azt mondani, hogy színész vagyok és mögjálszottam kissé magamat. Azt meséltem neki, hogy a földemet a fiamnak adtam át, magam mög a mönyccskclányomnál vagyok itt, akinek a férje vasúti... Nagyol nézett az ipse, nem akarta kapiskálni, hogy miért hagyhattam oda a földet? Tán beteg vagyok s nem tudok dolgozni? — kérdezte. — Mondtam neki, hogy öleget dolgoztam már világéletemben s kissé megemeltem a kalapomat, hadd lássa, hogy kopasz vagyok... merthogy ez a kuruc bajusz nagyon fiatalít. De azért csak csóválta a fejét.

— Nézze, — mondok — van egy

pár férelötl bankóm, mög a fiam is r ndösen küdözgeti a pózt, mert liáromszázötven holdbul lelik... aztán, ha úgy fordul, időnkinl én is hazaruccanok s körülnézek ... De tudja, cltliun én ötven esztendő alalt nem láttam annyit, mint azótátul, bog}' Pesten lakok ... 1'

Amikor odaveteltöm a háromszázötven holdat. — bár harmincöttel is mögvónék én ölegödve! — csak kihúz-j, za magát az én magyarom és azt*

mondja: i

— No, nem sokkal kevesebbet ad-1 tani én is a nagyobbik fiamnak. De azért maradt még a másik kettőnek is.

Ezzel aztán megvót a bemutatkozás

2<W

bérelhetők Horváth István Dunaparti szállodájában. Egy szoba ára havonta 150 K£.

is. Nem mondom, egy kis tiszteletet éreztem a kolléga- iránt, — hogyne, hiszen annyival jobban bírta magát nálam. De azért én is csak éreztem ám magam valakinek, azzal a háromszázötven holddal a hátam mögött s igen egyenrangúan beszélgettem vele.

Mondom neki: Tudja, csak egy valami hiányzik itt néköm. A Csiidör kutyám. Otthun is szerettem én, de azért csak úgy vótam vele, mint az aszlalfiával: odavaló, az asztalba, hát olt van... De most, hogy nem láthatom azt a szőrös pofáját, nem hallhatom a bufiögó hangját, hogy nem kajálhatok rá százszor is egy nap: Nem mécc innen, le ebellette! — hát most hiányzik néköm ... Mert mondhattam én annak akármit, szidhattam. mint a bokrot, csak rázta a farkát ,nevelőit... akkurátusán úgy tett, mini aki nevet és nem fért a böribe, a jókedvtől. De ha azt mondtam neki: te ebéllette! — egyszeribe olyan lett, mint akit pofonvágtak. Lesunyta a fejik elszomorodott, úgy elhordta magát, hogy vagy egy órahosszat a színit se láttam... Lőhet, hogy sírt ezalatt.

Az én emböröm bólogat s hallgat. Kisvártatva mondja:

Mán én a galambot jobban kedvelem. Van vagy kétszáz... A kiállításra is hoztam föl belőlük. Van ojjan, hogy az egyik szárnya végitől a másikig kiadja a rőföt.

— Maffene! — tátottám el a számat. — Hisz ammán sas!

— Csak galamb az azért, — nyugtatott meg a kolléga. — De ha megcsípi az ujjamat, hát megérzem.

Néztem volna az ujját, de a zsebében felejtette a kezét valahogy.

— Hásze, akkor díjat is kaphat és kiteszik az újságba a képét is, ha olyan jók a galambjai, — mondtam lelkesen.

Csak legyintett. Hogy külömbek is vannak a kiállításon és a sógorával épp abban járnak, hogy egy bizonyos illető címét megtudják, akitől a galambtenyésztés fortélyait kitanulhatnák.

— Osztán érdemösre? — kérdezem.

— Meghiszem azt! — mondja a kolléga. — Ippeg ma adtam el egy párt kétszáz pengőért.

No, vót min csodálkoznom. És jól is játszottam a csodálkozót, mert az én emböröm ugyancsak belemelegedett a magyarázgatásba és olyan szakértelemmel részletezte a galambászatot, hogy kétfelé állhatott tőle a fülem.

De közben elkövetkeztünk a Rákóczi-utig, ahol át kellett szállnom. Azt mondja az én emböröm, hogy ő is velem tart, mert hátha a sógor már a szálláson lesz. így hát együtt mentünk még egy darabon és igen jóízűen eldiskuráltunk.

