Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-04-27 / 33. szám

2. oldat. > KOMÁROMI X.APOK« 1952. április 27. Munkában a jótékonyság a szegény diákokért. A főgimnáziumi Segítő Egyesület gyűlése. Komárom, április 26. A főgimnázium Segítő Egyesülete csendben és zajtalanul végzi nemes munkáját, melyről ismét élet jelet adott a hétfőn dr. Alapy Gyula elnöklete alatt megtartott impozáns számmal megjelent tagoktól látogatott gyűlé­sen. Ezen a választmányi ülésen a diákok nyári ruhasegélyezési ügye ke­rült tárgyalás alá. A napirend előtt az elnök meleg szavakkal üdvözölte dr. Majer Imre prelálus-apátplébánost magas egyhá­zi kitüntetése alkalmából és tolmácsol­ta az egyesület jókívánságait. Majd beszámolt az elnök a kará­csonyi gyűjtés eredményéről, amely a rossz gazdasági viszonyok ellenére sem maradt a múlt évek mögött és 13000 K-t meghaladó összeget eredmé­nyezett a Segítő Egyesület javára. Majd köszönettel emelte ki a Komá­romi Első Hitelintézet 200 K adomá­nyát is. Gidró Bonifác egyesületi igazgató tett jelentést ezek után a ruhasegé­lyezésről, melyben 28 tanuló részesül, akik 2369 K értékű ruhát kapnak, melyeket Fehér Lajos szabómester szállít. Majd a cipősegélyek ügyét ad­ta elő, ahol egyforma ajánlatok voltak és ennek alapján a 3339 K értékű munkát három cipésziparosnak adta ki a választmány, mely összesen 5708 korona összegei fordít a nyári ruha­segélyekre. A főgimnáziumi Segítő Egyesület jótékony működése a társadalom jó­akaratéi figyelmére és támogatására érdemes annyival is inkább, meri ez­zel a jövő magyar középosztály tagjait erősítjük, akiknek egy része nem ren­delkezik olyan anyagi eszközökkel, hogy az iskola követelményeivel lé­pést tarthasson. Ezért jelent értékes támogatást az Egyesület munkája, mely a jó előmeneteli! szegény diákok számára teszi könnyebbé az iskola munkáját, mikor anyagi gondoktól te­hermentesíti őket. Az iskola válsága. Fried Mimi dr. előadása a kultúr­palota nagytermében. Vasárnap délután szépszámú kö­zönség gyűlt egybe a kultúrpalota nagytermében, hogy meghallgassa Fried Mimi pedagógiai előadását. Te­kintettel arra, hogy odakünn szép idő volt és a hosszú tél után az emberek vágyva vágynak egy kis séta után, igazán kétszeres sikere az előadónak, hogy mégis olyan szép számú közön­ség gyűlt egybe. Hála Isten, jólesően csalódtunk a mi közönségünkben, a melyről nem mertük feltételezni, hogy olyan téma, aminő a pedagógia, ér­dekelni fogja. Fried Miminek ez már a második előadása. Ezúttal az iskola válságával, krízisével foglalkozott. Amig mindenki gazdasági krízisről beszél, addig sen­ki se gondol az iskola krízisével, pe­dig az iskola is válsággal küzd. A mai iskolai rendszerek sok hibá­ját vették át a múltaknak és nem haladnak a modern kor követelmé­nyeivel. Ha a teherszállító kocsit a lovak nehezen húzzák, mert a lovak erejé­hez mérten sokat rakott a kocsis a járműre, a rendőr azonnal fölírja az esetet, de ki gondol a szellemi mun­kával túlterhelt elemistás kis tanu­lóra, vagy a középiskolásokra? így' aztán nem lehet csodálkozni azon, ha nem egy iskolába járó gyerek ideges, félszeg, túl félénk és túl ijedős. A mai iskolai rendszerek között igen sok van, amely nem az életre neveli a gyermeket. Igen sok olyan tantárgy van, amelyeknek az életben sose ve­szi hasznát a tanuló és azok az isme­retek, amelyek nélkül az életben nem lehet egy lépést se tennünk, rendesen nincsenek fölvéve a tananyagba. És amikor az ifjú elvégezte az összes iskoláit, akkor jön az igazi nagy isko­la, az élet iskolája. Mért ne lehetne már az iskolában az életre nevelni a tanulót, életküzdelemre, életismere­tekre? Az iskolát olyanná kellene ten­ni, amely ne a robotos szellemi mun­ka rideg emlékét hagyja a telkünk­ben, hanem amelyre mindig szívesen, örömmel gondolunk vissza. Itt, e so­rok írója megemlíti, hogy igen gyak­ran vannak a felnőtteknek olyam ál­maik, amikor iskolapadban ülnek, vagy amikor vizsga előtt állnak és vizsgára készülnek. — Legtöbb eze­ket az álmokat nyomasztó álomnak tartja és nagyon föllélegzik az álmo­dó, amikor ezek a nyomasztó