Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)

1932-04-16 / 30. szám

i 1 i 1932. április 16. . »KOMÁROMI LAPOK« A pozsonyi nagy siker után Szlovenszkó leg­régibb vidéki hangosmozgóiában április 15-től üyppolit, a. lakáj Főszereplők: 202 Kabos Gyula. Csortos Gyula, Góth Sándor. Hétköznap 7 és 9, szombat és vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Jó vonat- és autóbuszközlekedés! Jegyelővétel ajánlatos! Telefon 277 és 232. — Sürgönyeim: Palacekino. ■ kivül Délszlovenszkó majd minden na­gyobb helységét is meglátogatta. Mivel rovottmuitu volt, összesen négyesztendei fogházat kapott. Kiszabadulása után kitiltják az ország­ból s valószínűleg átadják a magyar hatóságoknak, amelyek kiadatását kér­ték gyilkosság miatt. Gyanúsították Tirpákot a pandatő-uccai idős liba­tömő asszony meggyilkolásával is, ezt rábizonyítani azonban nem lehetett. Tirpák bűntársait, Juhász Józsefnét, özv. Petres Istvánnét, Pataki Lajost, Molnár Ferencet is elitélte rövidebb időié a bíróság. Az államügyész és az elitéit három nap alatt nyilatkozik, a többi megnyugodott. A tárgyalás vége nem ment simán, mert az ítélet kihir­detésekor a dühös erejű betörő rárontott kézrekeritőjére, Cádra detektivre s mindenképen inzultálni, fojtogatni akarta. Csak a fogházőrök akadályoz­ták meg, hogy nagyobb verekedés nem lett a dologból. II llllll III I li—II Ilii l III I 'MIMII tlllllll il 111 HI'IH I Hl III Ilii III Megcsonkítva érkez­nek Szlovenszkóra a magyarországi újságok jórésze Komárom, — április 15. Az újabb időben élénk feltűnést kel­tett a Magyarországgal határos közsé­gekben, hogy a közvetlen utón áthozolt és kereskedelemire bocsátott pesti új­ságokból a határrendőrök vagy a pénz­ügyőrök sajátkezűleg negyedoldalakat vágnak ki s a lapok megszabdalva kerültek a vevők kezébe. Mivel a cen­zúra úgy intézkedik, hogy az újságo­kat teljes egészében kell elkobozni, ha inkriminált cikkeket tartalmaznak, sokáig érthetetlen volt a határmenti hatóságok intézkedése. Most kiderült, hogy a kinyírott »cikkek« egyes pesti bankházak sors jegy hirdetései voltak és e sors jegy hirdetések miatt tették ol­vashatatlanná a lapokat. Különös, hogy ártatlan hirdetések teszik lehetetlenné a lap zavartalan olvasását, különösen akkor, ha e hirdetések semminemű államellenes közlést nem tartalmaz­nak, csupán az a vétkük, hogy sorsje­gyeket hirdetnek. Semmiféle rende­letben nincs meg, hogy a határmenti közegek saját felelősségükre egyes hir­detéseket kivágjanak a külföldi újsá­gokból, mert ugyanekkor az osztrák és német lapok hasonló hirdetéseit is ki kellene vágni, ha az állami osz­tálysorsjáték konkurrenciájától fél. Van egy rendelkezés, amely szerint az újságba belehelyezett külön sors­jegymellékletet, reklámcédulát nem szabad beengedni, de ez a rendelkezés nem vonatkozik a főlapban közölt hir­detésre. A kinyírások miatt a lapok nagyrésze olvashatatlan. Kis irka-firka The National Baby. Vannak nagyon hálás témák az új­ságíró számára, amellyel hetekig, hó­napokig ébren tudja tartani a közön­ség érdeklődését, mig viszont rengeteg kitűnő téma, ötlet hull el az efemer életű újságírás betüezrei között. Nem lehet pontosan