Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-04-27 / 33. szám
2. oldat. > KOMÁROMI X.APOK« 1952. április 27. Munkában a jótékonyság a szegény diákokért. A főgimnáziumi Segítő Egyesület gyűlése. Komárom, április 26. A főgimnázium Segítő Egyesülete csendben és zajtalanul végzi nemes munkáját, melyről ismét élet jelet adott a hétfőn dr. Alapy Gyula elnöklete alatt megtartott impozáns számmal megjelent tagoktól látogatott gyűlésen. Ezen a választmányi ülésen a diákok nyári ruhasegélyezési ügye került tárgyalás alá. A napirend előtt az elnök meleg szavakkal üdvözölte dr. Majer Imre prelálus-apátplébánost magas egyházi kitüntetése alkalmából és tolmácsolta az egyesület jókívánságait. Majd beszámolt az elnök a karácsonyi gyűjtés eredményéről, amely a rossz gazdasági viszonyok ellenére sem maradt a múlt évek mögött és 13000 K-t meghaladó összeget eredményezett a Segítő Egyesület javára. Majd köszönettel emelte ki a Komáromi Első Hitelintézet 200 K adományát is. Gidró Bonifác egyesületi igazgató tett jelentést ezek után a ruhasegélyezésről, melyben 28 tanuló részesül, akik 2369 K értékű ruhát kapnak, melyeket Fehér Lajos szabómester szállít. Majd a cipősegélyek ügyét adta elő, ahol egyforma ajánlatok voltak és ennek alapján a 3339 K értékű munkát három cipésziparosnak adta ki a választmány, mely összesen 5708 korona összegei fordít a nyári ruhasegélyekre. A főgimnáziumi Segítő Egyesület jótékony működése a társadalom jóakaratéi figyelmére és támogatására érdemes annyival is inkább, meri ezzel a jövő magyar középosztály tagjait erősítjük, akiknek egy része nem rendelkezik olyan anyagi eszközökkel, hogy az iskola követelményeivel lépést tarthasson. Ezért jelent értékes támogatást az Egyesület munkája, mely a jó előmeneteli! szegény diákok számára teszi könnyebbé az iskola munkáját, mikor anyagi gondoktól tehermentesíti őket. Az iskola válsága. Fried Mimi dr. előadása a kultúrpalota nagytermében. Vasárnap délután szépszámú közönség gyűlt egybe a kultúrpalota nagytermében, hogy meghallgassa Fried Mimi pedagógiai előadását. Tekintettel arra, hogy odakünn szép idő volt és a hosszú tél után az emberek vágyva vágynak egy kis séta után, igazán kétszeres sikere az előadónak, hogy mégis olyan szép számú közönség gyűlt egybe. Hála Isten, jólesően csalódtunk a mi közönségünkben, a melyről nem mertük feltételezni, hogy olyan téma, aminő a pedagógia, érdekelni fogja. Fried Miminek ez már a második előadása. Ezúttal az iskola válságával, krízisével foglalkozott. Amig mindenki gazdasági krízisről beszél, addig senki se gondol az iskola krízisével, pedig az iskola is válsággal küzd. A mai iskolai rendszerek sok hibáját vették át a múltaknak és nem haladnak a modern kor követelményeivel. Ha a teherszállító kocsit a lovak nehezen húzzák, mert a lovak erejéhez mérten sokat rakott a kocsis a járműre, a rendőr azonnal fölírja az esetet, de ki gondol a szellemi munkával túlterhelt elemistás kis tanulóra, vagy a középiskolásokra? így' aztán nem lehet csodálkozni azon, ha nem egy iskolába járó gyerek ideges, félszeg, túl félénk és túl ijedős. A mai iskolai rendszerek között igen sok van, amely nem az életre neveli a gyermeket. Igen sok olyan tantárgy van, amelyeknek az életben sose veszi hasznát a tanuló és azok az ismeretek, amelyek nélkül az életben nem lehet egy lépést se tennünk, rendesen nincsenek fölvéve a tananyagba. És amikor az ifjú elvégezte az összes iskoláit, akkor jön az igazi nagy iskola, az élet iskolája. Mért ne lehetne már az iskolában az életre nevelni a tanulót, életküzdelemre, életismeretekre? Az iskolát olyanná kellene tenni, amely ne a robotos szellemi munka rideg emlékét hagyja a telkünkben, hanem amelyre mindig szívesen, örömmel gondolunk vissza. Itt, e sorok írója megemlíti, hogy igen gyakran vannak a felnőtteknek olyam álmaik, amikor iskolapadban ülnek, vagy amikor vizsga előtt állnak és vizsgára készülnek. — Legtöbb ezeket az álmokat nyomasztó álomnak tartja és nagyon föllélegzik az álmodó, amikor