Komáromi Lapok, 1932. január-június (53. évfolyam, 1-51. szám)
1932-04-16 / 30. szám
i 1 i 1932. április 16. . »KOMÁROMI LAPOK« A pozsonyi nagy siker után Szlovenszkó legrégibb vidéki hangosmozgóiában április 15-től üyppolit, a. lakáj Főszereplők: 202 Kabos Gyula. Csortos Gyula, Góth Sándor. Hétköznap 7 és 9, szombat és vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Jó vonat- és autóbuszközlekedés! Jegyelővétel ajánlatos! Telefon 277 és 232. — Sürgönyeim: Palacekino. ■ kivül Délszlovenszkó majd minden nagyobb helységét is meglátogatta. Mivel rovottmuitu volt, összesen négyesztendei fogházat kapott. Kiszabadulása után kitiltják az országból s valószínűleg átadják a magyar hatóságoknak, amelyek kiadatását kérték gyilkosság miatt. Gyanúsították Tirpákot a pandatő-uccai idős libatömő asszony meggyilkolásával is, ezt rábizonyítani azonban nem lehetett. Tirpák bűntársait, Juhász Józsefnét, özv. Petres Istvánnét, Pataki Lajost, Molnár Ferencet is elitélte rövidebb időié a bíróság. Az államügyész és az elitéit három nap alatt nyilatkozik, a többi megnyugodott. A tárgyalás vége nem ment simán, mert az ítélet kihirdetésekor a dühös erejű betörő rárontott kézrekeritőjére, Cádra detektivre s mindenképen inzultálni, fojtogatni akarta. Csak a fogházőrök akadályozták meg, hogy nagyobb verekedés nem lett a dologból. II llllll III I li—II Ilii l III I 'MIMII tlllllll il 111 HI'IH I Hl III Ilii III Megcsonkítva érkeznek Szlovenszkóra a magyarországi újságok jórésze Komárom, — április 15. Az újabb időben élénk feltűnést keltett a Magyarországgal határos községekben, hogy a közvetlen utón áthozolt és kereskedelemire bocsátott pesti újságokból a határrendőrök vagy a pénzügyőrök sajátkezűleg negyedoldalakat vágnak ki s a lapok megszabdalva kerültek a vevők kezébe. Mivel a cenzúra úgy intézkedik, hogy az újságokat teljes egészében kell elkobozni, ha inkriminált cikkeket tartalmaznak, sokáig érthetetlen volt a határmenti hatóságok intézkedése. Most kiderült, hogy a kinyírott »cikkek« egyes pesti bankházak sors jegy hirdetései voltak és e sors jegy hirdetések miatt tették olvashatatlanná a lapokat. Különös, hogy ártatlan hirdetések teszik lehetetlenné a lap zavartalan olvasását, különösen akkor, ha e hirdetések semminemű államellenes közlést nem tartalmaznak, csupán az a vétkük, hogy sorsjegyeket hirdetnek. Semmiféle rendeletben nincs meg, hogy a határmenti közegek saját felelősségükre egyes hirdetéseket kivágjanak a külföldi újságokból, mert ugyanekkor az osztrák és német lapok hasonló hirdetéseit is ki kellene vágni, ha az állami osztálysorsjáték konkurrenciájától fél. Van egy rendelkezés, amely szerint az újságba belehelyezett külön sorsjegymellékletet, reklámcédulát nem szabad beengedni, de ez a rendelkezés nem vonatkozik a főlapban közölt hirdetésre. A kinyírások miatt a lapok nagyrésze olvashatatlan. Kis irka-firka The National Baby. Vannak nagyon hálás témák az újságíró számára, amellyel hetekig, hónapokig ébren tudja tartani a közönség érdeklődését, mig viszont rengeteg kitűnő téma, ötlet hull el az efemer életű újságírás betüezrei között. Nem lehet pontosan kiszámítani soha, mire reagál a közönség, mert szeszélyes itéletü és körülményes Ízlésű az újságolvasó ember, — néha a legérdekesebb történések felett tekint el közömbösen, máskor pedig egy apró hir hetekig izgalomban tartja. Így vagyunk a Lindbergh bébi sorsával is Az újabbkori történelemnek nincs annyiszor megirt, ismertetett, fellobogózott alakja, mint ez a kis bébi, aki ki tudja, élt-e még röviddel azután, hogy elrabolták? A locarnoi találkozás, a Zeppelin körútja az északi sarkon keresztül, Hindenburg elnökké választása, az apa-Lindbergh repülése, Hanau asszony sorozatos fifikája, Kreuger, Deterding és Loewenstein bukása alig voltak előbbrevaló szenzációk, mint a Nemzeti Gyermek elrablása. A Gyermek elrablásának körülményeit pontosan ismered, — ó nyájas olvasó. Tudod, mit kell a gyermeknek reggeliznie, ismered a Hopeville-farm sáros utait, fényképen, moziban, Írásban láttad, olvastad, hallottad a detektívek, újságírók és filmoperatőrök minden indiszkrécióját, tudod azt, hogy csalók