kiszámítani soha, mire reagál a közönség, mert szeszélyes ité­­letü és körülményes Ízlésű az újság­olvasó ember, — néha a legérdeke­sebb történések felett tekint el közöm­bösen, máskor pedig egy apró hir he­tekig izgalomban tartja. Így vagyunk a Lindbergh bébi sor­sával is Az újabbkori történelemnek nincs annyiszor megirt, ismertetett, fel­lobogózott alakja, mint ez a kis bébi, aki ki tudja, élt-e még röviddel az­után, hogy elrabolták? A locarnoi ta­lálkozás, a Zeppelin körútja az északi sarkon keresztül, Hindenburg elnökké választása, az apa-Lindbergh repülése, Hanau asszony sorozatos fifikája, Kreu­­ger, Deterding és Loewenstein bukása alig voltak előbbrevaló szenzációk, mint a Nemzeti Gyermek elrablása. A Gyermek elrablásának körülmé­nyeit pontosan ismered, — ó nyájas olvasó. Tudod, mit kell a gyermeknek reggeliznie, ismered a Hopeville-farm sáros utait, fényképen, moziban, Írás­ban láttad, olvastad, hallottad a detek­tívek, újságírók és filmoperatőrök min­den indiszkrécióját, tudod azt, hogy csalók kezébe került Lindbergh, hogy a felesége szívbajt kapott s hogy Lind­bergh szörnyen ideges, ismered az apóst és az anyóst, a levelezés siffr­­kulcsát, remélted, hogy Hamburgban kikötnek a Gyermekkel s boldogan hallottad Gold mester jóslatát, aki kö­zeli megtalálását jelezte a bébinek. S a bébi nincs. Mindennek dacára nincs. Az érdeklődés pedig nem lo­hadt iránta. Jöhetett tokaji árviz, dél­amerikai vulkánkitörés, német elnök­­választás, hideg idő, meleg idő, ilyen krízis, olyan krízis: te megkövetelted, hogy reggeli újságodban kéthasábos címmel felszolgálják a napi bébi-ada­got, a szeszcsempész hajók titkát és az anya fájdalmát. Szörnyű ez a nagy publicity Ha nem lennének újságok, rádióantennák, han­gosfilm-szerkezetek, a bébi titokban, csendesen régen megkerült volna már. Mivel azonban a riporterek érdeke, hogy minden nap friss anyagot szál­lítsanak az isteni gyermekről s ebben az anyagban egyformán közöljék gya­­nujokat a bébi életbenlétére s halálára vonatkozólag: a bébit a rablók nem merik előhozni s ebben a pillanatban már csak azt sem tudod, él-e a bébi, avagy meghalt már. Ha jól megfigyel­ted az utóbbi híradásokat, már az apát is gyanúba keverték s mivel szenzáció mindenképpen kell, ezt a szenzációt teljes mértékben szállították is. Részint azzal, hogy meggyanúsítot­ták az apát, hogy igy akar pénzt sze­rezni smucig apósától, másrészt meg azzal, — ó borzalom, — hogy ő tette el láb alól a gyermeket, mert ideges­ségében véletlenül beejtette a fürdő­kádba s a gyermek megfulladt. Hogy mi mindent nem tudnak ezek a kollégák ... A bébi azonban nincs. Az egész vi­lág kíváncsisága fel van már csigázva s ha ez igy tart, a kitűnő bébiből le­genda lesz, soha el nem tűnő, szép gyermeklegenda. Még akkor is legenda­képp fogják emlegetni, ha a kitűnő bébi mégis megkerül. Titkolni fogják megkerültét, nehogy megzavarják a le­gendát, amely olyan szép, mint egy giccsregény .. . Egyéb aktuális kérdés is van azonban napirenden, amely ép­pen olyan örök körforgalmat csinál, mint a bébi. Itt van például a Népszövetség, amely arra hivatott, hogy — mint cime is mondja, a népeket hozza