Amikor aztán a tetthely közelében lekászolódtam a villamosról, megintcsak velem tartott.- Néköm ebben a-vendéglőben van találkozásom a barátaimmal, — mondottam búcsúzóra nyújtva a kezemet.

Aszongya, ha mög nem sért, hát ő is elkísér.

De már ezt nem akartam. Minek tudja meg, hogy félrevezettem, csak játszom a parasztgazdát? Szabadkozni kezdtem, hogy így, meg úgy, de nem használt semmit. Hej, vakartam a kopasz fejemet, hogy most már mi lesz? Csúfságba esem s még kifiguráz a kolléga odabent. Mondom hát néki, hogy zártkörű a társaság és nem tudom, hogy hogyan fogadják majd idegen létére. De ezzel se tudom lerázni, nem tágít s azt feleli, hogy ő olyan éhös. mint a farkas és alig várja, hogy éleihez jusson és ha zártkörű, hanem, na vendéglő mégis csak arra való, hogy oil enni s inni adjanak az utas em"bérnek.

| Nagyon elkámpicsorodott arcot vágja haltam, mert a kolléga egyszer csak *3s elmosolyodik. Osztán megbök az ujjúival s azt mondja:

,1? — De nagy marha vagy te, Pista,

' hogy mastig se ösmertél rám!

| Hát abba a minutumban sóbálvány! nyá meredtem. Színész volt ő is, kollé- J ga, igazi kolléga, ő is oda volt meghíva, az iparoskörbe, az ördög vigye el, nem falnak állított?__ No, szervusz, öregem.

Azzal leszállt.

• SPORTt

Vasárnap a nagy derby.

iMájus 1-én találkozik a két őszi rivális az ÉSE és a KFC, hogy esedékes bajnoki meccsüket lejátszák a ráckerti pályán. A mérkőzés nagyon érdekesnek Ígérkezik. Az ÉSE jelenleg a bajnoki tabella harmadik helyén áll, a KFC az ötödiken. Az elmúlt vasárnap mindkét csapat vereséget szenvedett. Az ÉSÉ-t saját pályáján győzte le a bajnokság utolsó előtti helyezettje a Húsos, a KFC pedig idegen környezetben, Léván kapott ki. Az említett mérkőzések körülményeit figyelembe véve, a KFC győzelme valószínűbbnek látszik, mint az ÉSÉ-é. A KFC-re nézve feltétlen előnyt jelent a hazai pálya megszokottsága és a hazai közönség lelkesítése is. Mint minden meccsen, úgy itt is nagy szerepe lesz a győzniakarásnak, a lelkesedésnek és a kitartó, önfeláldozó játéknak. Természetesen elvárjuk a lilafehér együttes minden egyes játékosától, hogy ezen követelményeknek minden tekintetben eleget fog tenni és győzelemre fogja vinni a csapatot. Reméljük, hogy a finom küzdőképesség és nem a durváskodás fog ezen a meccsen uralkodni. A nagy csata birája Lővinger M. lesz.

A mérkőzés fél 5 órakor kezdődik, úgyhogy a nagy számban megjelenő újvári közönségnek módjában lesz még a 6*0-es vonattal hazautazni.

A Vojenská XI. a KFC „11 “-el játszik barátságos mérkőzést 3/*3 órai kezdettel Hacker L bíráskodása mellett. *

Egyetértés-Rapid S. C. — Dunaváros A. C.

barátságos és tréning mérkőzés vasárnap a szigeti pályán kerül lejátszásra. A kora tavasszal tervbevett találkozásuk elmaradt a pálya hasznavehetetlen volta miatt, most szabadnapos lévén mindkét együttes, ezen vasárnapot használja ki találkozóul. Egyetértés-Rapid utóbbi imponáló győzelmei: 5:0 Vojenská XI., valamint 4:2 a Párkányi T. E. ellen; igazolják, hogy a II. osztályú csapat most igen jó formában van és ez a találkozás is csak az Egyetértés-Rapid sikerét nagyobbíthatja. Dunaváros A. C. azért mégis reménykedve indul a küzdelembe, mivel eleve biztos győzelem nincs, amit bizonyított az őszi meglepetés-szerű 2:0 győzelme Dunavárosnak az Ifjúsági bajnokin. Ha nem fogja annyi balsiker gátolni Dunaváros akcióit és nem játszik annyira elfogődottan, mint a legutóbbi bajnoki mérkőzésén, úgy az osztálykülönbség ellenére is élvezetes és erős iramú küzdelmet hozhat ezen találkozás.