ezek a nyomasztó álmok Komárom, április 26. A komáromi Jókai Közművelődési és Muzeum Egyesület elnöki tanácsa április 25-én tartolla Szijj Ferenc dr. egyesületi elnök vezetésével rendes ülését, amelyen a tanács tagjai igen szép számban vettek részt. Szijj Ferenc dr. elnöki megnyitójában az elnöki tanács minden tagjának önzetlen jóindulatát, meleg szeretetét, féltő gondosságát és odaadó támogatását kérte a nehéz viszonyok súlyát most még fokozottabban érző Jókai-egyesület számára. — Csak arra akarok rámutatni — úgymond az elnök —, hogy a viszonyok folytonos változása egyesületünket is arra kényszeríti, hogy keresse a módokat, eszközöket, amelyekkel kulturális feladatának betöltése mellett fennállásának anyagi eszközeit is megszerezze. — Az egykor tekintélyes jövedelmet nyújtott fényes hangversenyek — folytatta az elnök —, nagyszerű képzőművészeti kiállítások rendezése leheletlenné vált, mert anyagilag nem hoz eredményt, illetve ráfizetéssel jár. Ennek oka a rádió elterjedésén kívül és a vigalmi adó terhe mellett a rendkívül megnehezedett és városunk magyar társadalmát különösen sújtó általános gazdasági krízis és az, hogy a közönség nagy részének igénye ma a könnyű, mulattató és olcsó szórakozásban merül ki. — Ezért a most lefolyt léli idényben a Cselényi-hangverscnyen kívül más hangversenyt • nem rendezhettünk, illetve a tervezett Zathureczky—Kálix hangversenyünk és a kétszer is meghirdetett Fehér Artur-féle szavaló est érdeklődés hiányában nem volt megtartható, a múlt év őszén rendezett képzőművészeti kiállítás pedig csak erkölcsi sikert éri el. — Ilyen viszonyok közt aJókai-egyesületnek keresnie kell azt a formál, amely mellett előadásai a közönség szivéhez tudnak férkőzni. — A tapasztalatok szerint ezt a formát leginkább irodalmi osztályunk tudta a miütból átmenteni délutáni előadásaival, melyek nívós programmjába az irodalmi és tudományos értekezések mellé szavalatok, zenei számok, vetített illusztrációk is beilleszthetők, az ifjúság működésére is teret nyújtanak és olcsó belépti dijak mellett a közönség általános érdeklődésére tarthatnak számot. Ezeket az előadásokat kell tehát működésünk alapjává és minél gyakoribbá, minél szélesebb körűvé tenni. elmúlnak. Egyébként az iskolán kívüli gyermek és ifjúkori emlékeinket visszahozó álmok legtöbbször kedvesek és sajnáljuk, hogy fölébredtünk. Ha Fried Mimi értékes előadásában vázolt uj pedagógiai irányok győzedelmeskedni fognak, akkor a jövő nemzedéknek nem lesznek nyomasztók az álmok, ha arról álmodnak, hogy az iskola padban ülnek. Fried Mimi több budapesti és prágai neves pedagógust sorolt föl, akik már megvetették az uj iskolai rendszerek alapjait és igen szép eredményt értek el. Ők azok az úttörők, akik nem törődnek a régi felfogás konzervatizmusával és haladnak az újítóknak kijáró gáncsok, kifogások tövises útjain, hogy uj eszméjüknek híveket szerezzenek és a tanuló ifjúságot megmentsék a mai rendszerek terhétől és ballasztjaitól. Az uj irányok úttörői által elért szép eredmények mind rokonszenvesebbé teszik az uj irányokat. Fried Mimi előadása érlékét legjobban bizonyította, hogy mindvégig lekötötte a hallgatóságot, amely a népszerű előadót a végén zajosan megtapsolta. — Röviden vázolva ezekben a mai helyzet nehézségeit, rá kell mutatnom arra, hogy az utóbbi időben vádak érték a Jókai -egy esü l etet égjük Komáromban is elterjedt napilap részéről a miatt, hogy működése nem elég élénk és az az újságcikk a közönséghiány okait nem az említettem tárgyi okokban, hanem személyi vonatkozásokban keresi és mulasztásként rój ja fel, hogy nem rendeztünk Goethe centennáriumot, Vámbéri centennáriumot, stb. — Tárgysorozatunk következő pontjában a főtitkár úr beszámolója fog az egyleti működésről számot adni, de annyit meg kell állapítanunk a cikkel szemben, hogy dr. Alapy Gyula társelnök úr már közel egy év óla nem lévén főtitkára a Jókai-egyesületnek, az egyesület működésére olyan mérvű irányító befolyást nem gyakorol, mint azelőtt, továbbá, hogyr