békés szö­vetségbe egymással egy jobb kor haj­nala számára. Mióta azonban megalakult, mindig baj van vele. Ez a cikk igazán nem akarja a Népszövetséget sem megin­teni, sem jobb útra téríteni s beleszó­lási joga sincs a nagyképü s nagyte­­kintetü tanácstagok vitájába, azt azon­ban szabadjon vidáman regisztrálnunk, hogy furcsább cirkuszt ritkán teremtett emberéiből a Jóisten, mint ezt a szö­vetséget. Leghálásabb kabaréanyag a népszö­vetség tehetetlen szinjátéka. A kis és nagy népek koncertjében tizenhárom év óta csak nevetős fuvolák és vig cimbalmok danája akarta a prímhege­­dük és nagybőgők hangját terrorizálni s ha betekintünk a szédítő orchesz­­terbe, némi elégtétellel vesszük tudo­másul a hires szövetség tehetetlensé­gét, amelynek nagy-nagy problémája az, felvegyük-e Uruguay-t, kitegyük-e Paraguay-t a szövetségből? Mit szól ehhez Dánia s mi a véleménye lzland­­nak. Kerülgetik a lényeges forrókásával telt tányérokat, apró párharcokban, szónoki bravúrokban élik ki magukat, Paraguaj és Uruguaj problémáját na­gyítják föl irreális léggömbökké, a Lo­­carnok ideje lejárt és szemlehunyva, fülbefogva haladnak el a vezető urak Európa súlyos problémái mellett. A kis tüdőgyulladást és májdagana­tot majd kiheveri a beteg, — mondják negédesen, — fontos az, hogy kihúz­zuk ezt az apró eltévedt szálkát a kö­röm alól. Uruguaj és Paraguaj szálkáival ját­szadoznak a derék genfi urak, felvévén a kiküldetés zsíros díját, de Európa és Északamerika kétoldali hurutjait, szív­bajait és agydaganatait fölényes kéz­­legyintéssel intézik el. Hisz van idő ... (thyvi) mr—' ■ ■— SZANATÓRIUM Dr. Selye Húgé sebészet és nőbetegek részére Komárno, Deák F. utca 3. Telefon 68. Quarc, Diathermía, Röntgsn villanyos masszage. g A Vág folyó hajózhatóvá tétele. Komárom, — ápr. 15. Még a nyolcvanas években hozott egy törvényt az akkori magyar tör­vényhozás, amellyel kimondották a Duna folyamnak szabályozását és első­rendű viziuttá való kiépítését. Ugyan­akkor hozták meg azt a törvényt is, amely a Vág folyó szabályozására és hajózhatóvátételére vonatkozik. Mint ismeretes, a magyar állam a Duna szabályozását az egész vonalon keresz­tülvitte, Középeurópának e legjelenté­kenyebb folyamát grandiózus munká­val szabályozta s Dévénytől egészen Orsováig, beleszámítva a Vaskapu ha­talmas munkálatait is, olyan vizi utat biztosított egész Középeurópa számára, amelyen át a régi Németországon, Ausztria - Magyarországon, Szerbián, Románián és Bulgárián át egész a Fekete tengerig közlekedhettek a vizi járművek, amelyekkel nagyarányú for­galom bonyolittatott le. A Duna szabályozását néhány évvel a háború előtt teljesen végrehajtotta a magyar állam s bár a Vág szabályo­zására vonatkozó előmunkálatok is tervbe vétettek, a közbejött világégés a terv keresztülvitelében megakadá­lyozta Magyarországot. A Vág Cseh­szlovákia folyója lett s most a cseh­szlovák kormány akarja megvalósítani a tervet, illetve végre akarja hajtani a régi magyar törvényt. A Vágszabályo-5. oldal zására vonatkozólag az illetékes mi­nisztérium elkészítette a szükséges terveket és a folyó beömlési szakaszán Komáromnál, már a kikötő munkála­tok során el is