Se fi légei

* "

A vasárnapi programúi.

Pozsony:

Ligeti — Húsos 1. o. b. Grünberg:

*

A PTE — Makkabea — Kábelgyár kombinált vasárnap Nagyszombatban játszik a Rapid pálya avató ünnepélyén a Nagyszombat — Pőstyén kombinált ellen. A mérkőzés iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg.

*

A bajnoki tabella állása:

1.

LTE

15

8

6

1

31:14

22

2.

Ligeti

11

8

1

2

31:16

17

3.

ÉSE

15

6

5

4

24:19

17

4.

Makkabea

15

6

3

6

27:26

15

5.

KFC

13

6

2

5

19:15

14

6.

PTE

14

4

6

4

23:26

14

7.

Vas

14

6

1

7

36:27

13

8.

Galánta

15

4

4

7

27:29

12

9.

Kábelgyár

14

4

3

7

25:33

11

10.

Húsos

13

4

2

7

17:36

01

11.

Cérnagyár

15

3

39

1847

9

Kedden a Németországból hazatérő újpesti úszók szép sikerrel szerepeltek Prágában. Halassy a 400 méteres szabaduszásban vereséget szenvedett Getreurtől.

*

Douda a kiváló csehszlovák súlydobő, vasárnap 16 05 métert dobott, mely nagyobb az eddigi világrekordnál. A rekordot azonban nem lehet hitelesíteni, mert háziversenyen érte el.

Á padisah és a hűtlen sáfár.

Egy régi keleti mese szól a következőképpen:

Volt egyszer egy hatalmas padisah, életnek és halálnak föltétien ura, aki rájött, hogy birtokainak főintézője lop.

Éktelen haragra gerjedt és példás büntetést szabott a hűtlen sáfárra.

Kivitette az erdőbe, meztelenre vetkőztette és testét bekenette mézzel: így kötette oda egy fához, hogy mozdulni se tudjon.

A forró égőv alatt a darazsak és mérges dongók milliói lepték el a mézzel bekent, magával tehetetlen embert és szívták a vérét.

A szerencsétlen ember ordított a fájdalomtól.

Egy gyanútlan vándor, véletlenül keresztülmenve az erdőn, meghaliotta a megkinzott ember jajkiáltását és a hang irányában haladva, megborzadt a rémes látványtól, amely szeme elé tárult.

Gyorsan letört egy faágat s azzal kezdte levakarni a bogarakat a szerencsétlen ember testéről.

Erre ez megszólalt és könyörögve szólt:

— Ne nyúlj hozzám, jó ember. Mert ha levakarod rólam ezeket a vérszivókat, amelyek most boritják a testemet, a helyükbe jönnek friss erővel az éhesebbek és élűiről kezdődik a még nagyobb gyötrelem. Ezek a bogarak, amelyek most élőködnek rajtam, már jóllaktak s csípésüket már kevésbbé érzem. De ha jönnek az éhesek, ezek ismét vad mohósággal fogják szívni a véremet. Menj utadra jó ember s hagyj engem nyomorultul elpusztulni. Segíteni úgysem tudsz rajtam ...

Ez az eset valahogy a fülébe jutott a hatalmas padisahnak, aki erre gondolt egyet: feloldotta a halálraítélt főintéző kötelékeit, visszafogadta őt és visszahelyezte állásába.

*

Eddig a régi keleti mese.

Az új tanulság pedig belőle az, amit a német közmondás olykép juttat kifejezésre, hogy: Selten kommt was Besseres nach.

A szerkesztésért 8 főszerkesztő » felelős.

Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdád Iában, Komárom.

Apró hirdetések.

Perfekt szlovák-magyar gípirdnő

kellő Irodai gyakorlattal alkalmazást keres.

Címe a kiadóban. 227

hangolását, tisztítását, bőrös és. ét

szakszerűen végzi 1!Í8&R1B§ÍMM

Katona Rudolf

zongora kereskedő,oki. hangoló, a bp. zeneakadémia zongora készítője által kiképezve.

Raktáron tartok teljesen úf

Forster piamraót.

Kom amo—K.om árona

Fazekasa. 16. sz. 225