álmok Komárom, április 26. A komáromi Jókai Közművelődési és Muzeum Egyesület elnöki tanácsa április 25-én tartolla Szijj Ferenc dr. egyesületi elnök vezetésével rendes ülését, amelyen a tanács tagjai igen szép számban vettek részt. Szijj Ferenc dr. elnöki megnyitójá­ban az elnöki tanács minden tagjá­nak önzetlen jóindulatát, meleg sze­­retetét, féltő gondosságát és odaadó támogatását kérte a nehéz viszonyok súlyát most még fokozottabban érző Jókai-egyesület számára. — Csak arra akarok rámutatni — úgymond az elnök —, hogy a viszo­nyok folytonos változása egyesületün­ket is arra kényszeríti, hogy keresse a módokat, eszközöket, amelyekkel kulturális feladatának betöltése mel­lett fennállásának anyagi eszközeit is megszerezze. — Az egykor tekintélyes jövedel­met nyújtott fényes hangversenyek — folytatta az elnök —, nagyszerű kép­zőművészeti kiállítások rendezése le­heletlenné vált, mert anyagilag nem hoz eredményt, illetve ráfizetéssel jár. Ennek oka a rádió elterjedésén kí­vül és a vigalmi adó terhe mellett a rendkívül megnehezedett és váro­sunk magyar társadalmát különösen sújtó általános gazdasági krízis és az, hogy a közönség nagy részének igé­nye ma a könnyű, mulattató és olcsó szórakozásban merül ki. — Ezért a most lefolyt léli idényben a Cselényi-hangverscnyen kívül más hangversenyt • nem rendezhettünk, il­letve a tervezett Zathureczky—Kálix hangversenyünk és a kétszer is meg­hirdetett Fehér Artur-féle szavaló est érdeklődés hiányában nem volt meg­tartható, a múlt év őszén rendezett képzőművészeti kiállítás pedig csak erkölcsi sikert éri el. — Ilyen viszonyok közt aJókai-egye­­sületnek keresnie kell azt a formál, amely mellett előadásai a közönség szivéhez tudnak férkőzni. — A tapasztalatok szerint ezt a for­mát leginkább irodalmi osztályunk tudta a miütból átmenteni délutáni előadásaival, melyek nívós programm­­jába az irodalmi és tudományos érte­kezések mellé szavalatok, zenei szá­mok, vetített illusztrációk is beilleszt­hetők, az ifjúság működésére is teret nyújtanak és olcsó belépti dijak mel­lett a közönség általános érdeklődé­sére tarthatnak számot. Ezeket az előadásokat kell tehát működésünk alapjává és minél gyakoribbá, minél szélesebb körűvé tenni. elmúlnak. Egyébként az iskolán kí­vüli gyermek és ifjúkori emlékeinket visszahozó álmok legtöbbször kedve­sek és sajnáljuk, hogy fölébredtünk. Ha Fried Mimi értékes előadásában vázolt uj pedagógiai irányok győze­delmeskedni fognak, akkor a jövő nemzedéknek nem lesznek nyomasz­tók az álmok, ha arról álmodnak, hogy az iskola padban ülnek. Fried Mimi több budapesti és prá­gai neves pedagógust sorolt föl, akik már megvetették az uj iskolai rend­szerek alapjait és igen szép ered­ményt értek el. Ők azok az úttörők, akik nem törődnek a régi felfogás konzervatizmusával és haladnak az újítóknak kijáró gáncsok, kifogások tövises útjain, hogy uj eszméjüknek híveket szerezzenek és a tanuló ifjú­ságot megmentsék a mai rendszerek terhétől és ballasztjaitól. Az uj irá­nyok úttörői által elért szép eredmé­nyek mind rokonszenvesebbé teszik az uj irányokat. Fried Mimi előadása érlékét leg­jobban bizonyította, hogy mindvégig lekötötte a hallgatóságot, amely a nép­szerű előadót a végén zajosan meg­tapsolta. — Röviden vázolva ezekben a mai helyzet nehézségeit, rá kell mutat­nom arra, hogy az utóbbi időben vá­dak érték a Jókai -egy esü l etet égjük Komáromban is elterjedt napilap ré­széről a miatt, hogy működése nem elég élénk és az az újságcikk a kö­zönséghiány okait nem az említettem tárgyi okokban, hanem személyi vo­natkozásokban keresi és mulasztás­ként rój ja fel, hogy nem rendeztünk Goethe centennáriumot, Vámbéri cen­­tennáriumot, stb. — Tárgysorozatunk következő pont­jában a főtitkár úr beszámolója fog az egyleti működésről számot adni, de annyit meg kell állapítanunk a cik­kel szemben, hogy dr. Alapy Gyula társelnök úr már közel egy év óla nem lévén főtitkára a Jókai-egyesü­­letnek, az egyesület működésére olyan mérvű irányító befolyást nem gyako­rol, mint azelőtt, továbbá, hogyr az irodalmi osztályunk már a cikk