kezébe került Lindbergh, hogy a felesége szívbajt kapott s hogy Lindbergh szörnyen ideges, ismered az apóst és az anyóst, a levelezés siffrkulcsát, remélted, hogy Hamburgban kikötnek a Gyermekkel s boldogan hallottad Gold mester jóslatát, aki közeli megtalálását jelezte a bébinek. S a bébi nincs. Mindennek dacára nincs. Az érdeklődés pedig nem lohadt iránta. Jöhetett tokaji árviz, délamerikai vulkánkitörés, német elnökválasztás, hideg idő, meleg idő, ilyen krízis, olyan krízis: te megkövetelted, hogy reggeli újságodban kéthasábos címmel felszolgálják a napi bébi-adagot, a szeszcsempész hajók titkát és az anya fájdalmát. Szörnyű ez a nagy publicity Ha nem lennének újságok, rádióantennák, hangosfilm-szerkezetek, a bébi titokban, csendesen régen megkerült volna már. Mivel azonban a riporterek érdeke, hogy minden nap friss anyagot szállítsanak az isteni gyermekről s ebben az anyagban egyformán közöljék gyanujokat a bébi életbenlétére s halálára vonatkozólag: a bébit a rablók nem merik előhozni s ebben a pillanatban már csak azt sem tudod, él-e a bébi, avagy meghalt már. Ha jól megfigyelted az utóbbi híradásokat, már az apát is gyanúba keverték s mivel szenzáció mindenképpen kell, ezt a szenzációt teljes mértékben szállították is. Részint azzal, hogy meggyanúsították az apát, hogy igy akar pénzt szerezni smucig apósától, másrészt meg azzal, — ó borzalom, — hogy ő tette el láb alól a gyermeket, mert idegességében véletlenül beejtette a fürdőkádba s a gyermek megfulladt. Hogy mi mindent nem tudnak ezek a kollégák ... A bébi azonban nincs. Az egész világ kíváncsisága fel van már csigázva s ha ez igy tart, a kitűnő bébiből legenda lesz, soha el nem tűnő, szép gyermeklegenda. Még akkor is legendaképp fogják emlegetni, ha a kitűnő bébi mégis megkerül. Titkolni fogják megkerültét, nehogy megzavarják a legendát, amely olyan szép, mint egy giccsregény .. . Egyéb aktuális kérdés is van azonban napirenden, amely éppen olyan örök körforgalmat csinál, mint a bébi. Itt van például a Népszövetség, amely arra hivatott, hogy — mint cime is mondja, a népeket hozza békés szövetségbe egymással egy jobb kor hajnala számára. Mióta azonban megalakult, mindig baj van vele. Ez a cikk igazán nem akarja a Népszövetséget sem meginteni, sem jobb útra téríteni s beleszólási joga sincs a nagyképü s nagytekintetü tanácstagok vitájába, azt azonban szabadjon vidáman regisztrálnunk, hogy furcsább cirkuszt ritkán teremtett emberéiből a Jóisten, mint ezt a szövetséget. Leghálásabb kabaréanyag a népszövetség tehetetlen szinjátéka. A kis és nagy népek koncertjében tizenhárom év óta csak nevetős fuvolák és vig cimbalmok danája akarta a prímhegedük és nagybőgők hangját terrorizálni s ha betekintünk a szédítő orcheszterbe, némi elégtétellel vesszük tudomásul a hires szövetség tehetetlenségét, amelynek nagy-nagy problémája az, felvegyük-e Uruguay-t, kitegyük-e Paraguay-t a szövetségből? Mit szól ehhez Dánia s mi a véleménye lzlandnak. Kerülgetik a lényeges forrókásával telt tányérokat, apró párharcokban, szónoki bravúrokban élik ki magukat, Paraguaj és Uruguaj problémáját nagyítják föl irreális léggömbökké, a Locarnok ideje lejárt és szemlehunyva, fülbefogva haladnak el a vezető urak Európa súlyos problémái mellett. A kis tüdőgyulladást és májdaganatot majd kiheveri a beteg, — mondják negédesen, — fontos az, hogy kihúzzuk ezt az apró eltévedt szálkát a köröm alól. Uruguaj és Paraguaj szálkáival játszadoznak a derék genfi urak, felvévén a kiküldetés zsíros díját, de Európa és Északamerika kétoldali hurutjait, szívbajait és agydaganatait fölényes kézlegyintéssel intézik el. Hisz van idő ... (thyvi) mr—' ■ ■— SZANATÓRIUM Dr. Selye Húgé sebészet és nőbetegek részére Komárno, Deák F. utca 3. Telefon 68. Quarc, Diathermía, Röntgsn villanyos masszage. g A Vág folyó hajózhatóvá tétele. Komárom, — ápr. 15. Még a nyolcvanas években hozott egy törvényt az akkori magyar törvényhozás, amellyel kimondották a Duna folyamnak szabályozását és elsőrendű viziuttá való kiépítését. Ugyanakkor hozták meg azt a törvényt is, amely a Vág folyó szabályozására és hajózhatóvátételére vonatkozik. Mint ismeretes, a