végezték a szabályo­zási munkálatokat. A Vág folyó szabályozásánál termé­szetesen Komárom nagyon is érdekelve van, mert a munkálatok egy tetemes részét épen városunk határában bonyo­lítják le, ennek .egyik etapja volt az Apályisziget kettévágásának tavaly meg­kezdett munkája, ami által a Vág uj medret kap. Most a folyó 5 és 10 kilométeres szakaszán akarják folytatni a munkát, amelyhez azonban nagyobb területek kisajátítását vették célba. Az országos hivatal illetékes ügyosztálya megkezdte a folyómenti érdekelt köz­ségekkel a tárgyalásokat és április 10-én a kiküldöttek Komáromban is megjelentek a városházán, ahol ebben az ügyben tanácskozást folytattak a város vezetőségével A kiküldöttek az u. kis Apályiszi­­getből és a Kávái szigetből a Vág mentén megépítendő rendes kocsiuthoz szükséges területet kérik a várostól, amelyet rekompenzációképen kívánnak átvenni az 1931. évben hozott vonat­kozó törvényben kimondott kötelező költséghozzájárulás fejében. A törvény ugyanis a folyók szabályozásának költ­ségeit százalékszerinti arányban az ér­dekelt községekre hárítja. A tárgyalás­ról jegyzőkönyvet vettek fel. amelyet a képviselőtestület elé terjesztenek. Amennyiben az érdekelt községek­kel az állam megegyezésre tud jutni, a szabályozási munkálatokat meg fog­ják kezdeni, de ismerve az ilyen el­járás nehézkes menetét, egyelőre nem lehet arra számítani, hogy ősznél előbb megkezdődjék ez a munka. A gárda panasza. Siking régi kinai költő verse, Klabund átdolgozásában. Kapitány! Hágcsója vagyunk a császárodnak! Hullánktól duzzad a folyó holnap ... Piros vérünket elpazaroltad .. Kapitány! Kapitány! Mind-mind a császár vadjai lettünk! Ordít az asszony, éhes a kölykünk... Idegen földben rothad a testünk ... Kapitány! Kapitány! Szemedből gúny és félelem árad! Anyánk e robotban lassan kiszárad ... Van-e még fia, mondd, az anyáknak? Kapitány. Komáromi művészek sikere külföldi kiállításokon. Budapest, — április 15. A szloyenszkói festőművészek és a Szlovenszkóból elszármazott festőmű­vészek nevei közül az újabb időben a komáromiak neve került forgalomba. Harmos Károly nagysikerű Ernst­­muzeumbeli kiállítása a sajtó és a nagyközönség hatalmas sikerével ta­lálkozott, a kitűnő komáromi mester képeit mindenütt nagy szeretettel fo­gadták, amit bizonyít az is, hogy Fa­lurossza című képét megvette a Fő­városi Múzeum. Harmos Károly most Pécsett, szülőföldjén állít ki s a lapok jelentése szerint nagyszerű sikere van, kiállítása a Dunántúl egyik elsőrangú művészi eseménye. A Munkácsy Céh kiállításán szintén szerepelt a Fővá­ros által vásárolt képpel egy Harmos­­tanítvány, Ozorák Imre. Ugyancsak a Munkácsi Céh kiválóan sikerült ki­állításán szerepelt a Komáromból el­származott Basilides Sándor is fest­ményeivel, akinek RőzSeszedők című festményét vette meg a Főváros. A Basilides-művészcsalád másik fiatal és máris elsőrangú tehetségnek elismert tagja, a robusztus erejű Basilides Barna pedig most kapott meghívót a velencei nemzetközi képzőművészeti kiállításra, ahol három képe is szere­pel a művésznek, ami nagy ritkaság. Köztük a Halászok és Ádám és Éva című nagy vászna. i

Next

/
Thumbnails
Contents