meg­jelenése előtt előkészítés alá vette egy Goethe-iinnepély rendezését s végül, hogy a cikkíró nem vett tudomást irodalmi osztályunk több olyan elő­adásáról, amelyek élesen ellenkeznek a cikk azon beállításával, mintha az A magj'ar-komáromi vasútállomás­nak nagjT szenzációja van. Az állomás előtt a síneken ösz­­szeroncsolt hullát találtak. Kikutatva a zsebeit, megállapították, hogy a talált hulla Steinhardt Jakab bácsalmási kereskedővel azonos. A ko­máromi rendőrség azonnal értesítette a budapesti főkapitányságot a bor­zalmas leletről. A meggjűlkolt zse­bében egy Budapesttől Győrig szóló vasúti jegyet találtak, de mellette sem­miféle podgyász, zsebeiben pénztárca egyesület mellőzné azt, aki nem faj­­magyar. — Nem akarok vitába szállni a támadó cikkel, de ezeket nem hall­gathattam el és legalább ennjüt szük­ségesnek tartottam itl leszögezni. — Kérem azonban megfontolás tár­gyává tenni azt, hogy a Jókai-egye­­sület működését mi módon, milyen eszközökkel lehelne, esetleg hölgybi­zottság és a fiatalabb erők bevonásá­val élénkebbé és a közönség számára vonzóbbá, egyben jövedelmezőbbé ten­ni? A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitót jegyzőkönyvbe foglalta az elnöki tanács, amelynek nevében Szijj Ferenc dr. elnök közvetlen hangú sza­vakban üdvözölte Majer Imre dr. pre­­látus-apátplébánost megérdemelt ma­gas egyházi kitüntetése alkalmából, akit az ülés tagjai meleg ovációban részesítettek. Majd Fülöp Zsigmond ügyvezető el­nök tett jelentést az egyesület admi­nisztrációs ügyeiről és az elnökség által időközben tett szükséges intéz­kedésekről. Az elnöki tanács a jelen­tést tudomásul vette és azon intézke­déseket jóváhagyta. Hajdú Lukács dr. főtitkár jelen­tésében beszámolt arról a kulturmun­­káról, amelyet az egyesület a léli sze­zonban végzett. Megemlékezett többek között a Cselényi-hangversenyről, a Kazinczy-ünnepélyről, Kocsis Károly főjegyzőitek és Borka Géza dr. irodal­mi szakosztályelnöknek, főgimn. ta­nároknak nagysikerű előadásairól és a szabadoktatási előadásokról. Egyik il­lusztris magyar szépírónak felolvasá­sa a hatósági engedély elnyerése körül fölmerült bürokratikus nehézségek folytán elmaradt. Fehér szavaló estje pedig a közönség abszolút közönye miatt nem volt megtartható. Bejelen­tette a főtitkár, hogy az erdélyi ma­gyar irók szlovenszkói turnéja, az it­teni rendőrségtől nyert értesülés sze­rint, valószínűleg május közepe táján lesz megtartva. Komáromban május 19-én, Pünkösd utáni csütörtökön len­ne a felolvasó estély, amelynek elő­készítő munkálatait a Jókai-egyesület készséggel elvállalta. A főtitkár jelentéséi az elnöki ta­nács egyhangúan Ludomásul vette, mely után Makkij Lajos pénztáros terjesztette elő az 1931. évi zárszám­adást és az 1932. évre szóló költség­­vetési. Az elnöki tanács a számadá­sokat tudomásul vette és a költség­­vetést a maga részéről elfogadta s mindkettőt .végleges jóváhagyás végeit a közgj'űlés elé terjeszti. A Jókai-egyesület évi rendes köz­­gyű lését május 29-re, vasárnap dél­előtt 11 órára tűzte ki az elnöki ta­nács, mely a tárgysorozat összeállí­tásával az elnökséget bízta meg. Az elnöki tanács az ügyvezető elnök in­dítványára kimondotta, hogj' az egye­sület helyiségeinek bérleti ügyeit ezen­túl Baranyay József dr. egyl. titkár intézi, akit erre a tanács fölkéri s aki ezt készséggel vállalta is. nem volt. A főkapitányság bűnügyi osztálya megállapította, hogy Steinhardt április 19-én érkezett Budapestre nagy összeggel, hogy Pesten és Győrött bevásároljon. Érkezése napján női ismeretséget kö­tött, akivel egy Tisza Kálmán-téri szál­lodába ment. A nagykereskedő a nyomozás ada­tai szerint idegen embereknek is mu­togatta a pénzét s elujságolta, hogy nagy bevásárlásokra készül. Valószínűleg rablógyilkosság tör­tént. Ismeretlen tettesek megöl-A Jókai Egyesület elnöki tanácsának ülése. — Május 29-éré tűzték ki a közgyűlést. — Ä magyar-komáromi vasnt­­állomás előtt megöltek a vo­natéi! egy nagykereskedőt. Rablógyilkosság történt. Utána kidobták a holt­testet a sinekre­— április 26.

Next

/
Thumbnails
Contents