magyar állam a Duna szabályozását az egész vonalon keresztülvitte, Középeurópának e legjelentékenyebb folyamát grandiózus munkával szabályozta s Dévénytől egészen Orsováig, beleszámítva a Vaskapu hatalmas munkálatait is, olyan vizi utat biztosított egész Középeurópa számára, amelyen át a régi Németországon, Ausztria - Magyarországon, Szerbián, Románián és Bulgárián át egész a Fekete tengerig közlekedhettek a vizi járművek, amelyekkel nagyarányú forgalom bonyolittatott le. A Duna szabályozását néhány évvel a háború előtt teljesen végrehajtotta a magyar állam s bár a Vág szabályozására vonatkozó előmunkálatok is tervbe vétettek, a közbejött világégés a terv keresztülvitelében megakadályozta Magyarországot. A Vág Csehszlovákia folyója lett s most a csehszlovák kormány akarja megvalósítani a tervet, illetve végre akarja hajtani a régi magyar törvényt. A Vágszabályo-5. oldal zására vonatkozólag az illetékes minisztérium elkészítette a szükséges terveket és a folyó beömlési szakaszán Komáromnál, már a kikötő munkálatok során el is végezték a szabályozási munkálatokat. A Vág folyó szabályozásánál természetesen Komárom nagyon is érdekelve van, mert a munkálatok egy tetemes részét épen városunk határában bonyolítják le, ennek .egyik etapja volt az Apályisziget kettévágásának tavaly megkezdett munkája, ami által a Vág uj medret kap. Most a folyó 5 és 10 kilométeres szakaszán akarják folytatni a munkát, amelyhez azonban nagyobb területek kisajátítását vették célba. Az országos hivatal illetékes ügyosztálya megkezdte a folyómenti érdekelt községekkel a tárgyalásokat és április 10-én a kiküldöttek Komáromban is megjelentek a városházán, ahol ebben az ügyben tanácskozást folytattak a város vezetőségével A kiküldöttek az u. kis Apályiszigetből és a Kávái szigetből a Vág mentén megépítendő rendes kocsiuthoz szükséges területet kérik a várostól, amelyet rekompenzációképen kívánnak átvenni az 1931. évben hozott vonatkozó törvényben kimondott kötelező költséghozzájárulás fejében. A törvény ugyanis a folyók szabályozásának költségeit százalékszerinti arányban az érdekelt községekre hárítja. A tárgyalásról jegyzőkönyvet vettek fel. amelyet a képviselőtestület elé terjesztenek. Amennyiben az érdekelt községekkel az állam megegyezésre tud jutni, a szabályozási munkálatokat meg fogják kezdeni, de ismerve az ilyen eljárás nehézkes menetét, egyelőre nem lehet arra számítani, hogy ősznél előbb megkezdődjék ez a munka. A gárda panasza. Siking régi kinai költő verse, Klabund átdolgozásában. Kapitány! Hágcsója vagyunk a császárodnak! Hullánktól duzzad a folyó holnap ... Piros vérünket elpazaroltad .. Kapitány! Kapitány! Mind-mind a császár vadjai lettünk! Ordít az asszony, éhes a kölykünk... Idegen földben rothad a testünk ... Kapitány! Kapitány! Szemedből gúny és félelem árad! Anyánk e robotban lassan kiszárad ... Van-e még fia, mondd, az anyáknak? Kapitány. Komáromi művészek sikere külföldi kiállításokon. Budapest, — április 15. A szloyenszkói festőművészek és a Szlovenszkóból elszármazott festőművészek nevei közül az újabb időben a komáromiak neve került forgalomba. Harmos Károly nagysikerű Ernstmuzeumbeli kiállítása a sajtó és a nagyközönség hatalmas sikerével találkozott, a kitűnő komáromi mester képeit mindenütt nagy szeretettel fogadták, amit bizonyít az is, hogy Falurossza című képét megvette a Fővárosi Múzeum. Harmos Károly most Pécsett, szülőföldjén állít ki s a lapok jelentése szerint nagyszerű sikere van, kiállítása a Dunántúl egyik elsőrangú művészi eseménye. A Munkácsy Céh kiállításán szintén szerepelt a Főváros által vásárolt képpel egy Harmostanítvány, Ozorák Imre. Ugyancsak a Munkácsi Céh kiválóan sikerült kiállításán szerepelt a Komáromból elszármazott Basilides Sándor is festményeivel, akinek RőzSeszedők című festményét vette meg a Főváros. A Basilides-művészcsalád másik fiatal és máris elsőrangú tehetségnek elismert tagja, a robusztus erejű Basilides Barna pedig most kapott meghívót a velencei nemzetközi képzőművészeti kiállításra, ahol három képe is szerepel a művésznek, ami nagy ritkaság. Köztük a Halászok és Ádám és Éva című nagy vászna. i