az irodalmi osztályunk már a cikk megjelenése előtt előkészítés alá vette egy Goethe-iinnepély rendezését s végül, hogy a cikkíró nem vett tudomást irodalmi osztályunk több olyan előadásáról, amelyek élesen ellenkeznek a cikk azon beállításával, mintha az A magj'ar-komáromi vasútállomásnak nagjT szenzációja van. Az állomás előtt a síneken öszszeroncsolt hullát találtak. Kikutatva a zsebeit, megállapították, hogy a talált hulla Steinhardt Jakab bácsalmási kereskedővel azonos. A komáromi rendőrség azonnal értesítette a budapesti főkapitányságot a borzalmas leletről. A meggjűlkolt zsebében egy Budapesttől Győrig szóló vasúti jegyet találtak, de mellette semmiféle podgyász, zsebeiben pénztárca egyesület mellőzné azt, aki nem fajmagyar. — Nem akarok vitába szállni a támadó cikkel, de ezeket nem hallgathattam el és legalább ennjüt szükségesnek tartottam itl leszögezni. — Kérem azonban megfontolás tárgyává tenni azt, hogy a Jókai-egyesület működését mi módon, milyen eszközökkel lehelne, esetleg hölgybizottság és a fiatalabb erők bevonásával élénkebbé és a közönség számára vonzóbbá, egyben jövedelmezőbbé tenni? A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitót jegyzőkönyvbe foglalta az elnöki tanács, amelynek nevében Szijj Ferenc dr. elnök közvetlen hangú szavakban üdvözölte Majer Imre dr. prelátus-apátplébánost megérdemelt magas egyházi kitüntetése alkalmából, akit az ülés tagjai meleg ovációban részesítettek. Majd Fülöp Zsigmond ügyvezető elnök tett jelentést az egyesület adminisztrációs ügyeiről és az elnökség által időközben tett szükséges intézkedésekről. Az elnöki tanács a jelentést tudomásul vette és azon intézkedéseket jóváhagyta. Hajdú Lukács dr. főtitkár jelentésében beszámolt arról a kulturmunkáról, amelyet az egyesület a léli szezonban végzett. Megemlékezett többek között a Cselényi-hangversenyről, a Kazinczy-ünnepélyről, Kocsis Károly főjegyzőitek és Borka Géza dr. irodalmi szakosztályelnöknek, főgimn. tanároknak nagysikerű előadásairól és a szabadoktatási előadásokról. Egyik illusztris magyar szépírónak felolvasása a hatósági engedély elnyerése körül fölmerült bürokratikus nehézségek folytán elmaradt. Fehér szavaló estje pedig a közönség abszolút közönye miatt nem volt megtartható. Bejelentette a főtitkár, hogy az erdélyi magyar irók szlovenszkói turnéja, az itteni rendőrségtől nyert értesülés szerint, valószínűleg május közepe táján lesz megtartva. Komáromban május 19-én, Pünkösd utáni csütörtökön lenne a felolvasó estély, amelynek előkészítő munkálatait a Jókai-egyesület készséggel elvállalta. A főtitkár jelentéséi az elnöki tanács egyhangúan Ludomásul vette, mely után Makkij Lajos pénztáros terjesztette elő az 1931. évi zárszámadást és az 1932. évre szóló költségvetési. Az elnöki tanács a számadásokat tudomásul vette és a költségvetést a maga részéről elfogadta s mindkettőt .végleges jóváhagyás végeit a közgj'űlés elé terjeszti. A Jókai-egyesület évi rendes közgyű lését május 29-re, vasárnap délelőtt 11 órára tűzte ki az elnöki tanács, mely a tárgysorozat összeállításával az elnökséget bízta meg. Az elnöki tanács az ügyvezető elnök indítványára kimondotta, hogj' az egyesület helyiségeinek bérleti ügyeit ezentúl Baranyay József dr. egyl. titkár intézi, akit erre a tanács fölkéri s aki ezt készséggel vállalta is. nem volt. A főkapitányság bűnügyi osztálya megállapította, hogy Steinhardt április 19-én érkezett Budapestre nagy összeggel, hogy Pesten és Győrött bevásároljon. Érkezése napján női ismeretséget kötött, akivel egy Tisza Kálmán-téri szállodába ment. A nagykereskedő a nyomozás adatai szerint idegen embereknek is mutogatta a pénzét s elujságolta, hogy nagy bevásárlásokra készül. Valószínűleg rablógyilkosság történt. Ismeretlen tettesek megöl-A Jókai Egyesület elnöki tanácsának ülése. — Május 29-éré tűzték ki a közgyűlést. — Ä magyar-komáromi vasntállomás előtt megöltek a vonatéi! egy nagykereskedőt. Rablógyilkosság történt. Utána kidobták a holttestet a sinekre— április 26.
